Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-17 / 297. szám

v> Az országgyűlés szombati ülése Lapunk tegnapi számában közöltük a büntető törvény- önyv tervezetének előterjesztését: dr. Nezvál Ferenc és dr. Molnár Erik felszólalását az országgyűlés új üléssza­kán. A javaslathoz hozzászólt Nagy Mária, Bárczi Gusztáv, Varga István budapesti, Kaszás Imre, Tolna megyei és Keleti Ferenc Békés megyei képviselő, majd az igazság­ügyminiszter válasza után az országgyűlés elnöke szava­zást rendelt el. Az országgyü’és a törvényjavaslatot, a jogi és igazságügyi bizottság által előterjesztett módosításokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfo­gadta. A2 országgyűlés pénteki ülésén — a déli szünet után — sor került a mezőgazdasági rendeltetésű főideje vé­delméről szóló törvényjavaslat megtárgyalására és vitájára Losonczi Pál földművelésügyi miniszter előterjesztése alap­ján. Péntek délután felszólalt dr. Zsigmond László. Katona Sándor, Szabó István, Farkas János, Varga Ferencné, Lele Ferenc, Péti János, Németh Imre és Hegedűs Lajos. Az országgyűlés szombati ülésén folytatta a mezőgazda- sági rendeltetésű földek vé­delméről szóló törvényjavas­lat tárgyalását Az ülést dr. Beresztőczy Miklós, az országgyűlés alel- nőke nyitotta meg. A törvényjavaslat vitájá­ban elsőnek Nánási László szólalt fel. Mas Szolnok megyében 15.000 kh menthető meg Hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdasági rendeltetésű föl­dek védelméről szóló tör­vényjavaslat időszerű és fon­tos, hiszen a mezőgazdasági termelésben nem hasznosí­tott földterületek felhaszná­lásával nem lebecsülhető te­rületeket nyerünk a mező- gazdasági termelés növelésé­re is. Szolnok megyében a helyi, a járási és a megyei szervek az utóbbi időben szá­mos intézkedést tettek a me­zőgazdasági rendeltetésű föl­dekkel való takarékosabb gazdálkodás érdekében — mondotta, majd az elmocsa- rasodott területek termővé tételének fontosságára hívta fel a figyelmet Ezután a fe­leslegessé vált dűlőutak és a faluközpontok létesítésével párhuzamosan lebontott ta­nyahelyek mezőgazdasági hasznosításának fontosságá­ról szólt. Mint mondotta, ez­zel egyedül Szolnok megyében A megyei tanács üléséről ☆ Pártonkívüliek a kommunis­ták tanácskozásán ☆ FEHÉRBEN A MEG TE & A KRATZER ÜGT ☆ Minden férfi gyanús Napi ezer hoSdnál többet szántottak traktorosaink e héten Gépállomási és termelő­szövetkezeti traktoristáink e héten 7179 holdat szántottak fel — amint azt a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának jelentéséből meg­állapítható. Legkevesebb a szántani- vaiő Karcagon (115 kh) és Mezőtúron (152 kh); ért­hetően legtöbb a hatalmas jászberényi járásban (4104 kh), de elég sok (1699 kh) Túrkevén is. A legfrissebb összesítés sze­rint megyénkben 17 364 kh a szántatlan terület Mint emlékszünk, pénte­ken este megindult a hava­zás, — A hótakaró kedvező őszi vetéseink számára — mondotta Vedrődy Gusztáv, megyénk főagronómusa — a a hófúvásban azonban nem lehet szántani. Ennek elle­nére úgy vélem: helytelen lenne, ha a trak­torok már most téli pihe­nőre vonulnának. Valószí­nűnek tartom, hogy lesz még szántásra alkalmas idő; tehát kívánatos, hogy a gépállomások és a tss- ek hajtsák végre a szüksé­gesnek látszó gépátcsopor­tosításokat A most következő hetekben a szántásban jól álló gépál­lomások, tsz-ek értékes, elv­társi segítséget nyújthatnak egymásnak. — Azok a fagyos napok, melyeken szántani nem le­het, még mindig megfelel­nek a trágyahordásra. Most kell a majorokból, ház­táji gazdaságokból mezei szarvasokba rakni a szerves talajerő visszapótló anyagot — fejezte te tájékoztatóját Vedrődy elvtárs. Elkészültek • •• a jovo évi tervek Szolnok megye termelőszö­vetkezetei minden eddiginél korábban, már augusztusban megkezdték a jövő évi terme­lési tervek készítését, öt hó­nap alatt a közös gazda­ságoknak elegendő idejük volt alapos körültekintő ter­vezésre. A tervek most de­cember közepére elkészülte« és azt mutatják, hogy tsz- enként jó eredményeket ér­tek el a területi koncentrálás terén. Különösen figyelemreméltó ez a kunszentmártoni járás­ban, ahol a növénytermesztés szakosítását a helyi adottsá­gok figyelembevételével ha­tározták meg. Az öcsödi Sza­badság Tsz-ben például, ahol az i<áén-is jól fizetett a napra­forgó. a cukorrépa és mák ki­szorításával jövőre háromszáz holdon termelik. A kunszent­mártoni Zalka Máté Tsz-ben viszont a cukorrépát termesz­tették eredményesebben, így tavasszal ötszáz holdon vetik el ezt aa értékes növényt. A csépai Alkotmány nagy te­rületen, mintegy százötven holdon a . mák termelésére specializálja magát A növénytermesztés szako­sításával elérték, hogy a fon­tos ipari növényekből na­gyobb .erületen minőségi árut állítanak élő. Az idén pél­dául cukorrépából a járás területén minden termelőszö­vetkezetre kilencvenöt hold esett, ez a tervek szerint jö­vőre százhuszonhat holdra emelkedik.-Hasonló terveket' készítettek a megye többi já­rásában is. körülbelül tizenötezer katasz- trális holddal növelik meg a művelésre alkalmas terüle­tet. A törvényjavaslatot a Szol­nok megyei képviselők nevé­ben elfogadta. Vaskó Mihály, a borsodi képviselők nevében helyesel­te a törvényjavaslatot, majd Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt az elhang­zott felszólalásokra. A mi­niszter válasza úté" az országgyűlés a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény- javaslatot a mezőgazdasági és államigazgatási bizott­ság által előterjesztett mó­dosító javaslatokkal együtt általánosságban és részle­teiben egyhangúlag elfo­gadta. Napirend szerint követke­zett az erdőgazdaság és a vadgazdálkodásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Törvényjavaslat az erdőkről és a vadgazdálkodásról A törvényjavaslatot Tisza József, a mezőgazdasági és az államigazgatási bizottság előadója Ismertette. Rámuta­tott arra, hogy a jelenleg ér­vényben levő törvényt, amely az erdő- és vadgazdálkodást szabályozza, 1935-ben Hor­thy ék . alkották, amikoris az erdők zöme grófoké, báróké, nagybirtokosoké volt. szüksé­ges tehát, hogy most a szo­cialista építésnek megfele­lően szabályozzuk az erdő- gazdálkodást is. A fásítás, az erdőtelepítés, az erdők védel­me közérdek, hiszen annak gazdaságossága, talajvédő hatása, a vízgazdálkodást szabályozó, éghajlatot befo­lyásoló és egészségvédő sze­repe ma már dolgozó né­pünk érdekeit szolgálja. A felszabadulásig az erdőgaz­dálkodás területén is a rab­lógazdálkodás volt jellemző. Ennek következménye, hogy még ma is Európa negyedik fában legszegényebb országa vagyunk. A mostani törvény- javaslat a korszerű erdőgaz­dálkodást hivatott kialakí­tani. A törvény végrehajtása után a termelőszövetkezetek kezelésében levő erdők terü­lete a mostani 125 000 katasz­trális holdról mintegy 400 000 —420 000 katasztrális holdra növekszik. A törvénytervezet kiterjed a vadgazdálkodásra és a va­dászatra is, kimondja, hogy létre kell hozni az országos vadgazdálkodási és vadászati tanácsot, amelynek feladata lesz, hogy szakmai és gaz­dálkodási kérdésekben kiala­kítsa a helyes elveket. Befejezésül utalt arra, hogj az államigazgatási és a me zőgazdasági állandó bizottság együttes ülésen tárgyal ti meg a törvényjavaslatot é: egyetlen kisebb módosítássá elfogadta, s az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlja. A vitában elsőnek Barths János Hajdu-Bihar megye képviselő szólalt feL A Hajdu-Bihar megye: képviselőcsoport nevében el­fogadta a törvény javaslato' és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. Kókai Jánosné, a Pest me gyei képviselőcsoport nevé­ben helyeselte és fontosnál tartja a törvénytervezetet. Fekete Miklós a többi kö­zött elmondotta, hogy Bác: megye területén valaha je lentős kiterjedésű erdők vol­tak, 1935-ben azonban mái csak 85 000 katasztrális hole erdő maradt a megyében. E; a szám a felszabadulás óts 174 000 katasztrális holdrí növekedett. A Bács megyei képviselő csoport nevében a törvény- javaslatot elfogadta és'az of szággyűlésnek elfogadásn ajánlotta. Ciczi Ferenc Vas megye képviselő felvetette, hogy a; erdőgazdálkodás fejlesztési érdekében tervezett helye intézkedésekkel párhuzamo san nem látja biztosítottnak < falu tüzelő- és szerszámfa szükségletének kielégítését mert szerinte erre vonatkoz' intézkedések nincsenek i törvénytervezetben. Ugyan akkor javasolta a törvényja vaslat 10. paragrafusa 2. be­kezdésének törlését, amely ki mondja, hogy az erdőben mindenki szedhet virágot, gyümölcsöt és gombát a sze­mélyes szükségletet meg nem haladó mértékben. Az emlí­tett bekezdés kivételével a törvényjavaslatot a Vas me­gyei képviselőcsoport nevé­ben elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra aján­lotta. A felszólalásokra Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter válaszolt. Szünet után dr. Jahner- Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt két évi mun­kájáról. A Legfelsőbb Bíróság munkájáról Bevezetőben utalt arra, hogy az országgyűlés előtt legutóbb 1959 januárjában hangzott el beszámoló a Ma­gyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának munkájá­ról. Azóta gyors ütemben fej­lődött az ország, a falu szo­cialista átalakulása megvál­toztatta társadalmunk osz­tályszerkezetét, s az ipar után a mezőgazdaságban is kiala­kultak a szocialista termelési viszonyok. A Legfelsőbb Bí­róság legfortosabb feladata a szocialista törvényesség to­vábbi megszilárdítása, mara­déktalan érvényesítése volt. E feladatnak megfelelően iger, jelentős eredményeket értünk el a szocialista jogrendszer kialakításában — hangsúlyoz­ta, majd így folytatta A szocialista törvényesség szempontjából nagy figyel­met fordítottunk arra, hogy az ítéletekben megállapított tényállás pontosan megfelel­jen a valóságnak. Messzeme­nően ügyeltünk arra is, hogy a bírói eljárás során a véde­lem joga érvényesüljön. A bűnüldözés terén számos ha­tározatunkkal és elvi állás­foglalásunkkal igyekeztünk kiküszöbölni a büntetés ki­szabása tekintetében mutatko­zó esetleges eitéréseket. Beszámolója további részé­ben a Legfelsőbb Bíróság egv-egy munkaterületével foglalkozott. A Legfelsőbb Bíróság fon­tos feladata, hogy elősegítse az egységes büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását. Foko­zottabban kell arra töreked­nünk, hogy a büntetés kisza­bási gyakorlatot mentesítsük a helytelen bírói szubjektív­izmustól. — A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi beszámolója óta az államellenes bűncselekmé­nyek száma csökkent. E ked­vező jelenség mellett azonban súlyos hiba lenne alábecsül­ni azokat a — részben impe­rialista ügynökök által szított — próbálkozásokat, amelyek népi demokráciánk fejlődését szeretnék nehezíteni. — A bűnözés elleni küzde­lem egyik legfontosabb terü­lete változatlanul a társadal­mi tulajdon védelme. A nép- vágyon védelme azonban nemcsak és nem elsősorban a bűnüldöző szervek feladata, hanem dolgozó népünk szé­les tömegeié A dolgozó tö­megek hathatós segítségével akadályozhatjuk meg az ef­fajta bűncselekmények elkö­vetését, illetve leplezhetjük le a bűncselekmények elkövető­it. A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények csök­kenést mutatnak, — a nagy­mérvű káro.ítást okozó bűn­cselekményeknél azonban még nem kielégítő a javulás. A Legfelsőbb Bíróság tapasz­talata szerint a társadalmi tu­lajdont károsító bűncselek­mények egy részét igen kör- mönfontan hajtják végre, gyakran igen nehéz lelep-, lezni a bűnöst. Gazdasági szerveink megelőző tevékeny­sége viszonylag lassan javul. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények felderítésé­nek módszereit tovább kell javítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb bűncselekményeket többnyire nem a szervezett belső ellen­őrzés tárja fel. A nyomozás és a bírósági eljárás során nem lehet csupán a tételes revízió eredményére szorít­kozni — mellőzhetetlen az il­lető vállalat, szövetkezet vagy intézmény egész működésé­nek, adminisztrációjának megismerése. A Legfelsőbb Bíróság előtt tárgyalt ügyek­ből kitűnik, hogy a társadal­mi. tulajdon elleni bűncse­lekmények jelentős részét olyan vállalatnál vagy szövet­kezetnél követik el, ahol a vállalat, illetve a szövetke­zet belső szervezése már ma­gában hordja azokat a felté­teleket, amelyek megkönnyí­tik a bűncselekmény elköve­tését Az elmondottakat több pél­dával támasztotta alá. — Tapasztaltuk azt is — folytatta —, hogy egyesek alábecsülik a spekulációs bűncselekmények súlyát Ez alapvetően helytelen szem­lélet. Megváltozott gazdasági helyzetünkben ugyanis még az általános árubőség meliert sem lehet lebecsülni az üzér­kedés társadalmi veszélyessé­gét. Az üzérkedés formái igen változóak, ami megnehezíti leleplezésüket. A spekuláció új formában is jelentkezik. Több esetben előfordult pél­dául, hogy egyesek ingatlan­nal üzérkedtek. Az egyik bűn­ügyben a terhelt éveken ke­resztül vásárolt ingatlanokat, házhelyeket és lakóházakat továbbadásra. Viszonylag rö­vid idő alatt hat ingatlan el­adásából 108 000 forint nye­reségre tett szert. Tovább) négy Ingatlan értékesítését tervezte, amelyből előrelát­hatóan 160 000 forint haszn >t húzott volna. A lakásügyek kel kapcsolatban is tapasztal­ható visszaélés. Legutóbb s fővárosi ügyvédek egy kisebb (Folytatás a 2-ik oldalon) 9 • Összecsapás a goai hazai iák és a portugál katonák között (MTI). Bombay-ből érke­zett indiai hírügynökségi je­lentések szerint az „Azad gomantakdal” nevű goid na­cionalista szervezet gyűlésére pénteken este portugál kato­nák törtek be és gumibotok­kal ütlegelni kezdték a jelen­lévőket. Nagy zűrzavar, *— majd verekedés támadt A szervezet tagjai önvédelem­ből fegyvert rántottak elő, s tűzharc kezdődött. Az össze­csapás sorén kilenc portugál katona meghalt, hat megse­besült. Az indiai külügyminiszté­rium szóvivője Űj-Delhiber tartott. sajtóértekezletén kö­zölte, hogy a portugál kato­naság körében nagy a nyug talanság. Habár az erről el terjedt híreket a portugál hatóságok több ízben határo­zottan cáfolták, a szóvivő szerint pénteken negyven ka­tonát tartóztattak le, mert lelkiismereti okokra hivat­kozva megtagadták a szolgá­latot a goai határ mentén. A szóvivő közölte, hogy nagymennyiségű fegyver és lőszer érkezett Damao és Diu körzetébe. T- idomásunkn jutott — mondotta — hogy portugálok aknazárat akar­nak létesíteni indiai gyarma­taik határán. A Reuter-iroda pangta! tudósítása szerint Vassalo da Silva Goa főkormányzója sajtóértekezletet tartott, ame­lyen azt állította, hogy indiai tengerészeti egységeket ész­leltek a goai partok közelé­ben. A titkos rendőrség je­lentéseire hivatkozva azt mondta, hogy „továbbra is küszöbön áll az indiaiak tá­madása”. Vassalo da Silva megelége­dését fejezte ki Goával kap­csolatos angol és amerikai állásfoglalás miatt. Kennedy űj-Delhi-i nagy­követe ugyanis — az AP ér­tesülése szerint — pénteken átadta Nehrunak az amerikai elnök üzenetét, amely Indiát a Goával való viszály „békés erőszak nélküli rendezésére” szólította fel. Az AP szerint egyébként az Egyesült Álla­mok még nem foglalt állást a portugál kormány nemrégi­ben tett javaslatának kérdé­sében, amely Indítványozza hogy a goai helyzetet nem­zetközi bizottság vizsgálja ki a helyszínen. Mint. a UPT-Mrügynőksér jelenti Madridból, a spanyol kormány pénteki nyilatkoza­tában támogatásáról biztosí­totta Portugáliát a goai vi- szál -ban. A spanyol kor­mány nyilatkozata is nemzet­közi megfigyelők kiküldését javasolja VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIL évfolyam, 23". szám. Apa 60 fillér 1961- december 17-, vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom