Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI íí <S*0/ G SZOLNOK megyei tf M / 4 A/efUuft A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TANÁCS LAPJA m évfolyam, 21, szám. Ara SO fillér 1962. január 26., péntek. Hla: Mintha súgnának a tagok Heten, akik az életre ké szülnek Termelőszövetkezeti élet Megkezdődött az országos gépipari tanácskozás Dr. Rázsó Imre Kossuth-dijas akadémikus Szolnokon A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület és a Szol­nok megyéi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága rendezésében háromnapos gépjavítási ta­nácskozás kezdődött tegnap \ Szolnokon. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa művelődési házában Váradi János egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának dé­kánja, a Gépesítési Társaság elnöké nyitotta meg az anké­tet, Az elnökségben helyet foglalt Pintér Gyula, a Ma gyár Szocialista Munkáspár Központi Bizottságának mun­katársa, Mészáros István, a Földművelésügyi Miniszté­rium gépesítési igazgatóságá­nak vezetője, dr. Rázsó Imre akadémikus, Kökény István, a Szolnok megyei pártbizott­ság titkára, Nyíri Béla, a Szolnok Megyei Tanács VB elnökhelyettese. Az első előadást Rónaszéki Tibor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főelőadója tartot­ta meg „A javítóbázisok or­Y­Szorgalmas asszonyok A Szolnok városi nőtanács aktívái szorgalmas munkát végeztek az elmúlt félévben. Harmincnyolc különböző té­májú ismeretterjesztő elő­adást tartottak, ahol átlag 40—50 hallgató volt. Legna­gyobb érdeklődés a nők hely­zetével, egészségvédelmével és a pédagógiai kérdésekkel kapcsolatos előadások iránt mutatkozott. Az előző évek­hez viszonyítva azonban je­lentős előrehaladás van a tu­dományos és világnézeti kér­désekről szóló előadásoknál Eredményesek voltak a kis- gyűlések is. A tervezett 250 helyett 270-et tartottak mega városban az említett időszak alatt Főleg a békéről, az öt­éves tervről, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti tanácsüléséről, az SZKP XXII. kongresszusáról, a német kérdésről stb. érdek­lődtek az asszonyok. A két­százhetven kisgyűlésen ötez­ren vettek részt. A félév alatt tizenegy kü­lönböző rétegtalálkozót tar­tottak. Külön említésreméltó a nőmozgalom aktíváinak tár­sadalmi munkája. A Rákóczi úti óvodánál, az úttörőváros­ban és egyéb építkezési he­lyeken a kerületi nőtanácsok közreműködésével háromezer munkaórát teljesítettek. A kerületi nőtanácsok eredmé­nyesen tevékenykedtek, hogy a különböző foglalkozású nő­ket bevonják az oktatásba. C ITll újság a vadászok házatáján ? Elterjedt a mesterséges fácánkeltetés Riasztó szerkezetek a kaszáló és erőgépeken Értékes valuta az élő apróvad exportálása Bár megyénk területe tá­vol esik a vadakban gazdag hegyvidéktől, mégis számot­tevő apróvad gazdálkodást folytatunk. A vadásztársasá­gok, állami és erdőgazdasá­gok több mint kilencszáz ezer katasztrális hold terü­letet tartanak nyilván, ame­lyen vadgazdálkodást foly­tatnak. A múlt évben vég­zett vadszámlálás adatai szerint csak nyálból 120 ezret, fácánból 60 ezret, fogolyból több mint 76 ezret, — őzből 2300-at és túzokból 930-at vettek számításba. Ezzel a törzsállománnyal ap­róvadból túlszárnyaltuk a felszabadulás előtt (1935- ben) elért — legmagasabb törzsállomány létszámot. — örvendetesen megnöveke­dett a nagy vadak létszáma, amely a felszabadulás előtt elenyésző volt. Különösen szép az őz állomány a tisza- gyendai Dózsa, a tiszaörvé- nyi Dózsa, az abádszalóki S2akszerve2eti vadásztársa­ságoknál. A megnövekedett állo­mányból jelentős mennyisé­get lőnek ki az 1961/62-es évadban, azonkívül élővad befogásra is vállalkoztak a vadászok. Nyúlból például 16 ezer, fácánból 3 ezer, fogolyból 6 ezer darabot fognak be hálóval. Jelentős ez a szám, mivel az országosan exportra kerülő élőnyúl mennyiség felét Szol­nok megye biztosítja. Az élővad exportálás jelentős valutát biztosít. Egy élő nyálért külföldön annyit szágos rendszerének kialakí­tása” címmel. A témához Englert Pál, az Állami Gaz­daságok Főigazgatóságának osztályvezetője és Túri Fe­renc, a Gépállomások Főigaz­gatóságának mérnöke szólt hozzá Ebédszünet után folytató­dott a tanácskozás. A délutá­ni előadást Rákosi György, a Mezőgazdasági Üzemszerve­zési Kutatóintézet tudomá­nyos munkatársa tartotta. Rákosi György „Traktorok és mezőgazdasági gépek karban­tartási rendszerei” című elő­adásával indította meg a dél­utáni vitát. A vitában Nagy Pál, Nacsády Árpád, Iv&nyi László és Nemes Mihály fő­mérnökök kértek szót. A mai napon Andrási dá­nos, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet tudományos osztályvezetőjének előadása után a Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat­nál tártanak üzemlátogatást a szakemberek. Itt Nagy Ká­roly igazgató előzetes ismer­tetője után a Diesel-motorok és nehéz lánctalpas traktorok sorozatjavítását tekintik meg. A tanácskozásnak mintegy kétszáz résztvevője van. Az ország minden megyéjéből el­jöttek ketten-hárman a gépe­sítési szakemberek. Komá­rom, Tolna, Baranya megyé­ből vannak érdeklődők. Szol­nok megye gépállomásait, ál­lami gazdaságait, termelőszö­vetkezeteit nyolcvan gépesí­tési szakember képviseli a ta­nácskozáson. Ifjú mester az idős helyén A szudáni kormány nem vesz részt a tagost kormányfői értekezleten Jó szakmunkás lesz belőle — így vélekedik Kiss Károly cipész szakoktató Ba­lázs Lászlóról, a szolnoki Bőripa­ri KTSz harmad­éves ipari tanu­lójáról. Majd pe­dig sajnálkozva megjegyzi; Bi­zony sok ilyen fiú kellene, mert ezt a szakmát manapság nem nagyon szeretik a fiatalok. 6 Utazás a iakarmányszéríík körül — Megsajnálták a lovakat Tiszasülyön — ISői állatgondozók Kenderesen —* Etetési terv Jászladányon — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága határozatot hozott a takarmánytakarékosságról. A határozatot kiküldték, is­mertették a szövetkezeti ve­zetőkkel, állatgondozókkal. A megyei pártbizottság mun­katársai szétnéztek a terme­lőszövetkezeti istállókban, ta­karmányszérűkön, betart ják- e a határozatot. A tiszaszentimrei Aranykalász tsz-ben elfogadható istállórend vár­ja a látogatót, aki megtudja, hogy tervszerű a takarmány­felhasználás is. A tömegta­karmányok előkészítése vi szont formális és csak azért történik, mert van egy ilyen határozat és betartják, hogy Harminchét községben emelték fel hetvenezer forintra az építési kölcsön felső határát Az Országos Takarékpénz tárnak ebben az évben 1,2 milliárd forint -*• 250 millió­val több mint tavaly — áll rendelkezésére a magánlakás építkezések támogatására. A nagyobb összeg lehetővé tet­te azt is, hogy mintegy 30 százalékkal több községben emeljék az építési kölcsön felső határát. A megyei ta­nácsok javaslatára 37 közsé­get jelöltek ki, amelynek dolgozói, lakói családi ház építkezéshez az eddigi 50 000 forint helyett 70 000 forint kölcsönt kaphatnak. A rendelkezés elsősorban az1 iparosodó községeket, — vagy az ipari városok köze­lében levő helységeket érin ti, — amelyeknek dolgozói munkahelyükhöz közel tud­nak lakást létesíteni. — így például Gellénháza, Bázake- rettye az olajbányászat fej­lődése, Százhalombatta az épülő hőerőmű, Hódoscsé- pány, Arló, Uraj, Szentsimon és Járdánháza Özd közelsé­ge miatt kapta meg a na­gyobb kedvezményt. A ked­vezmény — a tavalyi tapasz­talatok alapján — várhatóan növeli majd az érintett terü­let lakosságának építkezési kedvét, és sok új családnak segít a kényelmes otthon megteremtésében, (MTI), meg ne sértsék. A töreket si­lóval vegyítik, de etetés előtt kevés idővel, s így a törek nem puhul meg, kemény ál­lapotban kerül a jószágok elé. Szakszerű előkészítés akkor történne, ha etetés előtt legalább három-négy óra hosszával puhítanák. Ugyanebben a termelőszö­vetkezetben dicsérendő vi­szont, hogy meleg vízzel fel oldva kapják a sertések t disznóabrakot, a lucernalisz­tet. Ámde a tisztaság kíván­nivalót hagy maga után. A sertéstelepre trágyahegyen át vezet az út és így nehezen megközelíthető. Tiszaszentimre másik szö­vetkezeti gazdaságában, Petőfi Termelőszövetkezetben mindjárt szembetűnik, hogy gondos kezek továbbítják kazlakból a szálastakarmányt az etetőkig. A kazlaktól az istállókig nem vezet széna- út, nem szórják, pocsékolják a takarmányt. A kunhegyesi járás kis községében, Torna imonostoron az itteni Petőfi Termelőszö­vetkezet ugyancsak elvéti a takarmányelőkészület szak- szerűségét. Közvetlen etetés előtt készítik elő a takar­mányt. S itt már nem vi­gyáznak úgy a szénakazlakra sem. Egyik kazaljuknak fél­re csúszott a kalapja, a szal­ma tetőzete, s nem igazít­ják, pedig így könnyen be­ázik a kazal. Az úton az is­tállóig lucematörmelék ösz- szegereblyézetlenül, össze- gyűjtetlenül. Ezzel szemben a kenderest Vörös Csepel 2 sz istállóiról megyeszerte pél­dát vehetnek, olyan tiszták. Pedig itt az a ritka jelenség tapasztalható, hogy az állat- gondozók több mint fele nő. A tiszasülyi Lenin Terme­lőszövetkezetnek tizenhárom vagon abraktakarmány- hiánya van. S mégis a lovak is abrakolnak. Azt mondják a gazdák: nem tehetik tönk­re a lovakat, s bár kezdet­ben nem kaptak abrakot, azóta megsajnálták paripái­kat, s abrakoltatják. Jó. jó, senki nem akarja a lovak pusztulásét, de azért az ilyen termelőszövetkezetbe!), ahol hiányzik a takarmány, s ahoi az állami takarmánykészlet- böl élnek, mégis csak fény­űzés sajnálkozni a lovakon. A jászladányi Szabadság Termelőszövetkezetben jól ér­telmezik a takarmánytakaré­kosságot. Minden takarmány­kazalra elkészítették a fel­használási tervet. Azt ismer­tették az állatgondozókkal, sőt az istállóban is kifüg­gesztették, hogy mindig szem előtt legyen. S havonta el­lenőrzik: betartják-e, túllép­ték-e takarmányozási tervü­ket. í /. A jászberényi járásban tájértekezleteken tanácskoz­nak arról, hogyan tudják Szakszerűen felhasználni a takarmánykészletet. Egy-egy faluba a szomszédos közsé­geken kívül másokat nem hívnak meg, hogy így ala­posan, részletesen foglalkoz­hassanak a takarmánygazdál­kodással. A jászszentandrási Hala­dás Termelőszövetkezet kez­deményezésére érdemes fel­figyelni. A termelőszövetke­zet vezetői ellenőrizték a takarmányozást szövetkeze­tükben, s mert mindent pél­dás rendben találtak, a rend­ben tartott szérűket, a pon­tos, szakszerű takarmányo­zásért kétszáz forint jutal­mat kaptak a takatmánvn- sok. B, L. Khartum (Reuter). A ' szudáni külügyminisztérium 1 szerdán este nyilatkozatot adott ki, hogy Szudán nem vesz részt a Monrovia-cso- porthoz tartozó afrikai orszá­gok kormányfőinek lagosi értekezletén, mert nem fo­gadták el Szudán javaslatát, hogy hívják meg az értekez­letre Algéria szabad kormá­nyát is. (MTI) kapunk, mintha 16 kiló va­jat, vagy 400 tojást, 25 kiló sertéshúst, vagy 18 kiló ba­romfit vittünk volna ki. Egy pár élő fogoly kivitele, mint­egy 13 export jérce deviza hozamát pótolja. A legterv­szerűbb élővad befogást a kunszentmártoni Zalka Má­té, a jászapáti Alkotmány, a mezőtúri FMSZ és a tisza- földvári Dózsa vadásztársa­ságok végzik. Nem kisebb jelentőségű a külföldi vadá­szok vadásztatása sem. Csak az elmúlt évben száz őzet lőttek ki, mely jelen­tős jövedelmet hozott az államnak. Vadásztársaságaink nagy gondot fordítanak az apró­vadállomány létszámának további gyarapítására. Vér­felfrissítés céljára, mintegy ezer nyulat, csaknem ugyan­annyi fácánt és ezernél több foglyot vásárolnak az 1961/ 62-es vadászati évadban. Tovább növelik a mester­séges fácántenyésztelepek produktivitását. Ezentúl már nemcsak a nagyobb vadász- társaságok, hanem a kiseb­bek is foglalkoznak fácán­tojások mesterséges kelteté­sével. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a ka­szálás során tönkretett, illet­ve összevagdalt haszon va­dak számának csökkentésé­re. A kaszáló és erőgépekre riasztó szerkezeteket szerel­nek fel. Vadásztársaságaink min­dent megtesznek azért, hogy a hazai és a külföldi piaco­kon egyaránt keresett apró- vadakból minél többet adja nak a népgazdaságnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom