Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
1962. Január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A technika bevonul a sertés- és baromfitenyésztésbe A mezőgazdaság gépesítése nemcsak a talajművelőgépek, a betakarítás vagy az ezekhez kapcsolódó területen halad előre, hanem az állattenyésztés vonalán is. A sertéstenyésztés egyik legfontosabb munkája a takarmányelőkészítés és adagolás. A korszerű állattenyésztési elvek megkövetelik, hogy a takarmánykeveréket miinél többféle anyagból állítsák össze. Ehhez megfelelő tisztító- és mosógépekre, darálókra, porolókra és pépesítőkre, s a közöttük elhelyezett szállítórendszerekre van szükség. A cél az, hogy a munkára csak kevés emberi erőt fordítsanak, és a gépek minél önállóbban dolgozzanak. Gép készíti az egyenletes takarmánykeveréket Jó megoldás született a nagytétényi sertéshizlaldában. Itt a különböző alapanyagok adagolása részben még kézi feladat, viszont az anyágök egyenletes összekeverését egy nagyméretű tartályban már gép végzi. A sertések takarmánykeverékébe sok mindent kell bele adni (pl. kukorica, árpa, korpa, dara- és lisztféleségek, víz, vagy tej, takarmánymész, só, stb), és nagyon lényeges hogy mindezt egyenletesen keverjék össze. A folyékony anyagokat külön-külön csővezetéken szivattyúk szállítják, mig a szemes illetve száraz anyag serleges felvonón, esetleg pneumatikus fúvó segítségével jut a keverőtartályba. A keverőlapátokat elektromotor működteti.Csővezeték szállítja a takarmányt A takarmány szétosztását a nagytétényi üzem szintén gépesítve oldotta meg. A központi keverőtartályból — annak légmentes lezárása után — kompresszor-nyomással a szerteágazó csővezetékbe „kényszerítik” a sertések eleségét. Az egyes állásokhoz vezető csővezetékeken át a vályúba ömlik a rülő vizet (kazánban vagy egyéb módon) melegíteni kell, illetőleg gondoskodni kell arról, nehogy a ma már nagy számban alkalmazásra kerülő önitatók (etetők) befagyjanak. Utóbbi célra izzólámpás, termesz-csészés és egyéb melegítő szerkezeteket is készítenek. az állatok zavarása nélkül kell a tojóházba juttatni. Erre a célra szállítószalagok csigás szállítók vagy a legújabb rázócsuzdás megoldások szolgálnak. Mindegyiknek az a lényege, hogy a takarmányt adagoló személynek nem kell az állatok közé mennie, csupán az előkészítőben egy surrantón, csuz- dán vagy tárolóbunkeren keresztül a kiszállítórendszerre vezeti a keveréket. Talán a legjobb megoldásnak látszik a zárt csővezetékben haladó csiga, amely a szállítócső két oldalán 20—30 méter hosszúságban teríti az állatok elé az elesé- get. A szerkezet aránylag egyszerű, mégis teljesen automatizált. Az etetővályu végére érő takarmány-folyam kis ütközőt nyom meg, amely elektromos kapcsolón keresztül a szállítási folyamatot leállítja. Még arra sincs szükség, hogy az anyag útját figyelemmel kisérjék, és nem kell tartani attól, hogy esetleg a takarmány a szállítórendszer végén feleslegesen kiömlik. A sertések pépes takarmánya a me- nyezetre függesztett csővezetéken keresztül jut el a központi keverőtartályból a „fogyasztókhoz”. Nálunk is elkelne Az Egyesült Államokban sok automata telefonkészüléket és egyéb automatát ellenőrzőkészülékkel szereltek fel. Ha valaki gombot vagy hamis pénzt dob be az automatába, az ellenőrző készülék kis hangszórója megszólal: „Ne légy csaló! — Ne rontsd el a készüléket!” A hangos figyelmeztetés kínosan érinti a csalót, mivel leleplezi a közelben lévő személyek előtt, üzleti automata esetében pedig figyelmezteti az elárusítót. (A „Magazyn Polski”-bál) A takarmányozás új segítője: a takarmánybaktérium Az állatállomány növelésével felmerülő takarmányozási nehézségek megoldásához jelentős segítséget jelent és új távlatokat nyit meg az a felfedezés, amellyel, például, a burgonya takarmányozási tápértékét az árpa színvonalára lehet emelni. I. Orbinszkij kandidátus, a krasiznojarszki mezőgazdasági főiskola mikrobiológiai tanszékének vezetője új, eddig ismeretlen, nitrogén-megkötő mikrobát fedezett fel s ennek életkörülményeit vizsgálva rájött, hogy ez a mikroorganizmus burgonya-táptalajon szaporodva, a táptalaj fehérjetartalmát néhány óra leforgása alatt nyolcszorosára emeli. Ugyanekkor a takarmányozás szempontjából más kedvező anyagok is keletkeznek: tejsav, vitaminok és növekedést serkentő anyagok. A takarmány-baktériummal „kevert” táplálékot minden háziállat szívesen fogyasztja. Ez a baktériumfajta nem válogatós, mindenféle szemesterményen is jól fejlőOrbinszkij professzor, a takarmány-baktérium felfedezője dik. Életképessége meglepően erős: a táptalajt nem szükséges sem előzetes, sem utólagos steril eljárásnak alávetni, a mezőgazdasági üzemek tehát különösebb beruházási gondoktól mentesen alkalmazhatják majd ezt az új baktériumfajtát takarmányozási feladataikhoz. Hogyan terjed Hírmagyarázat egy minisztériumi tájékoztatóhoz Az elmúlt héten valamennyi napilap és a rádió közölte az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatóját a járványos kötőhártyagyulladásról. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan kérdezték: mi is tulajdonképpen a járvány és mi okozza a járványos kötőhártyagyulladást? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre válaszolunk. Mi a járvány oka ? l,TiftO$9V ■ ' Minden emberi, sőt állati fertőző megbetegedést a szervezetben elszaporodó kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák stb.) terjedése részben magától a kórokozótól függ. Vannak ugyanis gyenge támadóképességű és heves fertőző képességű kórokozók, ugyanazon fajon belül is. (Orvosi nyelven: az egyik kórokozó varulens, tehát erősen fertőző, a másik kevésbé virulens, tehát alig fertőz). A fertőzés kimenetelét az egyénen belül, sőt a tömeges fertőzések sorsát is nemcsak a kórokozók virulens volta, hanem a szervezet védekezőképessége, erőnléte is eldönti. Az epidemiológia, a járványtan azóta már gazdag tudományággá fejlődött és megszüntette a legveszedelmesebb járványokat is. A járványok megszüntetése azért vált lehetővé, mert megismertük a kórokozókat, azok terjedésmódját és védőoltásokkal, vagy egyszerűen megelőző rendszabályokkal sikerült meggátolni a fertőzés tovaterjedését. A fertőző források A leggyakoribb fertőző források: o fertőzött élelmiszer, ivóvíz, vagy használati tárgy (evőeszköz), még gyakrabban a köhögés és tüsszentés által okozott cseppfertőzés,A cseppfertőzés lehetőségei különösen ott kedvezőek, ahol sok ember viszonylag kis helyén zsúfolódik össze (mozi, színház, vonat, villamos, autóbusz). A fertőzés olyan módjai is ismeretesek, amikor' élőlények (bolhák, patkányok, szúnyogok, legyek) terjesztik a kórokozókat. A hajdan Európában is igen rettegett pestis például olyan bolhák közvetítésével terjedt, amelyek előzőleg pestissel fertőzött pat- ! kányokön éltek; (Iridiá égyes ' elmaradott' vidékein "még1, az elmúlt évben is volt pestis járvány.) A második világháború utolsó évében nálunk sem túl ritka kiütéses tífusz terjesztője a mostoha tisztálkodási lehetőségek miatt elszaporodott tetvek voltak. Mi okozza a járványos kötőhártyagyuUadást ? Az Egészségügyi Minisztérium közleményében említett kötőhártyagyulladást azért lehet járványszerűnek nevezni a fővárosban, mert viszonylag több errfbert be- tegített meg. Ennek a kellemetlen (de alapjában veszélytelen) betegségnek kórokozója a szűrhető vírusok csoportjába tartozik. Ez anykész pépes takarmány. Csupán a kiömlő csapok kezeléséhez szükséges egy dolgozó, a takarmány egyenletes szétosztására már a csővezetékek méretezésénél gondoltak. Előnye ennek a rendszernek nemcsak az igen gyors, szinte teljesen önműködő munka, hanem az is, hogy nem kell az előkészítőből sok helyet foglaló sínpályán vagy egyéb úton a takarmányt az . állásokig szállítani. Télen még egy különleges technikai probléma is akad. A sertések elé kerülő víznek vagy takarmánynak nem szabad túl hidegnek lennie. Énpen ezért — de a befagyás ellen is.— a szétosztásra keCsővezetékben haladó csiga a tojóházban A baromfitenyésztés gépesítése terén is sok új történt az utóbbi években. Most csupán — az előzőhöz hasonlóan — az eleség állatok elé juttatásának néhány módszerét ismertetjük.. Az előkészítőt lehetőleg a tojóház mellé kell helyezni. Itt történik a darálás, illetőleg a megfelelő keverék előkészítése a kiszállításra. Az utóbbi időben a „gyárilag” készített, és különböző tápanyagokkal rendelkező, vi- tamindus „baromfitápok” alkalmazása terjed erősen. A kész eleséget lehetőleg Porszívóval a növénykártevők ellen Az amerikai agronómusok kis, elemmel táplált porszívót visznek magukkal a földekre. Persze nem azért, hogy a rovarkártevőket ezzel gyűjtsék össze, ez meglehetősen fáradságos és költséges eljárás lenne. A porszívót arra használják, hogy időről időre megfigyeljék az egyes rovarfajták szaporodását. A porszívóval „mintákat” vesznek a növényről és 3 mintákban talált rovarok számából — arányszámítás alap ján — állapítják meg, mikor szaporodik el túlságosan egy-egy kártevő, mikor kell ellene különleges módszerek kel. irtószerrel fellépni. A világ legkorszerűbb autóvizsgáló módszere: országút helyeit laboratórium A SVÉD SAAB személy- autógyár új automatizált laboratóriumában olyan motor-, szerelvény- és autóvizsgálatokat tudnak elvégezni, amelyeket eddig csak hosszú idő alatt és sok munkával lehetett országúti bejáratással lebonyolítani. Az új laboratóriumban mindezek a vizsgálatok folyamatosan és automatikusan végezhetők, nincsen szükség közvetlen emberi felügyeletre és a feljegyző berendezések kész vizsgálati jegyzőkönyvet szolgáltatnak. A hét vizsgálóhelyiség közül öt a gépkocsimotorok állékonyságának vizsgálatára szolgál. A vizsgált motorok szakadatlanul üzemben vannak és vagy villamos generátort, vagy vízszivattyút hajtatanak. — A generátorok, illetve szivattyúk terhelésének programozásával a legváltozatosabb hegyi autóút vagy a legkomiszabb terepviszonyok „nyújtotta” nehézségeket lehet laboratóriumi viszonyok között előállítani és műszeresen vizsgálni. Ilyen alapos vizsgálatot az országúti bejáratással nem lehet végezni. MIVEL SVÉDORSZÁGBAN az autóknak igen hideg időjárást keli „tűrniök” és a svéd autókat a trópusokra is exportálják, az egyik vizsgálótermet a leghidegebb és a legmelegebb éghajlat hű reprodukálására rendezték be. Ebben akármilyen időtartamon át akár mínusz 40 fok hőmérsékleten vizsgálhatók a szerelvények, de maga a kész autó is. Ez fontos vizsgálat, mert például a hidraulikus fék egészen másképpen működik nagy hidegben, mint közönséges hőmérsékleten — vagy trópusi viszonyok között. Ugyanez áll az olaj- és üzemanyagszivattyúkra, — mert a folyadékok viszkozitása erősen függ a hőmérséklettől. A motorokat úgy kell kialakítani, hogy minél töbh iizemanvaef^ségre legyenek alkalmasak. Ennek elbírálására alapos vizsgálatot kell végezni az üzemanyag- és az olajszivattyúkon, valamint a karburátorokon. Erre szolsál a hetedik helyiség. Ebben a szerelvényeket szabványosított motorokhoz kapcsolják és ezek mint a motorok szivattyúi, illetve karburátorai működnek. SOK ESETBEN a legnagyobb megterhelést messze túlszárnyaló magas üzemi hőmérsékleten is végeznek vizsgálatokat, tehát robbanásveszéllyel is kell számolni. Éppen ezért a laboratórium falait úgy tervezték, hogy robbanás esetében a falak . feltétlenül kifelé dőljenek. Laikus számára ez kissé furcsán hangzik, hiszen a robbanás ereje feltétlenül belülről kifelé irányul. A gyakorlat azonban azt mutatja, hoev a kifelé vágódó törmelékek visszacsapódhatnak a robbanásra bekövetkező, visszacsapódó levegőhullám hatására. Ha a robbanásból tanulni akarunk. biztosítani, kell a felrobbant alkatrész vagy szerelvény törme'ékmpntessé- gét, mert az többet árul el az események lefolyásáról, mintha sok darabban, szeny- nyezetten kerül utólagos vizsgálatra. nyit -jelent, hogy á közönséges mikroszkóppal és a baktériumoknál használt- festési és tenyésztési eljárásokkal nem ismerhető fel. A járványos kötőhártyagyulladást okozó virus használati tárgyak . (törülköző evőeszköz), de még inkább cseppfertőzés útján jut él a szem kötőhártyájára és a kötőhártyát építő sejtekben szaporodik. A szaporodás eredménye a pirosság, a duzzadás, a bő- váladékképződés és olyan csípő érzés, mintha homok lenne a szemben. A szem és orr között fennálló kapcsolat magyarázza azt is, hogy a fertőzés köhögés,- illetve tüsszentés útján is terjedhet. A könnycsatorna a kötőhártyáról az orrüregbe vezet és a könnyel együtt az orrváladékba kerül a fertőző virus is. Az orrból tüsszentés útján kerülhet embertársunk szemébe. Mindebből az következik, hogy a. járványos kötőhurut megelőzésének legbiztosabb módja az, ha a fertőzött beteg ruhaneműit, elsősorban törülközőit és zsebkendőit elkülönítjük és mosáskor kifőzzük, Olyan személyek, akik rendszeresen érintkeznek járványos kötőhurutban szenvedő családtagjaikkal, ha különben nem hordanak szemüveget, viseljenek közönséges ablaküveget tartalmazó védőszemüveget. A kötőhártyagyulladást okozó virus ellen speciális gyógyszerünk nincsen. Az orvos által felírt, gyulladást csökkentő szemcseppek és szemkenőcsök alkalmazása gyorsan megszünteti a gyulladás következményeit. m^vnomÉMtmím/asiasia&a ■
