Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

1962. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 3 FALU 3 ZÁRSZÁMADÁS A Központi Statisztikai Hivatal jelenti (Folytatás az 1. oldalról.) könnyűipari üzemeket is: a simontomyai Bőrgyárat, a kőbányai Textilműveket, a kispesti Textilgyárat stb. A közlekedés és hírközlés fejlesztésére elkészült az új budapest—bécsi műút első szakasza. Kiépült a nyugati televíziós mikrolánc. Üzem­behelyezték a szentesi televí­ziós közvetítőállomást. 1961-ben a foglalkoztatot­tak száma tovább nőt. Az iparban és az építőiparban együttesen 36 000 fővel, a közlekedésben mintegy 3000 fővel, a kereskedelemben 7000 fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. — Nőtt a foglalkoztatottság a szolgáltató tevékenység, az egészségügy, a művelődés- ügy területén is. Az egy munkásra és alkal­mazottra jutó átlagkereset 1961-ben némileg meghalad­ta az előző évit. Növekedtek a lakosság béren kívüli jö­vedelmei (nyugdíjak, családi pótlék, különféle társadalmi juttatások, stb.) is. A nyug­díjak címén kifizetett összeg például 1961-ben mintegy 15 százalékkal több volt, mint az előző évben. Az év második felében — az aszály következtében — jelentősen emelkedtek egyes élelmiszerfélék (a zöldség, a burgonya, a hagyma, a bab stb.) szabadpiaci árai. Ez kis­mértékben ugyan, de növelte a fogyasztói árszínvonalat. Elsősorban ennek folytán az 1961. évi reálbérek növeke­dése valamivel elmaradt a tervezettől. A lakosság takarékbetétál­lománya az év folyamán 1090 millió forinttal nőtt. 1961-ben a kiskereskedel­mi forgalom 69.4 milliárd forint volt, ami 2 száza­lékkal több, mint amennyi 1960-ban volt. Az összes for­galmon belül az élelmisze­rek és az ún. vegyesiparcik­kek eladása nőtt, ruházati cikkekből a lakosság keve­sebbet vásárolt, mint az elő­ző évben. A leginkább ke­resett tartós fogyasztási cik­kek közül pl. bútorból 8—10 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal, televízióból 80 százalékkal, személygépko­Kisújszálláson az első ke­rület a város külterületét, perifériáját jelenti. Egysze­rű emberek, legfőképpen szövetkezeti parasztok élnek itt. Ez a városrész a Sallai- telep nevet viseli; új isko­láját, mozját is úgy tartják számon, hogy a Sallai-telepi iskola, mozi. Ezek a kulturális létesít­mények újak; még a mozit például tavaly nyitották meg. Kisújon felvetődött a gon­dolat: akadémiát kellene szervezni az ittlakó emberek­nek. Az ötletet gyorsan kö­vette a cselekedet. A meg­valósítás egyik zászlóvivője Biró János, a Búzakalász Tsz párttitkára lett. A városi pártbizottság, a városi ta­nács népművelési osztálya, a város pedagógusai, orvosai, stb. rövid előkészület után létrehozták, nemcsak Kisúj­szállás, hanem Szolnok me­gye egyik legelső szövetkezeti akadémiáját. Kísérletképpen. Az első előadás november 22-én volt és most, amikor már a hatodik előadás kö­vetkezik, nyugodtan mond­hatjuk, hogy a kísérlet be­vált. Erről beszélgettünk Lázár Gyulával, a Sallai-telepi is­Bővült az egészségügyi és kulturális hálózat is. Az év folyamán — előzetes adatok szerint — további 120 községbe vezették be a vil­lanyt, ezzel az összes közsé­gek 96,1 százaléka van vil­lannyal ellátvr A beruházások megvalósí­tása 1961-ben szervezettebben folyt, mint a korábbi évek­ben. csiból 75 százalékkal nőtt az eladás. Javult a kereskedelem áru­ellátása, a vásárlók kiszolgá­lása kulturáltabb, gyorsabb volt, mint a korábbi évek­ben. Mind nagyobb teret kaptak a korszerű kiszolgá­lási formák. 1961-ben meggyorsult a la­kásépítkezések üteme. Az összes épített lakások szá­mára vonatkozóan ugyan még nem állnak adatok ren­delkezésre, de az államilag kivitelezett lakások száma 1961-ben 28 százalékkal volt több, mint az előző évben és 13 százalékkal több, mint amennyit a terv előírt. Ezen­felül 1961-ben az OTP köl­csön segítségével épült laká­sok száma mintegy 12 száza­lékkal volt több, mint 1960- ban. Megnövekedett a külföldi utazások száma. — 1961-ben mintegy 370 000-en — 23 szá­zalékkal többen — utaztak külföldre, mint az előző év­ben. Ugyanakkor 334 000 kül­földi látogatott el Magyaror­szágra, 37 százalékkal több, mint 1960-ban. A lakosság egészségügyi helyzete 1961. év folyamán javult. A társadalombiztosí­tásba bevontak száma a me­zőgazdaság szocialista átala­kulása következtében 700 000- rel nőtt és ezzel az ország la­kosságának jelenleg mintegy 93 százalékára terjedt ki a társadalombiztosítás. Bővült — de a jelentkező igényekkel nem azonos mér­tékben — a kórházi és járó­betegellátás is. Az 1960/61. tanévben végzett orvosok 84 százaléka vidéken nyert el­helyezést. Az orvosi körze­teknek 5 százaléka még be­töltetlen. A kiterjedt védőoltások eredményeképpen járványos kola egyik pedagógusával, ötvenkilenc hallgatója van a Sallai-telepi tsz-akadémiá- nak Kisújszálláson. Hogy milyen a szervezés? A pe­dagógus szól a gyerekeknek, hogy mondja meg szüleinek: ma, pénteken hét órakor kezdődik az előadás. Ma már inkább a gyerekek szólnak: „Lesz-e pénteken előadás, mert jön ám édesapám, meg édesanyám. A családias jel­leg egyébként is jellemző az akadémiára. Máté Károly például feleségével, vejével, lányával egyaránt aláíratja minden pénteken jelenléti könyvecskéjét. „Kívülállók”, vagyis nem tsz-tagok is szí­vesen látogatják az előadá­sokat, olyanok, mint Kovács Endre cipészmester és má­sok. Pénteken este hét órakor ünneplőbe öltözött paraszt- emberek ülnek a Móricz Zsigmond mozi, vagy az is­kola szék-, illetve padsorai­ban. Mint mondják, számuk­ra ez az igazi ünnep és nem a vasárnap. Az előadások nagyrésze a történelem, a földrajz és a lélektan köréből kerül ki. Először a nagy felfedezések kel, a gyarmatosítások tör­gyermekbénulásos megbete­gedés 1961-ben alig volt: — mindössze 10 megbetegedést jelentettek. Az egészségügyi helyzet ál­talános javulása kifejezésre jutott a halandóság csökke­nésében, amely 1961-ben ala­csonyabb volt, mint eddig bármikor: 1000 lakosra 9.5 haláleset jutott. Tovább csök­kent a csecsemőhalandóság is: 1961-ben 1000 élveszülött- ből az előző évi 48-cal szem­ben, egy éven alul 44 halt meg. Az oktatás és a kulturális ellátottság fejlődését a kö­vetkező adatok jellemzik: az 1960/61-es tanévben az álta­lános iskola 8. évfolyamát 127 000-en végezték el, 20 000- rel többen, mint az.előző év­ben. A középiskolákban 38 ezren tettek érettségi vizsgát, számuk közel 13 százalékkal több az elző évinél. A közép­iskolák nappali, esti és leve­lező tagozatain 283 700-an ta­nulnak, csaknem egyötödé­vel többen, mint 1960/61-ben. Az iskolákban a gyakorla­ti oktatás tovább szélesedett: az általános iskola felső ta­gozatosainak 53 százaléka, 343 300 tanuló részesül gya­korlati oktatásban, ami több, mint másfélszer annyi mint az előző tanévben volt. A gimnáziumi tanulóknak több mint kétharmada (80 000 ta­nuló) heti egy napon, illetve 2 órában gyakorlati foglal­kozáson vesz részt. Az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tanulóképzés­ben: 134 800-an, 7.5 százalék­kal többen vesznek részt, — mint az előző tanében. Az egyetemi és a főiskolai hallgatók száma 1961/62. tan­évben az előző tanévhez ké­pest egyötödével, 53 300-ra, ezen belül a nappali tagozat­ra járóké 34 500-ra nőtt. A hallgatók 28 százaléka, mint­egy 14 700 fő műszaki pályá­ra készül. 1961-ben megjelent köny­vek száma (3400) és példány­száma (39 millió) 15 százalék­kal volt több, mint 1960-ban. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 90 000-rel nőtt, 1961. év végén meghaladta a 2 314 000-et. A televízióelőfi­zetők száma az elmúlt évben megkétszereződött, az év vé­gén 206 000 volt. Budapest, 1962. január 21. Központi Statisztikai Hivatal ténetével, a gyarmatszerző hatalmakkal ismerkedtek meg a hallgatók. Azután az égi­testekről szóló színvonalas előadás aratott nagy sikert, majd egy lélektani előadás, aminél az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Itt is, mint a későbbi előadásokon, bizony a hivatalos időn jó­val túl húzódott a beszélge­tés, mert kérdések, problé­mák megannyi sokaságára kellett válaszolnia az elő­adónak. Nem volt ez alól kivétel a rabszolga társadal­mak termelési viszonyairól, vagy a feudalizmusról szóló előadás sem. A következő sorozat főbb tematikája a testvéri szocialista országok élete (Románia, Csehszlová­kia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Szovjetunió). Az irodalmi előadások színvonalát a helyi irodal­mi színpad tagjai is emelik majd műsorszámaikkal. Az érdeklődés egyben ta­núbizonyság is: érdemes volt a kisújszállási tsz-akadémiát megindítani. Csak helyeselni lehet, hogy jövőre mind a négy kisújszállási termelő­szövetkezetben megszervezik a tsz-akadémiát. b. Gy. Ha a vezsenyi Tiszamenti Termelőszövetkezet gazdái készítenék a naptárt, min­den bizonnyal január 20-át pirosbetűs ünnepnek jelöl­nék. Hogy miért Vezseny Ezen a napon tartották a közös gazdái zárszámadó közgyűlésüket. Fennállásuk’ 11 esztendeje alatt egyszer sem értek el annyi részese­dést, mint 1961-ben. Tavaly 10 forint 30 fillér jutott egy munkaegységre, — azonban több mint másfél millió fo­rint adósság húzta a tagok zsebét. Az 1961. évben nem­csak az adósságot fizették ki, hanem 25 forinttal növelték egy munkaegység értékét is. Csoda-e, ha a közgyűlésre a falu apraja, nagyja eljött? Szinte jólesett hallaniok, hogy az évi szorgalmas mun­kájuk eredményeként a kon- zervborsó, — mely új növény volt a gazdaságban — 600 ezer forint, a kertészet 1 mil­lió 300 ezer forint tiszta jö­vedelmet hozott a gazdák­nak. (Arra különösen büsz­kék, hogy társadalmi mun­kaerő nem dolgozott náluk a múlt esztendőben, s remélik nem is lesz erre szükség.) — Ugyanakkor 30 vagonnal több búzát, ugyanannyival több csöveskukoricát értéke­sítettek terven felül. Termé­szetesen a jószágállomány­nak másfél évre biztosítva Egyszer csak eltűnt sze­mem elől a plafon. Aztán az ablakok, a falak, a bútorok, s az egész világ. Megvakultam a jobb szememre. Szörnyű érzés volt, hiszen egyébként is hadirokkant vagyok. De nemcsak én, hanem az asz- szony, meg az egész család is megijedt. Mi lesz velem? Hogy fogok ezután dolgozni a VILLGÉP-nél, ahol portás vagyok? Egyszóval, nagyon elkeseredtem. Aztán gyorsan jöttek az események. Kivizsgálás, kon­zultáció a kórházban, majd a beutaló a megyei kórházba. Szürkehályogom volt — ezt állapították meg a doktorok, s ezt kellett eltávolítani a sze­memről. És megoperáltak. Hogy kicsoda? Hát a tanár­nő. Dr. Czujcrász Ida. Hogy féltem-e? Nem, ezt nem mondhatnám. Nyugodt voltam, Czukrász Ida, a főorvosasszony közelé­ben nem lehetett félni, nyug­talankodni. Ott feküdtem a műtőasztalon, egy injekció, majd a másik, s egyszeresük azon vettem észre magam, hogy a szemem előtt egy olló fénylik, majd elkezdett tisz­tulni körülöttem a világ. A homályból elém tárultak az arcok, a fehérköpenyes orvo­sok, de csak egy pillanatra, mert ezután ismét bekötözték a szemem, feküdni kellett na­pokig mozdulatlanul, de ez már sokkal másabb, sokkal jobb, sokkal megnyugtatóbb sötétség volt, mint az a ré­gebbi. Igen. Én is mint a többi betegtársam — a szajoli Bláj József, a túrkevei Borsos Im­re, vagy a Jászfény szarura va­ló Palócz Sándor, a cibakházi Barta Lukács, a jászkiséri Búzás András, a tiizakürti van a szemes- és szálasta­karmány is. A szövetkezet vagyona is szépen emelkedik. Az elmúlt évben baromfiólakat, tehén­istállót, szolgálati lakást, ku- koricagórét építettek. Vásá­roltak négy universál gépet, pótkocsikat, gumiskocsikat, és nem utolsósorban egy ön­tözőberendezést, amelynek hasznát, most 1962-ben is­merik meg igazán. Néhány szót állattenyész­tésükről is. A tavalyi év volt az első, amikor naposcsibe nevelésével foglalkoztak. Tíz­ezer kis pelyhes jószággal bajlódtak az asszonyok, s ter­vük, hogy 1962-ben ezt a számot 60 ezerre emelik, öt­százötven hízósertést értéke­sítettek az elmúlt gazdasági évben. Állattenyésztésük ösz- szesen 2 millió 240 ezer fo­rinttal gyarapította a közös pénztárcáját. Szólni kell még arról is, hogy 1 millió 300 ezer forint költséggel gátat építettek, ez­által 1500 hold biztonságos termelését oldották meg. A nagyobb termés érdekében 30 holdon a föld kémiai javí­tását készítették el, ugyanak­kor területükön 600 vagon szervestrágyát szórtak szét. Vidám hangulatban telt el a zárszámadó közgyűlés, s még vidámabban a délután, amikor a szövetkezet gazdái felvették a még járó pénzré­szesedést Nem egy gazda vitt Német Sándor * *=•- szintén Czukrász tanárnőnek köszön­hetjük szemünk világát. „Csald’ tizenkét napig vol­tam itt Mezőtúron vak, aztán kerültem a Szolnok megyei kórházba, s az operáció után hat hetet pihentem. Később kaptam szemüveget. Ismét láttam! Olvashattam újságo­kat, könyveket, mert olvasni azt nagyon szeretek. Látja, egész kis könyvtáram van itt­hon. Hatvanhét éves létemre nagyon jó erőben érzem ma­gam, jól esik a munka, a pi­henés, egyszóval úgy élek, mint minden kiegyensúlyo­zott, egészséges ember. Hogy mit csinálok szabadidőmben? Citerázok. Ha akarja, játszom egy pár nótát, betyárosat, vagy népdalt, vagy más hall­gatást. Ja, hogy nincs ideje? Kár! Pedig szívesen játsza­nék, na, de ezt a pár taktust igazán meghallgathatja. *— Ugy-e, tetszett?" * Elbúcsúzunk. Mielőtt kezet fognánk azonban, a sublót­fiókból egy géppel irt levél- másolatot tesz elém B. Ko­vács Zsigmond. Eredetileg a Néplapnak szánta, köszönő le­vélként annak, akitől vissza­nyerte szemevilágát, de az­tán valahogy nem tetszett. Irt egy másikat, ezt már nem gé- peltette le. saját betűit küld­te el az újságnak. E levél nyomán kerestük fel Mezőtúron a Villamos- és Géptechnikai Cikkek Gyára portását. Hogy ha rövid idő­re is, de osztozzunk az idős ember nagy-nagy boldogságá­ban, s tolmácsolhassuk szív­ből jövő köszönetét azoknak, akik mindent megtettek azért, hogy ismét B. Kovács Zsig­mondié lehessen ez a szép, ez az egész világ... 12—15 ezer forintot haza a borítékban. Fekete Pista bá­csi például a kertészeti bri­gád vezetője kiszámította, — hogy 1961-ben 50 ezer forin­tot keresett a háztáji jöve­delmén kívül. Az esti órákban fővárosi művészek szórakoztatták a vezsenyi Tiszamenti Terme­lőszövetkezet gazdáit, utána pedig a fiatalság ropta a tán­cot vasárnap hajnalig. Csépa Négyszáznyolc tagja van a csépai Alkotmány Termelő- szövetkezetnek. Aki csak te­hette, közülük, mindenki el­jött szombat délelőtt a köz­ségi kulturotthonba a gaz­daság zárszámadó közgyűlé­sére. Bár jólismerték már az évi gazdálkodási eredményt, mégegyszer hallani akarták az elnököt, amikor felsorolja, hogyan dolgoztak — s a nyil­vánosság előtt megdicséri a legjobban munkálkodókat. Csak egy szám, s már ez is sokat mond: a múlt évben 2 millió 107 ezer forinttal nőtt a gazdaság közös vagyona. A tervezett 4 vagon gabonánál több mint húsz vagonnal ér­tékesítettek többet, kukoricá­juk pedig az előirányzott 20 métermázsával ellentétben több mint 31 métermázsát fi­zetett holdanként májusi morzsoltban számolva. Esőz- tető öntözéssel majd három­száz holdra juttatták el az éltető vizet, így lucernájuk négy mázsával hozott többet holdanként — szénaértékben számolva. 'így munkaegység értéke 30 forint 30 fillér, azonban ha hozzáadjuk a százalékos művelésre kiadott termények összegét is, akkor a jövedel­mük közel jár a 34 forinthoz. Mosolygós arcokat láttama közgyűlésen, elégedett pillan­tásokat. S nem egy embertől hallottam ilyen véleményt — Ha így gazdálkodunk to­vábbra is, jövőre már 36 fo­rintot oszthatunk. Lám, ez. a fejlődés! Tószeg Mire a- tószegi Dózsa Ter­melőszövetkezetbe értem, vé­get ért a zárszámadó közgyű­lés, s az asszonyok, férfiak ott tolongtak a könyvelők szobája előtt. Osztották a még hátralévő munkaegység részesedést a tagoknak. Kö­zel kétmillió forintot fizettek ki szombat délután. Harminc forint 32 fillért ér egy munkaegység az idei zár­számadáskor a Dózsák n, a múlt évi 21 forint 70 fillérrel szemben. Ugyanakkor a tisz­ta vagyonuk is majd 3 millió forinttal növekedett a múlt esztendőben. Ebből a saját erős beruházásuk 800 ezer fo­rintot tesz ki. Építkeztek, gé­peket vásároltak s kimagasló termelési eredményeiket értek el. Tejtermelésüket 50 ezer literrel, tojástermelésüket 25 ezer darabbal teljesítették tűi a tervezettnél. Szépen jöve­delmezett a mák- és takar­mányborsó termelés is. E két növényféleségnél több mint 400 ezer forint volt a vártnál több jövedelmük. Három falu három zár­számadásáról csak egy meg­jegyzést tehetek: ahol való­ban magukénak érzik a kö­zöst az emberek, ahol dolgoz­nak is a boldogulásukért, ott nem marad el a fizetség, a magas jövedelem sem. v. v. A lakosság foglalkoztatottsága, anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága Moziban, iskolában: AKADÉMIA Világnézet, általános műveltség • A peremváros vasárnapja: péntek Zs-ifya &ács-i megint lót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom