Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-09 / 6. szám
1962. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JASZAROKSZÁLLÁSON évekkel ezelőtt szervezték meg az aktivacsoportokat. S nemcsak a községben, ha nem a tanyavilágban is. Az Akkor még egyénileg dolgozó parasztok jól ismerték a „párt megbízottait”— ők így nevezték az aktivistákat akiktől mindig szívesen várták és fogadták a felvilágosító szót. Amikor 1959-ben öt termelőszövetkezet vette birtokába a határt, az egy- egy dűlőben dolgozók helyett a közös gazdaságokban alakították meg a pártonkí- vüli aktivacsoportot. A kétszázötvenet is meghaladja azoknak a száma, akiket a termelőszövetkezet párt- alapszervezet vezetősége bíz meg feladatokkal. A községben összesen négyszáztízen tevékenykednek. A többéves munka gazdag kincsestárából bőven meríthetünk példát annak bizonyítására, hogy milyen sokat segítenek. Tavaly például a termelési feladatok ismertetése mellett azt tűzték ki célul, hogy a felesleges utak, bejárók megszüntetésében működnek közre. Beszélgettek erről gazdatársaikkal, meghallgatták véleményüket, s még arra sem sajnálták a fáradságot, hogy a helyszínen megnézzék: helyes-e az út megszüntetése. A Szabadság Tsz-ben a vetőszántás alkalmával már huszonhét bejáró- és három dűlőutat szántottak fel. Az Új Barázda Tsz-ben még ennél is többet. A község ter- melőszövetkezteiben 47 holddal növelték így 1961-ben a termőterületet. Ez a szám a tavaszi munkák megkezdéséig még majd gyarapszik. A Táncsics Tsz-ben is érdekes eset történt. A százas istállóban a tehenészek elégedetlenkedtek a jóváírt munkaegységgel, esáki Sándor, Bódis Ferenc és Bolyé Sándor türelmesen magyarázta nekik: nincs abban j semmi igazságtalanság. Itt j gépesített a munka, a másik l istállóban több fizikai erő| kelL A vita hevében valaki azt mondta: *,beszélni köny- nvű, de biztos másként vélekednétek, ha itt dolgoznátok”. Megpróbálhatjuk — csak ennyit válaszoltak s másnap reggel már az istállóban dolgoztak. S még ezután Is néhány napig. De nem az ó véleményük változott meg, hanem azoké, akik korábban a szóból nem akartak érteni. Az Üj Barázda Tsz-ben tavaly sokat vitatkoztak azon: milyen formáját alkalmazzák az anyagi ösztönzésnek. Az aktivisták összegyűjtötték a javaslatokat, m^jd isstmiiiNHiiHiiiuiiiiiiiHiiiiiiimiiiiuiiimiiii Nagyarányú lakásépítkezés Moszkva (TASZSZ). Moszkvában jelenleg minden ezer lakosra számítva tizennyolc lakás épül, tehát jelentősen több, mint New Yorkban, Londonban, Párizsban, valamint Stockholmban. Az elmúlt öt esztendő alatt kétmillió moszkvai költözött új lakásba, s csupán tavaly 450 ezer. Az idén 3 200 000 négyzet- méter területű lakást építenek. Ezenkívül 125 000 négyzetméternyi lakóterületet vállalatok építenek be. A szovjet fővárosban pillanatnyilag háromezer építkezés folyik. Moszkvában 1980-ig kétmillió lakás építésére van lehetőség. (MTI) mertették, magyarázták a kidolgozott premizálási módszert. Most is valamennyi közös gazdaságban segítenek ebben, s a tervkészítésben. Mindig a legfontosabb, a legidőszerűbb feladatok sikeréért dolgoznak. A KÖZSÉGBELI aktíva csoportok tanácstagi választó körzetenként működnek két-három fős vezetőség irányításával. A községi pártbizottság általában kéthavon- ként tanácskozik a csoportok vezetőivel, de ha az események úgy hozzák, nem ragaszkodnak szigorúan ehhez a szokáshoz. Tavaly, mikor a német kérdés, a nemzetközi helyzet éleződésének hatására a községben felvásárlási láz „ütött ki”, az aktivisták kétnap alatt gátját vetették ennek. Családokat látogattak, beszélgettek az üzletekben a vásárlókkal, elmondták, nincs értelme az áruhalmozásnak. Sokan ma is emlegetik, érdemes volt rájuk hallgatni. A földművesszövetkezet kezelésében lévő cementüzemben tizenkét tagú akti- vacsoport dolgozik. Semegi András azt mondja róla: Munkájuk eredménye nemcsak abban mérhető le, hogy ez az üzemrész, amely néhány éve még ráfizetéses volt, 1961-ben körülbelül 150 ezer forint jövedelmet hozott, hanem a dolgozók közötti viszony javulásában is., Banka Emánuel, a községi pártbizottság titkára úgy véli: a jólműködő aktívacsoportok összekötők a párt és a tömegek között. Segítségükkel tájékozottabbak a község hangulatáról, az emberek véleményéről gyorsabban értesülnek, s így sokkal könnyebben határozhatják meg, mikor mit kell tenni. A községi pártbizottság is rendszeresen tájékoztatja az aktívákat az időszerű feladatokról, a fontosabb politikai kérdésekről, s így a párt szava is eljut a tömegekhez. — Most, a XXII. pártkongresz- szus anyagáról beszélgetnek, vitatkoznak, hogy az aktivisták is jól ismerjék ezt. A J ÄSZÄROKSZÄLLÁSI példa bizonyítja: hasznos, előnyös és szükséges az akti- vacsoportok működése. Más községekben, városokban is eredményesebb lehet a munka, ha a vezetők állandóan megbízzák feladatokkal, időszerű tennivalókkal az aktívákat (N. K.) Négyezer Tagon feketeszén Tatabányai tapasztalatok alapján és magyar szakemberek segítségével egy évvel ezelőtt építették fel Katowicében, a környékbeli bányák meddőhányóinak hasznosítására az első feldolgozó üzemet. Az üzem egyéves működése a magyar gyárak és szakemberek jó munkáját dicséri. Kulcsár Gyula, a közös lengyel—magyar vállalat, a HALDEX egyik magyarországi vezetője, elmondotta, hogy a lengyel üzemben egy év alatt négyezer vagon fekete szenet nyertek vissza a meddőből. Ennek felét — az előzetes lengyelmagyar megállapodás szerint — a magyar ipar kapta meg. A visszamaradt nagymennyiségű kőzetanyagot pedig — ugyancsak a tatabányai szén- bányászati szakemberek találmánya alapján — a len gyei üzemek hasznosították. Több tégla- és cementgyár adalékanyagaként alkalmazza a meddőt. Lengyelországban most újabb két feldolgozó üzemet építenek. Ezeket — amelyek berendezéseit ugyancsak magyar gyárak készítették — még ez év végén üzembehelyezik. (MTI). Készülődés a zárszámadásra A kenderesi Vörös Csepel Tsz- ben a zárszámadó közgyűlésre készülődnek. Esténként sokáig világítanak az iroda ablakai és benn az elnök, a főkönyvelő, az ag- ronómus és a brigádvezetők beszélgetnek. A beszámolót állítják össze, azt szeretnék, ha a tagság minden kérdésről alaposan tájékozódna. 46.2 millió lakosa van Franciaországnak Párizs (MTI). A Francia Statisztikai Hivatal jelentése szerint Franciaországnak 46,2 millió lakosa van, ebből 23,7 millió a nő, 22,5 millió a férfi. Ennyi lakosa sohasem volt még Francia- országnak. (MTI) A% assxuanUgátról Kairó (TASZSZ). Az asszuani-gát alapkövét két évvel ezelőtt 1960. január 9-én rakták le. Azóta január 9-ét az EAK-ban „asszuáni ipari nap”-ként emlegetik. Ez az elnevezés az ország iparosításának távlataival kapcsolódik össze. Az asszuáni-gát felépülése után tíz milliárd kilowattóra energiát fog adni és több mint két millió feddan (egy feddan 0,42 hektár) föld termővé tételét teszi majd lehetővé. A gátépítési munkálatokon 9 ezer munkás, alkalmazott és szakember dolgozik, közöttük 342 szovjet szakértő. Egy ünnepnap három hőse Az új év első napja esősen, ködösen köszöntött be. Ám hiába szomorkodott az idő, az emberek mégis jól érezték magukat: H a családi körben, ki vendégségben töltötte az új év első napját. Kivéve R. Nagy Jóska bácsi, aki szorgalmasan őrizte a tiszasülyi Lenin Tsz irodaépületét újév első napján is. Délután 2 óra felé járhatott az idő, amikor a szomszédból átjött meglátogatni Veres Kálmán* a tsz pénztárosa. Meginvitálta Jóska bácsit Megkezdődtek a nevezések a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításra Két évi szünet után az idén ismét megrendelik, mezőgazdaságunk eredményeinek hagyományos seregszemléjét. az országos mezőgazdasági kiállítást és vásár* A„ megyei (apacshoz már megérkeztek az állam* szövetkezeti gaz^-róo első nevezések. (MTI) megmelegedni egy pohár bor mellett. — No, az jó lesz — egyezett bele Jóska bácsi. — Itt úgy sem lehet tüzelni, mert nincs tüzelő. — „Átléptek” a szomszédba, Veresékhez. (A távolság 15—20 lépés lehet a pénztáros házáig.) Ám alig szívtak el egy cigarettát, mikor Járomi János riadtan beköszönt. — Füstöl az iroda teteje! — mondja, s már fordul is visz- sza, szalad az épület felé. — Lehetetlen — gondolta magában Veres és Jóska bácsi is —* hisz alig öt perce hagytuk el az épületet... — Csak mikor kifutnak, látják megdöbbenve a valóságot: a palatetőn át már gomolygott a füst. Gyorsan cselekedni kellett. Veres Kálmán — már ameny- nyire kora megengedte — átrohant az irodaépület kulcsáért. Mindez szinte pillanatok alatt történt. Mikorra föl- •ritótták az ajtót, már a ké?nv mellett lánggal égett a üesteraerenda. Gondolkodásra nincs idő! Gyorsan a vödr.t s futás a kúthoz! — Locsolni kezdték a tüzet Futva jártak a vödrökkel, hiszen minden perc drága volt. A mennyezetről azután lefeszítették az üszkös gerendát, így sikerült megmenteniük az épületet. Mikorra végeztek, mindhármukról csörgött a veríték, ^e boldogan mosolyogtak egymásra: Győztünk! ... Mint később kiderült, r tűz oka építési hibában keresendő. Utoljára csütörtökön tüzeltek az épületben. Tehát azóta lappangott itt a tűz. A három elvtárs: Jóska bácsi, a pénztáros és Járomi János igazán férfi volt a talpán. Megmentették az épületet, még amellett a pénzt és az aktákat is, melyek a dolgozók munkaegységeinek bejegyzését őrizték. Mind a Lenin Tsz tagsága és mind a vezetőség hálával, dicsérettel tartozik a három elvtársnak. Marsi János level 6 „Nem járunk el a templomba prédikációra“ — mondjak a jászdózsaiak — S azért mondják, mert Bó- lya Ferenc községi plébános legutóbbi prédikációjában nagyot csalódtak. Szilveszter estéjén a szokásosnál többen gyülekeztek a hívok a jász- dózsai katolikus templomban, ahol sorrakerült a falu papjának év végi prédikációja. — Az igehirdetésből azonban ezúttal más dolog sült ki. A plébános beleavatkozott a falu lakosainak diszkrét magánügyeibe, s azt a templomi szószék nyilvánosságán tette. Az Űj Hajnal Termelőszövetkezet egyik családját ostorozta a plébános. Amiért is: — A falu cigányával tette össze magát a lány — háborodott fel a pap. Az igazsághoz tartozik, hogy ezen a nyáron valóban megtörtént egy ilyen eset a kis jászsági faluban. Az említett szövetkezeti gazda a községnek azon a részén lakik, ahol a falu cigánysága is él. így aztán nincs is abban semmi különös, hogy táncmulatságok idején jórészt az arra lakó cigánylegények mulatatták a kislányt. Nem is tűnt fel senkinek és a szülők is jónéven vették, hogy így kézről-kéz- re jár a lányuk. A por akkor keveredett fel, amikor egy napon meghallotta a falu népe, hogy a lány odaköltözött (s mert még kiskorú, a szülői beleegyezés is döntő, de enélkül tette a lány) a cigánycsaládhoz. A szülők azonnal - szaladtak a hatósági szervekhez, de beavatkozásra nem volt szükség. A lány maga rájött elhamarkodott lépésére, s pár nap múltán visszatért családjához. A falu közhangulata — bár napokig tárgyalták az esetet — megnyugodott valamiféle ilyen beleegyezéssel: megtörtént, felejtsük el, mással is megestek már furcsa dolgok. De most aztán hábo- rog a kis jászsági település hívő népe. Ez az ügy már lezárult a falu előtt. Miért kellett ismét felszínre hozni, hogy a község pletykásainak legyen újra min csámcsog- niok. Másrészt volt, ahogy volt. Az ügy nem tartozik a plébániára és semmiképpen sem prédikációs téma. Külön sértette a falu cigányszármazású lakosságát a plébános elmarasztalása. — Joggal mondják, hogy ha a cigánylegény nem szereplője a történetnek, akkor a papnak fel sem tűnik. Pár napig széltében-hosz- szában ezen az eseten bosz- szankodtak a jászdózsai hívők, akik közül sokan fogad- koznak: nem mennek el mégegyszer Bolya Ferencet meghallgatni. Márcsak azért sem, mert más esetek is furcsán érintették a falut. Többek között a pap kapzsisága. Tábori Béláné férje négy gyereket, s feleséget hagyott maga után elhalálozásával. A család szorult helyzetbe került, s két gyereket állami gondozásba vettek, hogy segítsenek az anyagi gondon. Mindenki szánta a szerencsétlenül járt fiatal özvegyasszonyt, csak a plébános aligha. Ügy hírlik, hatszáz forintot kért a temetésért. S ez azért fájó sebe a község vallásos rétegének, mert két éve Balogh Ferencnével ismétlődött meg ugyanez. — Balogh Ferencné, ki testi fogyatékos asszony, s így nehezebb még a munka is számára, három apró gyermekével maradt magára. A járási tanács azonnal rendkívüli segélyt nyújtott az asszonynak, a községi tanács pedig havi 300 Ft szociális segélyt szavazott meg, hogy az árván maradiaknak meglegyen a beté- vő falatjuk. S ugyanettől a:- asszonytól — akin mindenk segíteni igyekezett — négyszáz forintot kért a plébáno a temetési szertartásért. Mindez a falu papja és r falu hívőinek belügye. Mi beleavatkozni nem is akarunk. A jászdózsai hívők többszöri kérésére hozzuk nyilvánosságra. Borzák Lajos Kulcsár Zsuzsa: Inkvizíció és boszorkányperek A könyv első része a különböző középkori szektákkal ismerteti meg az olvasót. Ezek tagjai, az eretnekek, bátran szembefordultak o feudalizmus korának leghatalmasabb intézményével, a katolikus egyházzal, s ezzel tulajdonképpen a fennálló rend ellen intéztek támadást. Az uralkodó osztály könyörtelenül üldözte veszélyes ellenfeleit, s felkutatásukra, elpusztításukra külön szervezetet épített ki: a „szent inkvizíciót". Ez az egyházi törvényszék ezrével küldte máglyára a „hit és a rend” ellenségeit. A könyv nyomon követi a „szent törvényszék” szerencsétlen foglyát a letartóztatás pillanatától, a kínzókamrán keresztül egészen a máglyáig. Hazánkban is éltek a középkorban eretnekek és nálunk is megjelentek a pápai inkvizitorok. Működésük azonban nem volt olyan kiterjedt és nem tartott olyan hosszú ideig, mint Európa egyes országaiban, például Spanyolországban, ahol ezt a szervezetet csak a XIX. században szüntették meg. Eleinte a boszorkányok üldözése is az inkvizíció hatáskörébe tartozott, s csak később került át világi bírák kezébe. A XV. század végétől Nyugat- és Közép- Európa szinte minden országában százával, ezrével égettek meg öregasszonyokat, férfiakat, fiatal lányokat és kis gyermekeket azzal a váddal, hogy szövetkeztek az ördöggel, megtagadták az Istent, vihart támasztottak, stb, Az emberiség történetével ezt a sötét fejezetét tárja fel e könyv második része. Bemutatja fennmaradt okmányok alapján a magyarországi boszorkánypereket, köztük a hírhedt szegedi per is. — Lehetetlen megrendii lés nélkül olvasni, hogyai szenvedték szerencsétlen em berek ezrei és tízezrei teljesen ártatlanul a legborzalmasabb testi és lelki kínokat a fanatizmus, a babom a tudatlanság következtében Akadtak azonban bátor férfiak, akik szembeszálltak c vallásos elvakultsággál, mir végül is a haladás eszme győzedelmeskedtek. iiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiiimiiiiimiiiiiiimiiii. A szolnoki Tiszamenti hétköznapok. Zenés riportműsor. — Műsorismertetés. / Hasznos az aktívák munkája Szükséges
