Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-24 / 303. szám

VILÁG PROJ.ETÄ FŰ AI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK megyei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TANA XII. évfolyam, 303. szám. Ara 1 forint 1961. december 24-, vasárnap. Kellemes ünnepekei kívánunk kedves olvasóinknak 6 fi SZAVUK SZELE NEM MOZGAT MALMOKAT I A Minisztertanács legutób­bi ülésén megvitatta és jó­váhagyta az 1962. évi nép- gazdasági tervet. A jövő évi terv meghatá­rozásánál a kormány számi- Jtásba vette az ezévi terv tel- ♦jesítésének eredményeit é ; ♦tapasztalatait. A Miniszter- • tanács megállapította, hogj ta népgazdaság 1961. évi fej- ' tlődése összhangban áll t 1 »második ötéves terv fő cél- • ♦ kitűzéseiveL Az ipari terme . {lés gyors ütemben emelke- •dett, a korábbiakhoz képesi ' {javult a tervszerűség. Jelen- 1 {tősen emelkedett a munkc ; 4 termelékenysége. Célszerűb- l {ben használták fel a beru- ♦ házási eszközöket. A mező- 1 »gazdaság szocialista átszer- I verésében elért eredmények «alapján a mezőgazdaságba! {is uralkodóvá váltak a szo­cialista termelési viszonyok ♦ a szántóterület 96 százaléka ♦a szocialista szektorhoz tar­JtOZik. { A szocialista ipar terme­I lése — nem végleges adatok szerint — mintegy 12 szá­zalékkal haladja meg ai 1960. évit és kb. 3,5 százalék­kal lesz nagyobb a tervezett­nél. A gépek és termelő be­rendezések hatékonyabb ki­használása, a javuló munka- szervezés, valamint a műn- Jkanormák korszerűsítése ré- ívén sikerült elérni, hogy a I termelés emelkedésének mint- ♦ egy kétharmad része — a {terv célkitűzéseinek megfe­lelően — a termelékenység ♦ emelkedése útján jött létre. Í A minisztériumi iparban az egy fő egy munkanapjára jutó termelés az 1960. évi­dhez képest — várhatóan —■ •8 százalékkal magasabb. * A mezőgazdaság az idén ♦a szokatlanul aszályos idő- I {járás következtében a terve- {zettnél mintegy 8—9 száza­lékkal termelt kevesebbet ♦Különösen a burgonya és a '• {takarmánynövények termés- : *eredményei voltak kedvezőt­I lenek. A kenyérgabonafaj- ták terméseredményei ked­vezőek voltak. Jelentős mér­tékben gyarapodott a terme- jlőszövetkezetek közös állat- I állománya. A szocialista | nagyüzemi gazdálkodás fö- Xlénye mutatkozott meg ab- Iban is, hogy az idei igen {kedvezőtlen időjárás ellené­I re a mezőgazdaság összter­melése alig maradt el a ta­valyitól. Bár mezőgazdasági expor­tunk a tervezettnél kisebb ♦ volt és jelentős mennyiségű ♦terven felüli mezőgazdasági ♦ behozatalra szorultunk, a ♦külkereskedelmi terv várha­tó teljesítése a tervezettnél {kedvezőbb. Az ipari terme­lés ugyanis az előirányzott­énál nagyobb mértékben {emelkedett, s ez lehetővé ♦tette az ipari export-tervek ♦túlteljesítését. ♦ Az 1961. évi nemzeti jöve­tdelem — jóllehet az ipar {hozzájárulása a tervezettnél {nagyobb volt — a mezőgaz­dasági termelésben nagy ká­nokat okozó aszály miatt elő- {reláthatóan valamivel kisebb {mértékben nő, mint ahogy ♦a tervben szerepel. Ezzel {összefüggésben a lakosság \életszínvonala a tervezettnél {valamivel kisebb mértékben {emelkedett. ä Mivel népünk jó munkája nyomán ez évben a népgaz­daság több területén a várt- ;nál kedvezőbb eredmények {születtek, s ez részben ellen­isúlyozza az aszály következ- {ményeit, a kormány úgy ha- jjtározott, hogy az 1962. évi Az 1962. évi népgazdasági terv A kormány 1 áfékoztaíási Hivatala közli s népgazdasági tervben a má-1 A jövő éri népgazdasági sodik ötéves terv fő célkitű- terv legfontosabb előirány- zéseinek megfelelő fejlődést zalait a következőkben is- irány ózhatunk elő, 1 martetjük. Ipar A szocialista ipar terme­lése az 1961. évi várható színvonalhoz képest 8 száza­lékkal emelkedik. Az ipari termelés szerkezete az öt­éves terv által meghatáro­zott irányban változik. En­nek megfelelően az átlagos­nál gyorsabb ütemű fejlő­dést ír elő a terv a gépipar­ban (10,9 százalék) és a vegyiparban (15,1 százalék). A gépiparon belül különö­sen gyorsan nő a híradás- technikai ipar (17.5 száza­lék). A népgazdaság szükségle­teinek kielégítésében, a nem­zetközi árucsereforgalomban az ipar szerepe 1962-ben is tovább fokozódik, ezért a termelés emelését — össz­hangban a második ötéves terv célkitűzéseivel — a leg­szorosabban egybe kell kap­csolni a műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításá­val, s gyártmányösszetétel javításával, az egyes termé­kek korszerűsítésével. Az alapvető népgazdasági érde­kek megkövetelik, hogy az ezévinél is nagyobb legyen a tervszerűség, egyenlete­sebbé váljék az áru ki bocsá­tás. A terv kimondja, hogy az ipari termelés emelkedésé­nek kétharmad részét 1962- ben is a munka termelé­kenysége emelésének útján kell biztosítani. A termelé­kenység tervezett emelése megköveteli a létszám, a munkanorma, a bér- és mun­kafegyelem ezévi eredmé­nyeinek további szilárdítá­sát, főként pedig a mű­szaki fejlesztés meggyorsítá­sát és a termelés minden szintjén megfelelő műszaki szervezési intézkedések ki­dolgozását A munka termelékenysé­gének emelésével, a fajlagos anyagfelhasználás megjavítá­sával, általában a fokozott anyagtakarékossággal a ter­melési költségszintet a mi­nisztériumi Iparban 1,9 szá­zalékkal kell csökkenteni. A mezőgazdaság termelé­sét a terv az ezévinéi 9—10 százalékkal magasabb szín­vonalon állapítja meg. A nö­vénytermelési terv a kenyér- gabona vetésterületének 7,5 százalékos, ezen belül a búza vetésterületének 10,5 százalé­kos növelését irányozza elő. Az állattenyésztési terv a tehénállomány 1,2 százalékos, a kocaállomány 5,4 százalé­kos, a juh-létszám 8,7 szá­zalékos növelését írja elő. Az ezévi aszály okozta ta­karmány-ellátási nehézségek miatt az állati termékek ter­melése — főként az év első felében — alatta marad a szükségleteknek. A terv — a hazai termelésből és az im­portból származó takarmány takarékos felhasználásával — megteremti az állatállomány további növelésének lehető­ségét A mezőgazdaság 1962-ben az 1961. évinél 16,9 százalék­kal több műtrágyát, 6940 tarktort, 3735 traktorekét, 1500 gabonavetőgépet, 1250 gabonakombájnt, 3000 fűka­szát kap. Nagyhozamú bú­zafajtákat 700 000 kh-on ve­tünk; a kukorica vetésterü­letének 65—70 százalékán hibridfajtákat termelünk. A tér vszerint 38 000 kh-on telepítenek szőlőt és gyü­mölcsöst. Az öntözött terü­let 55 000 kh-dal bővül, 150 ezer holdon végeznek talaj- javítást. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv az ez- érinél 11,4 százalékkal ma­gasabban irányozza elő. Közlekedés Az ipari, építőipari és me­zőgazdasági termelés, vala­mint a külkereskedelmi for­galom növekedésével össz­Mezőgazdaság hangban a közlekedés áru- szállítási feladatai 8,8 száza­lékkal emelkedned A terv azzal számol, hogy a sze­mélyszállítási teljesítmények szintje 3,8 százalékkal lesz magasabb az 1961. érinél. A hírközlés fejlesztésében • távbeszélő ét a televízióháló­zat kiépítése áll előtérben. Üzembe helyezik a budapesti új Ferenc Távbeszélő Köz­pontot, befejezik a Dunántúl északi felét besugárzó Kab- hegyi televíziós adó építését Kül­kereskedelem A kü 1 kereskedelem terve­zett áruforgalma 1962-ben mintegy 10 százalékkal lesz nagyobb, mint az 1961-es. Az áruforgalom 72 százalékát * szocialista országokkal bo­nyolítjuk le Várhatóan to­vább szélesednek kapcsola­taink a nem szocialista orszá­gokkal is, közöttük különös­képpen az önállóság útjára lépett ma gazdaságilag még gyengén fejlett országokkal. A kivitelen belül — az ipar szerkezeti változásának megfelelően — 43 százalékot tesz ki a gép- és finommecha­nikai termékek aránya, az összes behozatal több mint 65 százaléka az ipari terme­lés és a mezőgazdaság anyag- ellátását szolgálja. Tekintettel a külkereskede­lemhez fűződő jelentős ér­dekre, a minisztériumoknak és a vállalatoknak arra keú törekedniük, hogy minél több gazdaságosan előállítható, ex­portra alkalmas, magas mű­szaki színvonalú terméket bocsássanak a külkereskede­lem rendelkezésére, másfelől pedig az importanyagokkal messzemenően takarékoskod­janak. Beruházás, építőipar A terv a beruházások össze­gét az ezévi várhatónál 16 százalékkal magasabban, 34.S milliárd forintban állapítja meg. Ebből ipari beruházá­sokra 15,2 milliárd forintot, a mezőgazdasági beruházások­ra 6 milliárd forintot, a köz­lekedésre 3,6 milliárd forin- (Folytatása « 3, oiáaionj Mai számunkban Csáki István cikke 8i vezetésről A k özségfej lesztés idei eredményei Fodor Mihály vb. elnökhelyettes nyilatkozata ¥ Levél a harcos szellemről * Eljárt az idő * Beruházásaink alakulásáról Ifjú építők kozott * A kékhaj tőkás diákok meiíékielÉii: Elisabeth Langgasser; Szerencse Richard Rive: A pad Bálint Tibor; Találka Makarenko utódai A fazekas műhelytől a Munkácsy-díjig Gyermekeknek (Mese, rajz, vers, rejtvény) A nagyvilág humora ^/arácsony a boldogság, a szeretet és a békesség ünnepe. fis egy kicsit a visz- szaemlékezésé is. Soha nem felejtem el, 1944 december 24-ét Sok hason­lókorú sorstársammal együtt egy budapesti rendezőpálya­udvaron, vagonokban, el­szállításra várva, nyilasok és németek őrizete alatt, ágyú- túzben töltöttem az éjsza­kát Fiatalok voltunk vala­mennyien. Abból, amit élet­nek neveznek, alig volt még valami mögöttünk. A szom- uéd vagonban bajtársaink egész éjszaka karácsonyi énekeket dúdoltak szomo­rúan, reménytvesztetten. Mi pedig fogolyként őrizve, régi szabad karácsonyok emlékét idézgettük. Reggel hármunkat vízért küldtek. Mire visszaértünk, a szomszéd vagon helyén égő, füstölgő romhalmazt ta­láltunk. Agyútalálat érte. — Bajtársaink bennpusztultak. Ök már nem énekelnek töb­bé karácsonyi dalokat, fis velük együtt sok százezer magyar, összesen félszázmil- Hőnyl ember a világon. Eny- nyl volt a második világhá­ború emberáldozata. A háború borzalmai las­san kétévtized távlatába vesznek. Azt mondják, az Idő múlása megszépíti az emlékeket. A háború borzal­mas élményeire ennek a for­dítottja az Igaz. A ml gene­rációnk életregényébe kitö­rölhetetlen betűkkel, kitép­hetett en lapokra irta be sö­tét fejezetét a második vi­lágháború. fis itt élnek még közöttünk azok Is, — akik az első világháború lövész­árkait megjárták. Csoda hát, ha mi határozott nemet Mál­tánk a harmadik világháború előkészítőinek? Ä béke kilátásai jók és mind jobbak lesznek. Nem azért, mert a háborús erők visszahúzódnak — netán Jobb belátásra térnek. A vé­géhez közeledő 1961-es esz­tendő eseményei talán a ko­rábbiaknál is jobban bizo­nyítják, hogy ha rajtuk múlna, újabb tíz és százmil­liók pusztulnának el a kor­szerű atomháború poklában. Sok bizonyíték közül néhány: A* USA hadiköltségvetése soha ilyen magas nem volt oég a háborús években sem — mint az idén; Ame­rikától Nvugat-Németorszá- gig tombol a háborús hiszté­ria; rekordméreteket öltött a hadiüzemek termelése; atombombákat robbantanak a Szaharában. /O^éhány kísérletet tettek * V t-arra is, hogy a hideg­háborút valóságos háborúvá változtassák. Bizom‘fték er­re a kubai nép ellen szerve­zett intervenció, vagy a Bér­űn körül mesterségesen fel­szított háborús hisztéria. — Háborút kirobbantani még­sem sikerült. Mert a béke erői gyorsabban nőttek, ■ ma már túlsúlyban vannak. A szocialista tábor fejlődé­se, nagy gazdasági, katonai ereje elégnek bizonyult a háború megfékezésére. Em­lékezzünk csak, a Kuba el­leni intervenció idején elég volt a szovjet kormány ha­tározott, erélyes figyelmez­tetése és az agresszorok menten visszahúzódtak. Erőnk elég volt a háború megfékezéséhez, de ennek a puszta tudata és hangozta­tása kevés lett volna. Tet­tekkel la be kellett bizonyí­tani, hogy az emberiség Job­bik fele, a szocialista világ mindenre el van szánva a béke megvédéséért Végső esetben arra Is, hogy az ag- resszort elpusztítva egyszer és mindenkorra Mirtsa a háborúnak még a gyökerét is. Ennek bizonyítására kel­lett Mpróbálnl a Szovjetunió meglévő nukleáris fegyve­reit; ezért kellett a szocia­lista tábor országainak in­tézkedéseket tenni hadsere­gük erősítése érdekében. Az SZKP XXII. kongresz- szusa sokat foglalkozott a békével. Ez törvényszerű, hisz a kommunizmus építé­sének nagyszerű programja megköveteli a háborúk örök száműzését. A kongresszus nemcsak összegezte és he­lyesnek tartotta a békéért folytatott harc eddigi mód­szereit és eredményeit, ha­nem űjabb útmutatással Is szolgált. Hruscsov elvátárs előadói beszédében mondta; „Határozottan és aktívan kel1 cselekedni, hogy idejében, amíg nem késő. lefogjuk a háborús mrújtogatók bűnös kezét. A békeharc — mint minden harc — magától érte­tődően erőfeszítéseket és ki­tartást követel. Birkózás köz­ben az ember nemcsak ad, hanem kap is ütéseket. De szabad-e félni ettől, amikor az egész emberiség sorsáról van száj Meg kell érteni: elsősor­ban maguktól a népektől, a népek elszántságától és aktiv kiállásától függ, hogy béke lesz-e a földön, vagy pedig az emberiség egy újabb világhá­ború katasztrófájába sodró­dik. Fokozni kell a népek éberségét az imperialista há­borús gyújtogatók fondorla­taival szemben. A népek ak­tiv háborúellenes megmozdu­lásait nem szabad a háború kitöréséig halogatni, azon­nal meg kell indítani a har­cot, nem szabad megvárni, amíg hullani kezdenek az atom- és termonukleáris bom­bák.” • /í XXII. kongresszus esz- CSL méi világos útmuta­tással szolgálnak, s mindjob­ban megértik az emberek szerte a földön mindenütt. Megértik, hogy a békét nem elég óhajtani. Harcolni kell azért mindenkinek, mert a szavak szele nem mozgat malmokat. (V. J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom