Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

1962. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Megyei hírek A JASZDÓZSAI ESET — Mondja, öregem! Med­dig akarja még velem ijeszt­getni ezeket a jámbor híve­ket? MÉG ELŐFORDUL DE MEDDIG? — Ne bántsd a cipőm, pisz­kosabb lesz, mint volt! — Csak nem gondolja, hogy a vacak forintjáért még minőségi munkát is végzek! DIVAT A CUKRÄSZVERSENY Az egyszeri termelőszövetke­zetben két esztendővel ezelőtt holdanként nyolc mázsa kukori­cát takarítottak be. Szegy eilte az elnök, az agrouómus. A tagok pedig súnyítottak, amikor az el­nök a zárszámadás után a köz­gyűlésén fejcsóválva beszelt a K ukor icatermésről. A háztáji gazdaságok nyolc­száz négyszögölén nem volt rit­ka a husz-huszonkét mázsa. -A hízók gyönyörűen gömbölyöd- tek. Kettő-három ment az áliat- torgaimihoz, egy-kettő a pörkölő alá. No vagy kilenc hónapon ke­resztül az irodában eltűnődhet­lek azon, hogy mimódon lehet­ne ezen a rossz kukoricatermé­sen segíteni. — Több műtrágya! — Négyzetesen, elvtársak! — — Gondosabb növényápolás! A múlt évi termés már több, mint kétszerese volt a kétév- előttinek. Lehet, hogy sokat se­gített az öntözés, jobb volt a ve­tőmag. Az idei termésre aztán büszkék leheltek a termelőszö­vetkezet gazdái. — Huszonnyolc mázsa holdanként az öntözött táblákon. Ott ültem szemközt az elnök­kel. Kitettem magam elé a jegy­zetfüzetet és elkészültem egy félórás szakelőadásra. — Hát bizony az úgy igaz, hogy két évvel ezelőtt nyolc má­zsát törtünk holdanként. Csóvál­tuk a fejünket. Ezt a szégyent. Első esztendeje gazdálkodunk közösen és a járás majd ujjal mutat ránk. Pedig megadtunk a földnek mindent. Talajmunkát, vetőmagot, trágyát, vizet. Es amikor betakarítottunk, majd a föld alá süllyedtünk.- Tavaly aztán másképpen volt. Amikor a kukorica zseít*' dűlni kezdett, kiválasztottunk J tíz tagot. Ezeknek semmi más dolguk nem volt, csak annyi, hogy éjjel-nappal csőszködtek. — Meg volt az értelme, mert húsz mázsát hordtunk be hol­danként. De mi ezzel sem vol­tunk elégedettek és az idén öt embert állítottunk be arra, hogy vigyázzanak a táblákra. Ilyenfor­mán el is értük a huszonnyolc­mázsás átlagot. Jövőre már nem lesz egy csősz sem és biztos, hogy meglesz minden holdon a harminc-harmincöt mázsa kuko­rica. Nagyon hülye képpel nézhet­tem az elnökre, mert elmoso­lyogta magát és gyorsan megtol­dotta szavait a következő ma­gyarázattal. — Tagjaink az első esztendő­ben még annyira benne éltek az egyéni termelésben, hogy szor­galmasan hordták még a közös kukoricát is. Ha nem is nappal, de éjszaka. Ebből lett a nyolc- mázsás átlag. A következő évre kiválasztottuk azt a tizet, akik­ről sejtettük, hogy a legludasab­bak. Kineveztük őket csősznek. Nem mondom, vigyáztak a ter­mésre és tavaly meg is volt hol­danként a húsz mázsa. Mert ak­kor már csak ők vitték éjszaká­nak idején a termést. Az idén már csak öt csőszünk volt. A leg­kezesebbek. Nem mondom, ezek is vigyáztak a közős vagyonra. Senki sem nyúlhatott hozzá. — rajtuk kívül. Meg is lett a hu­szonnyolc mázsa. Jövőre már nem . tesz csősz, de olyan se, aki hozzányúlni* a közöshöz. Rossi Károly Csak kihágás Az angol legfőbb bíróság el­nöke szerint csókot lopni nem bűn — legfeljebb kihágás. Az ügyet a legfőbb bíróság hosszasan tárgyalta, miután egy londoni rendőr ezért tartóztatta le a 22 éves Neville Pullen t, mert az meg akarta csókolni a 19 éves Joan Seddont, aki egy lámpa­oszlopnál áldva egy ismerősét várta. A fitalember azonban úgy látszott késett a randevúról, vi­szont megjelent a biciklis Nevil­le Pullen és a lány ellenkezésé­vel mit sem törődve, — megcsó­kolta. Ezt meglátta egy rendőr, és letartóztatta a hevesvérű bi­ciklistát. A legfőbb bíróság úgy döntött, hogy a rendőrnek nem állt jogá­ban letartóztatni a csókra éhes fiatalembert, mivel „csókot lop­ni nem bűn, legfeljebb kihá­gás”, amiért nem jár letartózta­tás. EZ IS SPORT? U étfőn úgy szoktam, hogy ■* egy negyedórával előbb indulok az iskolába. Jó ér­zés az, ha nem kell az em­bernek sietnie. . Szeretem nyugodtan kezdeni a hetet. Kényelmesen ballagtam hát az iskola felé akkor is, ami­kor az egyik tanítványom, Péteri rohanva utolért. Jóreggelt, tanár úr — ha­darta izgalommal teli han­gon, s máris rohant lélek­szakadva tovább. Nem áll­hattam szó nélkül: — Hová ilyen lóhalálba Péteri? Még csak félnyolc! Péteri kizárólag a tekintély­tiszteletnek engedve — hisz látszott rajta, hogy legszí­vesebben a pokolba kíván­na, mit akar ez a Pereces most — meglassította futá­sát és gyorsan válaszolt: — Sietek, nagyon sietek, még át akarom venni a történel­met! Mert biztosan nagy fe­lelés lesz toriból! — s máris szabadulni akart, de én nem hagytam, annyiban: — Honnan tudod te ezt ilyen biztosan? — Ez holtbiztos, tanár úr! Kikapott a Tatabánya! És ezt úgy mondta, .mintha le­szakadt volna az ég, vagy a saját halálos ítéletéről lenne szó. — Tetszik tudni — foly­tatta kicsit nyugodtabban, Urögi, aki a történelmet ta­nítja, Tatabányán született. — Amit még magában hoz­záfűzött, az már nem nekem szólt, de tekintetéből azt ol­vastam ki, hogy a fene vi­gye ezt a Tatabányát! En­nek is akkor kellett kikap­ni, amikor az egész közép­kor fel ván adva. — Na és miköze minden­nek a feleléshez? — Nem tetszik érteni? — Ürögi a Tatabányának druk­kol, s aztán ha kikap a csa­pat, mi isszuk meg a levét! A múltkor is nyolcán zúgtak be! És alighogy befejezte, ro­hant tovább. Bennem pedig felerősödött a titkos gyanú: Hiába — nálunk mindenki szurkol! Még én is — a MÁV-nalc. Ezt azonban még nem Ind­iák a tanítványaim. Mi lesz, ha ezt is megtud­ják?l y. m. KERESZTREJTVENY Azelőtt mindig kilométerekre elkóboreott éjszaka Kajbinger Ede életútja — Brecht után szabadon — — Gratulálok! A kartárs sütötte a legjobb dobost! — Nem kérem. Én tudtam egy tortából a legtöbb szele­tet vágni! 1936. Kajbinger: Pardon, bocsá­nat, hogy bátorkodom, izé..; (Hason csúszik és mosolyog.) Vezérigazgató: A protekto- ra igen jó barátom. Ugye megvan a négy polgárija? No, azt hiszem, tudom alkal­mazni. Nyolcvan pengőt kap. Elmehet. Kajbinger: Bocsánat, par­don. ;. Hálásan ... (Kicsúszik az ajtórésen, alul.) 1943. Kajbinger: (Két fizetési osztállyal feljebb, kis pocak, érdesre edzett, nagy kilengé­sekre kiképzett nyelv.) Naná, majd nem költözöm a büdös zsidó lakásába. Totális hábo­rú, kérek égy Magyar Futárt. 1945. Kajbinger: Én mindig de­mokrata voltam. A tanuk — sajnos meghaltak Dacha- uba. (Osztályvezető lesz.) 1946. Éljen a Kisgazda Párt! 1948. ... A Szociáldemokrata Párt! 1949. Én, mint régi mozgalmi ember, azt mondom az elv­társak ... 1952. (Mint főosztályvezető, nagy jelvénnyel és bakancsban.) Naná, majd megesszük az OSZTÁLYBA SOROLTAK A ZENÉSZEKET — A múltkor még százat kért a pad- lástapasztásért, miért adjak most 150-et? — Ja, kérem tisztelettel, azóta másod osztályú néozenész lettem! VITATKOZIK AZ AKÖV ÉS A KÖZSÉG- jt azd Alkod As: KI TARTSA RENDBEN A MEGÁLLÓKAT — De, könyörgöm! Előbb engem húz­zanak ki a sárból, utána majd eldönthe­tik a vitát! arany tojást tojó tyúkot. Ezt szeretné a büdös imperializ­mus. (A többiek nem eszik meg, ő elviszi és megeszi.) 1956. ... (Csőnadrágban, hegyes- orrú cipőben;) ... Amikor én már zsenge ifjú koromban harcoltam a dogmatizmus el­len ... (Maga is elhiszi.) 1957. (Visszatérve a határról, mert már nem lehet átmen­ni.) Elvtársak, én mindig mondtam. (Elnök lesz a Bir­kanyíró Ktsz-ben.) 1958. (Miután Sikerült a birkákat nagyon megnyílni és elsimí­tani a százezer forint hiányt.) ...Egyesek kifogásolják, hogy nem értek a birkanyíráshoz... Ezek az ellenforradalmárok... (A Gyöngyhalász Tröszt mű­szaki igazgatója lesz.) 1960. (Addig gyöngyhalászik, amíg kocsit vesz.) ... Mi az, hogy nem értek a gyöngyha­lászathoz? Na és? Én maga­sabb szinten vezetek. Tak- nyosok! 1961. (A Vizilótenyésztő Központ főtenyésztője. Munkássága nyomán Európában kipusz­tulnak a vizilovak ...) — ... Hogy tanuljak tovább9 Én? Miért? A fene egye meg. kellett nekem ez a XXII. kongresszus. 1962. (Átmegy a ... Markóba.) — kefe — 1 2 s 4 6 r~ F" • 9 tA fai 11 Sí *■■■ 12 sí u HM 14 36 1* !S 17 IS 1» üli 20 B 21 HM 22 23 24 m 26 26 m 27 28 29 m 30 m 31 HM 32 sIS ■ aSl IIÜ 33 B 34 36 B 36 37 fül 38 3? 40 *5*» 41 42 üli «35* 43 44 ÜS 46 44 SSSfi sin 47 ■ ■■01 ■■■■ i:s I4* ■ KB* •■■■ ■na* 49 60 HM ftl HM 62 :::: üli 53 64 üS U 1 Vízszintes: 1. Magyarország első ellenfele lesz a chilei labdarúgó világbaj­nokságban. 11. Római kettősfo- gat. 12. ...tes: a Hamlet egyik szereplője. 14. A világ legjobb vízilabda kapusának tartjuk. 18. Kutya. 20. Rátör mássalhangzói. 21. RAO. 22. Latin te. 23. Foci a hálóban. 25. A függ. 17. folyta­tása. 27. Fölé ellen'été. 28. Vér­tanúk városa. 30. Ez e testvére. 31. Dehogy hátul. 32. ókori nép. 33. Hivatal németül. 34. Juhszál- lás. 36. AAB. 38. Száné ikereza- va. 40. Juhférj. 41. Roham. 43. A bibliai béketűrés megszemé­lyesítője. 44. Parancsoló. 45. Me­zőgazdasági kereskedelmi válla­lat. 47. Nátrium vegyjele. 48. Hí­res spanyol festmény. (Modellje Álba herceg felesége volt.) 49. Vissza: férfinév. 51. Adriai vá­ros. 53. Osztrák folyó (Y=T1. 55. Időszerű mezőgazdasági munka. (Utolsó négyzet üres.) Függőleges: 2. AR. 3. Adj németül. 4. Visz- sz-a: roskad. 5. Vasúti megálló megyénkben. 6. Szovjet gépko­csimárka. 7. Ringat. 8. Támadó jellegű szövetség. 9. Idegen _ ösz- szetételekben: új. 10. Szigetor­szági nép. 18. 1921. január 21-én történt. (Utolsó négyzetben két betű, folytatása függ. 17, vízsz. 25.) 15. Vissza: kicsi. 16. Arcának része. 17. A függ. 13. folytatása. 19. Mustból lesz. 22. Utolsó ellen­téte. 24. Sík. 26. Kenderfeldolgo- záshoz kell. 27. Hegység Ázsiá­ban. 29. Alán-nal együtt szere­pel a mondában. 31. Végén ér­rel: On is az. 35. Tizenkilenc év. 36. Sötét latinul. 37: Hóhér. 39. Nem latinul. 41. Jókora fog. 42. Afrika áliám (A=A). 45. Kárt tesz táviratban. 46. Nem egész. 48. Belső szerv. 50. ZAA. 51. Vissza: mutatónévmás. 52. Gally. 54. RS. Megfejtésül beküldendő: Víz­szintes 1. 14, 45, 55; függőleges 13. Beküldési határidő: február 1-ig beérkezőleg. Múlt heti ke­resztrejtvényünk helyes megfej­tése: Andrássy Lőrinc. Nagyrév Uj Elet. Első Lunyik, Kölcsönös Gazdasági Segítség, Stuart Má­ria. A sorsolás alkalmával könyvet nyert: Cseke Zoltán Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiitiiiimiiiiiiiiiiiii Szolnok megyei Néplap REJTVENYSZEEVÉNYE, 1962. iannár 28. CSŐSZÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom