Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-28 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Já / e? m m^/Véft/o/t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ACS LAPJA XII. évfolyam, 305. szám. Apa SO fiilép TMwatrw wir1 1961. december 29., péntek. fti JWW HWWWWWWW* Ma: Munkásélet Jászberényben Éwégi fogadalom Termelőszövetkezeti élet Brezsnyev és Nehru ieszéde a Vörös erűdben Delhi (TASZSZ). Az indiai főváros lakossá­ga szerdán este ünnepélyes fogadást rendezett Delhi Vö­rös erődjében. L. I. Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének el­nöke és kísérete tiszteletére. A fogadóson Brezsnyev és Nehru beszédet mondott. Brezsnyev beszédében hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió és India együttműködése sokoldalú, a két ország kap­csolatai egyre gyümölcsözőb­bek. A kölcsönös bizalom, a béke és a barátság mind­két nép igazi eszménye. Az utóbbi napokban — folytatta Brezsnyev — az in­diai nép nagy győzelmet ara­tott a gyarmati rendszer fe­lett. őszinte megelégedéssel tapasztaljuk India népének ujjongó lelkesedését Goa, Damao és Diu felszabadítá­sa alkalmából. Az indiai hép igaz ügyért indult, harcba. Helytállt és most világszerte minden szabadságszerető em­ber üdvözli Indiát. val, mivel a két ország szo­rosan együttműködik a béke és a barátság kérdéseiben. A goai kérdést érintve az indiai kormányfő elmondot­ta, hogy néhány országnak nem tetszett Goa felszabadí­tása, de a Szovjetunió nem tartozik ezek közé. „Minden lehetőt megtettünk — hang­súlyozta —, hogy békés úton oldjuk meg a problémát, de a portugál hatóságok még a tárgyalások gondolatát is visszautasították.” (MTI) Mikojan Guineába látogat Moszkva (TASZSZ). Anasz- tasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese 1962 január elején a Guineái Köztársa­ságba látogat. A szovjet kormány annak alapján hozta ezt a határo­zatot Mikojan utazásáról, hogy a Guineái Köztársasági kormányfője baráti meghí­vást küldött és abban kérte, hogy tartsák meg a szüksé­ges tárgyalásokat Guinea és a Szovjetunió együttműködésé­nek megerősítése céljából. (MTI) Újra fellángol az angolai szabadságharc Rabat (TASZSZ). Rövid szünet után Angolában ismét megindultak a hadműveletek. December 25-én az angolai felkelők megtámadták a por­tugál csapat-egységek által tartott állásokat Carmonában és más pontokon. A MAP hírügynökség ruandai jelen­tése szerint Angola északi részében jelenleg heves harc folyik. Az újabb támadás fontos szakasza az angolai nép sza­badságharcának s a goaihoz hasonló vereséget okozhat a portugál gyarmatosítóknak. (MTI) Brezsnyev a továbbiakban beszélt az SZKP XXII. kong­resszusának jelentőségéről, India és a Szovjetunió ke­reskedelmi kapcsolatairól és e kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről. Brezsnyev után Nehru In­diai miniszterelnök emelke­dett szólásra, hangsúlyozta, hogy Indiának nincs oka né­zeteltérésekre a Szovjetunió­Balgáriáhan jannár 1-től felemelik egyes dolgozó-kategóriák bérét Szófia (MTI). Bulgáriában a párt és a kormány 1960-ban _ hozott határozata értelmében — az 1960-ban három szakaszban végrehajtott emelés után — 1962. január 1-től sor kerül, a negyedik bér- és fizetés- emelésre. Ennek során eme­lik egyes munkáskategóriák, mezőgazdasági munkások, szakemberek és vezetők, ke­reskedelmi, tudományos köz­oktatási és adminisztratív dolgozók, újságírók, művé­szek és a központi, intézmé­nyek alkalmazottainak bérét, illetve fizetését. (MTI) Elkészült Szolnok csatornázási terve Az Országos Tervhivatal jóváhagyta a programot — 1965-ig 21 milliót ruháznak be — 1179 új lakást közművesítenek. A megyei tanács vb. javaslata alapján az Országos Tervhivatal jóváhagyta Szolnok város csatornázási ter­vét. E beruházási program a megyeszékhely fejlesztésé­nek jelentős akadályát hárítja el, s lehetővé teszi a to­vábbi építkezéseket. Ml tette szükségessé a csatornahálózat kibővítését? Kérdésünkre Bálint András, a megyei tanács tervosztá­lyának főmérnöke válaszolt. — Szolnokon még nem épült ki a főgyűjtő hálózat, melynek hiánya évek óta nehezíti a szennyvíz elveze­tését. Különösen esős idő­szakban okozott ez sok gon­dot. A másik indok az új lakások építése, mely köz­művesítés nélkül nem kép­zelhető el. 19S5-ig 1179 SZÖVETKEZETI és Állami lakas épül Szolnokon. Ezenkívül a Kls- gyepen magánerőből — OTP segítséggel — is többszáz la­kást hoznak tető alá 1962- ben. Az utóbbi tette szüksé­gessé például a Csokonai úti főgyűjtő csatorahálózat ki­építését. A beruházási program három ütemben valósul meg, melyre 337 millió 740 ezer forintot fordítanak. Az első ütemben 29 millió 140 ezret ruháznak be. Ebből 21 mil­lió forintot a második ötéves terv időszakában, — tehát 1965-ig. Közismert, hogy a Vörös Csillag úton nagyarányú la­kásépítés lesz. A második ötéves terv idején itt 834 la­kást adnak át. Ezért csator­náznak a növekvő lakótele­pen. A beruházási keretből e célra' 1 300 000 forintot for­dítanak. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium rendele­téi» ÚJJÁÉPÍTIK a BELOIANNISZ UTAT az Eötvös tértől a vasútállo­másig. Egyúttal 2 340 000 fo­rint költséggel csatornázzák is az útszakaszt. Elkészült az Úttörő úti fő­gyűjtő a Gábor Áron téri át­emelő telepig. Ennek építése 6 millió 30 ezer forintba került. Az Úttörő út folytatása­ként főgyűjtő-csatornát fek­tetnek le a Csokonai utcá­ban is, mely 4 130 000 forin­tot igényel. Háromszáz ezer forintból korszerűsítik, bőví­tik a Zagyva-parti átemelő Rudabányán 1952 őszén kezdtek a vasércdúsító mű építéséhez. A pörkölőrészleg­ben két, harmincméter hosz- szú forgatható dobkemencé­vel 1960-ban kezdték meg az üzemi próbákat. Azóta sok nehézséget küzdöttek le, a kemencék belsejét és a gáz­égőket is átalakították hogy elérhessék a kívánt, hőfokot. Az idén kezdték meg a pró­baüzemelést a szeparáló rész­legben, ahol a pörkölés során vasoxiddá alakuló pátércből telep gépészeti berendezé­seit. űj Átemelő telep A GÁBOR ÁRON TÉREN Égető probléma a szolnoki csatornahálózatban a Gábor Áron téri korszerű átemelő telep megépítése. A jelenle­gi mű ugyanis csak egy-két évi használatra épült, s már több éve üzemel. Ez indo­kolja az új átemelő telep lé­tesítését, mely 34 millió fo­rintba kerül. A beruházás áthúzódik a III. ötéves terv időszakára, s így 1965-íg 6 millió, 900 ezer forintot köl­tenek a munkálatokra.. Az említetteken kívül Szolnok más utcáit is csa­tornázzák. 1965-ig kinyitják a Ságyári körutat és csator­názzák. Ezt, valamint a Bál­vány utcai szövetkezeti la­kások közművesítését a vá­rosi tanács a városfejleszté­si alapból finanszírozza. — máthé — mágneses széparálók segít­ségével különválasztják az ércet a nem hasznos ásvá­nyoktól. A pörkölő és szeparáló részleget ez év sze jtemberé- ben kapcsolták egybe és csü­törtökön sor került az új lé­tesítmény üzemszerű átadá­sára. Borsod megye új létesít­ményében jövőre 270 000, 1963-tól pedig évente 400 000 tonna pátércet dolgoznak fel. (MTD Atedfák rendeltetésének a rudabányai vasérc« dúsító! Az utolsó napok mérlege Akik új „horizontot” kapnak —- ötszáz fiatal tanul 'jövőre ■— Tízezer forintos prémium? — Mit csinál majd az a tizenkilenc? Öt megyei ipari vállalat igazgatójától kérdeztük meg, hogyan állnak a „dolgok” náluk és milyen terveik van­nak I962-re? CsK— 800 és a megfejtett titok dezzük műhelyeinkben a gépeket. Az ipari tanulók létszámát a jelenlegi 340-ről 550-re növeljük. Ezért, ren­deltünk 12 új esztergapadot is... „Tervmódosítást kérünk!” Telefonbeszélgetésünket Sándor Gábor, a mezőtúri Villamos- és Géptechnikai Cikkek Gyárának igazgatója jogos panaszkodással kezdte: — Vállalatunk eddig na­Az utolsó telefonhívásra Virágh László, a Jászberényi Aprítógépgyár termelési in­tézője felelt: '— Éves befejezett tervün­ket az anyaghiány és az új gépek rossz kihasználása miatt csalt 90 százalékra tel­jesítettük, exportfervünket pe­dig 96 százalékra. 1962 első negyedévét azonban jól el­készítettük és reméljük, hogy Fokozatosan megvalósítjuk az űj technológiai és szervezési irányelveket gyobb részt kooperációs mun­kadarabokat készített —- hal­lottuk Sándor elvtárstól- ;—, de január 1-től a -villamós- vezérlésekhez szükséges al­katrészeket már önálló . pro­filként gyártjuk. Talán ez is egyike, lett azoknak, ami­kért tervünket nyolc millió­ra csökkentették'. Ha npm kapjuk meg a kért 2, mil­liós módosítást, 19 dolgozón­kat el kell bocsátanunk. De városunkban nem igen van más ipari munkalehetőség, — Mit fognak gyártani 1962-ben? — kérdeztük. — Többekközött százötven- ezer ernyőtartót, 500 bizton­sági transzformátort, belföl­di és export rendelésre fog­orvosi boy lerakat, „ semmi fennakadás nem lesz. Új gépeket is gyártunk,, töb­bek között a Dunai Cement­mű számára mi készítünk el egy monstre-törőgépet. Három , idomkan deíábert és két - kúposszitát, gumihenge­reket, zúz,ógépeket is- gyár-; tünk.- (berniek} — Halló, kunhegye,si Víz- gépészeti ' Vállalat? — Kiss József, üzemveze­tő vagyok... Közel negyed- millió forintos tervünket szil­veszter napjáig maradékta­lanul teljesítjük. Egy-két százalékkal még túl Is szár­nyaljuk. — Jövőre mit fognak gyár­tani? — Negyvenhét CsK—800 B. öntözőszivattyút készí­tünk, amelyből néhány még külföldre, is eljut. Nagyon sok a rendelésünk. Néhány nagyteljesítményű elektro­mos szivattyútelepet is gyár­tunk. A Kohó- és Gépipari Minisztérium új rendelkezé­se szerint jövőre tovább ja­vítjuk -gyártmányaink mi­nőségét. Bevezetjük a fél és teljes * automata hegesztést, továbbá minden ygs- és acélanyagot - röntgenezünk. Kifogástalan minőségű.konst­rukciókat adunk át a rende­lőinknek. Új szerelőcsarno- kqt építünk, üzembe. állí­tunk egy öt tonnás futódarut és négy új modem eszterga­gépet is várunk... Több ruhát a kis­kereskedel emnek! — Igen, ez lesz a Ruhá­zati Vállalat 1962-es új jel­szava — mondotta Bene Béla igazgató. — Öévi ter­vünket már december 15-én teljesítettük. Legnagyobb megrendelőnk a nagykeres­kedelmi vállalat volt, de egy nagyon célszerű minisz­teri rendelet lehetővé teszi, hogy jövőre már az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok is rendeljenek tőlünk.- Így a helyi igényeket maradék­talanul kielégíthetjük majd. — Hadd említsek meg egy érdekességet.— mondotta be­szélgetésünk végén Bene elvtárs. — A Könnyűipari Minisztérium célprémiumot tűzött ki a rokon vállalatok elé. Azon versenyeztünk, hogy melyik vállalat . tud több. maradékanyagot feldol­gozni Eddigi értesüléseink szerint — hiszen. ötmillió forint értékű maradékot használtunk el — mi állunk az első helyen a tízezer fo­rintért vívott versenyben... Két és félezer áÜetor A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgató­ja, Nagy Károly elvtárs örömmel' közölte lapunkkal, hogy évi nyolcvan millió fo­rintos tervüket december 10-én teljesítették. — Jövőre sokkal nagyobb feladataink lesznek, hiszen a megye szövetkezetei, gép­állomásai ugyancsak meg­gazdagodtak. Tervünk eléri a 100 millió forintot! Több lánctalpas erőgépet, 800 DT 413-as motort és 2500 K—25- ös Zetort javítunk majd. Hatalmas beruházásaink is lesznek: három és félmillió forintot fordítunk az új iro­daház, a mosdók és öltözők építésére, valamint a Diesel­műhely bővítésére. A fej­lesztési terv szerint átren­Az MTI munkatársa meg­kérdezte Petőházi Gábor föld- 1 művelésügyi miniszterhelyet­test: hogyan érvényesülnek a második ötéves terv idősza­kában a tudományos kuta­tások új eredményei a mező- gazdasági termelésben? A mezőgazdaság számára 1960 és 1965 között előírt 22— 23 százalékos termelés-növe­lés azonban pusztán az ed­digi, hagyományos módsze­rekkel már nem érhető el. A gazdálkodási módszerek változása, a hagyományos el­járásoknak újakkal való fel­váltása, a gyárszerű terme­lés világszerte tért hódít a mezőgazdaságban. A techni­ka és a kémia behatolása, a produktívabb növény- és ál­latfajták előállítása • új tech­nológiai eljárásokkal párosul, ez pedig megköveteli a tér* melésszervezési elvek és gya­korlat változtatását. A mező­gazdaság szocialista átszervez zésének tulajdonképpeni be­fejezése most rhár nálunk is megteremtette az új techno­lógiai és szervezési irányel­vek fokozatos megvalósításá­nak lehetőségét. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására a nagyüzemi gazdálkodás kö­rülményei között és a tech­nika jelenlegi színvonalán már az jellemző, hogy a ter­melés hatékony növelése ér­dekében, a korszerű új mód­szerek egész rendszerét kell egy időben bevezetni. Most kezdenek tért hódíta­ni a különböző új takarmány- szárítási rendszerek. Igen jól bevált közülük a forróleve- gős megoldás, amelynél 600— 800 fokon szárítják a zöld- bimbózás előtt lekaszált lu­cernát, s így körülbelül két­szer több fehérjét és lénye­gesen több karotitit őriznek meg, mint a hagyományos szárítás mellett. A második ötéves terv anyagi bázist is biztosít a tu­dományos eredmények gya­korlati realizálására. Ezt mu­tatja a fenti példa is, de bi­zonyítják olyan tények' is mint az, hogy 1965-ben mát 190 kiló műtrágya jut egy holdra. Ez lehetővé teszi pél­dául, hogy a kukorica hol­danként! tőszámát a mostani átlagos 9000—10 000-ről 20— 2'4 000-re emeljük. .-. : ' Az egész mezőgazdaság szá­mára előirányzott emelkedé­sen belül az állami gazdasá­gokban 1960-hoz viszonyítva öt év alatt 54 százalékká keli a termelést növelni. Az ilyen gyorsütemű növekedés már. valósággal ipari színvo­nalat igényel a vezetésben és a szervezésben. Ehhez, már p gyárakéhoz hasonló fegyeT lemmel kell érvényesítem azt a technológiát, amely — a rendelkezésre álló tudo­mányos adatok és kísérleti tapasztalatok szerint — a legtöbb termés lehetőségéi biztosítja. A tudományos eredménye1» széleskörű gyakorlati alkal­mazásának legfontosrbb fel­tétele a nagyüzemi gazdálko­dás, de szükség van ehhez megfelelő „közvetítőkre” ‘is Az ötéves terv idején több szervezeti intézkedés biztosít­ja ezt, 1962 elejétől a Irata tő­intézetek gazdaságait átlago­san 6000—12 000 holdra, vagy­is az állami gazdaságok át­lagos méreteire bővítjük egyes ágazatai — például az állattenyésztési vagy a sző­lészeti — kutató intézetek ré­szére pedig hasonló méretű bázisgazdaságokat jelölünk ki. (MTD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom