Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
■ * •> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 14. V •*Í;V A tajvani helyzetről Megkezdődött a varsói film- fesztivál Varsó MTI). A hagyományokhoz híven, az idén is megrendezték Varsóban a filmfesztiválok díjnyertes filmjeinek fesztiválját. Az idei bemutató műsorra 16 olyan filmet tűztek, amely Moszkvában, Cannesban, — San Sebastianban és Velencében elismerést aratott. Berlin (ADN). Az elmúlt napokban közölték, hogy a Párizsban ülésező „Atlanti Konvet” kilencven tagja és az Európa Tanács 70 képviselője provokációs látogatást tesz Nyugat-Berlinbe. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának szóvivője a hírrel kapcsolatban többek közt kijelentette: „Leplezetlen agressziós cselekedetnek kell tekintenünk az imperialista háborús paktum, a NATO minden olyan kísérletét, hogy beavatkozzék a nyugat-berlini kérdésbe. Az Atlanti Szövetségben vezető politikai, illetAccra (TASZSZ). — A Ghánában hivatalos látogatáson tartózkodó Miksán, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és kíséretének tagjai péntek délután részt vettek a gha- nai úttörők munkabrigádjai által a szovjet vendégek tiszteletére'rendezett művészeti London (MTI). A Scotsman Tajpeji különtudósítója írja: Tajvan szigetén a népszaporulat emelkedő tendenciát mutat, s ez komoly élelmezési gondokat okoz. Rövidesen szükségessé válik az élelmiszerek importálása, a bürokrácia, a korrupció elriasztja az idegen tőkeberuve katonai tisztséget tölte- , nek be olyan nyugatnémet revansisták, mint Strauss és Shrőder, továbbá volt hitle- lista tábornokok, mint Heu- singer és Speidel. A varsói szerződés tagállamai az NDK-hatóságok által 1961. augusztus 13-án végrehajtott rendelkezésekkel megelőzték a tervezett agressziót. Ha most bizonyos NATO-körök mesterkedései fokozzák a nyugatberlini provokátorok bajkeverését, úgy ezeknek a provokációknak szervezői magukra vessenek cselekedeteik minden következményéért’'. — (MTI). és sport-bemutatóján. — A megjelenteket többezres tömeg ünnepelte. Péntek este Kwame Nkru- mah, Ghana elnöke vacsorát adott rezidenciájában Mikojan tiszteletére. A vacsorán Nkrumah és Mikojan beszédet mondott. (MTI). házasokat. Csang Kaj-Sek hiúságának legyezgetésére megengedi magának azt a fényűzést, hogy hatszázezer főnyi haderőt társon fenn, amely nem védelmi célokat szolgál, hiszen az amerikai 7. flotta állandó készenlétben áll Tajvan partjai mentén. Ez a hadsereg kizárólag azt az illúziót van hivatva fenntartani, hogy a kínai nacionalisták egyszer majd visszatérnek Tajvan szigetéről a kínai szárazföldre. De Csang Kaj-Sekén és legszűkebb környezetén kívül senki sem hiszi a sziget lakói közül, hogy erre valaha is sor kerülhet. A Tajvan szigetén élő kínai nacionalista katonatisztek visszatérésüket Kínába csak a harmadik világháború kirobbanása esetén tartják lehetségesnek. De nagyon távolinak vélik egy általános világháború valószínűségét, s ezért őszintén bevallják, hogy csüggedt, csalódott, tehetetlen emberek. Egyikük ezt így fogalmazta meg: „ahogyan múlnak az évek, mindinkább kétségbe esünk .. Azok, akik józanul figyelik a fejleményeket, meg vannak győződve arról, hogy Kínát fel fogják venni az ENSZ'be, ha nem idén, akkor a jövő évben. Ha megegyezés jön létre Kína és a Nyugat között — mondják ezekben a körökben — nem nyugodhatnak bele abba, hogy Tajvanon maradjanak, — ahol kilenc millió bennszülöttel kétmillió szárazföldről jött kínai néz farkasszemet. — Ezek attól félnek, hogy a sziget őslakossága előbb-utóbb fellázad ellenük. A NATO újabb nyugatberlini provokációjáról Mikojan Ghánában Újabb antifasiszta perek Párizs (MTI). A granadai katonai bíróság előtt újabb politikai per folyik. — Hét antifasisztát „kommunista propagandával” vádolnak. Az ügyész kettőtől négy évig terjedő börtönbüntetés kiszabását kérte. Az Humanité jelentése szerint a spanyol katonai bíróságok három további pert készítenek elő Franco politikai ellenfeleivel szemben. Meghalt Adzsoj Ghos Cj Delhi (MTI). Az ADN jelentette, hogy Cj Delhiben szombaton szívroham következtében elhunyt Adzsoj Ghos, az Indiai Kommunista Párt főtitkára. Új lehetőségek a szovjet—nyugatnémet viszonyban A NYUGATI SAJTÓ hatalmas szenzációként fogadta a hírt, hogy a Szovjetunió a német kérdésben újabb kezdeményezéssel lépett a világ elé. A szovjet külügyminisztériumban december 17-én fogadták Hans Krollt, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetét és emlékiratot nyújtottak át neki, amelyben a két ország kapcsolatainak megjavítását indítványozták. A hír az atlanti tábor országai számára azért is meglepő volt, mert noha a német kérdés változatlanul a világ- politika előterében állott, az utóbbi időben az •— egész probléma „diplomáciai állóvíznek” tűnt Néhány hónapja valóban nem történt semmi „új”. Hosszú ideje úgy látszik, hogy a Nyugat idő- nyerésre akar játszani. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a Szovjetunió most közvetlenül a Német Szövetségi Köztársaság kormányához fordult és felajánlotta neki: a két ország lépésről lépésre igyekezzék rendezni a jelenlegi viszonyaikból adódó problémáikat és ezzel vigyék közelebb az egész német ügyet az átfogó rendezéshez. A SZOVJETUNIÓ mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a közvetlen tárgyalásoknak megvan minden alapja. Igaz, hogy Németország már két támadó háborút indított a szovjet nép ellen és ezzel rengeteg szenvedést zúdított rá, de a múlt nem lehet akadálya a viszonyok megjavításának. Ez a rész igen jelentős megállapítása az emlékiratnak, mert arra világít rá, hogy a Szovjetunió a világpolitikai eseményeket fejlődésükben nézi, Abból indul ki — amint a memorandum ezt külön nyomatékosan hangsúlyozza is —, hogy a mai helyzetben a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság Európa két legnagyobb állama. Következésképpen az európai béke jövője nagymértékben éppen e két állam viszonyának fejlődésén múlik. Már pedig az összes kérdések könnyen rendezhetők, ha a jóakarat nem hiányzik hozzá. Nemcsak Nyugat-Ber- lin kényes ügyét, nemcsak a politikai kapcsolatokat lehet új vágányon elindítani, hanem arra is lehetőség nyílik, hogy gyümölcsöző gazdasági együttműködést teremtsenek, hiszen — ezek a szovjet emlékirat szavai — „a szocialista országok nyüt tengert jelentenek az ipari termékek értékesítésére, elsősorban a gépipar számára, amelyben Nyugat-Németország különösen erős”. A szovjet emlékirat tehát alapos és átfogó programot terjesztett a bonni kormány elé. Ha Adenauerékben a legkisebb hajlandóság is megvan arra, hogy Európa legégetőbb kérdését, a német problémát rendezzék, a Szovjetunió javasolta úton széleskörű tárgyalás-sorozatot lehetne elkezdeni. A nagy kérdőjel azonban az, hogy Bonn miként reagál majd a világpolitikai jelentőségű javaslatokra. Itt meg kell állapítanunk, hogy a remények nem túlzottan kecsegtetők. Az Aden- auer-kormány annyira elkötelezte magát a hidegháborús irányzat, a feszültség szítása mellett, hogy szinte már érzéketlenné vált az építőjellegű javaslatok meghallgatására. Erre mutat a többi között az a tény is, hogy a hivatalos bonni kormányszóvivő kijelentette: egyáltalán nem is biztos még, hogy a szovjet emlékiratra -hivatalosan vála-r szolnak. A propaganda-függöny, amellyel a nyugatnémet uralkodókörök minden szovjet javaslat lényegét elkendőzni igyekeznek a közvélemény előtt, ismét alkalmazást talált a bonni . sajtó hasábjain. A szovjet indítványok ésszerű elemzése helyett olyan kitalálásokat tálaltak az olvasók elé, hogy „Moszkva csak taktikázik”, „éket akar verni az atlanti szövetségesek közé”. EZ A MAGATARTÁS egyáltalán nem meglepő, hiszen a szovjet emlékirat közzétételének idején Bonnban tartózkodott és személyesen Adenauerral tárgyalt Stikker, az agresszív Atlanti Szövetség főtitkára. A nyugatnémet kancellár ezt az alkalmat arra akarta felhasználni, hogy közelebb jusson régi dédelgetett tervének megvalósítású hoz: az újraíelfegyverzett Bundeswehrt mielőbb ■ nukleáris fegyverekhez juttassa. Nem vette tekintetbe a Szovjetunió komoly figyelmeztetését, amellyel felhívta a bonni vezetőkörök figyelmét: az Egyesült Államok azért igyekszik az NSZK-t a fegyverkezés irányába taszítani, hogy ezáltal gazdaságilag gyengüljön és ne lehessen az amerikaiak versenytársa a világpiacon. Ügy látszik, hogy a Szövetségi Köztársaság vezető politikai köreit józan érvekkel, a valóságos erőviszonyokra való hivatkozással nem lehet a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére vezetni. Ez is csak alátámasztja, amit egyébként az emlékirat is kiemel, hogy a berlini védőfal teljesen szükségszerű volt, amellett, hogy ez az intézkedés egyúttal csökkentette is a berlini feszültséget Ha a most kínálkozó alkalmat a nyugatnémet vezetők -elszalasztják a két ország Viszonyának rendezésére, ezzel csak sajátmaguk diplomáciai helyzetét nehezítik meg, de abban semmiképpen sem reménykedhetnek, hogyha német kérdés ésszerű, az európai népek érdekeinek megfelelő rendezését elodázhatják. leszerelés kérdései A béke és Az új év második hetében lényegében ugyanazok a problémák kerültek az érdeklődés homlokterébe, amelyek az ó évben is legjobban foglalkoztatták az emberiséget: a béke és a leszerelés kérdései. Amilyen nagy csalódást hozott a békesze- .v. ■' tető embereknek De Gaulle újévi rádió és televízió be- .; széde éppen olyan engedéssel nyugtázzák az algériai kormány legutóbb kiadott nyilatkozatát, amelyben az FLN hangsúlyozza, hogy a mielőbbi béke megkötésére törekszik. Olyan gesztus ez, amely ékesszólóan bizonyítja egy igazságában rendületlenül bízó nép legyőzhetetlen erejét. Míg a francia elnök tétovázó magatartásával semmivel sem hozta közelebb a kibontakozást, addig a harcoló Algéria vezetői világosan kifejezték szándékukat; ők készek a békére csupán azt követelik, hogy a francia kormány ne csak szavakban tegyen bizonyos engedményeket, hanem tettekben is ismerje el az algériai nép önrendelkezési jogát. Jelenleg azonban Algéria városaiban tovább pusztít az OAS terror és a hatóságok tétlenül szemlélik a sorozatos merényleteket. Az államelnök üres frázisai' ift mit 'sem segítenek, az algériai kormány tehát joggal számíthat a világ haladó közvéleményének támogatására, amikor bejelentette hogy erélyes intézkedéseket készít elő a fasiszta terrorcsapatok letörésére. Nem tartozik ugyan szorosan a hét eseményeihez, de a béke és leszerelés kérdéseinek megértéséhez itt kell megemlékeznünk a szovjet kormány nagy visszhangot kiváltó közleményéről, amely ismertette a nukleáris fegyverkísérletekről folyó tárgyalásokat és leleplezte a nyugati hatalmak taktikáját. Az USA és Anglia továbbra is kétszínű politikát folytat ebben a kérdésben. Addig ugyanis, míg a NATO egyes tagállamai tárgyalnak a Szovjetunióval, számítva arra, hogy így megkötik a szovjet kormány kezét és megakadályozzák a Szovjetunió védelmi képességeinek erősítését, a NATO más tagállamai az egész katonai tömb érdekében nukleáris fegyverkísérleteket folytatnak. Nincs más kiút ebből a helyzetből, mint a szovjet kormány javaslatának elfogadása. Tényleges leszerelés kell a fegyverkezési verseny helyett. Nincs szükség a fegyverkezési erőfeszítéseket leplező meddő vitákra, rá kell térni a lényegre: meg kell kötni a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezményt. Ez lenne az egyike azoknak a lépéseknek, amelyek a leszerelés pro! lámáját kivehetik a viták útvesztőiéből. Kennedy szerint — amint azt legutóbb a kongresszusi jelentésében hangsúlyozta — a leszerelés megvalósulása, a végleges fegyverszünet napja — csak a messzi jövő ígérete. Természetesen nem várja senki sem, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének nyilatkozata összhangban legyen a világ békeszerető népeinek törekvéseivel, de az is bizonyos, hogy a kardcsörtető megnyilatkozásoknak már elmúlt az ideje. Lehetséges, hogy az imperialista hatalmak vezetői kedvezően fogadnak ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, Bonn és Párizs re- vansista körei tapsolhatnak Kennedynek, amikor az a bevetésre kész hadosztályok megkétszerezéséről beszél, de ugyanakkor már nemcsak a nép legszélesebb körei, hanem egyes hangadó nyugati politikusok is kénytelenek elismerni, hogy a háborús hisztéria szítása nem oldja meg a fennálló problémákat. így nyilatkozott legutóbb többek között Ga- itskelí angol munkáspárti képviselő is. Machmillan bonni útjának eredményeit a hivatalos derűlátás igyekszik jelentősnek feltüntetni, de a tényleges helyzetet és a tömegek, véleményét mégis azok á sajtójelentések tükrözik, amelyek a német 'Mh'-.LV1......' -ni ,'rnak és nem győzik hangsúlyozni. hogy ostobaság a legcsekélyebb mértékben is bízni a német militaristákban. A leszereléssel kapcsolatban sok szó esik az 1962 júniusára összehívott újabb békevilágkongresszusról — Ezen a kongresszuson döntő súllyal szerepel majd a leszerelés melletti állásfoglalás. A szervezett békemozgalom vezetői azonban nem egyszerűsítik le a kérdéseket. A leszerelésért folytatott harccal egyidőben kell küzdeni a gyarmati népek felszabadításáért, hiszen béke szabadság nélkül nem kézelhető el. A békemozgalom minden híve odaadóan támogatja a gyarmati népek igazságos felszabadító küzdelmét A stockholmi ülésszak résztvevői éppen ezért nagy lelkesedéssel ünnepelték Goa szabadságának felvirradását, hiszen a portugál imperialisták vereségével, a béke erői győzedelmeskedtek, háborús tűzfészket számoltak fel. Az 1962-es esztendő — egyébként minden bizonynyal újabb jelentős eredményeket hoz a gyarmati rendszer felszámolásában. Az új év első napjaiban ezzel kapcsolatban egyre inkább Nyu- gat-Iriánra terelődik a figyelem. Ismeretes, — hogy amikor Indonézia felszabadult a holland gyarmati sorból . különféle imperialista mesterkedések következtében az egykori gyarmatbirodalom egyrésze Nyugat-Trián holland ellenőrzés alatt maradt ezzal az ígérettel, hngv egv éven belül rendezik a sorsát. Azóta már nemcsak egy esztendő, hanem egy évtized is jóval elmúlt és az imperialisták összefogása miatt. Nyugat-Irián népe jelenleg U rabságban sínylődik. A jelek azt mutatják, már nem sokáig. Sukarno, Indonézia elnöke egy ünnepi alkalommal mondott beszédében kijelentette: „India rájött, hogy a gyarmatosítók csak az erőszak nyelvét ismerik. Nyu- gat-Iriánban mi is eleget teszünk nemzeti kötelességünknek”. Az indonéz kormány igyekszik békés úton elérni céljait — tanácskozást javasolt. A — gyarmatosító Hollandia szavakban hajlandóságot is mutatott a tanácskozásra, de csakhamar kitűnt, hogy az imperialisták ezt a csak afféle időhúzó manővernek tekintik, hogy közben katonailag megerősítsék nyugat-iriáni helyzetüket. Ugyanakkor átlátszó trükkel kísérleteznek, szeparfsta bábállamot akarnak létrehozni Nyugat-Iri- ánban, olyan államot, amelyben továbbra is uralkodhatnak és fenntarthatják támaszpontjaikat. Természetesen Indonézia ezt nem nézheti tétlenül. Sukarno kormánya megfelelő intézkedéseket tett, mire az imperialista körök újabb gaztettre vetemedtek. Merényletet követtek el ^_..ar- no elnök ellen, hogy kiolt-* sák életét, vagy legalább is megfélemlítsék. A merénylet nem sikerült.. Sukarno sértetlen maradt. Nem sikerült azo-.ban a merényletnek másik célja sem. A merénylet után Súkamo beszédében világosan és határozottan körvonalazta az indonéz kormány céljait Joggal hivatkozott a világ haladó erőinek támogatására — de ugyanakkor hitet tett a békés megoldások mellett is. Megfelelő határidőt is adott ehhez. A holland gyarmatosítókkal ma már nemcsak a világ haladó erői, hanem a holland dolgozók egyre erőteljesebben támogatják a Holland Kommunista Párt követelését, amely nemcsak a gyarmatosító politikával száll szembe, hanem harcra hív a dolgozók életszínvonalának megjavításáért, mozgósít a monopolista tőke előnyomulása, az ország fokozott militarizálása, a katonai költségek növelése ellen. Az életszínvonal emelésének legfontosabb útja — hirdeti a Holland KP —tiltsák be az amerikai és nyugat-német fegyverek hollandiéban való raktározását az ország lépjen ki az agresz- szív katonai szövetségekből és induljon el a semlegesség útján. Az újévi jókívánságok óta viszonylag kevés esemény történt még a világpolitikában. Az események azt tükrözik: a nemzetközi küzdőtéren változatlanul éles harcot vívnak majd a béke és a haladás hívei a Háború megszállottjaival szemben, de ez a harc egyre kedvezőbb körülmények között folyik, mert egyre nagyobb tényleges erőkkel rendelkeznek a béke erői.
