Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-06 / 287. szám

1961. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mi történt w i 1* , o 1 i r a q Mi nem történt CuClI^ 9 SZCp űZOillokcrt • formáját, de nem túl nagy sebességgel készülnek a fa­ragott oszlopfejek és egyéb faragványok, amelyek az épületet díszítik majd. Ad­dig pedig „élvezhetjük” az állványerdő látványát. Ez a népgazdaságnak sem különö­sen hasznos. Közvetlenül be­fejezés előtt áll a GELKA, azaz a rádió és televízió ja­vító vállalat helyisége is a Beloiannisz utcán. — Hangot kell adni annak is — folytatta Pélyi elvtárs —, hogy a városszépítést job­ban szívügyének kell tekin­tenie minden vállalatnak. Itt van például a Hirdető Vállalat. Augusztusban ők is ígéretet tettek, hogy a lehetőségekhez képest mo­dern plakáttartókkal, a falra ragasztás minimálisra csök­kentésével segítik a szép vá­roskép kialakítását. Ezzel szemben ebben az ügyben még semmi sem történt. Egyetlen ízléses plakáttartót sem látunk sehol: A régi banképület földszintje pe­dig teleragasztott oldalával, félig letépkedett plakájaival a városkép egyik szégyen­foltja. Véleményem szerint a falra történő plakátragasz­tást a legrövidebb időn be­lül teljesen meg kellene szüntetni. — Azt is szeretnénk, hogy az Ofotért a könyvesbolthoz hasonlóan alakítaná át por­tálját. Az egységes neonfel­irat sorozatából a Beloian­nisz út elején márcsak az ő üzletük maradt ki. Tudjuk, hogy ez tetemes anyagi ál­dozattal jár, de nemcsak ők áldoznának egyedül a mo­dern városképért. Valami­lyen módon rendezni kelle­ne a főútvonalon helyiséget bérelő magánkisiparosok por­táljait is, mert azok azután végképp nem felelnek meg a kultúrált városképről ki­alakított elképzeléseknek. — És mi a véleménye minderről a város lakossá­gának? — Eddigi tapasztalataink szerint támogatják törekvé­seinket. Sajnos még igen sok a fegyelmezetlen ember, aki képtelen megérteni, hogy a szép városképhez, a kultú­rált élethez a tisztaság is hozzátartozik. Hatalmas költ­séggel szereltettük fel a sze­métkosarakat és napról nap­ra tanúi lehetünk, hogy in­kább mellé dobják a szeme­tet az emberek. Célszerű lenne ellenük teljes szigor­ral fellépni. — És a további tervek? ■— Jövőre folytatjuk a sor- tatarozást, befejezzük az idén megkezdett építkezések jórészét. Állandóan kapcso­latban maradunk a kereske­delmi vállalatokkal, hogy a szép városkép • kialakításá­ban az ő segítőkészségüket is igénybevegyük. Készséggel és gyorsan adjuk meg az engedélyt minden olyan új­jáépítéshez, portál átalakí­táshoz, amely a város eszté- tikusabb arculatának kiala­kítását szolgálja. S végül egy kívánság: kérjük a Nép­lapot, kísérje figyelemmel az erre irányuló erőfeszítése­ket, ösztönözzön, buzdítson mindenkit e cél elérésére. Reméljük, rövidesen újabb nagy eredményeket mutathat fel a „Szép Szolnokért” moz­galom. — ht — Népi ellenőrök vizsgálata segített a kunhegyes! technikum bajain Látogató járt néhány héttel ezelőtt a Kunhegyesi Mező- gazdasági Technikumban. Er­ről az intézetről jó tudni, hogy a Karcagi Mezőgazda- sági Technikum kihelyezett osztálya, melyből három év múlva öntözési technikumnak kell lennie. Az iskola ezen az őszön kezdte meg működé­sét. Teljes névvel és címmel el­látott bejelentés érkezett az iskoláról a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottsághoz a most említett látogatást követően. A megyei NEB a járási NEB- et bízta meg a bejelentés ki­vizsgálásával. Az eredmény­ről az utóbbi szerv elnöké­vel — Lukács Sándor elv­társsal — beszélgettünk. — Vizsgálatunk megállapí­totta, hogy a bejelentő jó­szándékkal, a hibák megszün­tetése érdekében fordult a népi ellenőrzéshez — szólt Lukács elvtárs. — Minden lé­nyeges észrevételét igaznak találtuk... Mint jegyzőköny­vünkben is olvasható, az ab­lakok, ajtók valóban rosszul zárnak, sok helyen hiányo­sak. Javításukat ötezer fo­rintért vállalná a helyi ktsz. — Az is tény «** folytatta a járási NEB elnöke —, hogy a tanulók ma még 200 méter­ről, az utca túloldaláról hord­ják a tisztálkodáshoz szüksé­ges vizet, melyet az intézet­ben meg sem tudnak melegí­teni. A községi tanács elnöke, Radócz József, erről értesül­ve azonnal biztosította a szombatonkénti melegvízellá­tást. Támogatás mindenünnen A kunhegyes! járás népi el­lenőrei mind a vizsgálat so­rán, mind azt követően pél­damutatóan, szocialista szel­lemben jártak el. Fáradha­tatlanul keresték — s jórészt megtalálták — a segítés mód­ját. Hívó szavukra elsőnek a Vízgépészeti Vállalat dolgo­zói figyeltek fel, kik társa­dalmi munkában vállalták, hogy kikutatják az iskolaépü­let vízvezetékének hibáit, sőt meg is javítják azokat. Ugyanők megígérték — mi­helyt valamelyik termelőszö­vetkezet nélkülözni' tud egy használt MIM, vagy MIA mo­tort — a vízszolgáltatás ma­radéktalan biztosítását. fthol megszívlelték a bírálatot A paletta _ szerelmesei őket, a paletta szerelme­seit minden hét csütörtökjén és szombatján megtalálhat­juk a szolnoki Ságvári End­re Művelődési Ház első eme­letének 10-es szobájában. Jelenleg tizennyolcán van­nak és a modell egy 9 éves kislány. Akad köztük tech­nikus, könyvelő, általános- ; és középiskolás, 'iparitanuló, \ postai alkalmazott, tanár, ke- reskedelmi dolgozó, lakatos és így tovább. Chiovini Ferenccel, a kép­zőművészeti szakkör vezető mesterével beszélgetünk a szakkörről. — Hogy mi az általános célkitűzésünk? Akinek van képessége ehhez a szép, de egyáltalán nem könnyű mes­terséghez, először az alapo­kat szerzi meg. Művészettör­ténet, képzőművészeti eszté­tika, az alapvető technikai fogások tartoznak az „alapo­zó munkához”. Mindenkivel egyénileg kell foglalkozni. A mester jól ismeri egyen­ként tanítványait, képessé­geiket, fejlődésüket. A tanít­ványok a legnagyobb tiszte­lettel, szeretettel beszélnek mesterükről. Megzavarjuk pár percre az alkotó szakköri tagokat. Nézzük a fehér lapon kiala­kuló leányka-fejet, a külön­böző felfogást tükröző meg­oldásokat. Lovász Imre, a kórházi la­katos így beszél művéről: — Engem leginkább az arc karaktere, a szögletes vonalak fogtak meg. Több apróbb rajzot, vázlatot ké­szítettem azért, hogy végül pár vonallal ki tudjam fe­jezni a lényeget, vagyis ke­véssel mondjak sokat. Ehhez persze teljes átélés, önfegye­lem és koncentráció szüksé­ges. Az, amire évek óta ta­nít bennünket Chiovini mes­ter. S hogyan vélekedik a ta­lapunk több cikkben fog­lalkozott a megyeszékhely szépítésével, a város kultú- ráltságának emelésével. Szol­nok vezetői nagy megértéssel fogadták kezdeményezésün­ket és külön ankéton is fog­lalkoztak a városkép problé­máival. A napokban újra fel­kerestük Pélyi Ferenc városi főmérnököt, hogy elbeszél­gessünk vele, mi is történt mindeddig a város szépítésé­ért. — Augusztusi beszélgeté­sünk óta — kezdte Pélyi fő­mérnök — egész sor szép létesítménnyel gazdagodott a városkép. Megnyilt a mo­dern, hangulatos Híd-bisztró, ízléses, fémbetűs portállal új, önkiszolgáló élelmiszerbolt­ban vásárolhatnak a házi­asszonyok a bisztró mellett. A Sólyom utcai új lakóház­ról lebontották az állványo­kat és 'néhány napon belül ugyanerre a műveletre ke­rül sor a Magyar utcai négy- emeletes épületnél is. Eltűnt az utolsó földszintes épület a Kossuth térről és ha sike­rül megegyezésre jutni a még ott álló lakóház tulaj­donosával, akkor rövidesen megkezdődik egy modern új ház építkezése. Rendbe hoz­tuk a Beloiannisz utca 3. sz. házának tűzfalát. Álta­lában ’ a Ságvári út és Beloi­annisz utca találkozásában kialakított kis térség ma már eléggé hangulatos képet nyújt, különösen este, ami­kor kigyúlnak a neonfények. Ez lehetne a város legszebb része, ha a cipőipari javító- műhelyeket és az ott ékte­lenkedő pavilont le lehetne bontani, és helyébe parkot, illetve ízléses hírlapárusító helyet lehetne kialakítani. — Főmérnök elvtárs em­legette a neonfényeket. Ho­gyan is állunk ezzel? — Egyre több üzlet tér át az egyedül korszerűnek mondható neonvilágításra. Azonban ennek üteme gyor­sabb is lehetne. Az augusz­tusi ankéton a Kisker. Vál­lalat jelenlevő képviselője megígérte, hogy a Ságvári körúti’ élelmiszerüzlet felett található „háztartási bolt” neon-feliratot áthelyezik a Kossuth téri boltra. Az ígé­ret eddig csak ígéret ma­radt. Sok a foghíjas neon­reklám. A gyermekruhabolt- nál három betű nem ég, a könyvesbolt „t” betűje sö­tét esténként. Nem világít a 61-es bolt neonja és a. 33-as bejárata feletti neontábla sem akar elkészülni. — Ebben, úgy gondoljuk, nem teljesen a boltok a hi­básak. Csak a fővárosi neon üzem vállal javításokat, így hosszú ideig elhúzódik a hi­bás fénybetűk rendbehozá­sa. Annakidején elhangzott egy olyan javaslat, hogy az Épület Szerelő és Javító Vál­lalat létesítsen egy fénybetű javító részleget. — Emlékszem a javaslat­ra. Sajnos ebben az ügyben még semmi sem történt, pe­dig ez a részleg soha nem állana munka nélkül — Vannak a városkép ki­alakításának más eredmé­nyei is? — Kétségtelenül. A sor- tatarozás folyik, a Beloian­nisz út házai új köntösbe öltöznek. A múzeumépület visszanyeri régi, klasszikus iiiimiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiimiiiiiiiH Hírek Tiszafüredről Vasárnap este a tiszafüre­di járási kultúrotthonban a Belügyfninisztérium „Duna” művészegyüttese mutatta^ be műsorát. A zsúfolt nézőtér előtt az együttes szólistái — Máthé Jolán és Puskás Sán­dor — mellett a látványos táncprodukciók: cigányténc, üvegestánc, farsangi táncjá­ték, s Mészáros Tivadar ve­zetésével a népi zenekar osz­tatlan sikert arattak. * Ugyancsak vasárnap avat­ták Tiszafüreden az átalakí­tott földművesszövetkezeti éttermet disznótoros vacsorá­val, magyarnóta esttel, ame­lyen Cserhalmi Lajos énekes szórakoztatta a vendégeket. Maeyari Kálmán nár úr, Szigligeti Barna? — Nekem az arc „egyé­nisége” a fontos. A karak­ter, a téma belülről való ábrázolása. Szintén pedagógus ^ Neu- gebauer Mária, az újvárosi iskola rajztanára. Megcso­dáltuk művén azt az elka­pott mosolyt, amely a nézőt egyszerre közel viszi egy ki­lenc éves gyermek lelkivilá­gához. Kovács Anna és Imre Már­ta müvei már kissé repre­zentálják a szakkör fiatalabb tagjainak eddigi eredménye­it. Mindketten tehetségről tesznek tanúbizonyságot, ami különösen Kovács Anna ese­tében dicséretes, hiszen a festés mellett gimnáziumba jár, mint levelező hallgató. Egyébként az egyik szolnoki élelmiszerbolt dolgozója. Hogy mégis kiből lesz el­ismert művééz, előre nem tudjuk. De az bizonyos, hogy ebben a szakkörben tíz év alatt százötvenen szerették már meg a festészetet és ennyien próbálták több-ke­vesebb sikerrel ábrázolni az ember, a természet szépsé­geit, mai életünk legkülön­bözőbb mozzanatait. És ők elvitték a szép szeretetét, a szép iránti igényt másfelé is. A szakkör most tíz esz­tendős. Ügy jellemzik: me­gyénk legrégibb képzőmű­vészeti szakköre. Szép ez a jubileum, de nem hangosan, hanem csendben, munkával kívánják megünnepelni. Ki­állítást is rendeznek ezalka- lomból, mely december 9-én nyílik meg a művelődési házban. A tíz év termésé­nek legjavából mutatnak itt be néhányat és hisszük: a nagyközönség is megfelelően értékeli majd megyénk leg­régibb képzőművészeti szak­körének eddigi útját. B. Gy. lat tanulságait. Cjból a ta­nácsülés napirendjére tűzték a községfejlesztést és tanács­tagok segítségével hozzáfog­tak a vízvezeték építés meg­szervezéséhez. Kitűnt, hogy Alattyán lakói sem külön­böznek a többi jászsági köz­ség lakosaitól. Szívesen ragadnak ásót kapát, ha erre felkérik őket. A tanácstagok biztatása és személyes példamutatása nem maradt hatás nélkül. Ez ter­mészetes is, hisz mindenki­nek érdeke volt, hogy égész- séges ivóvíz folyjon a köz­ség utcáiban. Az aratás-cséplés rövid szüneteit is felhasználták a vezeték építésére, összefog­tak az emberek és ásták a hálózat árkait. A cséplés után á munkálatok befejezé­sére törekedtek. Kiss D. Gé­za, a községi tanács vb. meg­bízott elnöke legutóbb azzal dicsekedett. — Egy hónappal ezelőtt megkezdtük a vízszolgálta­tást a Kossuth, az Ady, a Lenin utcákban és a gépál­lomás környékén. Az 1014 folyóméter hálózaton négy kifolyót létesítettünk. Az idén a lakosság fele egészséges ivóvízhez jut. Jövőre tovább építjük a há­lózatot. Alig félmillió forintos költ­séggel épült az alattyáni víz­vezeték. Tetemes összeget takarítottak meg, mert az artézi kút nagy nyomása miatt nem kellett hidrogló- buszt építeniök. No, meg a társadalmi munka. Csupán a vízvezeték létesítésénél 27 ezer 524 forint — műszaki­lag jóváhagyott — társadal­mi munkát végeztek. Alattyán most az egyesí­tett járás községei között a harmadik helyet foglalja el községfejlesztésben. Az alig két és félezer lakosú község­ben minden személyre 38,75 forint társadalmi munka jut. Ez az összeg közel két és félszerese az eredetileg ter­vezettnek. A létesítmények felvillanyozták a lakosságot. Ezzel, s a tanács jó munká­jával magyarázható, hogy községfejlesztési hozzájárulás befizetésével sincsenek el­maradva. A tavasszal emiatt szót emeltünk. Most Alattyánban is a jövő évi tervek előkészítésével foglalatoskod­nak. Hétszáz folyóméterrel bővítik a vízvezetékhálóza­tot és 1400 folyóméter jár­dát építenek. Büszkén mond­ta a tanács elnöke: — Jövőre valamennyi ut­cánkban lesz betonjárda. Egyelőre ezt nem sok köz­ség és város vezetői mond­hatják el magukról. A köz­ség csinosítására is gondol­tak Alattyánban. Tovább parkosítanak. Űjabb kétezer négyzetméteren zöldéi a fű és pompáznak a virágok a tavaszon. Ezenkívül autó­busz váróhelyiséget is épí­tenek. Az idei tapasztalato­kat felhasználva* jövőre 40 forint értékű társadalmi munkát terveztek lakoson­ként. Nyolc hónap eredményeit vizsgáltuk Alattyánban. Jog­gal büszkélkedhetnek vele községi tanács vezetői, mert nem önmaguktól születtek. Hirdetik a tanács jó mun­káját és a lakosság áldozat- készségét. Máthé László Apró történetek december 6-ra Szombat délután Szolnokon a Beloiannisz utcán nagy csődületet láttam. Lelki sze­meim előtt autószerencsétlen­ség, részeg emberek vereke­dése és még sok más hasonló szenzáció villant fel. Ezúttal azonban békés, kedves kép fogadott. Nagy kosárral a há­tán, piros palástos, fehér szakállas, püspöksüveges bá­csi ballagott görbe pásztor­bottal az utcán és a rémül­döző gyerekeknek cukrot osz­togatott. Hátán az üres put­tony, rajta a felirat: Az Élel­miszer Kisker. Vállalat Mi­kulása. Nagyon örültem a gyerekvidító jelenségnek, re­méljük, jövőre a Mikulás, A járás községei erejükhöz mérten járultak az iskola hiányos felszerelésének ki­egészítéséhez. Abádszalók például tizenötezer forintot adott. Dr. Mészáros Elek já­rási tisztifőorvos könyvjóvá­írással gyógyszereket jutta­tott a fiatal intézetnek. A nemrég megalakult iskolai KÍSZ-szervezet helyiségének kifejtését a képzőművészet­ben sem járatlan Oláh Ká- rolyné NEB-adminisztrátor vállalta társadalmi munká­ban. Lukács elvtárs nem ért ehhez a munkához, de jó- szíwel adott festéket a ma­gáéból. Az ifjúkommunisták számára íróasztal, került az iskolába a járási KISZ-bizoH- ságról. Tanszerekkel a kunhegyesi Dózsa- és Kossuth-iskola tá­mogatta az első hónapjait élő intézetet. A Táncsics Tsz már korábban ping-pongasztallal kedveskedett. Hozzá a növen­dékek vásároltak saját keres­ményükből labdát, ütőt, há­lót. Megindul a kulturális élet Mióta létrejött az iskola KISZ-szervezete, kerül olvas­nivaló. A szervezet előfizetett a Magyar Ifjúságra, Szabad Főidre; a tanári kar jóvoltá­ból pedig Népszabadsághoz, Néplaphoz, Népsporthoz, Ma­gyar Nemzethez juthatnak a diákok. Sakk-készletet a fia­talok vettek. Igaz, rádiója, televíziója nincs még a kunhegyesi tech­nikumnak — de a számtalan oldalról mutatkozó segítőkész­ség láttán remélhető, hogy előbb-utóbb legalább rádiója lesz. Kevéssel ezelőtt a Föld­művelésügyi Miniszténum né­hány dolgozója járt az inté­zetben. Szemléjük során meg­állapították, mi szükséges még- a színvonalas oktatás­hoz. E hó közepéig újabb tan­szerek, bútorok érkeznek majd Kunhegyesre. A technikum- diáksága —• étterem s konyha hiányában —• a földművesszövetkezeti vendéglőben étkezik. Ez havi 90—100 forint többletmegter­helést jelentene a szülők sza­mára, ha a növendékek s Bánhalmi Állami Gazdaság­ban és a kunhegyesi Lenin Tsz-ben a politechnikai okta­tás keretében nem végezné­nek pénzt hozó munkát. — Mikor fejeződik be ez a munka? — kérdeztük Hajdú Bélát, a Karcagi Mezőgazda - sági Technikum igazgatóját. (Hajdú elvtársról köztudott, hogy nyári szabadságának javarészét az új iskola meg­teremtésére áldozta.) — A befejezéshez sok pénz kell — felelte — s ennek pil­lanatnyilag nem állunk bő- viben; hiszen az év végén járunk. Az új iskola iránt mutatkozó segítőkészség alap­ján remélem, hogy ez a szá­munkra igen fontos létesít­mény jövő év márciusára- áprilisára elkészül. Miért ily későn? . Őszinte öröm hallani ar­ról, miiit fáradozik emberek sokasága egy fiatal iskola megerősítésén. Érthető e jó­szándék, hiszen ma huszonöt diák mellett huszonkilenc le­velező is gyarapítja tudásit Kunhegyesen. A járási szék­helyhez legközelebb eső tech­nikum Karcagon, illetve Tö- rökszentmiklóson található — s maholnap ezek sem tudják fogadni a mezőgazdasági tu­dományok iránt érdeklődő­ket. Minimális túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Kunhegye­sen végzendő növendékek nemcsak megyénk, de egész" hazánk mezőgazdasága szá­mára értékes — a későbbiéi - • ben öntözési szakképzettségi szakemberek lesznek. Éppen az iskola jelentősé­gének tudatában — az ün­neprontás szándéka nélkül — hadd kérdezzük meg azok­tól, akiket illet: Nem lehe­tett volna-e több gonddal, alaposabb körültekintéssel felkészülni a megnyitóra? Legalább annyival, amenr- nyi ezekben a hetekben az iskola felvirágoztatása iránt megmutatkozik... « b. z. — Néha kellemetlenül hat a bírálat és egyeseknek nem tetszik, ha hibáikat emlege­tik. S különösen akkor nem, ha a sajtó a nyilvánosság­gal is közli ezeket. Az alaty- tyáni községi tanács vezetői is felháborodtak, amikor nyolc hónappal ezelőtt a községfejlesztés elhanyagolá­sát szóvátettük. Húzták — halasztották a vízvezeték építését* s nem szervezték a társadalmi munkát. Az alattyáni vezetők min­denesetre levonták a bírá­mellett még egy télapót is indítanak. * Egyébként a gyerekek nem híved a formaságoknak. Ba­rátunk kisfia például vasár­nap levelet diktált apjának. — Indigót is tegyél a gép­be — mondta neki nagy ko­molyan. — Miért, kisfiam? — cso­dálkozott az apa. — Az egyiket a Télapónak küldjük, a másikat a Miku­lásnak. Legalább dupla adag csokit kapok. Ezt a gyereket sem féltem különösebben az élet bukta­tóitól. — h. t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom