Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

1962. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JASZAROKSZÁLLÁSON évekkel ezelőtt szervezték meg az aktivacsoportokat. S nemcsak a községben, ha nem a tanyavilágban is. Az Akkor még egyénileg dolgozó parasztok jól ismerték a „párt megbízottait”— ők így nevezték az aktivistákat akiktől mindig szívesen vár­ták és fogadták a felvilágo­sító szót. Amikor 1959-ben öt termelőszövetkezet vette birtokába a határt, az egy- egy dűlőben dolgozók he­lyett a közös gazdaságokban alakították meg a pártonkí- vüli aktivacsoportot. A két­százötvenet is meghaladja azoknak a száma, akiket a termelőszövetkezet párt- alapszervezet vezetősége bíz meg feladatokkal. A köz­ségben összesen négyszáztí­zen tevékenykednek. A többéves munka gazdag kincsestárából bőven merít­hetünk példát annak bizo­nyítására, hogy milyen sokat segítenek. Tavaly például a termelési feladatok ismerte­tése mellett azt tűzték ki cé­lul, hogy a felesleges utak, bejárók megszüntetésében működnek közre. Beszélget­tek erről gazdatársaikkal, meghallgatták véleményü­ket, s még arra sem sajnál­ták a fáradságot, hogy a helyszínen megnézzék: he­lyes-e az út megszüntetése. A Szabadság Tsz-ben a vető­szántás alkalmával már hu­szonhét bejáró- és három dűlőutat szántottak fel. Az Új Barázda Tsz-ben még en­nél is többet. A község ter- melőszövetkezteiben 47 hold­dal növelték így 1961-ben a termőterületet. Ez a szám a tavaszi munkák megkezdé­séig még majd gyarapszik. A Táncsics Tsz-ben is ér­dekes eset történt. A százas istállóban a tehenészek elé­gedetlenkedtek a jóváírt munkaegységgel, esáki Sán­dor, Bódis Ferenc és Bolyé Sándor türelmesen magya­rázta nekik: nincs abban j semmi igazságtalanság. Itt j gépesített a munka, a másik l istállóban több fizikai erő| kelL A vita hevében valaki azt mondta: *,beszélni köny- nvű, de biztos másként véle­kednétek, ha itt dolgozná­tok”. Megpróbálhatjuk — csak ennyit válaszoltak s másnap reggel már az istál­lóban dolgoztak. S még ez­után Is néhány napig. De nem az ó véleményük válto­zott meg, hanem azoké, akik korábban a szóból nem akar­tak érteni. Az Üj Barázda Tsz-ben ta­valy sokat vitatkoztak azon: milyen formáját alkalmaz­zák az anyagi ösztönzésnek. Az aktivisták összegyűjtöt­ték a javaslatokat, m^jd is­stmiiiNHiiHiiiuiiiiiiiHiiiiiiimiiiiuiiimiiii Nagyarányú lakásépítkezés Moszkva (TASZSZ). Moszkvában jelenleg min­den ezer lakosra számítva tizennyolc lakás épül, tehát jelentősen több, mint New Yorkban, Londonban, Párizs­ban, valamint Stockholmban. Az elmúlt öt esztendő alatt kétmillió moszkvai költözött új lakásba, s csupán tavaly 450 ezer. Az idén 3 200 000 négyzet- méter területű lakást építe­nek. Ezenkívül 125 000 négy­zetméternyi lakóterületet vál­lalatok építenek be. A szov­jet fővárosban pillanatnyi­lag háromezer építkezés fo­lyik. Moszkvában 1980-ig kétmillió lakás építésére van lehetőség. (MTI) mertették, magyarázták a kidolgozott premizálási mód­szert. Most is valamennyi közös gazdaságban segítenek ebben, s a tervkészítésben. Mindig a legfontosabb, a leg­időszerűbb feladatok sikeré­ért dolgoznak. A KÖZSÉGBELI aktíva csoportok tanácstagi válasz­tó körzetenként működnek két-három fős vezetőség irá­nyításával. A községi pártbi­zottság általában kéthavon- ként tanácskozik a csoportok vezetőivel, de ha az esemé­nyek úgy hozzák, nem ra­gaszkodnak szigorúan ehhez a szokáshoz. Tavaly, mikor a német kérdés, a nemzetközi helyzet éleződésének hatásá­ra a községben felvásárlási láz „ütött ki”, az aktivisták kétnap alatt gátját vetették ennek. Családokat látogat­tak, beszélgettek az üzletek­ben a vásárlókkal, elmond­ták, nincs értelme az áru­halmozásnak. Sokan ma is emlegetik, érdemes volt rá­juk hallgatni. A földművesszövetkezet kezelésében lévő cement­üzemben tizenkét tagú akti- vacsoport dolgozik. Semegi András azt mondja róla: Munkájuk eredménye nem­csak abban mérhető le, hogy ez az üzemrész, amely né­hány éve még ráfizetéses volt, 1961-ben körülbelül 150 ezer forint jövedelmet ho­zott, hanem a dolgozók kö­zötti viszony javulásában is., Banka Emánuel, a községi pártbizottság titkára úgy vé­li: a jólműködő aktívacso­portok összekötők a párt és a tömegek között. Segítsé­gükkel tájékozottabbak a község hangulatáról, az em­berek véleményéről gyorsab­ban értesülnek, s így sokkal könnyebben határozhatják meg, mikor mit kell tenni. A községi pártbizottság is rend­szeresen tájékoztatja az ak­tívákat az időszerű felada­tokról, a fontosabb politikai kérdésekről, s így a párt sza­va is eljut a tömegekhez. — Most, a XXII. pártkongresz- szus anyagáról beszélgetnek, vitatkoznak, hogy az aktivis­ták is jól ismerjék ezt. A J ÄSZÄROKSZÄLLÁSI példa bizonyítja: hasznos, előnyös és szükséges az akti- vacsoportok működése. Más községekben, városokban is eredményesebb lehet a mun­ka, ha a vezetők állandóan megbízzák feladatokkal, idő­szerű tennivalókkal az aktí­vákat (N. K.) Négyezer Tagon feketeszén Tatabányai tapasztalatok alapján és magyar szakem­berek segítségével egy évvel ezelőtt építették fel Katowi­cében, a környékbeli bányák meddőhányóinak hasznosítá­sára az első feldolgozó üze­met. Az üzem egyéves mű­ködése a magyar gyárak és szakemberek jó munkáját dicséri. Kulcsár Gyula, a kö­zös lengyel—magyar válla­lat, a HALDEX egyik ma­gyarországi vezetője, elmon­dotta, hogy a lengyel üzem­ben egy év alatt négyezer vagon fekete szenet nyertek vissza a meddőből. Ennek fe­lét — az előzetes lengyel­magyar megállapodás szerint — a magyar ipar kapta meg. A visszamaradt nagymennyi­ségű kőzetanyagot pedig — ugyancsak a tatabányai szén- bányászati szakemberek ta­lálmánya alapján — a len gyei üzemek hasznosították. Több tégla- és cementgyár adalékanyagaként alkalmaz­za a meddőt. Lengyelországban most újabb két feldolgozó üzemet építenek. Ezeket — amelyek berendezéseit ugyancsak ma­gyar gyárak készítették — még ez év végén üzembehe­lyezik. (MTI). Készülődés a zárszámadásra A kenderesi Vö­rös Csepel Tsz- ben a zárszámadó közgyűlésre ké­szülődnek. Estén­ként sokáig vilá­gítanak az iroda ablakai és benn az elnök, a fő­könyvelő, az ag- ronómus és a bri­gádvezetők be­szélgetnek. A be­számolót állítják össze, azt szeret­nék, ha a tagság minden kérdésről alaposan tájéko­zódna. 46.2 millió lakosa van Franciaországnak Párizs (MTI). A Fran­cia Statisztikai Hivatal je­lentése szerint Franciaország­nak 46,2 millió lakosa van, ebből 23,7 millió a nő, 22,5 millió a férfi. Ennyi lakosa sohasem volt még Francia- országnak. (MTI) A% assxuanUgátról Kairó (TASZSZ). Az asszuani-gát alapkövét két évvel ezelőtt 1960. ja­nuár 9-én rakták le. Azóta január 9-ét az EAK-ban „asszuáni ipari nap”-ként emlegetik. Ez az elnevezés az ország iparosításának táv­lataival kapcsolódik össze. Az asszuáni-gát felépülése után tíz milliárd kilowattóra energiát fog adni és több mint két millió feddan (egy feddan 0,42 hektár) föld ter­mővé tételét teszi majd le­hetővé. A gátépítési munkálatokon 9 ezer munkás, alkalmazott és szakember dolgozik, kö­zöttük 342 szovjet szakértő. Egy ünnepnap három hőse Az új év első napja esősen, ködösen köszöntött be. Ám hiába szomorkodott az idő, az emberek mégis jól érezték magukat: H a családi kör­ben, ki vendégségben töltöt­te az új év első napját. Kivéve R. Nagy Jóska bá­csi, aki szorgalmasan őrizte a tiszasülyi Lenin Tsz iroda­épületét újév első napján is. Délután 2 óra felé járhatott az idő, amikor a szomszédból átjött meglátogatni Veres Kálmán* a tsz pénztárosa. Meginvitálta Jóska bácsit Megkezdődtek a nevezések a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításra Két évi szünet után az idén ismét megrendelik, me­zőgazdaságunk eredményei­nek hagyományos seregszem­léjét. az országos mezőgaz­dasági kiállítást és vásár* A„ megyei (apacshoz már megérkeztek az állam* szövetkezeti gaz^-róo első nevezések. (MTI) megmelegedni egy pohár bor mellett. — No, az jó lesz — egye­zett bele Jóska bácsi. — Itt úgy sem lehet tüzelni, mert nincs tüzelő. — „Átléptek” a szomszédba, Veresékhez. (A távolság 15—20 lépés lehet a pénztáros házáig.) Ám alig szívtak el egy cigarettát, mi­kor Járomi János riadtan be­köszönt. — Füstöl az iroda teteje! — mondja, s már fordul is visz- sza, szalad az épület felé. — Lehetetlen — gondolta magában Veres és Jóska bá­csi is —* hisz alig öt perce hagytuk el az épületet... — Csak mikor kifutnak, látják megdöbbenve a valóságot: a palatetőn át már gomolygott a füst. Gyorsan cselekedni kellett. Veres Kálmán — már ameny- nyire kora megengedte — át­rohant az irodaépület kul­csáért. Mindez szinte pillana­tok alatt történt. Mikorra föl- •ritótták az ajtót, már a ké­?nv mellett lánggal égett a üesteraerenda. Gondolko­dásra nincs idő! Gyorsan a vödr.t s futás a kúthoz! — Locsolni kezdték a tüzet Fut­va jártak a vödrökkel, hiszen minden perc drága volt. A mennyezetről azután le­feszítették az üszkös geren­dát, így sikerült megmente­niük az épületet. Mikorra vé­geztek, mindhármukról csör­gött a veríték, ^e boldogan mosolyogtak egymásra: Győztünk! ... Mint később kiderült, r tűz oka építési hibában kere­sendő. Utoljára csütörtökön tüzeltek az épületben. Tehát azóta lappangott itt a tűz. A három elvtárs: Jóska bácsi, a pénztáros és Járomi János igazán férfi volt a talpán. Megmentették az épületet, még amellett a pénzt és az aktákat is, melyek a dolgozók munkaegységeinek bejegyzé­sét őrizték. Mind a Lenin Tsz tagsága és mind a vezetőség hálával, dicsérettel tartozik a három elvtársnak. Marsi János level 6 „Nem járunk el a templomba prédikációra“ — mondjak a jászdózsaiak — S azért mondják, mert Bó- lya Ferenc községi plébános legutóbbi prédikációjában nagyot csalódtak. Szilveszter estéjén a szokásosnál többen gyülekeztek a hívok a jász- dózsai katolikus templom­ban, ahol sorrakerült a falu papjának év végi prédiká­ciója. — Az igehirdetésből azonban ezúttal más dolog sült ki. A plébános beleavat­kozott a falu lakosainak diszkrét magánügyeibe, s azt a templomi szószék nyilvá­nosságán tette. Az Űj Hajnal Termelőszö­vetkezet egyik családját os­torozta a plébános. Amiért is: — A falu cigányával tette össze magát a lány — hábo­rodott fel a pap. Az igazsághoz tartozik, hogy ezen a nyáron valóban megtörtént egy ilyen eset a kis jászsági faluban. Az em­lített szövetkezeti gazda a községnek azon a részén la­kik, ahol a falu cigánysága is él. így aztán nincs is ab­ban semmi különös, hogy táncmulatságok idején jó­részt az arra lakó cigányle­gények mulatatták a kis­lányt. Nem is tűnt fel senki­nek és a szülők is jónéven vették, hogy így kézről-kéz- re jár a lányuk. A por akkor keveredett fel, amikor egy napon meg­hallotta a falu népe, hogy a lány odaköltözött (s mert még kiskorú, a szülői bele­egyezés is döntő, de enélkül tette a lány) a cigánycsalád­hoz. A szülők azonnal - sza­ladtak a hatósági szervek­hez, de beavatkozásra nem volt szükség. A lány maga rájött elhamarkodott lépésé­re, s pár nap múltán vissza­tért családjához. A falu közhangulata — bár napokig tárgyalták az esetet — megnyugodott vala­miféle ilyen beleegyezéssel: megtörtént, felejtsük el, más­sal is megestek már furcsa dolgok. De most aztán hábo- rog a kis jászsági település hívő népe. Ez az ügy már le­zárult a falu előtt. Miért kellett ismét felszínre hozni, hogy a község pletykásainak legyen újra min csámcsog- niok. Másrészt volt, ahogy volt. Az ügy nem tartozik a plébániára és semmiképpen sem prédikációs téma. Külön sértette a falu ci­gányszármazású lakosságát a plébános elmarasztalása. — Joggal mondják, hogy ha a cigánylegény nem szereplője a történetnek, akkor a pap­nak fel sem tűnik. Pár napig széltében-hosz- szában ezen az eseten bosz- szankodtak a jászdózsai hí­vők, akik közül sokan fogad- koznak: nem mennek el mégegyszer Bolya Ferencet meghallgatni. Márcsak azért sem, mert más esetek is fur­csán érintették a falut. Töb­bek között a pap kapzsisága. Tábori Béláné férje négy gyereket, s feleséget hagyott maga után elhalálozásával. A család szorult helyzetbe került, s két gyereket állami gondozásba vettek, hogy se­gítsenek az anyagi gondon. Mindenki szánta a szeren­csétlenül járt fiatal özvegy­asszonyt, csak a plébános aligha. Ügy hírlik, hatszáz forintot kért a temetésért. S ez azért fájó sebe a köz­ség vallásos rétegének, mert két éve Balogh Ferencnével ismétlődött meg ugyanez. — Balogh Ferencné, ki testi fo­gyatékos asszony, s így nehe­zebb még a munka is számá­ra, három apró gyermekével maradt magára. A járási ta­nács azonnal rendkívüli se­gélyt nyújtott az asszonynak, a községi tanács pedig havi 300 Ft szociális segélyt szava­zott meg, hogy az árván ma­radiaknak meglegyen a beté- vő falatjuk. S ugyanettől a:- asszonytól — akin mindenk segíteni igyekezett — négy­száz forintot kért a plébáno a temetési szertartásért. Mindez a falu papja és r falu hívőinek belügye. Mi beleavatkozni nem is aka­runk. A jászdózsai hívők többszöri kérésére hozzuk nyilvánosságra. Borzák Lajos Kulcsár Zsuzsa: Inkvizíció és boszorkányperek A könyv első része a kü­lönböző középkori szektákkal ismerteti meg az olvasót. Ezek tagjai, az eretnekek, bátran szembefordultak o feudalizmus korának legha­talmasabb intézményével, a katolikus egyházzal, s ezzel tulajdonképpen a fennálló rend ellen intéztek támadást. Az uralkodó osztály könyör­telenül üldözte veszélyes el­lenfeleit, s felkutatásukra, elpusztításukra külön szer­vezetet épített ki: a „szent inkvizíciót". Ez az egyházi törvényszék ezrével küldte máglyára a „hit és a rend” ellenségeit. A könyv nyomon követi a „szent törvényszék” szerencsétlen foglyát a letar­tóztatás pillanatától, a kín­zókamrán keresztül egészen a máglyáig. Hazánkban is éltek a kö­zépkorban eretnekek és ná­lunk is megjelentek a pápai inkvizitorok. Működésük azonban nem volt olyan ki­terjedt és nem tartott olyan hosszú ideig, mint Európa egyes országaiban, például Spanyolországban, ahol ezt a szervezetet csak a XIX. szá­zadban szüntették meg. Eleinte a boszorkányok ül­dözése is az inkvizíció ha­táskörébe tartozott, s csak később került át világi bí­rák kezébe. A XV. század végétől Nyugat- és Közép- Európa szinte minden orszá­gában százával, ezrével éget­tek meg öregasszonyokat, férfiakat, fiatal lányokat és kis gyermekeket azzal a váddal, hogy szövetkeztek az ördöggel, megtagadták az Istent, vihart támasztottak, stb, Az emberiség történetével ezt a sötét fejezetét tárja fel e könyv második része. Be­mutatja fennmaradt okmá­nyok alapján a magyarorszá­gi boszorkánypereket, köz­tük a hírhedt szegedi per is. — Lehetetlen megrendii lés nélkül olvasni, hogyai szenvedték szerencsétlen em berek ezrei és tízezrei telje­sen ártatlanul a legborzal­masabb testi és lelki kíno­kat a fanatizmus, a babom a tudatlanság következtében Akadtak azonban bátor fér­fiak, akik szembeszálltak c vallásos elvakultsággál, mir végül is a haladás eszme győzedelmeskedtek. iiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiiimiiiiimiiiiiiimiiii. A szolnoki Tiszamenti hétköznapok. Zenés riportműsor. — Mű­sorismertetés. / Hasznos az aktívák munkája Szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom