Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-12 / 292. szám

VTZAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZOLNOK MS* & XT!, évfolyam. 893. szám Arftí 50 fillér 196L december 13^ szerda. TERVEZ I A LATHATATLAN EMBER I Lebukott a rablólovag Minden nap új Felkészült a csúcsforga- LESZÁLLÍTOTTAK gondot hoz lomra a megyei posta TÖBB IPARCIKK ARAT A szociális otthonok működéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Serényen dolgoznak a Vörös Csillag Ruházati KTSZ szolnoki üzemében. Otven var» rógép és jónéhány speciális gép fokozza a termelékenységet. A konfekció üzemben naponta 230 ágygarnitúrát, 160 inget, 200 alsónadrágot, ezenkívül pizsamákat sói pantalló nadrágokat és bakíiskabátokat is készítenek. Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Oláh György elvtárs, a vb elnöke je­lentést tett a korábban hozott vb-határozatok végrehaj­tásáról. A vb megtárgyalta az anyakönyvi igazgatás át­szervezésének tapasztalatait. Kasza Béla, a mezőgazda- sági osztály vezetője tájékoztatta a vb-t a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési terveinek előkészítéséről. Az ülésen foglalkoztak a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkájával, s megvitatták a szociális otthonok működésének tapasztalatait. Szolnok megye 12 szociá­lis otthonában több mint 800 embert gondoznak. Álla­munk csaknem il millió fo­rintot költ évenként az ott­honok fenntartására. A vb négy évvel ezelőtt tárgyalta utoljára a szociális otthonok helyzetét. Megállapította, hogy azóta lényegesen ja­vult az ellátás és a gondo­zás színvonala. A szociális otthonok sze­mélyzeti létszáma tíz év alatt majdnem meghárom­szorozódott. Jelenleg ötven gondozónő ügyel az ápoltak­ra. Valamennyi intézetben az orvosok hetenként kétszer — és a szükség esetén — látogatják az öregeket. A gondozattak részére megfelelő étkezést biztosíta­nak. A szolnoki kivételével valamennyi intézet rendel­kezik háztáji gazdasággal, melynek hozamát az ellátás javítására fordítják. A kis­újszállási és a jászberényi otthonban különösen jó az élelmezés. A többi helyeken — bár mennyiségileg . ele­gendő — a minőség eseten­ként kifogásolható. Például nehezen emészthető ételeket — szalonnát, sülthúst — ad­nak vacsorára. Az intézetben javultak a tisztálkodási lehetőségek. — Karcagon, Szolnokon, Jász­berényben állandóan hideg- és melegvíz áll a gondozot­tak rendelkezésére. Török- szentmiklóson azonban csu­pán egy kád van negyven efnber fürösztésére. Az állami. szervek nagy gondot fordítanak arra is, hogy az öregeket megfelelő ruhával lássák el. Téli, nyá­ri-, kimenő- és munkaruhát kapnak. A kulturális Igényeik ki­elégítésére napilapok, folyó­iratok, könyvek, társasjáté­kok, rádió szolgál. Egy-két kivétellel televízióval is fel­szerelték az otthonokat. Az utóbbi években igyekeztek otthonosabbá tenni az inté­ütemesen, a tervezett idő­pontban érkezzenek a külföl­di szállítmányok. A gépbeho­zatal ugyanis a következő években méginkább fokozó­dik. 1962-ben például az idei­nél a baráti országokból 36, a tőkés országokból 14 száza­lékkal több gépi berendezés vásárlását tervezzük. A gép­import növekedésének ara­nya a későbbiekben is évről évre ehhez hasonló lesz. — (MTI) zeteket, több új bútort vá­sároltak. Szinte valamennyi otthon­ban ápolnak szellemi fogya­tékos öregeket is. Az elme­betegek jelenléte esetenként zavarja a többiek nyugal­mát. Ezért a vb javasolja az Egészségügyi Minisztérium­nak, hogy külön intézetben helyezzék el őket. A Szolnok megyei szociá­lis gondozottak közül het- venháromnak van hozzátar­tozója, akik bizonyos össze­gű térítési díjat kötelesek fizetni. Ezév első tíz hónap­jában azonban több mint 27 ezer forinttal tartoztak. A vb határozata hangsúlyozza, hogy a gondozottak hozzá­tartozói kötelesek a térítési díjakat megfizetni. Utasí­totta az egészségügyi osz­tályt, hogy gondoskodjanak a hátralékok .behajtásáról. ' A' vb megállapította, hogy a szociális otthonok, túlzsú­foltsága csak újabb intéz­mények működtetésével szün­tethető még. Ezért felkéri a Földmű ve hés Minisz­tériumot, hogy a Heves me­gyei Erdőgazdaság kezelésé­ben lévő tiszafüredi kastélyt adja át szociális otthon léte­sítésére. Végezetül a vb fel­hívta a járási és városi vb-k figyelmét, hogy időnként fog­lalkozzanak a szociális ott­honok problémáival. A tisz- tifőorvosokot pedig számol­tassák be a szociális ottho­nok működéséről. m. 1. Befejezés előli az őszi szőlő- és gyümölcs- telepítés Ülést tartott az országgyűlés munkaügyi bizottsága Az országgyűlés munka­ügyi bizottsága kedden dél­előtt a parlament Gobelin- termében ülést tartott. Kis­házi Ödön munkaügyi minisz­ter a normarendezés hatá­rozatainak végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatos munka- és üzemszervezési kérdések­ről tájékoztatta a képviselő­ket Az ülésen Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is résztvett (MTI) A mezőgazdaság szociaL többé teszi a nagyüzemi s; kialakítását, illetve ezen bs iepítési módszerek el térj es; és a soron következő gyakoi dór,. a Földművelésügyi Mir táiyának vezetője adott táji Elmondotta, hogy az ide; őszön csupán a termelőszö­vetkezetek országosan tobt mint 3000 hold új szőlővel továbbá 12 000 hold új gyü­mölcsössé! gyarapodnak. A rendkívüli szárazság miatt sakhéiyütt megkés­tek a kezdéssel, a telepí­tések zömét ennek ellené­re befejezték, a még fennmaradt területe­ken pedig a következő he­tekben lényegében befejezik a munkát. Az idei telepíté­sek között már szép szám­mal voltak ötven, száz hol­das táblák is, de nagyrészük csak öt, hét holdas volt — A következő években sorrakerülő nagyarányú te­lepítések gondos megterve­zését, szervezését már meg­kezdtük — hangsúlyozta Fejes Sándor. — Arra törek­szünk, hogy már a jövő ta­vasszal és ősszel nagytáblás egységekbe, korszerű mód­szerekkel és gépesítésre al­kalmas rendszerbe telepít­sék a szőlőket, gyümölcsö­söket egyaránt A termelőszövetkezeteknek szőlőből 1962-re az ideinek több mint négyszeresét, 12130 holdat irányoztunk elő telepítésre, gyümölcs- félékből pedig 18 000 hol dat Az eddiginél kevesebb szá­mú közös gazdaság kap hi­telt telepítésre, de ugyan­akkor jóval nagyobb terü­letekre. A tervek szerint az évi telepítés minimuma szö­vetkezetenként gyümölcsfá­KEZDŐDIK AZ ELŐADÁS A hosszú téli es­téken a mezőtú­riak legkedveltebb szórakozása a mo­zilátogatás. A vá­rosnak bárom, két- gépes normál film­színháza van. A Szabadság mozi­nak havonként 15 —20 ez« látoga­tója van. Képün­kön Szabó Máté, a Szabadság mozi gépésze az elő­adáshoz készíti a vetítőgépet in átszervezése mind sürge­tő- és gyümölcstermesztés ül már most a korszerű te­ásét. Ezekről a kérdésekről ati feladatokról Fejes Sán- sztérium Kertészeti Főosz- '.oztatást. lékből és homoktalajokon 40 - hold körül lesz, sík terüle­teken szőlőkből is ez az alsó határ. Ahol a területek már most egyben előkészíthetők telepítésre, ott a 160—200 holdas táblák kialakítását javasoljuk. — A jövő év legelején or­szágszerte kialakítjuk a sza­porítóanyag-termelő, úgyne­vezett bázis-gazdaságok ' há­lózatát — amelybe a tervek szerint 25 termelőszövetke­zetet és 25 állámi gazdasá­got vonunk be. Március végére minden megye a telepítési elő­irányzatához képest meg­egyezést köt 30—50 ter­melőszövetkezettel bizo­nyos területre, a szakértők­ből álló bizottság felülvizs­gálja a kijelölt területeket, majd október végéig nagy­üzemi módszerekkel előké­szítik telepítésre. Ilyen módszerrel az ötéves tervidőszak alatt összesen 110 ezer hold új gyümölcsöst és 80 000 hold űj szőlőt telepí­tünk az országban. A tervet előreláthatólag időben telje­síteni tudjuk, sőt a feltáruló lehetőségekből némi túltel­jesítésre is futja majd. —» Az eddiginél nagyobb teret kapnak az új telepíté­seknél a törpe gyümölcsö­sök. Az állami gazdaságok­ban négy éve kezdték el a nagyüzemi törpegyümölcsö­sök telepítését, s azok jövő­re már 8000 holdon terem­nek. Óriási előnyük, hogy míg a magastörzsű fák 10— 12 éves korukban fordulnak termőre, s az alacsonytör- Zsűek is csak 5—6 év múl­tán mutatják első gyümöl­csüket, a törpe-fák a har­madik évükben fordulnak termőre, s öt éves koruktól teljes termést adnak. Az előirányzat szerint az almának, körtének, a cse­resznyének és meggynek, a kajszinak és az őszibarack­nak mintegy 55 százaléka kerül törpe-gyümSlcsSsSk- be. Ugyanezeknél a gyümölcs­féléknél előtérbe kerül. a termőíves, orsós koronarend­szer, kivéve az őszibarackot, amelynél még további kísér­letek szükségesek. . — Az új gyümölcsösök fe­lépítésénél elsőrendű" szem­pont, hogy a taiajmunkákat, továbbá a növényvédelmet és a szállítást teljesen gé­pesíthessék. Hasonlóképpen a sík-vidéki, elsősorban s homoki szőlőknél is a szé­les sorközű telepítést szor­galmazzák a fokozott gépe­sítés érdekében. Első lépés­ként a huzalos támaszrend­szert, s ezzel párhuzamosan a szálvesszős, illetve' Guyot- művelésmódot terjesztik eL Az állami gazdaságokban máris általánossá vált a széles-soros, 2—2,40 méte­res sorközű telepítés. Több gazdaságban kísérlete­ket kezdtek a Lenz—Moser- féle magas művelési rend­szer meghonosítására. A sző­lőfajtákat a tájanként. meg­határozott fajta-kataszter szerint telepítik, az új tele­pítéseknek azonban legalább 20—25 százalékát a legjobb csemegeszőlő fajtáknak kell kitenniök. — Az új telepítésű gyü­mölcsösök nemenkénti,, meg­oszlását a tényleges fogyasz­tási, illetve kereskedelmi igényekből kiindulva hatá­rozták meg. Eszerint az öt­éves tervidőszak alatt tele­pítésre kerülő gyümölcsfák 30—35 százaléka lesz téli- alma, körte és a birs, .továb­bi öt százalék a dió, mogyo­ró, mandula. A bogyósok 5—8 százalékkal szerepelnek, a fennmaradó 50—52 száza­lék pedig á nyári gyüfnölcs- félék között oszlik meg. Eb­ből legalább 15 százalék jut a közkedvelt kajszibarackra. (MTI) Százötven eres működése után a palócmúzeumba szállították a Kossuth bankók nyomdáját Két évvel ezelőtt találtak rá Kossuth Lajos történelmi emlékű, bankóinak nyomdájá­ra Balassagyarmaton, Az 1848-as szabadságharc egy nagyértékű műszaki emlékét a XIX. század elején Prágá­ban készítették, s 1849 tava­szán ezen sokszorosították Kossuth Lajos híres bankóit, Debrecenben. A szabadság­harc visszavonuló seregeivel a nyomda Erdélybe került, ahol Hajúk István balassa­gyarmati nyomdász vásárolta meg. Haják a történelmi em­lékként vásárolt nyomdát üzembe helyezte, s több mint száz éven át mostanáig mű­ködtették. A Művelődésügyi Minisztérium másfél éve vé- detté nyilvánította a nyomda­gépet, s most százötven éves működés- után a balassagyar matt palócmúzeumba szállí­tották. (MTI) Ez évben kétmilliárd kétszáz­millió devizaforint értékű külföldi gépet vásároltunk ötéves tervünk egyik ff célja az ipar műszaki színvo­nalának emelése, s ebben nagy jelentőségük van a meg­levő üzemek korszerűsítésé­nek. A hazai gyárberendezé­seken kívül sok külföldi gép Is szolgálja a műszaki fejlesz­tést. Az első ötéves terv Idején mindössze 4,8 milliárd deviza- forintért vásároltunk külföl­di gépeket, csupán az idei gépimport megközelíti az ak­korinak a felét. Az idén 2,2 milliárd devizaforint értékű gépi berendezéssel gyarapod­tak régi és épülő gyáraink. Ugyanis bár a meglevő üze­mek fejlesztése került előtér­be, a második ötéves tervünk Időszakában mégis száznegy­ven új üzem is megkezdi működését, s ezek legtöbbjé­ben a hazai berendezéseken kívül megtalálhatók majd a külföldi gépek is. Legnagyobb új létesítmé­nyeink a Szovjetunió és a többi baráti ország szakem­bereinek közreműködésével épülnek szovjet és más gyárt­mányú gépi berendezésekkel rendelkeznek. A szovjet gé­pek importja azért is előnyös számunkra, mert áruval, fő­ként a létesülő új üzemek ter­mékeinek egy részével fize­tünk majd értük. A2 1961-re. ötéves tervünk első évére tervezett gépim­portot külkereskedelmünk teljesiti és vállalataink felké­szültek arra. hogy jövőre is

Next

/
Oldalképek
Tartalom