Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-06 / 287. szám

1961. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ma gyűrik, karácsonyra elfelejtik a mélyszántást Pusztabánrévén Mint ismeretes, megyénk állami gazdaságai példa­mutató igyekezettel, jó eredményekkel teljesítik őszi fel­adataikat. Közöttük az igen fontos mélyszántásban azon­ban a Pusztabánrévei Állami Gazdaság nem tartozik az éllovasok közé. Elöljáróban kimondjuk: nem valóságos, csupán relativ lemaradásról van szó. Erről beszélgettünk szombaton délután Székely Károllyal, a gazdaság fő- agronómusával. — Ma déli állapot szerint a mezőtúri határrészen még 372, a pusztabánrévin 397 holddal kell megbirkóznunk, melyből 159 hold learatott rizsföldre esik — mondotta. — Sokan tudják, hogy gaz­daságunk négyezer hold szántót vett át a mezőtúri Vörös Október Tsz-től. Eb­ből a területből majdnem ezerötszáz hold várt az át­vétel idején őszi szántásra. Gondolom, már az elmondot­takból is kiviláglik: felada­taink a tervezettekhez ké­pest lényegesen megnőttek. A gazdaság gépparkja nem a legkorszerűbb. Három lánc­talpas kiselejtítését — pél­dául — évről évre halogat­ják. A Palotási Állami Gaz­daságtól kapott SZ—80 javí­tása 150 000 forintba kerül­ne. Ez a masina oly rozoga, hogy szeptember elseje óta mindössze 120 holdat szánt­hattak fel vele. Nem egy helyen 10—12 éves rizsföldben, összesúly- kolt talajban jár az eke. Ko­rábban 10—15 centiméter volt itt a szántás mélységé; érthető tehát, hogy majd­nem 30 centiméter mélység­ben a DT is lassan halad, akárha csupán két ekefejjel. Az ilyen táblákon minden jóakarat ellenére is alig több napi 1,5—2 hóidnál a telje­sítmény. t A megyeszerte várva várt esőzés számos területen hát­ráltatta a bánréviek munká­ját. A szikes jellegű réti agyagtalajok 10—12 centi- méteres mélységig megnyál- kásodtak. Bizony, nagyon elkelne errefelé egy kis fagy— Az állami gazdaságok igazgatóságának intézkedése folytán előre láthatólag még ezen a héten egy Sz—100 és három DT érkezik a puszta- bánréveiek megsegítésére — természetesen traktoristákkal együtt. Számukra a szállást már biztosították. A Puszabánrévei Állami Gazdaságban — nagyon he­lyesen — maradéktalanul kihasználják a rendelkezésre álló gépeket. Valamennyit éjjel-nappal üzemeltetik; éj­jel-nappal működik a javító- szolgálat is. A traktoristák igyekezetének serkentésére a gazdaság vezetősége 500— 300—200 forintos célprémiu­mot tűzött ki. — Reméljük, az őszi eső­zés nem gördít váratlan aka­dályt az igyekvők elé — je­gyezzük meg. — Ha ^ így lesz, mikorra várható a mélyszántás befejezése? — Mai becslésünk szerint két hét múlva — felelte Székely elvtárs. — Kará­csonyra tehát, mint monda­ni szokás, el is felejtjük. A után Jónehauy alapszervezet­ben felmerül a kérdés párt­vezetőség választások után: hogyan dolgozzunk, hogy a tagság aktivitása ne csök­kenjen, milyen munkát ad­junk azoknak, akik a válasz­tások előkészítésén oly sokat és nagy szorgalommal tevé­kenykedtek. A helyes választ akkor ta­lálják meg a vezetőségek, ha visszatérnek a taggyűlések eseményeihez. Ezek a két éves munka felmérése mel­lett azt is megmutatták: mit tegyenek tovább az alapszer­vezetek. A beterjesztett határozati javaslatokban már nagyon sok helyen szerepelt a tag­ság véleménye, ' elgondolása, hisz nagyon sok párttaggal már az előkészületek során Az állami gondozott gyerekek neveléséről • • Ot év alatt csaknem 50 000 hold új erdő az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban az évről évre növekvő szak­embergárdát az utóbbi idők­ben erdőmérnökökkel és tech­nikusokkal egészítik ki. Je­lenleg tizenegy erdőmómök és tíz technikus dolgozik a gazdaságokban, s létszámu­kat ennek kétszeresére kíván­ják emelni. Az erdészeti szak­emberek irányításával a gaz­daságok az idén tavasszal és ősszel hatezer hold új erdőt telepítettek, s ebből 4500 hol­don nyárfát ültettek. Az új gépek alkalmazása a szako­sítás, a nagyobb táblák ki­alakítása, a korábbi évekhez viszonyítva áz erdőgazdálko­dásiban is változást hozott. A talaj lepusztulásának meg­akadályozására a szél járta te­rületeken továbbra is telepí­tenek mezővédő erdősávokat, de csak a széliránnyal merő­leges fősávokat alakítják ki, mert azt tapasztalták, hogy a melléksávók akadályozzák a gépek munkáját. Nagyará­nyú erdősítést készítenek elő azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági termelés nem eléggé biztonságos, így az ár­területeken, a hullámtereken, ezenkívül a gyengeminőségű talajokon. Több gazdaságban fásítják a meredek hegyolda­lakat is • Az állami gazdaságokban a már elkészült részletes ter­vek alapján a jelenlegi 53 000 hold erdő mellé még 47 000 hold új erdőt telepítenek az ötéves terv időszakában. — (MTI). Megyénkben 1226 állami gondozott gyermeket nevel­nek. Közülük hatszáztizet in­tézetekben, a többit pedig nevelőszülőknél helyezték el. A Megyei Gyermekvédő Ott­hon a kisújszállási és tisza- kürti otthonok, valamint a két gyógypedagógiai intézet lelkiismeretesen foglalkozik a gyermekekkel. 1954-től 1959- ig évenként átlagosan ötszáz gyermeket keile't állami gon­dozásba venni. Kevés a 0—3 éves korú és a 6—10 éves ko­rú leánygyermekek rendelke­zésére álló intézeti férőhely. Megyénkben négyszáz ve­szélyeztetett gyermeket tarta­nak nyilván. Ezek szülei rész­ben erkölcstelen . életet él­nek, részben pedig apjuk ré­szegeskedései miatt nincsenek biztonságban. Nagy jelentősé­gű a megelőző gondozás, ne­velés. A gyermekvédő háló­zat szakemberei és a társa­dalmi szervek kiküldöttei meglátogatják az ilyen csalá­dokat és megpróbálják a szü­lőket jobb belátásra bírni. Figyelmeztetik őket gyerme­keik iránti kötelezettségükre. Sajnos, a megelőző tevé­kenység a züllött és erkölcs­telen családok látogatása nem általános. A gyermekvédel­mi albizottságok, a társadal­mi szervek és a helyi taná­csok több helyen elhanyagol­ják e fontos munkát Helyes lenne, az állami gondozásba vétel előtt a tanácstagok és a művelődési állandó bizott­ságok véleményét is kikérni. A gyermekeikről megfeled­kezett részegeskedő szülők ellen határozottabban kellene fellépni, s elvonókúrára kül­deni őket. Ä2 állami gondozásbavételt esetenként a családok szociá­lis körülményei is indokolják. Többször azonban az anyagi­lag tehetősebb szülők is az állammal akarják gyermekei­ket eltartatni. Ilyenkor bizo­nyos térítési összeg megfize­tésére kötelezik őket. Sajnos, a helyi tanácsok többször megfeledkeznek a térítési dí­jak behajtásáról. Az előírt, összegnek alig ötven százalé­ka kerül befizetésre me­gyénkben. Itt is határozot­tabb fellépés szükséges. A megyei tanács vb. közleménye Szolnok megye Tanácsa december 15-én (pénteken) délelőtt 9 órakor ülést tart és az alábbi napirendi pon­tokat tárgyalja meg: 1. Szolnok megye egészség- ügyi ellátása; 2. A megyei tanács állam­hatalmi és tömegszervezeti, valamint a tanácstagok sze­mélyes tevékenysége; 3. Az 1961. évi ipari, beru­házási, építési, létszám ter­vek végrehajtása és az 1962. évi tervek végrehajtásának előkészítése; 4. A megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság 1961. évi mun­kája. A végrehajtó bizottság ké­ri a megye lakosságát, hogy a napirenden szereplő témák­kal kapcsolatos észrevételei­ket, javaslataikat szóban, vagy írásban december 12-ig juttassák el a megyei tanács VB. titkárságához. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Az állami gondozó intéze­tek jó eredménnyel működ­nek. Biztosítják a gyermekek értelmi, erkölcsi és testi fej lődését, nevelését. Egyre több lehetőséget teremtenek a po­litechnikai továbbképzésre is. Az otthonok gondozottai kö­zül számosán ipari szakképe­sítést szereznek. Nyolcvan­egy gyermeket középiskolá­ban, huszonhatot egyetemen főiskolákon taníttatnak. Meg­oldatlan azonban a mezőgaz­dasági munkára való felkészí­tés. Hiányzik egy olyan intéz­mény, amely biztosítaná az ál­lami gondozott gyermekek mezőgazdasági szakmunkássá való képzését. Valamelyik ál­lami gazdaság mellett, s an­nak irányításával szakmun­kásképző otthont kellene lé­tesíteni. Államunk évenként 12 800 forintot fordít egy-egy gyer­mek nevelésére. A nevelőszü­lőknél 616 gyermeket gondoz­lak Örvendetes, hogy a korábbi évekhez képest mind nagyobb a fiatalkorú nevelő­szülők aránya. Egyes helye­ken nincs biztosítva a gyer­mekek szocialista nevelése. A vallásosság és egyéb körül­mények helytelen irányban befolyásolják a gyermekek fejlődését A kihelyezett gyermekek testi és szellemi fejlődését a gyermekvédelmi felügyelő hálózat ellenőrzi. Többször meglátogatják a gyermeke­ket, nevelőszüleiket és ellen­őrzik, megkapják-e a szüksé­ges gondozást Az állami gondozott gyer­mekek nevelése nemcsak in­tézeti, hanem társadalmi ügy is. Épp ezért, a helyi taná­csok és a társadalmi szervek a sok, másirányú elfoglaltsá­guk mellett ne feledkezzenek meg az elhagyott gyermekek neveléséről sem. m. L Ha a vezetőség hallgat a tagságra... A tavaszon a község két termelőszövetkezete, az Üj Élet és a Viharsarok betár­sult a Tolbuchin szövetkezeti gazdaságba. A Tolbuchin tíz­éves termelőszövetkezet, a másik kettő rövid múltra te­kintett még vissza, s úgy gon­dolták, könnyebb lesz a bol­dogulás, ha a nagyobb gaz­dálkodási tapasztalatokkal rendelkező Tolbuchinnai együtt folytatják ezután az utat. Az egyesülés idején jó- néhányan attól féltek, a meg­növekedett szövetkezeti határ vezetése nem lesz majd gör­dülékeny. Sőt olyan vélemény is elhangzott, nem bízhatunk tovább a vezetésben, mert oda középparasztok is beke­rültek. A Tolbuchin Termelőszö­vetkezet vezetői és gazdái vi­szont mindent megtettek, hogy bebizonyítsák: a kétke­dők véleménye hamis. Űj ve­zetési módszert honosítottak meg. A szövetkezet brigádve­zetői a hét minden keddjén közösen alakították ki a heti munkatervet, s beszámoltak arról, mit dolgoztak a múlt héten. Az elnök, az elnökhe­lyettes, a párttitkár, a főme­zőgazdász egész héten a ha­tárban ellenőrzi, elvégzik-e,s jól végzik-e a munkát? Nem egyszer sor került a megnövekedett kollektíva erőpróbájára. A több példa közül egyet. A közgyűlés ha­tározata értelmében a 450 hold háztáji kukoricát tíz nap alatt kellett betakaríta­ni. A vezetőség számbavette az igaerőt, a gépi- szállító ka­pacitást, kiszámította az át­lagtermést, s azt hogy kinek, hány kilométeres távolságra szállítják a háztáji termést. A harminc mázsás holdan­ként! termést adó háztáji ku­koricát úgy törtük meg, ahogy azt a közgyűlés előre meghatározta. Ugyanez történt a közös kukoricatermés betakarításá­ban is. S a mai nappal azt jelenthetem, a jásztelki Tol­buchin Termelőszövetkezet­ben minden mezőgazdasági munka befejeződött. Lám mindent lehet, ha a vezető­ség hallgat a tagságra, nem nyomja él a bírálatot, ellen­kezőleg számít a gazdatársak termelési tapasztalatára. Lórik János Jásztelek, Tolbuchin Tsz beszéltek a bizalmiak, a ve­zetők. A szolnoki járás párt- alapszervezeteiben mintegy hatezer emberrel váltottak szót az aktívák, már az elő­készítés időszakában, sőt a pártonkivüliek véleményét is nagyon sok vonatkozásban kikérték. Volt olyan hét, amikor hatvan kisgyűlést tartottak a járásban. Ugyan­ezt tették a megye többi já­rásában, városában is. A taggyűléseken a javaslatokat ismét megvitat­ták, s most már egységesen hagyták jóvá, emelték hatá­rozattá. Ott is mindenki hoz­záadta véleményét, javasla­tát. Az egyik gépállomáson például a vezetőség azt ter­jesztette elő javaslatában, hogy javítani kell a munka­szervezést. A tagság többek között így formázta minden­ki számára jobban érthetővé a kezdeményezést: A trakto­rosok csak személyesen ad­hatják át egymásnak, vagy a szakembereknek a gépeket. Ezzel megelőzzük azt, hogy bárki, bármilyen alkatrészt is magával vigyen új mun­kahelyére, csak azért, hogy ott tartaléka legyen. A kun hegy esi járás sok termelőszövetkezeti alapszer­vezetében hoztak arra hatá­rozatot, hogy összefognak az állatelhullás megszüntetésé­re, mert a jelenlegi helyzet miatt nagy veszteségük van a közös gazdaságoknak. Üj- szászon és még sok más ter­melőszövetkezetben a premi- ■zálasra dolgoztak ki jó ja­vaslatokat. Ismét máshol a termelési tervek elkészítésé­ből kértek nagyobb részt a kommunisták. Sorolhatnánk tővább azo­kat a határozati pontokat, amelyeket a párttagság va­lójában a saját feladatai ösz- szesítőjének ■ . tarthat, mert saját elgondolását is benne látja. Ez az az időszak, ami­kor eldőlhet, megvalósít­ják-e mindazt, amit a tag­gyűlések idején ők maguk fogadtak el munkájuk alap­jául. S ez most már nagyrészt a megválasztott vezetőkön múlik. Azon, hogyan vonják be mindazokat a végrehaj­tásba, akik*a feladatok meg­határozásában, gyűjtésében, kidolgozásában olyan aktí­vak, tettrekészek voltak; — azon, hogy mindenki kapjon feladatot, mindenkinek le­gyen valamilyen tennivalója a határozatok eredményes végrehajtásáért Ha az alapszervezetek ve­zetői elosztják névre, vagy csoportokra szólóan megha­tározzák a tennivalókat, nem csökken a mostani aktivitás és nem marad csak papíron a határozat sem. Valóság lesz belőle, az aminek való­jában szánták. B. E. r üj anyagok térhódítása a könnyűiparban A gyártmányfejlesztés, az áruválaszték növelése minden iparágban fontos, de a vá­sárlók ezt legjobban a köny- nyűipar termékeinél tudják lemérni. Hogyan egyeztetik össze a választékbővítést és az önköltségcsökkentést — erre a kérdésre válaszolt az MTI munkatársának Horváth Gyula könnyűipari miniszter­helyettes. — A második ötéves terv időszakában kétmilliárd fo­rintot, vagyis évente négy- százmillió forint megtakarí­tást tervezünk a könnyűipar­ban. 'Az általános költségek csökkentésén kívül nagy fon­tosságot tulajdonítunk az anyagtakarékosságnak. Mint­egy 0,6 százalékos anyagta­karékosságra számítunk, s ennek összege évente eléri majd a 120 millió forintot: — Az anyagtakarékosságot részben a technológia javítá­sával, a hulladék csökkenté­sével, részben a drágább nyersanyagok helyettesítésé­vel kívánjuk elérni. A tex­tilgyártásnál például nagyobb arányban használjuk majd fel a műszálat. — Az öltözködési tanács Lassan megtanulunk a közösségért élni • . • Értekezletre indultam Jász­apátiból Szolnokra. Autó­busszal megyek — határoz­tam el jólelőre —, azzal be­érek idejében. Kilenckor kezdődik, a vonat meg csak fél tízre döcög be. Tévedtem. Defektet kaptunk; A vezető és a kalauz jókedvűen látták a kerék kicseréléséhez, de én bizony bosszankodtam bent a késés miatb Visszafelé ismét csak autó­buszra ültem. Haza már bi­zonyára zökkenésmentes utunk lesz. Hát nem! Úgy a fele úton járhattunk, mikor az egyik kerék felmondta a szolgálatot. A vezető és a ka­lauz egymásra néztek és szinte egyszerre nyúltak a szerszámos-láda felé. Kiszáll^ tam a kocsiból, s néztem őket, amint szótlanul dolgoz­lak. Már csaknem elkészül­tek, amikor újabb hibát fe­deztek fel. No most — gon­doltam, — most majd ők is kifakadnak, elvesztik a tü­relmüket. De nem Így tör­tént. Nyugodtan befejezték a munkát, visszaültek a ko­csiba, s folytattuk az utat. Egy begipszelt lábú ember is utazott velünk. A kalauznak arra is volt gondja, hogy őt a faluja végén tegyék le, mert oda közelebb a lakása, mint a főtéri megállóhoz. Amikor pedig egy felborult szekér mellé értünk, az autó­busz megállt, s a mi két em­berünk kiugrott. Segítették visszaállítani a szekeret, s már robogtunk is tovább, kö­szönő szót sem várva,­Minden bosszúság elpá­rolgott belőlem, s helyét nagy büszkeség töltötte be. Lassan csak megtanulunk a közösségért élni és dolgozni. Formálódik a szocialista em­bertípus ... A következő né­velő órámon — pedagógus vagyok, — elmeséltem ezt az esetet a gyerekeknek: Azt hiszem, megértették: mire lettem büszke. Schneider Jánosné Jászapáti is segít abban, hogy a di­vatnak megfelelő, célszerű, ízléses ruházati cikkek ké­szüljenek: A konfekció gyá­rak évente mintegy kétezer ruhamodellt terveznek *— ennyiből válogathat a keres­kedelem — s ennél még jó­val nagyobb a szövetek vá­lasztéka. A jövőben nem annyira a gyártmányok szá­mát akarjuk növelni, hanem az a szándékunk, hogy az el­avult, gazdaságtalan termé­keket bátrabban elhagyjuk és helyettük újak, jobbak készüljenek, vagyis a régi gyártmányok, ha már nem divatosak, gyorsabban kicse­rélődjenek. — A második ötéves terv időszakában a bútoriparban is mind nagyobb tért hódíta­nak az új anyagok. Az im­port fenyőfűrészáru helyett például a későbbiekben évente mintegy 35 000 köb­méter pozdorjalemezt dolgoz­nak majd fel bútorgyáraink. Az új anyagok legtöbbször az új formákkal is párosul­nak a bútoriparban és. ezért is jelentenek választék-bőví­tést. A poliészterlakk fel- használását már bevezettük a modern bútorok készítésé­nél. Az új termékek sok­szor új műszaki feltételeket, új technológiát is követelnek, s ezt valósítjuk meg az üze­mekben folyó és a még ez­után kezdődő üzemi rekonst­rukciókkal. — (MTI) Megkezdődött a KGST konzervipari munkabizottságának budapesti ülése Kedden az Élelmezésügyi Minisztériumban megkezdő­dött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa konzerv­ipari munkabizottságának négynapos tanácskozása. A munkabizottsági ülésen egyeztetik a konzervipari gyümölcs és zöldség nyers­anyagok minőségi és meny- nyiségi igényeit. (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom