Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19G2. január 24. Hatalmas felháborodást váltottak ki az újabb merényletei Párizs (MTI). Egész Franciaországban nagy felháborodást keltettek az OAS legújabb merényletei — Mainguy képviselő elrablása és a külügyminisztérium udvarán- történt bombarobbanás, amelynek több sebesült mellett egy halálos áldozata is van. A francia közvélemény élesen elítéli a fasiszta terroristákat, — de ugyanakkor felelőssé teszi a degaulleista hatalmat, amely bűnösen elnéző magatartásával bátorítja az összesküvő- ket. A Libération rámutat: a fasiszta terrorszervezet hovatovább az algériaihoz hasonló helyzetet teremt Franciaországban is. Ha erélyesen szembeszállnának vele — hangoztatta a lap — nagyon rövid idő alatt megsemmisülne az OAS. „A személyi hatalom rendszere — írja az Humapité — tétlenül szemléli a polgár- háború előkészítését, megnyitja az utat a nyílt fasizmus előtt. A francia népnek egységesen kell szembeszállni a fenyegető veszéllyel, mert harcában csak saját erejére számíthat”. A Francia Kommunista Párt Szajna megyei szervezete és a CGT felhívást intéAz amerikai gazdasági élet súlyos nehézségei Kennedy elnöknek hétfőn a kongresszushoz intézett gazdasági jelentése azonnali ellenállásra talált a republikánus párti törvényhozók részéről, akiknek nevében Thomas Kuchel kaliforniai szenátor kijelentette, hogy az elnök kívánságai tarthatatlanok. Ha Kennedy javaslatait elfogadnánk — mondotta —, akkor ebből logikusan az következne, hogy a kongresz- szusnak törvényt kellene hoznia, amelynek értelmében minden hatalmat átad a Fehér Háznak, s utána a törvényhozók hazamennének. Az Egyesült Államok gazdasági helyzetével kapcsolatban az MTI washingtoni tudósítójával folytatott magánbeszélgetések során amerikai gazdasági szakértők különösen két nehézségre mutattak rá. Az egyik az arany szakadatlan kiáramlása, a másik pedig az a konfliktus, amely a külföldi áruk elkerülhetetlen vám- csökkentése és a munkások magasabb bérre irányuló követelése között áll fenn. 1961 végén az arany- kiáramlás 2,5 milliárd dollárt ért volna el, hogyha néhány külföldi ország nem fizette volna ki adósságának egy részét Mindent egybevetve 1961- ben az Egyesült Államok újabb 800 millió dollárt vesztett aranyban, s az amerikai aranytartalék a legalacsonyabb 1939 óta. Gazdasági szakértők szerint, ha az elnök nem tudja ezt a kérdést alapvetően megoldani, akkor az infláció előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, s annak következtében a dollár leértékelése is. A másik veszély az a konfliktus, — mondják amerikai gazdasági vezetők — amely a külföldi áruk tervezett vámcsökkentése és a növekvő bérkövetelések között áll fenn. Rendkívül szerencsétlen dolognak tartják, hogy ugyanabban az időszakMagyar bauxit szakemberek Guineában Kedden elutazott Guineába azoknak a magyar bauxit- szakembereknek első csoportja, akik résztvesznek az ottani bauxitbányászat irányításában. Az első csoportban bányafőmérnök, karbantartó- és szárítókemence főmérnök, valamint egy geológus kelt útra. A csoport ötödik tagja hajózási szakember, aki a Conakry közelében lévő Kosa- szigeti bányák bauxitércének szállítását szervezi meg. Rövidesen útra kel az ösz- szesen 20 tagú gárda többi tagja is. A magyar szakemberek két évig maradnak Guineában. (MTI) ban, amikor elkerülhetetlenné válik a vámcsökkentés a közös piac növekvő versenye miatt, a munkások rövidebb munkahetet és magasabb bért követelnek. A munkások és képviselőik viszont azt tartják, hogy szükséges a munkások fizetését növelni, mert így fokozódik vásárlóerejük, s több amerikai árucikket tudnak megvenni. Szükséges a munkaidő csökkentése is, mert így lehet csak a munkanélküliséget csökkenteni. A gazdasági szakemberek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ez a politika mindenképpen magasabb termelési költséget jelent és hogyha a külföldi áruk vámját csökkentik és ugyanakkor emelik az amerikai munkabéreket, ez mindenképpen — kedvezőtlenül hatna ki az amerikai kereskedelmi mérlegre, s végeredményképpen csökkentené a keresletet az amerikai áruk iránt, ami pedig inflációs veszélyt rejt magában. (MTI). zett a párizsiakhoz, egyesítsék erejüket, alakítsanak antifasiszta őrségeket az üzemekben, városnegyedekben; lépjenek fel mindenütt a legnagyobb eréllyel a gyilkos terroristákkal szemben. A kommunista párt és a CGT felszólítja a főváros lakosságát, hogy a merényletek színhelyén tüntessen az OAS ellen. A párizsi merényletekkel csaknem egyidőben újabb szökésekre, fegyverrablásokra került sor Franciaországban és Algériában. A fővárosi Santé börtönből hétfőn megszökött az OAS két tagja, akiket Algériában tartóztattak le bombamerényietek miatt, majd átszállították Franciaországba. / Algírban a főkormányzóság újabb nagyarányú fegyverrablásról adott ki jelentést. Eszerint Algírtól délre egy katonai kiképző táborból egy tiszt által vezetett OAS-különítmény — nagy- mennyiségű fegyvert lopott. A lapok jelentése szerint több mint 200 géppisztolyt és egyéb lőfegyvert vittek el a támadók. Algériában változatlanul nagyon feszült a helyzet. Bonéban több ezer főnyi ultra tömeg tüntetett a pénteken agyonlőtt diák temetésén. A tüntetők között nyíltan osztogatták az OAS röplapjait, amelyek az algíri barikádlázadás évfordulójára, január 24-ére sztrájkra és tüntetésre szólítják fel a lakosságot. Oránban a rendőrség nagy razziát tartott, ezúttal is az arab negyedekben. A kiadott jelentések szerint a „tisztogatás” során négy algériait agyonlőttek. Algériában az elmúlt 24 óra alatt összesen 20 merényletet követtek el, amelyeknek 11 halálos és 14 sebesült áldozata volt. Az FLN hivatalos lapja, az El Muzsahid az utóbbi napok véres eseményeivel fog-] lalkozó vezércikkében rámu-! tat: De Gaulle nem ura aj helyzetnek Algériában. I Az algíri puccs évfordulóján Amikor január 24-én Algir ultrái a két évvel ezelőtti, első De Gaulle-ellenes puccs évfordulóját ünnepük, a tábornok-elnöknek, mint a francia hadsereg ..hadurának” parancsára két hadosztály és az Algériában bevetett légierő néhány köteléke szedi a sátorfáját... ,A két esemény egyformán tovább élezheti az Algériában uralkodó, valamint a hadsereg tisztikarában jelentkező feszültséget. 1960. január 24-én robbant ki először puccs formájában a gyarmati kiváltságaikért foggal-körömmel harcoló ultrák és az algíri fasiszták dühödt elégedetlensége, amelyet a párizsi kormány új algériai politikája váltott ki. A „francia Algéria” gondolatának megszállottjai, a gyarmati uralom régi formáinak haszonélvezői ürügyet kerestek az uszályukba sodródott európai tömegek mozgósítására, hogy segítségükkel keresztülhúzhassák Párizs terveit. Kapóra jött nekik a „Massu-ügy”. 1960 január közepén a hírhedt ejtőernyős tábornok durván kormány- ellenes nyilatkozatot adott egy nyugatnémet lapnak, s ezért De Gaulle leváltotta algíri posztjáról, meg Párizsba rendelte fejmosásra. Algir ultrái ismerve az ejtőernyősök parancsnokénak az európai lakosság körében volt népszerűségét — tüntetéseket szerveztek Massu visszakövetelésére. Sőt, január 24-én reggel repülőgépről ilyen szövegű röpcédulák tízezreit szórták Algir utcáira: „Massu volt a francia Algéria utolsó kezese. De Gaulle végkiárusítja Algériát. Ütött a felkelés órája!” Az USZltO felhívás megtette hatását. Január 24-én vasárnap délelőtt a tüntető európaiak elözönlötték Algir belvárosát. „Egy tapodtat sem mozdulunk innen, míg Massu vissza nem tér Álgir- ba!” — Ez volt a tüntetés uralkodó jelszava. Délután megépültek Algir utcáin az első barrikádok. A Francia Nemzeti Front elnevezésű fasiszta szervezet székházának erkélyéről Joseph Ortiz, az egykori nyilvánosház tulajdonos, Gardes ezredes, a hadsereg „lélektani hadviselési osztályának” vezetője és több más ultra-vezér lázítot- ta a tömeget. Lagaillarde, az arabgyilkos nemzetgyűlési képviselő ejtőernyős egyenruhában az európai fasiszta süvölvények élén elfoglalta az egyetem épületét. A tömeg és a kormányzósági épületet védelmező csendőrök között tűzharc alakult ki. A Francia Nemzeti Front székházának tetején elhelyezett géppuskákból gyilkos j sortüzet adtak le az orvtámadók a csendőrökre. Ök is viszonozták a tüzet. 28 halottja volt a lövöldözésnek. Több vér azonban már nem folyt a puccs egyhetes időtartama alatt. Párizs erélyes intézkedések helyett csak alkudozott a lázadókkal. A barikádokon valóságos „piknikeket” rendeztek a fasiszták és a velük szemben kivezényelt ejtőernyősök... Igaz, hogy az akkori főparancsnok nem volt más, mint az a Challe tábornok, aki egy évvel később a második, most már katonai jellegű lázadást szervezte meg Algírban. Egy hét elteltével a degaulleista kormány megalkudott a puccsistákkal. Szabad elvonulást engedett nekik s csupán egynéhány vezéralak került a vádlottak padjára. Ortiz-t futni hagyták, Lagal- liarde a „barikádok perének” tárgyalása közben lépett meg. A többieket aztán a botrányos ítélethirdetéskor részint felmentették, részint pedig enyhe s amúgyis eleve felfüggesztett büntetéssel „sújtották”. A cinkosságszámba menő erélytelenség megbosszulta magát. 1961. áprilisában Challe, Sálán tábornokok és a velük szövetkezett fasiszta ezredesek megint puccsot robbantottak ki, ma pedig az OAS gyilkos terrorszervezetében ugyanezek — (az elítélt és fogva- tartott Challe kivételével) szervezkedhetnek egy újabb fasiszta kalandra. A januári puccs évfordulója Algírban most alkalmat adott az OAS- nak, hogy a maga módján „emlékezzék” gyilkosságokMegkezdődött Punta del Esté-ben az Rmer’kai Államok Szervezetének kü'üívminiszieri értekezlete Punta del Este (MTI). Mint a Reuter hírügynökség jelenti, hétfőn este Punta del Esté-ben megkezdődött az Amerikai Államok 21 országot tömörítő szervezetének külügyminiszteri értekezlete. Az ünnepélyes megnyitót Jósé Móra, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára tartotta. A megnyitó alkalmával felvonták a 21 tagállam lobogóját. Az értekezletet az Egyesült Államok nyomására hívták össze azzal a céllal, hogy a latin-amerikai országokat állásfoglalásra bírják Kuba ellen, sőt, hogy Kubát kire- kesszék az Amerikai Államok Szervezetéből. Rusk amerikai külügyminiszter a hétfői napot arra használta fel, hogy tárgyaljon a latin-amerikai országok vezetőivel és megnyerje őket Kuba-ellenes álláspontjának. Bármilyen Kuba-ellenes akció megszavazásához azonban kétharmados többség szükséges, az Egveáiilt Államoknak tehát a maga voksa mellé még 13 szavazatot kell szereznie, hogy keresztülhajszolja javaslatait. A nyugati hírügynökségek jelentéseiből azonban kitűnik, hogy az Egyesült Államok szándékainak megvalósításában lépten-nyomon akadályokba ütközik. Több latinamerikai ország ellenzi az amerikaiak, törekr véseit. Mint az AFP megjegyzi, Punta del Esté-ben hétfőn este „a bizonytalanság és zűrzavar légköre uralkodott”. Az AP is hozzáfűzi, hogy az Egyesült Államok latin-amerikai szövetségeseinek körében egyre inkább megbomlik az egység. Az amerikaiaknak egyre kevesebb kilátásuk van arra, hogy elfogadtassák a külügyminiszteri értekezlettel azokat a Kuba-ellenes szankciókat, amelyeket annyira kívánatosnak tartanak. Eddig ugyanis az Egyesült Államok a magáéval együtt 13 biztos szavazatra számíthatott, de hétfőn Haiti váratlanul megváltoztatta álláspontját és csatlakozott a benemavatko- zás politikáját követő Mexikóhoz, Argentínához, Brazíliához és Chiléhez. A hivatalos megnyitó ünnepség után Jósé Fellman Valverde, baliviai külügyminiszter kijelentette: ..a helyzet rendkívül súlyos. Az Amerikai Államok Szervezete katosztrofális válság küszöbén áll”. Nem lehet tudni, mennyire sikerül az amerikaiaknak megpuhítaniok még ingadozó szövetségeseiket. Jólértesült körök szerint az Egyesült Államok zsarolással, nyomással akarja „jobb belátásra” bírni a tétovázókat. Ennek megfelelően azzal fenyegetőzik, ha az értekezlet nem fordul erélyesen szembe Kubával, akkor nem indítja be időben a latin-amerikai országoknak szánt 20 milliárd dolláros segélyprogramját. Az UPI is annak a nézetének ad hangot, hogy az Egyesült Államok „nem igen nyitja meg pénztárcáját” azoknak az államoknak, amelyek Fidel Castro oldalára állnak, vagy semlegességet tanúsítanak. Az Egyesült Államok nemcsak elítéltetni szeretné Kubát, hanem ki akarja közösíteni az Amerikai Államok Szervezetéből is. Egy újságíró megkérdezte az amerikai küldöttség egyik tagját, miképp lehetséges ez, hiszen az Amerikai Államok Szervezetének alapokmányában nincsen olyan cikkely, amelynek értelmében tagállamokat ki lehetne zárni. Az amerikai tisztviselő erre azt válaszolta, olyan követeléseket kell elfogadtatni a tagállamokkal. amelyeknek két hónapon belüli nem teljesítése a szervezetből való automatikus kiválásukat vonná magával. Ha tehát Kuba hatvan napod belül nem tesz eleget a megszavazott követeléseknek, „kiváltnak kell tekinteni”. Mint az Űj Kína hírügynökség jelenti, szerte Latin- Amerikában megmozdulnak a haladó szervezetek, tiltakoznak az amerikai nyomásra összehívott Punta del Este-i értekezlet ellen és szolidaritást vállalnak Kuba népével. Argentínában a kereskedelmi alkalmazottak 200 000 tagot számláló szervezete nyilatkozatban ítélte el a punta del este-i értekezletet. A nyilatkozathoz csatlakoztak az argentin egyetemi hallgatók és más haladó körök is. Chilében 13 szakszervezet és ifjúsági szervezet adott ki közös közleményt, amelyben tiltakozik a kubai nép önrendelkezési jogának tervezett elfojtása ellen. A boliviai szakszervezetek felhívásban tiltakoztak a Kuba ellen előkészített gazdasági agresszió és katonai intervenció miatt. A hatóm zat a boliviai munkások nevében erkölcsi és anyagi támogatást Ígért a kubai népnek. Kolumbiában az Olajmunkások Szakszervezete vállalt szolidaritást a kubai forradalommal és sík- raszált a be nem avatkozás elve. valamint a népek önrendelkezési joga mellett. Peruban a haladó tömegszervezetek bejelentették, hogy a fővárosban tömeggyűlést fognak tartani, tüntetnek az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete ellen, tüntetnek a kubai nép jogainak védelmében. A venezuelai Caracasban — jelenti a Reuter — a haladó erők szintén tüntetést rendeztek. A tüntetést támogató közlekedési / dolgozók ugyanakkor sztrájkba léptek, s ezzel teljesen megbénították a város forgalmát. (MTI) kai, plasztikbombás merényletekkel, az európai lakosságot pedig sztrájkra szólítsa. Az évforduló eseményeivel párhuzamosan a hadosztályok hazarendelése is kihat a hadsereg tisztikarának hangulatára. A francia tisztek jórészében keserűség él amiatt, hogy az ezredzász- lókat évtizedek óta mindenütt csak vereség érte. A tisztikar az egymást követő hadi kudarcokért a mindenkori kormányokat s a hátországot okolja. A hivatásos katonák ma sem tudnak napirendre térni az indokínai katasztrófa, Dien-Bien-Phu fölött. A hadosztályok Algériából kivonása nem más a szemükben, mint — visszavonulás! Több mint hét esztendő harcai után lehorgasz- tott fővel kell a francia haderő egységeinek távozniok Algériából! A félmilliós ex- pediciós hadsereg még napalm-bombákkal sem tudta megtörni az algériai nép ellenállását..! De Gauye tábornok természetesen nem vallja be hivtalosan a kényszerű visz- szavonulás okát. Megpróbálja hidegháborús szólamokkal elterelni a fasisztákhoz húzó tisztek, az ország jobboldali közvéleményének figyelmét a hadosztályok hazarendelésének igazi magyarázatáról. Azt állítja, hogy Francia- ország és Európa védelmére van otthon szükség az algériai hadosztályokra. Viszont a tábornok-elnök megadja intézkedésének másik valós indítékát is. Rájött arra, hogy a napi három milliárd régi frankot felemésztő algériai hadviselés egyebek között a maga atomfegyverkezési terveit is megfosztja anyagi fedezetüktől. Az algériai erőfeszítések rovására akar most hozzálátni a hadsereg reformjához, az atomfegyverekkel ellátott, de kisebb létszámú haderő megteremtéséhez, amiben a francia nagyhatalom katonai alapját álmodta meg. De Gaulle az elmúlt évben már hazavezényelt két hadosztályt Algériából. Akkor is az ultrák dühe, a jobboldal tiltakozása fogadta az intézkedést. A mai feszült algériai helyzetben elképzelhető, hogy a fasiszták erőpróbára szánják el magukat I az Elysée-palota urának döntésével szemben. Ugyanakkor j nem hagyható figyelmen kí- ' vül az a tény sem, hogy a hadosztályok átcsoportosítása révén Franciaországban megszaporodhatik a fasiszta módon gondolkozó, az OAS- hoz húzó tisztek száma... ' Befejezték a hatezer amerikai katona Nyugat- Németországba szállítását Bonn (TASZSZ) Az amerikai katonai hatóságok befejezték azt a nagyszabású provokációs hadműveletet, amelynek során légi úton hatezer katonát, szállítottak az Egyesült Államokból Nyugat-Németország- ba. A Német Szövetségi Köztársaságba érkezett amerikai egységeket Mannheim környékén helyezték el. Innen szállítják őket Banberg közelébe, a hochenfelsi katonai támaszpontra és itt vesznek majd részt a NATO hadgyakorlatain. Mint a lapok kiemeliK. > hadgyakorlatokat „olyan körülmények közöt bonyolítják le, amelyek teljesen közel ál! nak a háborús viszonyokhoz” A Frankfurter Rundschau adatai szerint a hadgyakorlatokban részt vesznek majd a NATO lökhajtasos vadászgépeinek Bajorországban állomásozó taktikai egységei is. A DPA hírügynökség jelentése szerint Speidel volt Hitlerista tábornok, a középeurópai NATO-csapatok parancsnoka a napokban meglátogatta Mannheim közelében az Egyesült Államokból érkezett csapatok táborát.