Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-14 / 294. szám

1961. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nem a friss toiás a legízleleselil! A nyugatnémetországi Hei­de községben egy baromfi- tenyésztéssel foglalkozó ku­tatóintézet rendezésében „to­jáskóstolót” tartottak 120 szakértő részvételével. A kóstoló során minden részt­vevő fejenként három lágy­tojást fogyasztott el. Mind­egyik tojás ugyanattól a tyúktól származott, de más- más időben tojták. , Megál­lapították, hogy a 14 napos tojás a legízletesebb, állító­lag még a háromnaposnál is kellemesebb ízű. A íjiem kon­zervált tojás frissességének határát négy hétben állapí­tották meg. (DPA) Szabad f a vásár: A Magyar Hirdető szolno­ki kirendeltsége néhány hét­tel ezelőtt érdekes rejtvény- újságot bocsájtott ki. A já­tékos feladványok megfej­tői között értékes dftakat sorsolnak ki. A sorsolásra hétfőn, 18-án kerül sor, a szolnoki Ságvári Művelődési Ház nagytermében vidám műsorral és divatbemutató­val egybekötött vetélkedőn. A műsor címe: Szabad a vásár. A játékvezető a Szolnok megyében is jólismert Pálos Miklós lesz. Fellép Németh Lehel, Toldi Mária, Pándi Eszter, Tatár Eszter* Korda György és Kodolfó mester. A Magyar Hirdető az ízlé­ses reklám-propaganda je­gyében állította össze ezt a műsort Formájában a nép­szerű „furfangosok bajnok­ságáéhoz lesz hasonló. Az öreq diákok-= SZÜLÖK iskolája =­A gyermek gondolkodása és beszéde nyi gond, mennyi küszködés rejtőzik egy-egy felelet mö­gött. Ha író lennék, film- novellákat írhatnék arról, amit a mi diákjaink elmon­danak. — Filmet írnék abból, hogy az egyik kétgyermekes munkást otthagyta a felesé­ge. Bejött hozzám tanítás után és a nagy erős ember könnyezve jelentette be, hogy ezen túl nem jöhet is­kolába. Kire hagyná a gye­rekeket? S új életünk rend­jéhez tartozik, hogy ez a történet nem végződik szo­morúan, mert az elhagyott segítségére megmozdult a társadalom. S milyen nagy­szerű történetet írhatna egy hozzáértő arról a négygyer­mekes „hetedikes” anyáról, aki nagy faggatásra beval­lotta, azért nem járhat to­vább, mert a férje félté­keny. Azt mondta, biztos azért tanul, hogy az iskolá­ban ismerkedjen. „Én szere­tem a férjemet, de tanulni és tudni akarok. Hát mit csináljak?” — kérdezte két­ségbeesve. Mit tehet ilyen esetben az iskola vezetője? Beszél a férjjel, magyaráz, meggyőz. Ebben az esetben nem sike­rült. Talán azért sem, mert a férj nem akarta, hogy az asszony esetleg többet tud­jon, mint ő. — Látja, ezért szép a mi hivatásunk — magyaráz lel­kesen. Mert nemcsak taní­tunk, hanem harcolunk is. Előítéletekkel, ósdi nézetek­kel. Ma már ott tartunk, hogy a vállalatok vezetői nem a szűk üzemi érdeket nézik, hanem megértik, mit jelent a népgazdaság számá­ra a széles látókörű, iskolá­zott ember. A bútorgyárban például külön tantermet ren­deztek be a kihelyezett osz­tály számára. És nem kér­hetnek olyasmit Németh Károly igazgatótól, amit meg ne tenne az asztalosok, a festők, a fűtők zavartalan tanulásáért Csend van az irodában. Halkan beszélgetünk arról, ki miért tanul. Megtudjuk, egyre kevesebben veszik ke­zükbe a könyvel csak azért, hogy jobb beosztásba kerül­jenek. De egyre többen olya­nok, akiknek semmi anyagi hasznuk nincs és nem is lesz a tanulásból. Vége a beszélgetésnek. Az igazgatónő lelkünkre köti, jöjjünk ki mégegyszer, any- nyi mindent szeretne még elmondani iskolájáról. Mi azonban úgy érezzük, nem haragudhat meg, ha megír­juk ezt a hevenyészett, mun- 1 ka közben lezajlott beszél­getést. Hiszen szebbet, ked­vesebbet felemelőbbet úgy­sem mondhatna. HERNÁDI TIBOR ei kulturált franciáknak nem kell vadember * Érdekei hirt közölt a na­pokban a VHumanité Diman- che című francia hetilap: Jean-Paul Sassy és Claude Brulé televíziójátékot írtak Voltaire Vadember című kisregényéből, i a női fő­szerep eljátszására megnyer­ték Brigitte Bardot-1, a vi­lághírű filmsztárt. A francia televízió vezetői RENDELJEN A SZOLNOK MEGYEI 51. SZ. AUTÓKÖZ­LEKEDÉSI VAJ* 1L ATTÓL TÖMEGÁRU FUVAROZÁSRA billenős tehergépkocsikat, gépi felrakással, vagy TEFU rakodókkal! TÁVOLSÁGI FUVAROZÁSRA pótkocsis gépkocsiszerelvény 10% kedvezményt kap! ÁTKÖLTÖZKÖDÉSEKET, TÁVOLSÁGI EGYIRÁNYÚ FUVARFELADATOKAT az ország bármely területére 3 napos határidőn be­lül 25—40%-os kedvezménnyel végezzük. DARABÁRU KÜLDEMÉNYEIT ■ megye területén 48 órán belül háztól házig szállítjuk! KÖZPONTOSÍTOTT VASÚTI FEL, ELFUVA- ROZÁSRA KAPOTT FELHATALMAZÁ- SUNK ALAPJÁN SZOLNOK. JÁSZBERÉNY ÉS JÁSZAPÁTI VASÚTÁLLOMÁSRA ÉRKEZŐ vagy feladásra kerülő összes kocsirakományú vasúti küldeményeinek fel- és eUuvarozására kössön szer­ződést Vállalatunkkal! Mentesül ezzel a szervezési feladatok alól, létszámot és bért takarít meg, HÁZTARTÁSI BUTÁNGÁZPALACKJÁT SZOLNOKON házhoz szállítjuk 5 forintos fuvardíj­jal (megrendelés 22—94 telefonon 7—14 óráig) A MEGYE TERÜLETÉN 9—15 forintos egységárral bonyolítjuk le a palackcserét! IPARI GÁZOKAT (oxigén, dissougáz) kizárólagos joggal SZOLNOKON és a MEGYE TERÜLETÉN házhoz fuvarozunk. (Meg­rendelés Szolnok, 21—58 távbeszélőn.) TEHERTAXI SZOLGÁLATUNKKAL olcsón, gyorsan oldhatja meg a 7—20 mázsás áru- szállításait. Telefon: 12—12. Áru- és személyszállítási ügyben díjmentes felvilá­gosítást adnak és megrendeléseket felvesznek szol­gálati helyeink: SZOLNOK József Attila út 91. Telefon: 32—16. 20—40. JÁSZBERÉNY, telefon: 34 és 104. Karcag, tele­fon 128. Kisújszállás, telefon: 60. Kunszentmárton, te­lefon: 41. Törökszentmiklós, telefon: 51. Mezőtúr, te­lefon: 32. Túrkeve, telefon: 113. Tiszaföldvár, telefon: 99. Tiszafüred, telefon: 68. Kunhegyes, telefon: 200. Jászapáti, telefon: 85. Tiszasülyi Áll. G„ telefon: 3. először • lelkesen fogadták, majd váratlanul elutasítot­ták a darabot. A műsorszer­kesztőség képviselője a kö­vetkező indokolást adta: a Vadember figurája, ki gye­reket őszinteséggel mindent elmond, amit gondol, t egy­más után leplezi le a je­zsuitákat, a magasrangú köz­igazgatási tisztviselőket, a társadalmi igazságtalanságo­kat — ez a figura nem va­ló a mai francia közönség elé. A darab bemutatása idő­szerűtlen, sőt veszélyesnek is nevezhető... 4i£ JöpJeMjijeH 0 'mcqcfdja egy ajvtiáhttJítéi a ~ 7Véf\tcif .&a* \ Tanácstagok beszámolói Szolnokon December 15-én: Szabó Mihály, a 38. v. kér. tanácstagja és Tassi János, a 35. v. kér. tanácstagja 17 h-kor a Kassai úti iskolá­ban; Mezei István, a 71. v. kér. tanácstagja 18 h-kor a7 Rákóczi úti iskolában; Tor­nyos Vilmos, a 76. v. kér. ta­nácstagja 18 h-kor az Abo- nyi úti iskolában; Bartos Imre, a 13. v. kér. tanácstag­ja 18 h-kor a Sípos téri is­kolában.* December 16-án: Dr. Durst Jánosné, a 91. v. kér, tanácstagja 17 h-kor a Vöröshadsereg úti pártház­ban; Seres Sándor, a 118. v. kér. tanácstagja 16 h-kor a Szolnoki Állami Gazdaság Piroskai üzemegységének kultúrtermében tartja be­számolóját. Figyelem! Figyelem! Közit letek, kiskereskedelmi és szövetkezeti boltok! Értesítjük T. vevőinket, hogy vállalatunk 1962. január hó 2—27-ig évvégi vagyonmegállapító leltározást végez. Kérjük, hogy január havi áruszükségletüket még de­cember hóban biztosítsák. Vas- és Műszaki N agy keresi; őrt el ni i Vállalat Szolnok Telefon: Vasosztály: 31—31, Műszaki osztály: 18—98. V inden ember tisztában " van azzal, hogy születé­sekor a gyermek nem tud be­szélni. Ellenben csaknem .minden anya úgy véli, hogy fia vagy leánya már szinte életének első óráitól kezdve mindent megért és gondolko­dik is. A valóságban azonban ez egyáltalán nem így van, ' mert a kisgyermek nem Ké­pes gondolkodni. A gyermek fokozatosan ta­nul meg gondolkodni és be­szélni. Kezdetben tevékeny­sége csupán azokhoz a han­gokhoz igazodik, amelyeket felfog. Anyuka azt mondja: ,.gyere, gyere”, és a gyermek odatipeg hozzá. Élete első évének végén a kisgyermek kezd egyes értel­mes szavakat kimondani. | Neki már „sok minden” kell j a felnőttektől: hogy anyuka , sajnálja őt, amikor megütötte magát, hogy szép ajándékot adjon neki... Ebben az idő­ben a gyermek megpróbálja kimondani azokat a szavakat, melyeket a szülőktől hall. A második év végére pedig rá­tér az egyszerűbb mondatok­ra. Hiba, hog" ha a szülők gyermekük „félszavából”, vagy néha puszta jelekből megértik kívánságát, azt azonnal teljesítik, és nem ser­kentik beszédre. Az ilyen gyermek beszéde visszamarad a fejlődésben. Életének második évében alakulnak ki az első, még nagyon kezdetleges általáno­sítások. Például a „cica” nem­csak macskát, hanem prém­gallért és szőrmesapkát is je­lent így kezd kifejlődni a gyermek gondolkodása. Mit nevezünk gondolkodás­nak? Vegyünk egy példát. Ki­tárjuk az ablakot. A napon fényesen Csillognak a szom­szédos, nedves háztetők. „Az éjjel esett” — vonjuk le gon­dolatban a következtetést, mert tapasztalatból ismerjük az eső és a nedves háztetők közötti okozati kapcsolatot Nos, éppen a tárgyak és je­lenségek közötti okozati kap­csolatoknak az ember agyá­ban való ilyen általánosított visszatükröződését nevezzük gondolkodásnak. Amikor valamilyen felada­tot oldunk meg, gondolkod­nunk kell. A mindennapi életben az emberek nap-nap után találkoznak olyan kér­désekkel, melyek megértést gondolkodást igényelnek. Ha­sonló kérdések a gyermeknél is felvetődhetnek játék, raj­zolás, gyurmázás közben. De nem mindenfajta kérdés feladat vált ki gondolkodást. t-t éldául egy hároméves kisfiú meglökte a koc­kát, amelyen gömb volt A gömb leesett és elgurult — Vajon miért esett le a gömb? * A gyermek nem válaszol erre a kérdésre, bár jól tud­ja, hogy a gömb gurul, ha meglökjük. Elővesz egy má sík játékot, amelyhez a göm­böt észrevétlenül odaerősítet­tük egy szeggel. A játékot né­zegetve megtalálja a szeget, és diadalmasan felkiált: „Ott van egy szög, láttán}!’* Tehát ahhoz, hogy a gyér mek gondolkozzék, az szük­séges, hogy a megoldandó feladatok bizonyos újat a megszokottól eltérőt foglalja­nak magukban. Hároméves korban a gyer­mek már képes rá, hogy ész­revegye. ha eltörött a játéka, megpróbálkozzék annak kija­vításával, sőt arra is, hogy megtalálja a megjavítás he­lyes módját Gondolkodása szoros kapcsolatban van a cselekvéssel. Ezt a gondolko­dást konkrét gondolkodásnak nevezzük. Csak el kell ven­nünk a játékot és képpel ki­cserélnünk, s a gyermek nem találja meg sem a törés okát, sem megjavításának módját. A legfejlettebb forma az el­vont gondolkodás, amikor a felnőttek irányításával a 6— 7 éves gyermek a feladatokat nem csak a tárgyakkal való ' gyakorlati tevékenységre, ha­nem ítélőképességére támasz­kodva is képes megoldani. Az anya mesét olvas fiá­nak a mérleghintán játszó gyermekekről. Valami nincs rendjén náluk, a kislány minduntalan felemelkedik, a kisfiú pedig lentmarad. — Mit gondolsz, mit kelle­ne csinálniok, hogy hintázni tudjanak? — kérdi az anya. A gyermek elgondolkozik, majd így felel: — A kislány üljön közelebb a végéhez, hisz ő a kisebb! A lyen, erejükhöz mért M szellemi feladatokat leéli a szülőknek gyermekeik­kel megoldatniuk. Ezek elő­készítik az egyes jelenségek közötti kapcsolat megállapí­tását, a lényeg kiválasztását az általánosítást. Az ítéleten alapuló, elvont, gondolkodásra nagy szüksége lesz a gyer­meknek, amikor iskolába ke rüL A logikus gondolkodás leg­egyszerűbb formái is az óvo­dás korban alakulnak ki. Egyes polgári tudósok úgy vélik, hogy a gyermek ebben a korban még nem képes a logikus ítéletalkotásra. Pszi­chológusaink kutatásai meg­cáfolják ezeket az állításokat. Nézzünk egy példát. Egy öt­éves kislánynak megmutat­ják, hogyan úszik a vizen a gyufa, a forgács. A kislány levonja a következtetést: „A kicsi, könnyű dolgok úsznak a vízen”. Majd egy bombostűt mu­tatnak neki: „Ez sem süllyed el, mert kicsi” — mondja ma­gabiztosan a kislány. A gom­bostű elsüllyed, és a kislány zavarba Jön. Mikor azonban egy szöget mutatnak -eki, a kislány azt mondja: „Most már tudom: igaz, hogy Mcsi, mégis elsüllyed, mert vasból van”.-­A szülök ne hessegessék el maguktól a gyermek kérdé­seit, hanem jól gondolják át válaszukat Törekedjenek ar­ra, hogy magyarázataikat szemléltető példákkal támasz- szák alá. Néha az is előfor­dulhat hogy el kell halaszta­ni a választ hogy segítsünk a gyermeknek egyik vagy má­sik jelenség megértésében. ...Az anya sétára készül gyermekével. — Mindjárt megered az eső, az égen nagy felhó van — mondja a fiúcska. — Nem eső, hanem hő — helyesbít a mama. — Ez miért hófelhő? Hogy világosan feleljen a kérdésre, az anya arra kért a gyermeket: hozzon be a vö­dörben egy kis havat Ami­kor a hó elolvadt az anya a következő magyarázatot ad ja: — így van ez a felhóve is: amikor odakünn hideg van, hó esik, amikor meleg van, akkor eső. A gondolkodással szóró? kapcsolatban áll a gyermek szókincsének növekedést amely hároméves korára kt ezer, hétéves korára pedi mintegy négyezer szóból ál- Eredményesen sajátítja e anyanyelvének nyelvtanát bonyolult alárendelt monda­tokat szerkeszt A gyermek beszédében eze­ket a változásokat a logikus elemző gondolkodás váltja ki Tudnak-e ebben a szülők se giteni? Igen, tudnak. Olvas sanak fel rövid elbeszéléseke* a gyerekeknek, azután mon­dassák el a tartalmát, de ter­mészetesen figyelmesen kö­vessék a gondolatkifejtés he­lyességét, a kiejtés pontossá­gát. p vódáinkban rendszeres munka folyik a gyer­mek szellemi érdeklődésének fejlesztésére. Játék közben foglalkozások és kirándulások folyamán fokozatosan sajátít­ják el a gyermekek az általá­nosítás és elvonatkoztatás ma­gasabb formáit, megtanulnak következtetéseket levonni. Alexandra Venger a pedagógiai tudományok kandidátusa i zatokat, neveket, bejegyzé­seket mutatja az igazgató- j nő, s közben magyaráz. De előbb kiköti: — Nagyon kérem, ne írja meg a nevemet, nem lénye­ges — mondja. — Arról ír­| jón, ami a mi iskolánkban i történik. Írjon az öreg mun- ! kásokról, az átvirrasztott éj­szakákról. írjon a három- gyerekes segédmunkás csa­ládanyákról, akik hetenként négy délutánjukat iskola- I padban töltik, aztán haza­rohannak vacsorát készíteni, 1 a gyerekeket lefektetni és hajnalokig égetik a lámpát, i birkózva a fizikával, a tör­tekkel. Sok a dolga az iskola ve­zetőjének. Kéri, ne írjunk I most az iskoláról, mert any- ! nyi a dolga, hogy pontos fel- | világosftásokat most nem tud adni. De mert nagyon : szereti az iskoláját és idő- | sebb diákjait, elmond róluk egyet-mást, ahogy eszébe jut. Néhány jellemző szám: az elmúlt hónapban a negy­venkét tanár körülbelül ezer órát adott, a diákok viszont 1204 beszámolót tartottak. — Öröm hallgatni őket — fűzi hozzá az igazgatónő. Többnyire szép, kerek fele­leteket kapunk és még az esetleg döcögős válaszokon is meglátszik az elmélyült ta­nulás, a szorgalom. Ésmeny­Este kilenckor még ég a ictrnpa a szolnoki Beloiannisz úti iskola egyik irodájában. Ebben az épületben műkö­dik a megye legkiterjedtebb felnőtt-oktatási intézménye, a Dolgozók önálló Általános Iskolájának Igazgatósága. Az intézménynek hosszú neve van. Vezetője, mozga­tója, adminisztrátora azon­ban csak egy személy: egy fekete hajú fiatal nő, az igazgató. Éppen egy hosszú kimutatás fekszik előtte. A papír bal oldalán negyven­két név. Ezek az előadók. Legnagyobb részük általános iskolai tanár, de van közöt­tük a városi és megyei ta­nács dolgozói közül is jóné- hány, akik régebbi hivatá­sukhoz tértek vissza. A vonalazott papinon ro­vatok sora. Mindegyik egy- egy gyárat, üzemet jelent. Kihelyezett osztályok van­nak a vegyiművekben, a bútorgyárban, a járműjaví­tóban. Más vállalatoktól, üzemektől ide, az anyaisko­lába járnak a diákok. Más iratok is hevernek az igazgatónő asztalán. Osztály­könyvek. Ugyanolyanok, mint a nappali tagozatra járó ta­nulóké. Bennük sorban, rendben ötösök, négyesek, hármasok. Elvétve — jobb osztályzatok közé elbújtatva — egy-egy kettes. Az osztály-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom