Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
1962. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP LEGYŐZHETJÜK-E AZ IDŐT? Az elmúlt esztendőben megkezdődött az ember űrrepülésének korszaka. A gyors fejlődés láttán szinte biztosra vehetjük, hogy utas- szállító rakéták még a mi életünkben eljutnak a Holdig és a két szomszédos bolygóig, a Marsig és a Vé- nusig. De vajon eljutunk-e messzebbre? Elérhetjük-e valaha is a csillagokat? Más szóval eljuthatunk-e a végtelenbe? A probléma ma még csupán elméleti jelentőségű, mégis szembe kell nézni vele, mert ne felejtsük el: az űrhajózás valamennyi frissen megoldott kérdése tegnap szintén elméleti síkon mozgott. A Tér és Idő mélységei A világegyetem távoli tájainak . megközelítésében az idő ígérkezik legnagyobb ellenfelünknek. Korlátlannak hitt térbeli mozgásunknak az idő szab határt: az ember élete véges, a kozmikus távolságok- pedig szinte mérhetetlenül nagyok. Egy holdutazás még lezajlik 2 hét alatt s a Mars bolygót is megjárhatjuk 33 hónap alatti A legkülső bolygóval, a hat milliárd km távolságban keringő Plútóval már bajba kerülünk. Ha rakétánkat ugyanis olyan minimális sebességgel indítanánk, amely még éppen elegendő a Pluto eléréséhez, az oda-vissza utazás ideje 92 esztendeig tartana, ami már több mint az átlagos emberélet hossza. Nyilván, gyorsabb rakétákat kell építeni, mert 40—50 évnél tovább a Földről elmaradni még akkor irreális, ha késői utódaink átlagos életkora megduplázódna. És mi van a Naprendszer határán túl? Elképzelhetet- lenSTSZäkä'dek”, hiszen a leg-- közelebbi 'csillagig kereken 40 billió km-t kell megtennünk, ami a fény másodpercenkénti 300 000 km-es sebességével is több mint 4 évig tartana. A jelenkor leggyorsabb rakétája, az 1961. február 12-én kb. 12 km másodpercenkénti sebességgel indított szovjet Venus rakéta kereken 100 000 évi szakadatlan száguldás után érkezne meg a legközelebbi csillag birodalmába. Ilyen sebességgel ilyen távoli célpontok felé embert nem indíthatunk. Kérdés, mi történik akkor, ha űrhajónk sebessége megközelíti a fény sebességét? A legközelebbi csillagot 4,5 év alatt érnénk el. A klasszikus fizika törvényei szerint ilyen sebességgel sem juthatunk mesz- szebbre, mint amennyire az ember véges életéből jutja, legfeljebb 50—100 fényév távolságig. Pedig a csillagok zöme 25—75 ezer fényév távolságban van, Tejútrendszerünk, a T50 milliárd alkotta lapos lencse alakú, spirális szerkezetű Galaxis átmérője 100 000 fényév. Hogyan tudnánk ezt a roppant csillagvárost körüljárni? A legközelebbi távoli világsziget az Androméda-köd csillagainak fénye 1,5 millió évig van úton a Tér sötétjén keresztül, míg hozzánk eljut. A legtávolabbi ismert csillagrendszerek 5—6 milliárd fényév távolságban vannak, ami annyit jelent, hogy ma, amikor tanulmányozott fényük elindult útjára, a Nap és a Föld, mint égitest még nem is léteztek. Gyorsan járj — tovább élsz? Az ember még gondolatban sem tud belenyugodni a vereségbe és elméletileg megoldást keres a legnagyobb ellenfél az idő megfékezésére. A modern fizika egyik legkiemelkedőbb pillére, az Einstein-féle relativitás elmélet már fel is csillantotta ennek lehetőségét. Einstein elmélete nyújtja egyelőre az egyetlen lehetőséget a kérlelhetetlenül múló idő „lelassítására” s egyben arra, hogy az ember valaha olyan égitestekre is eljusson, amelyeket tőlünk sok ezer, vagy millió fényév választ el. A relativitás elmélet s azon kísérletek hosszú sora, amelyeken ez az elmélet nyugszik, arra tanít bennünket — még akkor is, ha ez látszólag ellenkezik a min dennapos tapasztalatokon alapuló ún. józan ésszel —, hogy nincs „független” idő, amely az eseményektől nem befolyásolva, egyhangúan telik. Az idő mértéke, folyása a sebességtől, a mozgási állapottól függő tényező. Teljesen értelmetlen dolog például földi órával mérni azt az időt, amelyet egy gyorsan mozgó űrhajó utasai élnek át. Azt is mondhatnánk, másképp jár és más időt mutat a sebes űrhajó órája, mint a hozzáképest nyugalomban lévő földi — bár azonos szerkezetű — óra. Az űrhajó visszaérkezésekor mindig kiderül majd, hogy a „megsétáltatott” óra késik (és sohasem siet) a földihez képest, sőt azonos időt sem mutathat. S hogy mennyi a késés, az mindig az űrhajó menet- sebessége és órája által mutatott „saját” ideje határozza meg. Kis sebesség (a mai rakéták sebességét még ide soroljuk!) esetén a két óra közti eltérés ki sem mutatható — hétköznapjainkban ezért nem vesszük észre az idő sebességétől függő vol- -tát. A fény sebességével öSZt -szemérhető gyors -mozgás esetén, az űrhajó minden időmérő eszköze erősen késni fog a földi órákhoz képest. Ez annyit jelent, hogy míg a Földön esetleg évtizedek, vagy évszázadok teltek el, az űrutasok alig néhány évet öregedtek; az őket útjára bocsájtó nemzedék már réges rég halott. Látogatók a múltból. Ha földi órán mérve, egy űrhajó 8 évig van távol, s közben a fény sebességének 72 százalékára gyorsult, órája csak 7 évet mutat. A fény- sebesség 86 százaléka esetén az idő feleződik": földi időben ha tíz év telt el, az űr utas órája 5 évet mutat, szervezete is csak ennyit öregedett. Negyven földi évi távoliét esetén 298 ezer 500 kilométeres csúcs- sebesség esetén órája 12 évet mutat, szervezete 28 évvel kevesebbet öregedett, mint a földlakóké. Tegyük fel, hogy űrhajósunk a Földön hagyta ikertestvérét, aki aggastyánként fogadja még mindig fiatal, délceg űrhajós ikertestvérét. A fénysebesség 99 százalékára felgyorsult űrhajó utasai 65 év alatt megjárnák az Antares óriáscsillag vidékét, míg a Földön 465 év pergett le ezalatt. Képzeljük el, hogy a távoli jöyőben ősember kinézésű, emberszerű lények vezette űrhajó érkezik a Földre. Az utasok nagy nehezen megértik, hogy ők is „földiek”, s hogy 299 998 kilométeres sebességre felgyorsított űrhajójuk órája 33 évet mutat, míg a Földön kereken 10 000 év telt el eltávozásuk óta. Az akkori újkor emberei méltán mondhatják, hogy látták elődeiket, a rég letűnt idők, az emberiség őskorának hozzájuk alig hasonlító példányait. Gyorsjáratú „prhaj.ó híján ma? mindez csak • elméjét. A tudomány mégis szilárdan hiszi, hogy utódaink legyőzik az időt és eljutnak a legtávolabbi csillagokig is. Gauser Károly az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, Budapest. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Szabó Piroska országgyűlési képviselő interpellációjában kifogásolta, — hogy nincs választék gyermekcipőből. — Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter a martfűi Tisza Cipőgyár tervezőit bízta meg azzal a feladattal, hogy sokféle olcsó gyermekcipő modellt készítsenek. íme, a modellek elkészültek, s rövidesen a kereskedelmi szakemberek elé kerülnek. Ü Kezdeményeznek a TITÁSZ fiatalok A napokban körözvény jelent meg a KISZ aláírásával. Jóleső érzés volt olvasni, hogy „Szabás-varrás tanfolyam” felirattal indult útjára ez az ív. KISZ Szervezetünk vezetőségének dicsérni lehet ezt az elgondolását. Ezidáig 16 fő jelentkezett a tanfolyamra. Sokan vannak olyan lányok és asszonyok, akik mindennapos munkájuk után nem sajnálják a költséget és fáradságot, hogy részt vegyenek a tanfolyamon, amely három hónapig tart. A foglalkozásokat az üzem kultúrtermében rendezik meg és biztosítanak hozzá megfelelő felszerelést és segítséget is. Szlama Ferenc levelező Síremléket állítanak a Vörös brigád hősi halált halt tagjainak A Magyar Partizán Szövetség Országos Bizottsága és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága síremléket állított a Vörösbrigád hősi halált halt tagjainak emlékére. A fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyen a Kerepesi temetőben január 26-án leplezik le a síremléket. (MTI). Elosztó — vagy kereskedő — Most már elhiszi, hogy nagy nekem ez a pizsama? A Tvavlata Szolnokon A debreceni színház opera- társulata régi ismerőse Szolnok közönségének. Ezúttal Verdi örökszép dalművét, a Traviatát mutatták be, telt ház előtt. Valery .Violetta könnyfakasztó történetén nemzedékek szánakoztak. S a finom, dallamdús zene, a hatásos tömeg jelenetek most sem. tévesztették el a céljukat: az együttes zajos sikert aratott, A debreceni MÁV Szimfó- nikusok játélca nagy élményt, jelentett. Rubányi Vilmos, a kitűnő lcarmester, keze alatt a zenekar szép játékkal örvendeztetett meg, a sikerben igen nagy része volt. Kár, hogy néhány helyen kissé elnyomta az énekeseket, bár ez nem teljesen a karmester hí bája. Marsai Magda tehetséges színésznő, kellemes lágy, hajlékony hanggal. Kár, hogy ez a szép hang elég kisterjedelmű és a hátsó sorokban bizony nem a legjobban lehetett hallani. Szép tömörzengé- sű bariton Gazsó Jánosé, aki az öreg Germánt szerepét alakította. Harmadik felvonásbeli áriáját megismételtette az elragadtatott közönség. Rózsa Tibornál (Alfréd) szintén a hangerő körül mutatkoztak diferfenciák, amellett mozgása is eléggé darabos. A rendező, Horváth Zoltán, hatásosan tudta felvonultatni a nagylétszámú és tegyük hozzá, igen jól szereplő énekkart. Mindent összevetve, szép estével ajándékozott meg bennünket a debreceni színház. — h. t. — „Nyolcvan nap á-viióg: köriig a színpadon Verne „Nyolcvan nap a világ körül” eímű műve Csehszlovákiában óriási népszerűségnek örvend. Nemcsak a legkeresettebb ifjúsági könyvek közé tartozott a karácsonyi könyvpiacon, de rövidesen két változatban is színpadra kerül. Az egyik változat Libereckben, ahol Josef Nesvadba régebben készült színpadi változatát adják elő, a másik pedig Prágában, a S. K. Neúmann színházban. A prágai változat a híres színpadi szerző, Pavel Kohout műve. ü puszta- monostori színjátszók Három hónapon át igen szorgalmasan próbáltak a pusztamonostori színjátszók. Munkájuk gyümölcseként nemrég bemutatták Tabi László: Különleges világnap című háromfelvonásos vígjátékát, igen nagy sikerrel. A lelkes színjátszógárdának igen jó a munkamódszere. Magosparti Alfréd rendező nagy hozzáértéssel foglalkozott velük. Az évek óta összeszokott csoportot a próbákon beszédtechnikára, színpadi mozgásra tanítja, szerepelemzést, kortörténeti elemzést tart számukra. Jól hasznosítja a megyei színjátszó rendező tanfolyam hallgatójaként tanultakat. Az előadás sikerét a kedves, tehetséges szereplők biztosították. Sok tapsot kapott Győri József, Győri János, Telek Marika, Borbély Kati Magosparti Rózsa és Bazsó István. Az epizódszereplők is kitettek magukért, szíwél-lé- lekkel játszottak. Dicséret illeti a kitűnő kollektívát. A sikerre jellemző, hogy az együttes január 7-én Jász- fényszarun is előadta a Különleges világnapod, ' január 28-ra nedig Jásztelek hívta meg őket vendéESzeronléore Csongrádi Júlia Pusztamonostor P rika tizenhét esztendeig *-* élt boldogságban, egy korabeli lánynak kijáró vidámságban, romantikus áhí- tozásban és nagy-nagy bizakodásban. Hitét táplálta az otthon barátságos melege, a szülői szeretet őszintesége, az édesapa és édesanya mindennapos gondoskodása. Ám ezt az állandósult sze- retetet semmisítette meg egyik napról a másikra egy almárium mélyéből előkerült levél. Erika nagy titkokat olvasott ki a sorokból. A betűk lesújtották, a levél tartalma pillanatok alatt szétzilálta- tü- datában áz ofthöfif, a szülői szereietet. Megtudta, hogy szüléi nem édesszülők. Megtudta azt is, hogy anyja Lengyelországban- született és hogy karcsú volt, és szőke. A betűk elárulták azt is, hogy a lengyel lányt elsodorta a háború vihara. Sorok álltak arról, miként jutott nevelőszüleihez. És ekkor megbojdult a fiatal lány békéhez, harmóniához hangolt lelke, — Vajon kihez tartozom én? — vívódott önmagában. Szüleim iránt táplált szeretetem kire áldozzam ezután? Nevelőszüleimre, vagy arra a karcsú, álmodozószemű szőke lengyel leányra? Igaz is, vajon ezeken a külső tulajdonságokon kívül, milyen lehetett az a lány?... Lány... lány..., hogy én milyen lelketlen vagyok, hiszen 6 szült, így hát az anyám. De nekem van már egy anyám, akit nagyon szeretek. De... de, válóban olyan nagyon szeretem? Hiszen ebben a levélben az áll, hogy é megszokott, jó édesanya nem az enyém. Mit is tehetnék? Kitől kérjek tanácsot, szűnni nem akaró bizonytalanságomban? Két. anyám van, s valahogy úgy érzem, most egy sincs. Mentséget próbálok keresni szülőanyám tettére, de sehogy sem sikerül. Tudom, háború volt. Lehet, hogy az apám német, olasz vagy francia volt. Az is elképzelhető, hogy magyar. De miért dobott el magától az anyám? E levélben azt olvasom, hogy menekülnie kellett. Útja égő városokon, robbanó bombák között, a poklon keresetű' vezetett. Kedves lengyel lány... ne h.aragudi, hogy nem találok elfogadható magyarázatot tettedre, tudod, én még csak 17 esztendős vagyok. Bomba robbanását még nem láttam égő város képe csak filmen ielent mea előttem. És tudod. i film az más... Mostanában nevelőszüleim körül jár minden gondolatom. Hogy éljek ezután náluk? Milyenek legyenek kapcsolataim? Úgy érzem., teljésen úi alapokra kell helyeznünk életünket. Helyesebben csak az enyémet. Üj formákon töröm a fejem, új megszólításokon, hiszen az igazinak vélt szülők nem igaziak. De veled mit tegyek, te árra lengyel lány?! Itt végeszakad a kiáltásnak. Most már csák a józan, segíteni kész tanács következhet. 'W e vivődő kislány! Mi, ■* öregebbek, akik' örökre megőriztük magunkban a háború : döbbenetéit, akije nap mint nap képesek vagyunk felidézni a repülők vércsevijjogásait, a detonációk.bofzal- jnait^ 47ti szól fink a mgst; hozzád. . Szerintünk meg kell bocsáj- tanod a lengyel lánynak, mert ha él, most a béke'reményteljes napjaiban minden gondolatával hozzád száll, téged keres és reád gondol. Hidd el: bőven omlanak anyai könnyei érted, mert testéből keltél életre. Ha elragadta a háború vérszomjas kaszása, akkor pedig gondolj rá szeretettel, őrizd meg emlékeidben és bocsásd meg neki, hogy téged elha* gyott. Látszólagos bűnéért kárhoztasd az igazi bűnöst: a pénzt, a háború ördögét. És ne gondolj új formulákra, merev hivatalos kapcsolatokra, ha lélekben nevelőszü- leidnél időzöl. Ne tedd, mert ők nagyon szeretnek, s hasejtik, hogy a bánatot okozó levél valaha is a kezedbe kerül, tűzbe hajítják még az első nercekben. Gondolj arra, hogy nevelö- szüleid azokban a gyászos időkben az ordasok között is igaz emberek maradtak. Bombák és. ágyúk füzében is magúkhoz öleltek. Pincék mélyén rejtegettek. Tulajdonképpen ők adták neked a második életedet, amellyel olyan szépen, okosan sáfárkodtál 17 esztendőn keresztül. Térj vissza tehát ölelő karjaikba és gondolj árra, hogy ez a levél valamelyik háborús mementö-film cselekménye volt, te a nézőtéren ültél és velünk együtt újból megátkoztad a háborút. P. L. '%Wdeite*i "A/dpfapItcMi &Z1 a SZOLNOK VÍVÓDÁS
