Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-06 / 4. szám
w 1962. Január 6. SZOLNOK MEG El NÉPLAP Kinek is jutna eszébe? Éltes asszony ácsorog az épülő szolnoki járási U nács- háza előtt. A szépen ívelő oszlopokat, a gyorsan emelkedő falakat nézi. Nem figyel senkire, inkább csak magának mondja: — Ebben a szomszédos épületben sok malter és tégla pihen, amit én hordtam a tetthelyre. Mindig futva jártunk. Mégis három év alatt lettünk készen vele. Elnézem ezt az újat, egy év se kell neki. Pedig mennyivel nagyobb! ... Kinek is jutna eszébe, hogy ilyen különbség is van két épület között? ... ... Sóhajt és lassan ío- vább indul. — bo — Jässfelsöszenig?örgyl ' „vagyonvédelem" Különös takarmány gazdálkodás az Ű/ Hajnal Tsz-ben Disznótor minden vezsenyi családnál Vezsenyen is, mint a többi tiszamenti faluban most érték el csúcspontját a disznótorok. A községben lakó szövetkezeti gazdák talán még sohasem vágtak ennyi hízott jószágot, mint az idei télen. A legutóbbi felmérések szerint a háztáji gazdaságokból eddig, mintegy 300 — 320 hízó került böllérkés alá, ami azt jelenti, hogy minden családnál tartottak már egy- vagy két disznótort. A község vezetőinek véleménye szerint emberemlékezet óta nem fordult még elő, hogy minden családnál terítékre kerüljön egy-egy hízó. —« f- Befejeződött a nötanács háromnapos tanfolyama — Azt gondoltam, hogy nem köti le a figyelmemet ez az előadás, de még most is szívesen hallgatnám — vélekedett Rónyalné, amikor tódultak kifelé Szolnokon a megyei pártiskola előadóterméből az asszonyok. Kovács Istvánná, a nőtanács kunszentmártoni községi titkára így válaszolt: most is megtelt a füzetemben vagy tíz oldal. De minden mondatát szerettem volna leírni Kökény elvtársnak, olyan érdekesen beszélt második ötéves tervünkről, arról, miként fejlődik ebben az időben Szolnok megye. — A korábbi előadások is tetszettek? — Nem lenne könnyű kiválasztani, hogy melyik tetszett legjobban. Harmati Sándor elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a XXII. párt- kongresszusról tartott igen értékes előadást Erdei Lász- lóné pedig a nőmozgalom feladatairól, az időszerű tennivalókról adott tájékoztatást — válaszolták az asz- szonyok. Kovács Sándomé, a karcagi asszonyoknak mondja majd el az itt hallottakat. Turóczi Jánosne pedig Nagykörűre viszi magával az új ismereteket, a tanfolyamon tanultakat. Elmondják majd azt is, hogy a megyei pártiskola vezetői, gazdasági és technikai személyzete mesz- szemenően gondoskodott a tanulás feltételeiről, a jó ellátásról. Hatvannyolc asszony vett részt a háromnapos tanfolyamon, amelynek záróakkordjaként a legjobban tanulók, s jó munkát végzők közül tízen könyvjutalmat kaptak. N. K. Minden szövetkezeti vezető részéről helyes áz a törekvés, hogy a közös vagyon gyarapítása mellett minél nagyobbra igyekezzék növelni a munkaegység értékét. Számtalan, jól bevált módszere ismeretes ennek: öntözés, expresshízlalás, szerződéses növények termesztése — hogy csak a legfontosabbakat említsük. A munkaegység értékének ilyen eszközökkel történő növelése tökéletes összhangban áll a népgazdaság érdekeivel. A jászfelsőszentgyörgyi Űj Hajnal Tsz-ben a múlt év utolsó heteiben döbbentek rá, hogy elég messze járnak — mínuszban — a 23 forintra tervezett munkaegységértéktől. (Most nem keressük e felismerés kései voltának okát; pedig talán ez sem lenne egészen tanulság nélkül való.) A veszett fejsze nyelének pótlására ekkor a vezetőségnek hihetetlen ötlete támadt: értékesítsenek húsz vagon kukoricát — szabadpiacon. A községi tanács vb- elnöke, a járási pártbizottság több munkatársa figyelmeztette Bene László tsz- elnököt ennek a tervnek abszurd voltára. Elmondották: ha a tsz kukoricafelesleggel bír, azt vagy más közös gazdaság megsegítésére illenék felajánlani, vagy az államnak eladni, esetleg tartalékolni, vagy a háztájiból fel- vásárlandó alapanyag meg- hízlalásával értékesíteni. — Mindebből semmi sem lett Helyette (?) tíz vagon kukoricát a tagság között osztottak kL Egy aláírás hiányzik Ä szövetkezet főkönyvelője — igen helyesen — nem járult hozzá a nyakló nélküli osztogatáshoz; ellenezte azt Patrik Mihály pérttitkár is. A kukorica csak kikerült a közösbőL Ki az, jóllehet a 168 közös szarvasmarha és 300 közös sertés számára csak tizennyolc vagon kukorica maradt. Ugyanakkor a tagság összesen 13,65 vagon kukoricát vitt haza — nem számítva a háztáji gazdaságok bő termését. A háztájikban az előző esztendőről is jócskán maradt kukorica; így az ott található tengerimennyiség megbízható becslés szerint tízszeresen haladja meg a termelőszövetkezetét. Gyulai József elnökhelyettes és főagronómus abban bízik, hogy a töméntelen kukoricával bíró gazdák majd (!) sok sertés meghízlalására kötnek szerződést. A bizalom valóban szép; de nem lenne-e szebb — egyben biztonságosabb, kifizetőbb, ha a termelőszövetkezet hivatásának megfelelően saját maga törekedett volna több hízó előállítására? Jogos kérdés, miért nem akadályozta meg a pártszervezet és a párttitkár tekintélyének teljes súlyával a helytelen osztogatást. Két okból. A kukorica széthordá- sának idején a tsz párttitkára, Petrik Mihály elvtárs, éppen pártiskolán volt. A másik ok ennél sokkal elgondolkodtatóbb: Az Űj Hajnal Tsz-ben a a párttitkár nem tag/a a termelőszövetkezet vezetőségének Ha akar: javasolhat úgy, mint bármelyik szövetkezeti gazda. Ilyen körülmények között részben érthető, hogy a tsz ebben az évben nem ment kettőről a háromra. (Tizenöt forintnál többet — például — aligha oszthatnak majd a tervezett huszonhárom helyett.) A másutt annyira féltett abraktakarmány nincs zár alatt; novemberben a sertéseket „feledékenység- ből” nyolcvan métermázsa takarmánnyal rövidítették meg. A közös gazdaság „irányítására’' az is jellemző, hogy a nyáron tíz hold bor- só-másodvetést jelentettek a községi tanácsnak, A borsóból egy kilogramm sem került a földbe. Mit szól ezekhez a tagság? Azt, hogy mi a reálisan gondolkodók, jobbérzésűek véleménye, könnyű elképzelni. Arról azonban, hogy mi a kollektíváé — nem tudunk. Nem, mert az Új Hajnal Tsz-ben öt hónapja nem tartottak közgyűlést Már ebből a tényből is következtethetünk arra, hogy ott igen furcsán értelmezik né- hányan a termelőszövetkezeti demokráciát Az alacsony színvonalú vezetés mellett magától értetődő, hogy akadozik a munka. Petrik elvtárs — például — a közös féltése miatt beállt a birkahodály- ba. hogy az Augias istállójához hasonló állapotú épületből kihányja a trágyát Erőfeszítése dicséretes; — de hát a függetlenített termelőszövetkezeti párttitkárnak csak nem ez a feladata? Egészen más, ha sürgető kampánymunkák idején minden épkézláb szövetkezeti ember — beosztásától függetlenül — beáll a táblába, s kapálja a kukoricát, vágja a rendet. A trágyahordás olyan, s akkor elvégzendő munka, hogy annak lebonyolítását szinte észre se lenne szabad venni. A vezetőségbe be nem választott párttitkár valóban nincs könnyű helyzetben. Nézetünk szerint sürgető, hogy felelősségteljes megbízatásának megfelelő — az eddiginél sokkal nagyobb — eréllyel lépne fel a pártszervezet tekintélyének megszilárdításáért. Alig vitatható, ha ez a tekintély a kívánatos szintű lenne — egészen más képet mutatna a termelőszövetkezet gazdálkodása, élete. Ki a hibás? A jászfelsőszentgyörgyi Üj Hajnal Tsz-hez szinte kísértetiesen hasonló adottságokkal, de összehasonlíthatatlanul jobb eredményekkel — például negyven forintos munkaegység... — dolgozik a közeli, szentlőrinckátai Oj Világ Tsz. Kézenfekvő, hogy a bajok eredete a vezetésben keresendő. Arról, hogy az Űj Hajnal Tsz-ben vajmi gyenge lábon áll a szövetkezeti demokrácia, már szóltunk. Megemlítettük, hogy az elnökhelyettes nem tartja elítélendőnek a könnyelmű kukoricaosztogatást, hogy a párttitkár eddig nem mutatkozott eléggé határozottnak. Bene László tsz-elnök magatartása is szót érdemel. Róla — túl a kukoricahistórián — egyebet is el kell mondanunk. Tény, hogy korábbi — és nyugalmasabb — beosztását önként cserélte fel, a 3004-es kormány- határozat alapján, a tsz-el- nöki tiszttel. A gazdák bizalommal, szeretettel fogadták Munkájának segítésére hin- tót, kerek harmincezer forintba kerülő motorkerékpárt adtak alá. Az év első felében hetvenkét napot biztosítottak részére tanulmányi szabadságként. A hozzá fűzött reményeket gazdasági tekintetben is alig-alig váltotta valóra. Tekintélyes elvtársak véleménye, hogy Bene László még nem elveszett ember. Helytelen magatartásán az utóbbi időben már javított; úgy véljük, munkáját is jobbítania kellene. Ám mondjuk ki: ebbeli szándéka csak akkor lehet eredményes, ha a jószándékú gazdákra, különösképpen pedig a kommunisták együttműködésére támaszkodik. — b. t. — OSzakszervezeti vájsztásokra készülnek a cukergyériian Tóth Józseftől, a Szolnoki Cukorgyár szakszervezeti titkárától kérdeztük meg, hogyan készítették elő a már-] ciusi választásokat. — A márciusi választás fontos állomása lesz a ma- j gyár szakszervezeti mozga-, lomnak — mondotta Tóth • elvtárs. — Maga a szervezet demokratikusabb lesz, hiszen a vezetők közelebb kerülnek a munkásokhoz. Ez az új jellegű kapcsolat lehetővé teszi, hogy hatékonyabban küzd- hessünk az élet- és a munkakörülmények javításáért, a törvényesség megtartásáért. — Mi már az 1958-as választáson is alkalmaztuk az, új rendszer néhány formáját — folytatta Tóth elvtárs. — De most már sokkal sikeresebben tudjuk ezt az alapelvet megvalósítani. Az új választásokra vonatkozóan a Szolnoki Cukorgyár legutóbbi taggyűlésén már megválasztották a jelölőbizottság kilenc tagját. A jelölő aktívák az üzem minden rnunkaágát képviselik és a beterjesztésüket is hasonló elvek szerint végzik. — A bizalmiak és a szak- szervezeti tagok véleményének kikérése után a jelölő- bizottság tíz nappal a választás előtt a dolgozók tudomására hozza a jelöltek neveit. A több helyen kifüggesztett névsorból mindenki megtudhatja, hogy kik lesznek a szakszervezeti és a számvizsgáló bizottság, valamint a társadalombiztosítási tanács javasolt tagjai. — A bizottság javaslata felett a vezetőségválaszi taggyűlésen vitát fogunk nyitni — mondotta a cukorgyár szakszervezeti titkára. A választóknak joguk van kérdéseket feltenni a jelöltekhez és észrevételeket tehetnek mellettük vagy ellenük. Tóth József ezután arról beszélt, hogy a múltévi kampányidőszakban jelentősen megerősödött a szakszervezet vezető szerepe a gyáron belül és jelentősége a munkák minden területén. Munkavédelmi őrjáratod szerveztek, amelynek 20 r tagja — egymást hetenként váltva — jelentéseket készített, rögzítve az észlelt hibákat, amelyeket azonnal orvosoltak. Sokat javult az üzemi konyha kosztja és a higiénia. Megszigorították a kötelező és rendszeres orvosi vizsgálatot. A bizottság kezdeményezésére megnövekedtek a munkavédelmi újítások, s ezekre több mint ötezer forintot fizettek ki. A szakszervezet buzdítására a hiányos iskolai végzettségű dolgozók ismét tanuláshoz láttak, de sokan jelentkeztek gimnáziumba és technikumba is... — A választások után a szakszervezeti bizottság munkája még tevékenyebb lesz, s biztosak vagyunk abban is, hogy sok olyan feladatot tudunk majd végrehajtani, — amelyekre eddig nem volt módunk — fejezte be nyilatkozatát Tóth József, a l e Készül a zárszámadás 70 millió forintot költenek as idén építkezésre megyénk termelőszö vetkezetei Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei az idén ismét nagy összeget, mintegy 70 millió forintot költenek építkezésre. A specializálási terveknek megfelelően elsősorban a sertéstenyésztés további javítását szolgáló ólakat hoznak tető alá. Fiazta- tók, hizlaldák, süldő- és kocaszállások összesen 21 ezer férőhellyel épülnek. A beruházás másik jelentős részét úi öntözőtelecek építésére fordítják. Mintegy 6500 hold árasztásos és esőz- tető öntözésre berendezett terület kialakítási költségeire 25 millió forintot tartalékolnak. Az öntözőtelepek kivételével minden létesítményt a termelőszövetkezetek közös építőbrigádjai hoznak tető alá. A múlt esztendőben kialakított közös építőbrigádok a legtöbb helyen már január első felében megkezdik a munkát. A leltározó bizottság befejezte munkáját. Ezekben a napokban már ase egyeztetés folyik. A könyvelők pedig reggeltől késő estig apró tételek összeadásával számítják ki: az összes kiosztásra kerülő munkaegység ériék 3 millió 300 ezer forint. Ebből a tagok kézhez kaptak kétmillió forintot A zárszámadási közgyűlés után tehát egy miliő 300 ezer horint kerül kifizetésre... egy tagra eső átlagjövedelem így ii ezer forint, a háztáji hasznán kívül... A HÁROM MILLIÓ 300 EZER FORINT TÖRTÉNETÉRŐL ültünk le beszélgetni a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet vezetőségével: ífj. Horváth István elnökkel, Luzsi József főagronómucsal és ifj. Mudri Mihállyal, a gazdaság fiatal, de annál igyekvőbb állattenyésztőjével. Eredményes volt-e a Velemi Endre Tsz gazdáinak az 1961-es esztendő? Lényeges kiesésük nem lesz! Ezt elöljáróban kijelenthetjük. Bár a lucerna és a cukorrépa próbára tette a tagságot Lucernából ugyanis 80 métermázsával termett kevesebb a tervezettnél. Cukorrépából pedig kereken 300 ezer forinttal lett kevesebb bevételük az előirányzottnál. Szerencsére azroban a kalászosok, a kukorica és az állatok hizlalása BŐVEN FIZETETT a gazdáknak fáradozásaikért. Búzából 14 m'lermázsa volt a holdankénti átlagtermésük. Őszi árpából majd t 6 métermázsát, tavaszi árpából közel 11 métermázsát takarítottak be holdanként. Ennek köszönhették, hog; terven felül 250 métermázsa gabonát értékesítettek. Kukoricájuk 19 métermázsás átlagterméssel fizetett. Tizenháromholdas dohányföldjükről a tervezettnél másfél métermázsával szedtek le többet átlagosan. Szőlészetükkel sem vallottak szégyent: 5 holdas szőlő- területük terméséből 140 heK- tó must lett. Ezenkívül 23 ezer forint értékű vesszőt adtak el gyökereztetésre. Néhány szót a hizlalás! tervük 1961. évi eredményeiről. Hízott sertés leadási tervüket több mint 10 százalékkal teljesítették tül. (Százezer forintnál többet kap' k érte.) Ugyanakkor hízómarhából hattal szállítottak el többet az előirányzottnál. S ami szintén figyelemreméltó eredmény: az 1962 é”i hízóalap- anyagot már biztosították. Az újesztendő első felében 357 hízott sertést adnak át az Állatforgalmi "állalatnak. Ez azt jelenti, hogy ezévi hízottsertés leadási kötelezettségüknek, túlnyomórészben már AZ EV ELSŐ FELEBEN eleget tesznek. Mivel gyarapodott a közös vagyonuk 1961-ben? Csak a nagyobb létesítményeket soroljuk fel. Negyven férőhelyes sertésfiaztatót építettek. Harmincas mesterséges borjúnevelőt, harmincezres csibenevelőt, tfzvagonos ikergó- rét, százférőhelyes szarv s- marhaistállét, kétszázötven férőhelyes hizlaldát 1 tesítet- tek saját erőből az elmúlt esztendőben. A vezetőség véleménye szerint előreláthatólag január 15-én adnak számot a tagságnak az 1961-es gazdasági évről. Elmondják majd, hogy a tervezett munkaegységet — a 30 forintot — kevés híján mindenki kézhez kapja. Elmondják majd azt is, hogy többet osztottak volna, ha a tervezettnél nem végeznek több munkát. Többet építettek az előirányzottnál, s az őszi rendkívüli időjárás több munkát követelt, több munkaegységet emésztett feL Viszont az egész járásban elsőként fejezték be az őszi munkákat, a vetést, a szántást. & ezek az idejében elvégzett munkák biztosítékai az 1962-es esztendő sikerének. A szolnoki üipJüo 'nűsopA Zenés őrjárat Szolnokon. — Szombat esti jegyzet. — Népdalok. — Hétvégi krónika. — Yves Montand énekel. — Műsorismertetés. Me&bí%ható munkaerő — Nem sieti el a véleményét, előbb mindig alszik rá egyek