Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-14 / 294. szám
1961. December M. SZOLNOK MEGYEI ffgPhAP 3 Kommunista traktorosok a mélyszántás befejezéséért (Folytatás az 1-ső oldalról) a 120 közül. S a legutóbbi vasárnapon mind a 12 kommunista traktoros dolgozott. A legutóbbi dekád legnagyobb teljesítményét Kosik Ferenc és Kiss József párttagok érték el a tószegi Dózsa Termelő- szövetkezetben. Nyolc nap alatt 52 hold, 60—70 centi, illetve 35 centiméter mélységű mélyszántást végeztek. V. Nagy / József kommunista traktoros Zablánczki János pártonkívülí váltótársával együtt hét nap alatt 30 holdat szántott fel a vezsenyi Ti számén ti Tsz-ben. A kommunista traktorosok egyedül a Hoffer-traktorok csoportjában engedték át az elsőséget Szalai Béla pártonkívülí traktorosnak. Többet várunk a Szolnoki Gépállomás kommunistáitól Az említett levelet a Szolnoki Gépállomáson is megkapták. Ezen a gépállomáson időszerűvé vált a megyei párt végrehajtó bizottság kérése. A Szolnoki Gépállomásnak csak a szolnoki Lenin Tsz-ben van még annyi szán tani valója, mint a Tószegi Gépállomásnak egész körzetében. S hozzá jön az újszászi Szabadság 400 holdja. Más gépállomásokról el is indultak a gépek hogy segítséget adjanak a szolnokiaknak. A kisegítőkkel együttesen 180 üzemképes erőgép fogyasztaná a szántatlan területet, ha az időjárás is olyan jószándékkal birna, mint a traktorosok. A levél után Kiss Ernő, a gépállomás párttitkára útitervet készített magának. — Felkeresi a körzethez tartozó termelőszövetkezeteket, mert az a tapasztalatuk, a termelőszövetkezetek saját gépeikkel más munkát végeznek, nem szántanak. A gépállomás tanácskozott a pártcsoportvezetőkkel, s úgy határoztak, hogy szállítógépeiket is a mélyszántásra állítják. A gépállomáson most egyetlen fontos munkát ismernek — szántani, szántani, szántani. Húsz, eddig szállítást végző gépet vezényeltek át szántó munkára. A gépállomás vezetősége céljutalmat tűzött ki. Ezzel a jutalmazási rendszerrel azonban nehezen lehet egyetérteni. A jutalmazás csak a brigádvezetőkre terjed ki. Még ha fordítva gondolják, sokkal igazságosabb. Traktorosok és brigádvezetők együttes küzdelméről van most szó. Köztük különbséget tenni még jutalmazással is — meggondolatlanság. Hiszen a gépállomás eredményei mutatják: mélyszántási eredményeikben olyan traktorosok szorgalma van benne, mint Szöllősi Imréé, Médei Istváné, Vajon Jánosé, Szilágyi Józsefé, K. Bozsó Józsefé, Nádas Andrásé és a Vígh János vezette traktoros szocialista munkabrigádé. Sok kiváló traktorosa van a Szolnoki Gépállomásnak. De a nagy teljesítményt elérő traktorosok sorában kevés párttag nevét találjuk. Többre képesek a gépállomás kommunistái. Ezekben a napokban éppen nekik kell a legtöbbet dolgozni, a legnagyobb teljesítményt elérni, a legvonzóbb példát mutatni. Ünnepre készülnek Mesterszálláson A Mesterszállási Gépállomás körzetében már úgy csipegetik kistáblánként a szán- tanivalót. Az egész gépállomásnak nincs több 450 hold szántatlan területénél. — A mesterszállási Úttörő, — az öcsödi Zöldmező Termelőszövetkezet földjeit már felszántották. Legtöbb munkájuk még az öcsödi Kossuth és a mezőhéki Táncsics Tsz- ben akad. A mezőhéki Táncsicsban az késleltette a szántást, hogy a termelőszövetkezetnek még mindig van betakarítatlan kukoricaszára a határban, s a kukoricatörést is csak a napokban fejezték be. A gépállomáson most mindenki az időjárást figyeli. S ha valahol indulhat egy gép, rögtön ott teremnek a gépállomás vezetői, és arra a területre vezénylik a gépeket, ahol éppen tudnak szántani. Nagyobb esőzések után (hó is esett már a mesterszállási körzetben) szántáspróbát végeznek, s ha a próba megnyugtató eredménynyel jár — anonnal indul a gép. A műhelyben soronkí- vül javítják a szántásban meghibásodott gépeket A mesterszállási traktoristák között most az a jelszó: Az ünnepek előtt teljesen tisztába tenni a határt. Kimondták, s ha ez sikerül — (márpedig mindenki azon van, hogy sikerüljön), pezsgőt bontanak karácsonykor és koccintanak majd az ün nép és az elvégzett munka örömére. (BL.) Hatszáz óra szocializmus A fütőhází fiatalok kezdeményezése — Száznegyven úttörővasutas lesz? Jövőre: „szocialista műhely” — Kik lesznek a tiszteletbeli brigádtagok? Karácsony i készülődés A FŰSZERT Vállalat szolnoki fiókja a kunszentmártoni, a törökszentmiklósi, a szolnoki járásban, s Mezőtúr körzetében 780 boltot lát el áruval. A fiók napi áruforgalma eléri a 12—15 vagont. A karácsonyi készülődés során — több mint 15 vagon szaloncukrot és több vagon egyéb szezonárut szállítottak az üzletekbe. Képünkön: Gergely Sándor a szaloncukrot hordja. Új kiszolgálási formák a csehszlovák kereskedelemben Csehszlovákiában az egyre fokozódó lakásépítéssel, uj lakónegyedek és lakótelepek keletkezésével, valamint a régi városi lakónegyedek újjáépítésével párhuzamosan korszerűsödik és változik a kereskedelmi hálózat és a köz- étkeztetési vállalatok munkája. Csehszlovákia területén 1961 október végén a szövetkezeti és állami kereskedelmi hálózatban 7579 önkiszolgáló és 3553 önkiválasztó bolt állt a dolgozók rendelkezésére. Az önkiválasztás különösen a ruházati boltokban, a cipőbol- íokban, a textilüzletekben vált be. De a közétkeztetés rendszerében is jelentős változások történtek. Csehszlovákia területén jelenleg körülbelül 5600 étterem működik, s számuk a harmadik ötéves terv végéig tovább növekszik. Itt is több új formával kísérleteznek. Míg 1957-ben az ország területén mindössze 13 közétkeztetési vállalat működött kiszolgáló szemé’yzet nélkül, addig ebben az évben számuk már meghaladta a 297-et, sőt a harmadik ötéves terv végéig 1100-ra növekszik. A csehszlovák lakosság körében ezenkívül nagy sikere van a félkész élelmiszereket árusító 200 boltnak, amelyek száma 1965-ig 550-re emelkedik. Azt hittem, ha újra felkeresem őket, szívesen és örömmel fogadnak. Nemrégiben ugyanis cikket írtam a fűtőházi fiatalok kezdeményezéséről. Megírtam, hogy a műhely kiszesei jövőre már a „szocialista brigád” jelvényeivel dicsekedhetnek. Megírtam, hogy majdnem valamennyien részt vesznek az oktatások egyikén. Ráadásul mások elé is követendő példának jelöltem emberi bátorságukat, ahogy az alkoholizmus, a lógások, az önzés ellen küzdenek. És most mégis ez a hideg fogadtatás vár? Érthetetlen. — Jöjjön az elvtárs délután! — kiált a mozdony tetejéről az egyik mérges ismerős. Nem hagytam magam. Felmásztam a vaslóra, beloptam magam a javítóműhelybe, átvergődtem számtalan alkatrészen, s végülis megsajnáltak. Egy mozdony kigördül Nagynehezen kezetfoghat- tam Károlyi Bélával. Fiatal gépészmester ő, vezetője az egyik „szocialista brigád” címért küzdő kollektívának. Aztán gyorsan megkértem, mutasson be valakit a barátai közül. — Rendben van — válaszolta és máris a mozdony felé vonszolt. — Ne fogjanak kezet, kicsit olajos a fickó. A neve: 324—1577. Mit mosolyog? A legjobb barátunk! Nem volt időm csodálkozni. A „fickó” körül sokan álltak, őket kellett hallgatnom. Furcsa kérdések, idegen számára érthetetlen válaszok peregtek. — Nagy pillanat ez, különleges világperc! — suttogta Károlyi. — A műszaki átadás... — Köszönöm. De hadd kérdezzem meg, hogy miért' „ő” a legjobb barátjuk? — Tudja, mi úgy tartjuk,1 hogy az a jóbarát, akitől legtöbbet tanulhatunk. És 324—1577 kartárs ugyancsak sokmindent „lecsiszolt” rólunk. Nem rejtély! Valóban nincs benne semmi ördöngösség. Egy hónapig — hatszáz órára — hu- i szónkét fiatalember megvalósította a szocializmust a i Szolnoki Fűtőházban. I — Hogyan történt? Fél- ! évi „futás” után kötelező . generáljavításra begurult ide a 324—1577-es mozdony. ■ Szétszedték minden alkatrészét, a rosszakat kijavították, a jókat megolajozták. De a munkák során rájöttek valamire. Megkértük Farkas Sándort, mondja el ő a történteket. — Fiatalok vagyunk, újat, jobbat akarunk, mint az idősebbek. Nemrég elhatároztuk, hogy szeretnénk mi is megérni az „örök bőség” korszakát. A moszkvai fűtőháziak példájára úgy gondoltuk, többet is vállalhatunk magunkra. Küzdünk a „szocialista műhely” elmért. Nem a pénzért, az emberségért! Négy fűtőházi kollektíva dolgozik már a „szocialista brigád” formái között. De szombaton megalakult az ötödik. A jövő héten pedig újra aláírják az ívet: Cse- raymondék is beállnak a sorba. — Jól mennek a dolgok — folytatta Farkas Sándor. — Már csak három mozdo- nyos brigádunk van hátra, s akkor az első fejezettel készen vagyunk. Újra visszamegyünk a mozdonyhoz. A műszaki átvétel sikerült. Félévig nem látják a „fickót”, 30 ezer kilométer után azonban visz- szakerül. Az egyik búcsúzó Pápai Pál. Az ő brigádja „alakult” újjá a múlt hét szombatján. így beszél a nagy eseményről: — Nehezen ment. Volt néhány rossz-szájú hangadó, akik így beszéltek: „Figyelitek, a Pápai több pénzt akar!” Sokáig meg is hiúsították a kísérletünket. De segített az egész műhely! Végülis megértették a lényeget. A „szocialista brigád” 11SY0B3 FELELŐSSÉGGEL Tele a konzerv- raktár is. Toronyi István az árut rendezi. Nyolcvanba! mázsa pontyot telepítettek a Holt-Tíszába A szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezetnek gyakran vetették szemére a horgászok: „kifogják a halat a Tiszából, de helyette nem telepítnek”. A napokban e vád ellenkezőjéről győződtünk meg. A debreceni műút mellett, Kisújszállás közelében rakodás közben találtuk a szövetkezet tagjait. Vízhatlan ponyvával bevont tehergépkocsira kosárszám öntötték fel a pontyokat. Némelyik súlya bizony elérte az egy kilogrammot is. A külső szemlélő szinte sajnálkozik rajta: kár ilyen nagy halakat a Tiszába engedni. — Növeljük a Holt-Tisza állományát — tájékoztat Zsa- dony Lajos, a tsz elnöke. — Itt 40 mázsa két nyaras pontyivadékot vásároltunk. Átlagos súlyuk meghaladja a negyedkilót. Ezeket, Alcsi- nál engedjük a Holt-Tiszá- ba. Jövőre már egy kilón felüliek lesznek. A szolnoki szövetkezet ezenkívül 40 mázsa egynyaras — átlagosan 5 dekás — pontyivadékot szerzett a haj- dúszoboszlói halgazdaságban. Ezeket a cibakházi és a fegyverneki szakaszon engedik a vízbe. A halászati tsz együttesen 130 ezer forintot fordított a Tisza pontyállományának felfrissítésére» Hétfő este világosak voltak a karcagi Lenin Tsz székházának ablakai. Az egyik helyiségben az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói, a másik kettőben pedig azok gyülekeztek, akik pártoktatáson vesznek részt Magamban örvendeztem, milyen jó dolog az, hogy a szövetkezeti gazdák tanulási kedve is egyre növekszik. Aztán örömömbe üröm vegyült. Miért, azt is elmondom. Ezen az estén négy tanfolyam — két időszerű kérdések, és két gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozat — lett volna. S végülis kettő volt Miért került erre sor? Elsősorban azért, mert az oktatásban résztvevők többsége egyszerűen elfeledkezett arról, hogy önként vállalt kötelezettségének eleget tegyen. A propagandisták is helyetteseket küldtek maguk helyett, vagy még azt sem. Kovács Gábor — az egyik gazdaságpolitikai tanfolyam vezetője — távolmaradásának okát például senki sem tudta. Minden bizonnyal adódhat olyan rendkívüli dolog, ami miatt a propagandista hiányzik, s helyettesére bízza a munkát. Azt viszont joggal várják tőle, hogy ne maradjon távol minden szó nélkül és ne ő legyen a „példaadó” a mulasztásban. Az sem helyes módszer, ha a helyettes szinte csak a huszonnegyedik órában tudja meg, hogy neki kell a foglalkozást vezetnie. így nem lehet magas mércét állítani, s legfeljebb csak annyi az eredmény, hogy megtartják a foglalkozást, s úgy, ahogy megbeszélik az anyagot. A karcagi Lenin Tsz-ben is az is, hogy a két gazdaság- politikai tanfolyam hallgatódnak többsége nem jelent meg ezen a foglalkozáson. Mindössze tízen voltak. Pedig olyan téma volt napirenden, amely közvetlenül is érinti a szövetkezetieket. „A termelőszövetkezetek megszilárditá sa, az ezzel kapcsolatos feladatok” megvitatása lehetőséget ad ahhoz, hogy saját termelőszövetkezetük helyzetét is mérlegeljék. Itt több hozzászóló is, igen helyesen, arról beszélt, hogy a második ötéves terv célkitűzéseinek valóraváltásáért mit lehet és kell tenni a Lenin Tsz-ben. A hétfő esti tapasztalat arra figyelmeztet, hogy a szövetkezet pártvezetőségének tagjai ismét beszélgessenek a pártoktatásra jelentkezett emberekkel és a propagandistákkal. Annál is inkább fontos ez, mert rövidesen az SZKP XXII. kongresszusának anyagát tanulmányozzák, dolgozzák fel a pártoktatás keretében. Nem nyugodhat bele a pártvezetőség, a kommunista kollektíva, hogy szervezési hibák vagy akár a propagandisták mulasztása miatt a következő foglalkozásokon is csak kis hányada tegyen részt a hallgatóknak. N. K. címért való küzdelem nem biztosít különösebb anyagi előnyöket. Sőt! Lemondássá; jár. I,emondani az esti céltalan csavargásról, a felesleges italról. Helyette pedig tanulni kell, olvasni... De úgy látszik, a „dolgok” itt is jól mennek. Tarkó Gyula és Karsai II. István már az ifjúsági pártszemináriumra járnak. Bede Lajos pedig rendszeres hallgatója egy szakmai és egy baleseti tanfolyamnak. Néhány „apróság” és a felhívás A mozdonyok közt járva a fűtőházi ifikkel beszélgetve, szavaikat lejegyezve — be kell vallanom — megfájdult a fejem. Ezek az lzig- vérig „melós” srácok annyi minden nagyszerűt csinálnak, hogy szinte hihetetlen. Hatszáz órán át olyan tiszta szívvel dolgoztak, úgy segítették egymást, olyan pontosan és kötelességtudóan -vettek részt a munkaidőn túli elfoglaltságokon, mintha már húsz évvel későbbi jövőben élnének. Pedig csak megidézték. És néhány „apróság”. Szolnokon jövőre kezdenek hozzá egy 200 ágyas, 50 millió forintba kerülő MÁV-kórhá. felépítéséhez. A fűtőháziak minden szükséges segítséget megadnak — társadalmi munkában! Danajka Kálmán és mások vállalták, hogy januártól — a hamarosan felépülő úttörőváros kisvasújához — száznegyven diákot — az Abo- nyi úti iskola tanulóit — kiképeznek a vasúti munka titkaira. Az ünnepi forgalom idején pedig munkaidejükön túl „ifjúsági információs brigádot” szerveznek, hogy elősegítsék az utazók tájékozódását az állomáson. Januárban „ifjúsági vásgyűj- tő hónapot” rendeznek. Nem MÉH-mozgalom ez, hanem az elfekvő készleteket fogják felmérni, hasznosítani. De még sorolhatnám a magukra vállalt feladatok tömkelegét. Befejezésül azon ban a leglényegesebbet még meg kell írnom. Órákat beszélgettem Farkas Sándorral, de minden szaváért csak lelkesedni tudtam. íme egy kitűnő javaslata: — Hazánkban a szocialista brigád-mozgalom már nem ismeretlen fogaiom. Célja a művelt,, újító, kényelmesebben, olcsóbban ' és többet termelő munkáskollektívák kialakítása. Sokunk szerint hamarabb célba érnénk, ha a „szocialista brigádokat” egy-egy közélet' személyiség patronálná. A tiszteletbeli brigádtagok mérnökök, tanárok, ügyészek pártfunkcionáriusok lennének. Hetenként, kéthetenként eljönnének hozzánk, de mi is elmennénk hozzájuk Látnánk, hallanánk, tanulnánk! És gondolom, patro- nálóink sem járnának rosz- szul... Elvtársak, valósítsuk meg! BENEDEK ISTVÁN Lengyel gyermek és ifjúsági könyvek külföldi sikere Jelentős deviza bevéte. biztosít a Lengyel Népköztói saságnak a gyermek- és ifjú sági könyvek exportja. A lengyel gyermek- és ifjúsági könyvkiadó 1954-től 1961-i 2 67 gyermek- és ifjúsági művet exportált külföldre csaknem 1 500 000 példányban. A kiadó állandó kapcsolatéi tart fenn a Szovjetunió, a? Egyesült Államok, Anglia, a? NDK, az NSZK, Svájc és Magyarország hasonló kiadóival Legutóbb Hollandia, Jugoszlávia és Bulgária gyermek- és ifjúsági kiadóival vette fel s kapcsolatot. A kiadó csupán ebben az évben 7 nyelven 20 különböző gyermek- és ifjúsági alkotást készít exportra összesen 370 ezer példányban.
