Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 5. Január 5 Pernek Simon A Nap kél: 7.32 h-kor, nyugszik: 16.07 h-kor. A Hold kél: 6.05 h-kor, nyugszik: 15.22 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: csendes, párás, ködös idő, több helyen zúzmara. Legmagasabb nappali hő­mérséklet mínusz l, mínusz 4 fok között. (MTI) — RÉGI vágya teljesült a tószegieknek az új év első napján: cukrászdát kaptak. A négyezer lakosú község fiataljai, öregjei szívesen be­térnek egy kis tereferére, egy-egy duplára, vagy éppen tortát kóstolni. — A KÖNYVTÁRAK szé­pítése érdekében a községi nőtanácstagok kézimunka­szakkörökön térítőkét, függö­nyöket készítenek, s felhív­ják az asszonyok figyelihét: nyújtsanak segítséget a könyvtárvezetőknek a csino­sításban, — A KISGYERMEKKOR­RÓL tart előadást dr. Pethő Edéné gyermekorvos 12-én es­te Mezőtúr újvárosi MSZMP helyiségében. A városi mű­velődési ház és az V. kerü­leti nőtanács „Amit az asz- szonyoknak tudni kell’’ cí­mű előadássorozatának ez a negyedik témaköre. — FEGYVERSEKEN tart közlekedési anketot ló-én a megyei rendőrfőkapitány­ság közlekedési csoportja a Községi tanács végrehajtó bi- bizottságával közösen. Az előadás délután 4 órakor a kultúrot (honban lesz. — ÉRTEKEZLETEN vesz­nek részt 12-én a megyei kultúrotthon igazgatók Szol­nokon. a Ságvári Endre Mű­velődési Házban. Az össze­jövetel délelőtt 9 órakor kezdődik. — A NAGY színészek hal­hatatlanok. A francia közön­ség karácsonyi ajándékként Gérard Philipe hangját hal­hatta a legújabb hangleme­zekről. A tragikus körülmé­nyek között elhunyt színész Alfred de Vigny „A farkas halála”, Rimbeaud „A részeg hajó” című versét és a fran­cia költészet más értékes gyöngyszemeit szavalta. — 300 EZER dísznövényt ültettek ki tavasszal a par­kokba. ezzel örvendezteti meg a virágot kedvelő zala­egerszegieket a városi ker­tészet. 10 ezer tő francia, ke­letnémet és osztrák rózsá­ból pompás rózsakertet léte­sítenék, és világító szökőkút- tal teszik még szebbé a vá­rost. Négyszáshúsz millió az alsó- és középfokú oktatási kálózat fejlesz­tésére i A Művelődésügyi Miniszté­riumban tájékoztatták az MTI munkatársát arról, ho­gyan fejlesztik tovább 1962- ben az alsó- és középfokú oktatási intézmények hálóza­tát. Elmondották, hogy erre a célra államunk 420 millió forintot irányzott elő. Űjabb óvodák építésével több mint 1600 kisgyermek részére biz­tosítanak elhelyezést. Ez az óvodahálózat fejlesztésének csak kisebb része. Lényege­sen jelentősebb az a fejlesz­tés, amit — bizonyos mér­tékű állami támogatással — a társadalom valósít majd meg. Ilyen úton további 5000 óvodáskorú gyermek elhelye­zésére nyílik mód. Az 1962—63-as tanévben az általános iskolák tanulói­nak létszáma az eddigiekhez képest a legmagasabb lesz, 1 460 000 tanulóval számolnak az illetékesek. E rendkívül magas tanulólétszám ellené­re nem romlik a kettős vál­tás jelenlegi aránya, állami beruházásból — az új lakó­telepeken épülő iskolákkal együtt — 385 új általános iskolai tanterem készül el, és további, mintegy 300 épí­tését kezdik meg 1962-ben. Mint az előző esztendőkben, most is nagy számban léte­sülnek új tantermek és po­litechnikai műhelytermek társadalmi erőforrásból. Csaknem 400 tanterem épí­tése kezdődik meg ötéves tervünk második esztende­jében a középiskolások szá­mára. Ebből az év folyamán 52 fejeződik be, a többi 1963- ban készül el. Szerény mértékben ugyan, de tovább bővül a közép­iskolai diákotthonok hálóza­ta is. Három új ilyen intéz­mény építésére kerül sor 1962-ben. Nagykátán, az ot­tani szakközépiskolai tanu­lók részére 100 fiatal befoga­dására alkalmas diákotthon készül el, a másik kettő épí­tését Esztergomban, illetve Komlón 1963-ban fejezik be. Az előbbiben 150, az utób­biban 80 diáknak biztosíta­nak helyet. (MTI) 850.000 látogató a hajdúszoboszlói gyógyfürdőben Rekordforgalmat bonyolí­tott le 1961-ben a hajdúszo­boszlói gyógyfürdő: egy év alatt 850 000 vendég kereste fel. A múlt esztendőben lé­tesített korszerűen berende­zett súlyfürdőben fél év alatt több mint hatezer embert gyógyítottak. (MTI) Elhalasztották az amerikai őrhajó kilövését Cape Canaveral (Reuter). Technikai okokból ismét elhalasztották az első ame­rikai űrhajó kilövését. Az űrhajós felbocsátásának új dátumát január 16-ban ál­lapították meg. (MTI) Pénteken Budapesten sorsolják a lottót Az újév első lottó sorsolá* sát a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. Január 5-én, a Ganz- MÁVAG Vörösmarty Műve­lődési Otthonában húzzák az 1. hét nyerőszámait és a decemberi tárgyjutalmakat. A jutalom-sohsoláson az 51. játékhét szelvényei vesznek részt, amelyekre összesen 730 értékes tárgynyeremény jut. A hat főnyeremény ezúttal: négy öröklakás, családi ház vagy öröklakás és Warszava személygépkocsi. A főnyereményeken kívül többek. között 24 motorke­rékpárt, 154 rádiót, 51 tele­víziót, 26 padlókefélőgépet, 21 porszívógépet, 11 szoba­bútort, többszáz vásárlási utalványt sorsolnak ki. (MTI) — AZ IDÉN több száraz­babot termelnek köztesként a kukoricásban, mint tavaly — így határoztak a szajoli Vörös Csépel Termelőszövet­kezetben. Ezzel is segítik a lakosság jobb ellátását. — ITTAS FEJJEL betért a szolnoki honvéd tiszti klubba és ott botrányosan viselkedett G. István tószegi lakos. Szabálysértésért 150 forintra bírságolták. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei a kultúrális alap­juk 8—10 százalékával já­rulnak hozzá a községi könyvtárak könyvállomá­nyának gyarapításához. Nép- frontbizottsásaink a rendez­vényeik bevételéből 20 szá­zalékkal segítik a könyvtá­rak fejlesztését. — SOPHIA LOREN nyer­te el az év legjobb színész­nője címet Amerikában és megkapta a film és színpad 1961. évi kitüntetését, az . Arany Bagoly" díjat. A má­sik két díjat Laurence Oli- vier és Alec Guinness nyer­te el. — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ mai műsora (január 5-én, pénteken) este 7 órakor: MINPEN FÉRFI GYANÚS. A Táti III. Amikor kitudódott lengyel barátaink között, hogy ezút­tal magyar szövetkezeti pa­rasztok csoportja érkezett szép vidékükre, lépten-nyo- mcm éreztük s zeretetüket. Mindenkinek ugyan nem ju­tott részül olyan igazi lengyr- les vendéglátás, mint a jász­telki Lórik Jánosnak. De adt­áig az övét sem akartuk hin­ni, míg mással is meg nem ismétlődött. Zakopánéban. a ^-világ­bajnokságok városában ma­gánosán sétált L'rik János egy délután. S miután ma­gyarul tudakozódott, mind­járt akadt egy önkéntes ka­lauza. A hirtelen született idegenvezető elvitte vacsoráz­ni is Lórik Jánost, s a náluk legdrágább italok egyikével, a vodkával itatta. Végül jász­telki barátunk minden tilta­kozása ellenére is zsebébe csúsztatott száz zlotyi költő­pénzt, trojkát rendelt (Len­gyelországban lépten-nyo- mon beleütközik az ember a tátrai taxiba, az utast fuva­rozó szánba), kifizette, s a szálloda kapujáig vitette. ■a kör Es számos hasonló epizód. A két szajoli tsz-taggal ül­tünk egy asztalnál a bárban. A mellettünk lévő asztalnál társalgó lengyelek meghallot­tak a magyar szót, s már jöt­tek is értünk: üljünk át tes­tületileg, s '•mlegették Buda­pestet, a Margitszigetet. Jár­ni ugyan nem jártak még ott. de ismerik 1 írét, szépsé­gét. Ez jólesett nekünk, csak­úgy, mint az. hogy a legtöbb lengyel legalább két szót tud magyarul: Köszönöm, vagy: Jónapot. Velünk is megtaní­tottak egy kedvelt rigmusu­kat, a „Pollak wenger díva bratanszki” kezdetűt. (Magya- gyarul: A magyar—lengyel két jó barát.,.) Ezek után értettük meg a karcagi Perge István bácsi válaszát. István bácsi eltévedt Krakkóban As már-már ott tartottunk, hogy a rendőr­ségnek bejelentve eltűnését, visszaindulunk. Hogy megke­rült az öreg, kérdeztük is: Mihez kezdett volna, Pista bácsi, ha itt marad? — Halljátok, nem kell megijedni. A világháborúban lengyelekkel szolgáltam. Ha 0 pult innenső oldalánál Ünnepek voltak és előtt e csúcsforgalom a boltok­ban. Az eladók szinte szakadásig dolgoztak, amiért min­den elismerés megilleti őket. Nem tagadom. Most azon­ban mégis elmarasztaló szavak következnek és ezek sem igazságtalanok. Sok értelme nincs, hogy általánosságban beszéljek. Példákkal bizonyítok. Apróságokkal, amelyek összessé­gükben önmaguk gyakorolják a kritikát. * Szolnokon, az Állami Áru­házban akartam vásárolni. Zsebkendőt kértem. Barnát. Az eladó fehér alapszínűt tett elém, amelyet különböző árnyalatú élénk és keskeny zöldcsíkok tarkáztak. — Színes csak ez van. Me­lyik tetszik? — Egyik sem, mert ron­dák. — Ne mpndjon ilyet. Ez nem ronda. Ez áru. amit el kell adnom. Legfeljebb ön­nek nem tetszik. Ezt mond­hatja. Már jóval az ünnepek után voltunk. Az ajánlott zseb­kendő azért maradt meg, mert ronda. A többi mind elfogyott. Ezt tudta az el­adó is. Akkor viszont miért utasít rendre? Azután. Ha egyszer már valóban - ronda, miért kell mégis rátukmálni a vevőre „ez is áru” csatakiáltással? * Egy igen elmés és dicsé­retes ötlet nyomán megnyílt Szolnokon az „Ezer apró cikk boltja”. Zseblámpát ke­restem, betértem ebbe is. Rúdlámpát választottam. — Kérek elemet. — Rúdelemünk nincs, csak szögletes. Százezer öltözékből álló ruhatár Budapestről is lehet jelmezt rendelni Gazdag ruhatár várja a farsangolókat a jelmezköl­csönzőben, ahol több mint százezer öltözékből választ­hatnak a bálozók s a jel­mezversenyek részvevői. A mostani báli idényre jól fel­készültek, hétezer új öltözék­kel frissítették fel ezt a nép­szerű ruhatárat. A Jelmezkölcsönző Válla­lat legutóbb Zalaegerszegen és Békéscsabán nyitott fió­kot, s így a vidéki jelmez­kölcsönzők száma hatra emelkedett. Budapesről azon­ban a vidékieknek postán is elküldik a kért ruhákat, ha időben megküldik a 'szüksé­ges igazolásokat. Január kö­zepétől egyébként a magán- személyek számára megköny- nyítik a jelmezkiváltást, ezentúl nem kell garancia- levél, elég, ha bemutatják a munkaadói, illetve a sze­mélyi igazolványt. (MTI) A csúzli és a sárkány Színes csehszlovák bábfilm Egy haszontalan kisfiú csúzlijával rettegésben tart­ja az egész környéket. Ám egyszer alaposan pórul jár. Csúzlijával egy sárkányt zsineget, a sárkány zuhanni kezd, s amikor a fiú elkapja a spárgát, a sárkány bosszú­ból magával rántja. Végül egy kis veréb siet segítségé­vesz célba, amelyet a szom­széd kertben egy kisfiú ere­get. A csúzli elszakítja a i e. A hat rövidfilmből álló meseműsor februárban ke­rül bemutatásra. egy krumplijuk volt, azok megosztották a magyarokkal. A krakkói várban rengeteg, magyar—lengyel kapcsolato­kat ápoló történelmi doku­mentumot, tárgyi emlékek"t mutattak nekünk. Az egyete­meket, ahol sok magyar diák tanult valaha felvilágosodást. Báthori István koporsóját. Báthori-ban egyik legn-u^ gyobb, leghaladóbb királyJ* kát tisztelik a lengyelek. S Krakkó népe talán Báthori é$ Konyev marsall nevére a legbüszkébb. Konyev marsall csapatai szabadították fel Krakkót s azóta minden év­be í eljön hozzájuk Konyev, a város díszpolgáraként. Ugyanitt Nagy Lajos ma­gyar király lányának. Hed­vignek hamvait láttuk, $ hall­gattuk meg a róla szóló le­gendákat. Krakkó s a Visz­tula partja felejthetetlen ked­vesség. Az ősrégi város Nowa Hutájával (a le 'gyei Dunai Vasművel) megifjodva. Krak­kóról Magyarországon is so­kat hallottak már, ezt vagy azt, s csoportunk tagjai a legszívesebben ezt a várost emlegetik útiemlékeik kö­tött. Pedig emlékek, történetek, városnevek szinte számtala­nul idéződnek fel erről a rö­vid ideig tartó, egyhetes tát­rai útról, a Tátra körről. A Tátra egyébként nem kör­alakú, s bizarr címet csak azért választottam, mert a Szolnok megyei tsz-tagok va­lóban körutat tettek. Az új- szászi elágazónál kezdődött a kör Heves felé menet, Hidas­németinél folytatva, s az új- szászi elágazónál zár-'.lt a kör, Füzesgyarmat határállo­mástól — Jászberényen át. Szép volt, csodaszép volt a Tátra kör. S ha az Á'lami Biztosító Termelszövetkezeti önsegélyező Csoportja és a Termelőszövetkezeti Tanács, melynek jóvoltából megjárták a Tátra kört a kunsági—jász­sági szövitkezetí parasztok, meg nem kérnek, akkor is megteszem. Már azt tudniil­lik, hogy propagandát csinál­jak az önsegélyező biztosí­tásnak. Ezúttal szívesen is. Mert igaz. a havi 10 forintot másra is költhetnék a szövet­kezeti parasztom, mint bizto­sítási díjra. De azért, ha jól meggondoljuk, abból üdülni, külföldi túrákra járni sok­kal megfizethetetlenebb, mint a havi 10 forint. Borzák Lajos (V é o e.) — Akkor szögletes lámpát kérek. — Csak elem van, ahhoz lámpa nincs. Néhány nappal később, amikor ismét ott jártam, még ugyanaz volt a helyzet. Mindegy — gondoltam. A kirakatban láttam kádra vá­ló szappaiitartót, ez úgyis kell. Megveszem. — Műanyag szappantartőt kérek. — Nincs. • — Dehogy nincs, ott van a kirakatban. — Azt nem vehetjük be. Nem szabad. Kínálják az árut, vagy csak tréfálnak? * Üveg és porcelán üzlet. Szintén Szolnokon. Tükröt vennék. Amilyen kellené. ahhoz hasonlót sem találni ; Pedig nem különlegességre vágyom, a fürdőszobába ten­ném. Csillárt kérek, mutatnak háromágút, ötkarút és még nagyobbat, csak éppen elő­szobába illőt és konyhába valót nem. — Nincs — mondja az el­adó. És hátat fordít, mintha l ott sem lennék. Pedig mö- . götte állok és nyelem a mérgem, mert végigíártam már az összes üzletet, s mindenünnen üres kézzel kel­lett eljönnöm. Ki a hibás? A kereskedő, aki nem rendel, vagy az ipar képviselője, aki nem szállít? Nem tudom, de nem is ér­dekel. Számomra csupán az a fontos, hogy ezernyi' apró holmi után hiába loholok, * Vezsenyen jártam a múlt­kor és megéheztem. Tudtam én még akkor, hogy manap­ság mi sem nehezebb, mint főtt étellel csillapítani az éhséget faluhelyen? Az fmsz-nek két egysége van a községben. Az egyik italbolt, a másik azonban vendéglő. Étel itt sem aludt. — Talán készíthetnének 1 egy kis szalonnás rántottét? — Szalonna nincs. Esetleg csak tojást adhatunk. „Esetleg” és „csak”... Kér­dezem: milyen vendéglők vannak manapság vidéken? Vendéglők, ahol elhárítha­tatlan akadályba ütközik a kolbászos, vagy szalonnás rántotta készítése? Lehet, hogy más megyékben nem akadnak Ilyen példák. Egér­fogón kívül szalonnát és kolbászt, s egyáltalában: en­nivalót tartanak raktáron a vendéglők. Nálunk sajnos nem. A ma embere legfeljebb hírből, regényekből és at öregek meséi után Ismerhe­ti meg vidékünkön az igazi . vendéglői kosztol Pedig sze­mélyes élmények alapján kellene... * Elhiszem, hogy sokat do goznak a kereskedelem é' a vendéglátóipar emberei Még azt is hiszem, hogy ke­vés pénz húzza a zsebükéi ezért a sok munkáért. X’iszonzáskévpen csak azt. kérem, higgyék el nekem ők is, ezt a kereskedést és ven- déalősséaet kifogástalanra még tréfából sem mondanám. SZÁNTÓ ISTVÁN iiimiiiiiimiiiiiiiiHuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiimii Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkeszt óság: Szolnok, Irodaház. I. emelet Telefon: 20—93. 23—20. 20—Ő9 faadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint S. Telefon: 20—94. A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetést dija egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor HiéeJo »/.ULHIUIV ÍWKIJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom