Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

1962. Január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A technika bevonul a sertés- és baromfitenyésztésbe A mezőgazdaság gépesíté­se nemcsak a talajművelő­gépek, a betakarítás vagy az ezekhez kapcsolódó terüle­ten halad előre, hanem az állattenyésztés vonalán is. A sertéstenyésztés egyik legfontosabb munkája a ta­karmányelőkészítés és ada­golás. A korszerű állatte­nyésztési elvek megkövete­lik, hogy a takarmánykeve­réket miinél többféle anyag­ból állítsák össze. Ehhez megfelelő tisztító- és mosó­gépekre, darálókra, porolók­ra és pépesítőkre, s a közöt­tük elhelyezett szállítórend­szerekre van szükség. A cél az, hogy a munkára csak ke­vés emberi erőt fordítsanak, és a gépek minél önállóbban dolgozzanak. Gép készíti az egyenletes takarmánykeveréket Jó megoldás született a nagytétényi sertéshizlaldá­ban. Itt a különböző alap­anyagok adagolása részben még kézi feladat, viszont az anyágök egyenletes összeke­verését egy nagyméretű tar­tályban már gép végzi. A ser­tések takarmánykeveréké­be sok mindent kell bele ad­ni (pl. kukorica, árpa, korpa, dara- és lisztféleségek, víz, vagy tej, takarmánymész, só, stb), és nagyon lényeges hogy mindezt egyenletesen keverjék össze. A folyékony anyagokat külön-külön csővezetéken szivattyúk szállítják, mig a szemes illetve száraz anyag serleges felvonón, esetleg pneumatikus fúvó segítségé­vel jut a keverőtartályba. A keverőlapátokat elektromo­tor működteti.­Csővezeték szállítja a takarmányt A takarmány szétosztását a nagytétényi üzem szintén gépesítve oldotta meg. A központi keverőtartályból — annak légmentes lezárása után — kompresszor-nyo­mással a szerteágazó csőve­zetékbe „kényszerítik” a sertések eleségét. Az egyes állásokhoz vezető csővezeté­keken át a vályúba ömlik a rülő vizet (kazánban vagy egyéb módon) melegíteni kell, illetőleg gondoskodni kell arról, nehogy a ma már nagy számban alkalmazásra kerülő önitatók (etetők) be­fagyjanak. Utóbbi célra izzó­lámpás, termesz-csészés és egyéb melegítő szerkezete­ket is készítenek. az állatok zavarása nélkül kell a tojóházba juttatni. Erre a célra szállítószalagok csigás szállítók vagy a legú­jabb rázócsuzdás megoldá­sok szolgálnak. Mindegyik­nek az a lényege, hogy a ta­karmányt adagoló személy­nek nem kell az állatok közé mennie, csupán az előkészí­tőben egy surrantón, csuz- dán vagy tárolóbunkeren ke­resztül a kiszállítórendszerre vezeti a keveréket. Talán a legjobb megol­dásnak látszik a zárt csőve­zetékben haladó csiga, amely a szállítócső két oldalán 20—30 méter hosszúságban teríti az állatok elé az elesé- get. A szerkezet aránylag egyszerű, mégis teljesen au­tomatizált. Az etetővályu végére érő takarmány-fo­lyam kis ütközőt nyom meg, amely elektromos kapcsolón keresztül a szállítási folya­matot leállítja. Még arra sincs szükség, hogy az anyag útját figyelemmel kisérjék, és nem kell tartani attól, hogy esetleg a takarmány a szállítórendszer végén fe­leslegesen kiömlik. A sertések pépes takarmánya a me- nyezetre függesz­tett csővezetéken keresztül jut el a központi keverő­tartályból a „fo­gyasztókhoz”. Nálunk is elkelne Az Egyesült Államokban sok automata telefonkészülé­ket és egyéb automatát el­lenőrzőkészülékkel szereltek fel. Ha valaki gombot vagy hamis pénzt dob be az auto­matába, az ellenőrző készü­lék kis hangszórója megszó­lal: „Ne légy csaló! — Ne rontsd el a készüléket!” A hangos figyelmeztetés kíno­san érinti a csalót, mivel le­leplezi a közelben lévő sze­mélyek előtt, üzleti automa­ta esetében pedig figyelmez­teti az elárusítót. (A „Magazyn Polski”-bál) A takarmányozás új segítője: a takarmánybaktérium Az állatállomány növelésé­vel felmerülő takarmányozási nehézségek megoldásához je­lentős segítséget jelent és új távlatokat nyit meg az a fel­fedezés, amellyel, például, a burgonya takarmányozási tápértékét az árpa színvona­lára lehet emelni. I. Orbinszkij kandidátus, a krasiznojarszki mezőgazdasági főiskola mikrobiológiai tan­székének vezetője új, eddig ismeretlen, nitrogén-megkötő mikrobát fedezett fel s en­nek életkörülményeit vizsgál­va rájött, hogy ez a mikroor­ganizmus burgonya-táptala­jon szaporodva, a táptalaj fe­hérjetartalmát néhány óra le­forgása alatt nyolcszorosára emeli. Ugyanekkor a takar­mányozás szempontjából más kedvező anyagok is keletkez­nek: tejsav, vitaminok és nö­vekedést serkentő anyagok. A takarmány-baktérium­mal „kevert” táplálékot min­den háziállat szívesen fo­gyasztja. Ez a baktériumfajta nem válogatós, mindenféle szemesterményen is jól fejlő­Orbinszkij professzor, a takarmány-baktérium felfedezője dik. Életképessége meglepően erős: a táptalajt nem szüksé­ges sem előzetes, sem utóla­gos steril eljárásnak alávetni, a mezőgazdasági üzemek te­hát különösebb beruházási gondoktól mentesen alkal­mazhatják majd ezt az új baktériumfajtát takarmányo­zási feladataikhoz. Hogyan terjed Hírmagyarázat egy minisztériumi tájékoztatóhoz Az elmúlt héten vala­mennyi napilap és a rádió közölte az Egészségügyi Mi­nisztérium tájékoztatóját a járványos kötőhártyagyulla­dásról. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan kérdezték: mi is tulajdonképpen a járvány és mi okozza a járványos kötőhártyagyulladást? Az alábbiakban ezekre a kérdé­sekre válaszolunk. Mi a járvány oka ? l,TiftO$9V ■ ' Minden emberi, sőt állati fertőző megbetegedést a szer­vezetben elszaporodó kór­okozók (baktériumok, víru­sok, gombák stb.) terjedése részben magától a kórokozó­tól függ. Vannak ugyanis gyenge támadóképességű és heves fertőző képességű kór­okozók, ugyanazon fajon be­lül is. (Orvosi nyelven: az egyik kórokozó varulens, te­hát erősen fertőző, a másik kevésbé virulens, tehát alig fertőz). A fertőzés kimene­telét az egyénen belül, sőt a tömeges fertőzések sorsát is nemcsak a kórokozók vi­rulens volta, hanem a szer­vezet védekezőképessége, erőnléte is eldönti. Az epidemiológia, a jár­ványtan azóta már gazdag tudományággá fejlődött és megszüntette a legveszedel­mesebb járványokat is. A járványok megszüntetése az­ért vált lehetővé, mert meg­ismertük a kórokozókat, azok terjedésmódját és védőoltá­sokkal, vagy egyszerűen megelőző rendszabályokkal si­került meggátolni a fertőzés tovaterjedését. A fertőző források A leggyakoribb fertőző források: o fertőzött élelmi­szer, ivóvíz, vagy használati tárgy (evőeszköz), még gyak­rabban a köhögés és tüsszen­tés által okozott cseppfertő­zés,­A cseppfertőzés lehetősé­gei különösen ott kedvezőek, ahol sok ember viszonylag kis helyén zsúfolódik össze (mozi, színház, vonat, villa­mos, autóbusz). A fertőzés olyan módjai is ismerete­sek, amikor' élőlények (bol­hák, patkányok, szúnyogok, legyek) terjesztik a kóroko­zókat. A hajdan Európában is igen rettegett pestis pél­dául olyan bolhák közvetíté­sével terjedt, amelyek elő­zőleg pestissel fertőzött pat- ! kányokön éltek; (Iridiá égyes ' elmaradott' vidékein "még1, az elmúlt évben is volt pestis járvány.) A második világ­háború utolsó évében nálunk sem túl ritka kiütéses tífusz terjesztője a mostoha tisztál­kodási lehetőségek miatt el­szaporodott tetvek voltak. Mi okozza a járványos kötőhártyagyuUadást ? Az Egészségügyi Miniszté­rium közleményében emlí­tett kötőhártyagyulladást az­ért lehet járványszerűnek nevezni a fővárosban, mert viszonylag több errfbert be- tegített meg. Ennek a kelle­metlen (de alapjában ve­szélytelen) betegségnek kór­okozója a szűrhető vírusok csoportjába tartozik. Ez any­kész pépes takarmány. Csu­pán a kiömlő csapok kezelé­séhez szükséges egy dolgozó, a takarmány egyenletes szétosztására már a csőve­zetékek méretezésénél gon­doltak. Előnye ennek a rend­szernek nemcsak az igen gyors, szinte teljesen önmű­ködő munka, hanem az is, hogy nem kell az előkészítő­ből sok helyet foglaló sínpá­lyán vagy egyéb úton a ta­karmányt az . állásokig szállí­tani. Télen még egy különleges technikai probléma is akad. A sertések elé kerülő víznek vagy takarmánynak nem szabad túl hidegnek lennie. Énpen ezért — de a befagyás ellen is.— a szétosztásra ke­Csővezetékben haladó csiga a tojóházban A baromfitenyésztés gépe­sítése terén is sok új történt az utóbbi években. Most csu­pán — az előzőhöz hasonló­an — az eleség állatok elé juttatásának néhány mód­szerét ismertetjük.. Az előkészítőt lehetőleg a tojóház mellé kell helyezni. Itt történik a darálás, illető­leg a megfelelő keverék elő­készítése a kiszállításra. Az utóbbi időben a „gyárilag” készített, és különböző táp­anyagokkal rendelkező, vi- tamindus „baromfitápok” al­kalmazása terjed erősen. A kész eleséget lehetőleg Porszívóval a növénykártevők ellen Az amerikai agronómusok kis, elemmel táplált por­szívót visznek magukkal a földekre. Persze nem azért, hogy a rovarkártevőket ezzel gyűjtsék össze, ez meglehe­tősen fáradságos és költséges eljárás lenne. A porszívót arra használják, hogy időről időre megfigyeljék az egyes rovarfajták szaporodását. A porszívóval „mintákat” vesznek a növényről és 3 mintákban talált rovarok számából — arányszámítás alap ján — állapítják meg, mikor szaporodik el túlságosan egy-egy kártevő, mikor kell ellene különleges módszerek kel. irtószerrel fellépni. A világ legkorszerűbb autóvizsgáló módszere: országút helyeit laboratórium A SVÉD SAAB személy- autógyár új automatizált la­boratóriumában olyan mo­tor-, szerelvény- és autó­vizsgálatokat tudnak elvé­gezni, amelyeket eddig csak hosszú idő alatt és sok mun­kával lehetett országúti be­járatással lebonyolítani. Az új laboratóriumban mind­ezek a vizsgálatok folyama­tosan és automatikusan vé­gezhetők, nincsen szükség közvetlen emberi felügyelet­re és a feljegyző berendezé­sek kész vizsgálati jegyző­könyvet szolgáltatnak. A hét vizsgálóhelyiség kö­zül öt a gépkocsimotorok ál­lékonyságának vizsgálatára szolgál. A vizsgált motorok szakadatlanul üzemben van­nak és vagy villamos gene­rátort, vagy vízszivattyút hajtatanak. — A gene­rátorok, illetve szivattyúk terhelésének programozásá­val a legváltozatosabb hegyi autóút vagy a legkomiszabb terepviszonyok „nyújtotta” nehézségeket lehet laborató­riumi viszonyok között elő­állítani és műszeresen vizs­gálni. Ilyen alapos vizsgála­tot az országúti bejáratással nem lehet végezni. MIVEL SVÉDORSZÁG­BAN az autóknak igen hi­deg időjárást keli „tűrniök” és a svéd autókat a trópu­sokra is exportálják, az egyik vizsgálótermet a leg­hidegebb és a legmelegebb éghajlat hű reprodukálására rendezték be. Ebben akár­milyen időtartamon át akár mínusz 40 fok hőmérsékle­ten vizsgálhatók a szerelvé­nyek, de maga a kész autó is. Ez fontos vizsgálat, mert például a hidraulikus fék egészen másképpen műkö­dik nagy hidegben, mint kö­zönséges hőmérsékleten — vagy trópusi viszonyok kö­zött. Ugyanez áll az olaj- és üzemanyagszivattyúkra, — mert a folyadékok viszkozi­tása erősen függ a hőmér­séklettől. A motorokat úgy kell ki­alakítani, hogy minél töbh iizemanvaef^ségre legyenek alkalmasak. Ennek elbírálá­sára alapos vizsgálatot kell végezni az üzemanyag- és az olajszivattyúkon, valamint a karburátorokon. Erre szolsál a hetedik helyiség. Ebben a szerelvényeket szabványosí­tott motorokhoz kapcsolják és ezek mint a motorok szi­vattyúi, illetve karburátorai működnek. SOK ESETBEN a legna­gyobb megterhelést messze túlszárnyaló magas üzemi hőmérsékleten is végeznek vizsgálatokat, tehát robba­násveszéllyel is kell számol­ni. Éppen ezért a laborató­rium falait úgy tervezték, hogy robbanás esetében a falak . feltétlenül kifelé dől­jenek. Laikus számára ez kissé furcsán hangzik, hi­szen a robbanás ereje feltét­lenül belülről kifelé irányul. A gyakorlat azonban azt mutatja, hoev a kifelé vágó­dó törmelékek visszacsapód­hatnak a robbanásra bekö­vetkező, visszacsapódó leve­gőhullám hatására. Ha a robbanásból tanulni aka­runk. biztosítani, kell a fel­robbant alkatrész vagy sze­relvény törme'ékmpntessé- gét, mert az többet árul el az események lefolyásáról, mintha sok darabban, szeny- nyezetten kerül utólagos vizsgálatra. nyit -jelent, hogy á közönsé­ges mikroszkóppal és a bak­tériumoknál használt- festési és tenyésztési eljárásokkal nem ismerhető fel. A járványos kötőhártya­gyulladást okozó virus hasz­nálati tárgyak . (törülköző evőeszköz), de még inkább cseppfertőzés útján jut él a szem kötőhártyájára és a kötőhártyát építő sejtekben szaporodik. A szaporodás eredménye a pirosság, a duzzadás, a bő- váladékkép­ződés és olyan csípő érzés, mintha homok lenne a szem­ben. A szem és orr között fenn­álló kapcsolat magyarázza azt is, hogy a fertőzés köhö­gés,- illetve tüsszentés útján is terjedhet. A könnycsator­na a kötőhártyáról az orr­üregbe vezet és a könnyel együtt az orrváladékba ke­rül a fertőző virus is. Az orrból tüsszentés útján ke­rülhet embertársunk szemé­be. Mindebből az következik, hogy a. járványos kötőhurut megelőzésének legbiztosabb módja az, ha a fertőzött be­teg ruhaneműit, elsősorban törülközőit és zsebkendőit elkülönítjük és mosáskor ki­főzzük, Olyan személyek, akik rendszeresen érintkez­nek járványos kötőhurutban szenvedő családtagjaikkal, ha különben nem hordanak szemüveget, viseljenek kö­zönséges ablaküveget tartal­mazó védőszemüveget. A kötőhártyagyulladást oko­zó virus ellen speciális gyógy­szerünk nincsen. Az orvos által felírt, gyulladást csök­kentő szemcseppek és szem­kenőcsök alkalmazása gyor­san megszünteti a gyulladás következményeit. m^vnomÉMt­mím/asiasia&a ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom