Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-23 / 302. szám

1961. december 23. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf 3 INTERJÚ magánügyben Akaratomon kívül zavarba hoztam tegnap két embert. Jártam már jónéhányszor a Járműjavítóban. Hol a szakmunkásképzés érdekelt, hol a dolgozók üdültetésével foglalkoztam, máskor a be­tegek ellátásával, s egyéb szociális természetű ügyek­kel. Most más forgott a fe­jemben. Látogatásom lévén két nappal karácsony előtt, egyetlen kérdést vittem ki tarsolyomban: mi lesz a ka­rácsonyfa alatt? A karácsony családi ün­nep, ez a kérdés tehát magán­jellegű. Ezért bevezetőben mindjárt elnézést kértem a bizalmaskodásért. Talán ez volt a baj... FEKETE KÖRÖMCIPÖ A szakszervezet üzemi iro­dájában találkoztam Aszta­los Ferenccel. A fiatalember a kovácsműhelyben dolgozik, egyébként az üzemi KISZ alapszervezet titkára. — Ügy tudom, nemrég nősült — fordultam feléje. — Májusban... szép KISZ esküvőnk volt — mondta. — Felelne nekem egy kér­désemre? Félreértette. Arca pillana­tok alatt tarosra gyúrt. Gyor­san megnyugtattam, hogy engem csak az érdekel: mi kerül vasárnap este az első közös karácsonyfa alá. — Non leszek ünneprontó, az asszonyka nem tudja meg sokkal hamarabb tőlem, be­szélgetésünk szombaton je­lenik meg a lapban. Zavara felengedett, ■ el­mondta, felesége vágy* fe­kete körömcipő volt. — Már megvan, megvet­tem — mesélte. — Es maga mit kap? — Nem tudom... Nem árulta él, nagyon titoktartó. Hát bizony, most nem lesz nagy karácsonyunk. Majd jövőre! A második kará­csonyfát már az otthonunk­ban állítjuk fel. Szövetkezeti lakást igényeltünk, talán augusztusra már meglesz.­GOMBFOCI — ES A FANTÁZIA Méri Sándor, a vállalat dekorációs csoportjának veze­tője is zavarba jött. — Kifecsegjem a családi titkot? Előre megtudják ott­hon, hogy mit kapnak — oda a titokzatosság varázsa, kisebb lesz az öröm. Csak egy nappal hamarabb? Na jó, hát majd eldugom szom­baton az újságot... Szóval... mi öten vagyunk: három gyerek és mi, öregek. Évike a legnagyobb, 11 éves, ara­nyos, jó gyerek, sokat segít anyukájának, és mindig jó bizonyítványt hoz haza. Ti­biké 9 éves, nagy betyár. Csupa elevenség. De azért nem rossz — tette hozzá gyorsan. — Négyes tanuló és otthon is segít. A kis Csabi most elsős, félénk fiúcska, nagyon anyás. Mind megérdemlik, hogy sok aján­dék kerüljön a fenyő alá. Lesz is. Évikének téli- kabát, blúz, cipő, gyöngy­himző-játék, kisnyomda. Ti­binek gombfoci, „Lóverseny”- játék, könyv, Csabikának kisautó, repülő, vár katonák­kal... És csoki, narancs, meg amit még karácsonyfa alá lehet rakni, mindent talál­nak majd ott. — És anyuka? — Ó, kap a mama is! Egy szép ruhának való szövetet, és hozzá valami szép , bizsu- gamiturát... Azt hiszem fut­ja még egy pár buridacipőre is... Hát így... Tessék? Hogy én?... Nagyon titkolóznak otthon, de tudom, a gyere­kek gyűjtögették a pénzűket, biztosan vár rám is valami meglepetés. — A karácsonyfa titkát is­merik-e a gyerekek? — Csak Évikém. Neki kü­lön öröm, hogy segíthet anyu­kának a fenyő díszítésénél. De a két kisfiú nem tudja a titkot. Szárnyal a fantáziá­juk. Levelet írtak a Télapó­nak, s most találgatják: tel­jesíti-e kívánságaikat. Hát teljesíti. Had örülje­nek! —- rónai — Baráti megbeszélést — nem értekezletet tartottak a „háromezernégyeseku (Folytatás az 1-ső oldalról.) daságok is kiveszik majd ré­szüket Külön felhívta a fi­gyelmet arra, hogy tsz-eink- ben — a párt politikájának megfelelően — már tervkészí­tés idején állapodjanak meg a jövedelemelosztás módoza­taiban. Ajánlotta, hogy a bevált és hagyományos mun­kaegység-rendszert ötletes premizálási formákkal gaz­dagítsák. Javasolta, hogy va­lamennyi gazdasági intézke­dést széleskörű politikai fel- világosító munkával támasz- szanak alá. Nyíri Béla elvtárs beszá­molóját élénk vita követte. A kihelyezett termelőszövet­kezeti elnökök, mezőgazdá­szok és pártmunkások egy­más után beszéltek a közös gazdaságokban szerzett ta­pasztalataikról. — Jól esik, hogy néha a felsőbb szervek gondolnak ránk, megkérdezik tőlünk, hogy vagyunk, milyen prob­lémáink vannak. — így kezd­te hozzászólását Gyólai Já­nos, a tiszasasi Rákóczi Tsz elnöke. Elmondotta, hogy hat évvel ezelőtt jött Szol nők megyébe, s a mester­szállási termelőszövetkezetbe került elnöknek. Azelőtt ipa­ri munkás volt. Mire azon­ban megismerte Mesterszál­láson az embereket, rendbe­hozta a hibákat, eltelt két év, s a megye vezetői úgy gondolták, hogy a járási párt- bizottságon is el tudja látni azokat a feladatokat, ame­lyeket a mezőgazdasági mun­katársnak végeznie kell. Két évet dolgozott a járási Dárt- bizottságon, s most két éve ismét termelőszövetkezeti el­nök Tiszasason. — Véleményem az, sokkal jobb lett volna engem négy évvel ezelőtt Meserszálláson hagyni. Szerintem nem sok értelme van annak, hogy két-három év után mindig máshelyre helyezzenek ben­nünket Szeretnék végleg Ti­szasason maradni. A következő felszólaló Varga Sándor volt, a tisza- ig&ri Petőfi Tsz elnöke. O TOUÉRTÉKESITÉS! SZERZŐDÉST Kuruc vezérek patinás papírjai között Avatatlanok számára ne­hezen, sőt alig olvasható so­rok barázdálják a sárgás, tö­röttszélű papírlapokat A tinta sem fekete, vagy sö­tétkék, ámint megszoktuk, hanem fakóba ma, gubacsból készült Az írások alján pi­ros viasz, vagy címeres os­tyapecsét ékeskedik, s a dá­tum helyén latin szavak áll­nak: die b= nap, mentit «= hónap, anno = év. Mindez furcsa, de csupán külsőség. Az érdekesség a szövegek tartalmában rejlik. Nem hiába gyűjtötték össze a Szolnoki Levéltár dolgozói a Rákóczi-kori oklevéltárt, melyet most a közeljövőben a Damjanich Múzeummal együttműködve bocsátanak közre. A szatmári béke meg­kötésének 254. évfordulója teszi különösen időszerűvé a gyűjtemény megjelenését, de ezek a régi okmányok kü­lönben is sok figyelemre­méltó, fontos adattal szol­gálnak korunk, történettudó­sok és egyszerű érdeklődők számára egyaránt. Az 1703—1711 között eltelt időből származó Írások kö­zül legérdekesebb a II. Rá­kóczi Ferenc sajátkezű alá­írásával ellátott oltalomlevél Jászberény város lakosainak. A fejedelem, a kurucok leg­főbb vezére ebben tanúsítja, hogy a város lakósai ^Hazá­jukhoz s Hozzánk igaz sze- reteteknek t hűségeknek megbizonyítására magokat megjelenteték", védelmét kérték, s el is nyerték azt. Súlyos büntetést helyez ki­látásba azok számára, akik a város lakóit személyük- í ben, vagy jószágukban bán- j tani, károsítani merészelik. ,,Hazánk oltalmát egyenlő erővel és értelemmel mind­nyájan munkálkodjukl" — olvasható Bercsényi Miklós kurucvezémek a jászkunok­hoz intézett levelében. Az írást 1706-ból keltezték, mi­kor az ellenség át akart kel­ni a Tiszán, s Bercsényi en­nek"» veszélynek elhárításá­ra kérte a jász és kun gya­logság segítségét. Károlyi Sándor, a később árulóvá lett kuruc tábornok is kéréssel fordul a lakos­sághoz, a támadásba lendülő sereg részére kér sürgős élelmiszer-utánpótlást: „Vala­mennyi kenyérnek készítését remélhetik, éjjel-nappal ké­Antal Árpád és Fodor Zoltán elmerülte« tanulmány« *64 éves okiratokat elsősorban arról beszélt, mi­lyen nagy a szakember- hiány termelőszövetkezetük­ben. „Kellene egy jó állat- tenyésztő szakember” — mondotta. Majd így folytat­ta: — Helyes volna, ha a já­rási szervek többször össze­hívnák a termelőszövetkezeti elnököket, hogy kicseréljék tapasztalataikat Csak egy példát említek. Építettünk egy ötven férőhelyes szerfás istállót, de azt senki nem mondja meg, hogy nem az ere­deti terv szerint épült De nem is ötven, hanem nyolc­van férőhelyes lett. Teljesen kész az épület, víz is bent van, sőt téliesítették is. Helyes volna, ha megnéznék más termelőszövetkezeti ve­zetők ia ezt az épületet Tag­ja vagyok a járási népi el­lenőrző bizottságnak, s lá­tom milyen nagy költséggel építkeznek azok a szövetke­zetek, amelyek okkal vagy ok nélkül ragaszkodnak a típustervekhez. Gócza József, a Jászkíséri Kossuth Termelőszövetkezet elnöke kéréssel fordult az értekezlethez. — A kihelyezett termelő­szövetkezeti elnökök ne csak egyszer találkozzanak egy évben — mondotta. — Mó­dot kell találni arra, hogy legalább járási szinten ta­lálkozzunk, ahol mód volna a vélemények, tapasztalatok kicserélésére. — Szeretnék Boost már tsz-elnök lenni — ezzel kezd­te felszólalását Kakukk Ká­roly, a kunszentmártoni Zal­ka Máté Termelőszövetkezet kihelyezett elnöke. Elmon­dotta, hogy a hétből 4—5 nap nem tud a szövetkezet­ben tartózkodni, mert min­dig valami értekezleten kell lennie. Kérte, csökkentsék valahogy az improduktív ér­tekezletek számát a Jobb munka érdekében. Szabó János a kétpói Sza­badság Termelőszövetkezet főmezőgazdásza elmondotta, hogy ebben az évben szövet­kezetükben négyszáz szarvas­marhát hizlaltak. Azonban az állatforgalmi vállalat több mint kétszázat most nem vesz át, mondván, nincsen kerete az átvételre. Kiss Jenő, aki a jászfény szarui Lehelkürt Termelő­szövetkezetben dolgozik, fi­gyelemreméltó eredmények­ről számolt be a találkozás résztvevőinek. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezet az előző évet 1700 004 forint mérleghiánnyal zárta. Ebben az évben jelentősen javult a helyzet. Egy millió forint mérleghiányt visszafizettek az államnak, ugyanakkor az egy munkaegységre eső ér­tzttsik ét az helységek lovas­kocsikon ha valamerre a hadnak a magamnak hírét hallják, utánunk szállítani el ne mulasszák A „Tisza—Duna közt kom- mendirozó generálit Bottyán János" aláírású, 1509-ből származó engedély arról ren­delkezik, hogy az ellenség­től veszélyeztetett Jászberény város lakói barmaikat má­sutt is legeltethetik, jártat- hatják, s más városok bí­rái, lakossága köteles ebben segítségükre lenni. A fényes történelmi sze­mélyiségek fogalmazványai, sajátkezű aláírásai önmaguk­ban is érdekesek. Keczer Sándornak, Rákóczi szám­adójának nevét nem őrzik az iskolai történelemköny­vek, mégis az ő egyik feljegy­zése az, mely talán a legtöb­bet mond a korról, s a feje­delemről. Az 6 tanúsága sze­rint Rákóczi gondoskodott a sebesült kurucz közkatonák­ról is. Kettőjüknek százhá­rom ezüstforintot és tizen­két polturát utalt ki segély­képpen. A Szolnoki Levéltár kuta­tóinak kétévi szorgos, elmé­lyült tudományos munkáját testesíti meg ez a fotókópiá­kat, eredeti nyelvű átíráso­kat tartalmazó gyűjtemény, melyet örömmel és haszon­nal forgatnak majd a nyel­vészek, történészek, s az ol­vasók is. Z. J. A nőmozgaiom hírei Szolnokon az L kerületi nő­tanács tagjai a közelgő ünne­pek alkalmából nemcsak sa­ját szeretteik megajándékozá­sára gondoltak, hanem a gyámügyi hatóság anyagi se­gítségévéi örömet szereztek Czakó István 12 éves vak fiú­nak isi Szakács Imréraé, a ke­rületi nőtanács vezetőségi tagja a kisfiú édesanyjával közösen vásárolta meg a ci­pőt, melegítőt, pulóvert, zseb­kendőt. A ruhaneműt tartal­mazó csomagot eljuttatták az intézetben élő Czakó Pistá­nak. Üjszászon a közelmúltban értelmiségi, vasútat ét ter­melőszövetkezeti asszonyok baráti találkozót tartottak, ahol közös problémáikról be­szélgettek. • A jászberényi járásban igen nagy érdeklődést tanúsí­tanak az asszonyok a „nők­és a szülők akadémiája” iránt. Mintegy ezerkétszázan láto­gatják e rendezvényeket Több olyan példát említhe­tünk, mint a jászalsószent- györgyi, ahol hetvenhárman jelentkeztek, most pedig százan-százhuazan hallgatják « előadásokat. Jászjákóhal- mán la hasonló eredmények­ről számolhatnak be. • Január 3-án kezdődik Szol­nokon a pártiskolán a járási, városi, községi és körzeti nő­tanácsok titkárai részére « háromnapos tanfolyam. Első nap az SZKP XXI1. kong­resszusának jelentőségéről tartanak előadást, másnap a nőmozgalom időszerű kérdé­seiről Erdei Lásztóné, az Or­szágos Hőtanács titkára tájé­kozhatja az asszonyokat, a harmadik napon pedig a má­sodik ötéves terv feladatai­val ismerkednek. Konzultá­ciók, szemináriumi foglalko­zások követik az előadásokat. A háromnapos tanfolyam cél­ja, hogy módszertani segítsé­get is adjon a nőtanács veze­tőinek a feladatok megvaló­sításé HOZ. * A turkevei nőtanács ezév- ben is eredményesen segítet­te a társadalmi ünnepségek rendezésével foglalkozó ál­landó bizottságot. Tizenkilenc névadó ünnepségen nyolcvan­hat kisgyermek kapott nevet, a KISZ-szervezettel együtt pedig huszonöt esküvőt tettek ünnepélyessé, emlékezetessé. ték meghaladja a huszonhat forintot. Ezután került sor Csáki István elvtárs felszólalására Hangsúlyozta: — Elmondhatjuk, hogy azok a termelőszövetkezetek, me­lyekbe pártmegbízatással küldtünk ki elvtársakat gyengék voltak. Éppen ez­ért azt vártuk tőlük, hogy ezeket a gyengén gazdálkodó szövetkezeteket jó irányító és szervező készségükkel szakmai irányításukkal jól működő közös gazdaságokká tegyék. Tapasztalatunk az hogy a termelőszövetkezetek többségében ugrásszerűen megmutatkozik az eredmény. Az elmúlt évben megyénk­ben száz olyan gazdaság volt, amely gyengén műkő dött Ebben az évben ez a szám húsz-huszonötre tehe­tő. Mindez az elvtársak jó munkájának köszönhető. An­nak, hogy termelőszövetke­zetükben eredményesen, tu­dásuk legjavával dolgoztak Csáki István ezután is­mertette azokat a feladato­kat, amelyek az ötéves terv során termelőszövetkezeteink re hárulnak. — Különös gondot kell for­dítanunk munkánk eocén a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés fejlesztésére — folytatta tovább Csáki élvtárs beszámolóját. — Ugyanakkor az aszállyal is kell számol­nunk megyénk területén. Ki­lencvenezer holdat akarunk öntözni a jövő esztendőben, s ebből hatvanezret a szövetke­zetek területén. Tervünk hogy a következő évben leg­alább húszezer katasztráli- holdon termeljünk kukoricát öntözéssel. Ha ezt meg tud­juk oldani, nem lesz problé­ma a takarmányozási Felszólalt a találkozón K Nagy Sándor elvtárs 19, az FM Szövetkezetpolitikai Fő­osztályának vezetője. — Most amikor túl va­gyunk a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének nagy és sok problémával teli munká­ján, főgondunk legyen, hogy a termelőszövetkezetek meg­szilárdításán dolgozzunk — mondotta többek között — Több, mint hatezer élvtárz ment ki termelőszövetkeze lekbe dolgozni országos vi­szonylatban. Elismerés illeti azokat az elvtársakat akii­nem kímélve magukat dol­goztak, hogy termelőszövetke zetükben eredményekről le­hessen beszámolni. — A gyenge termelőszövet kezetek megszilárdítása, meg erősítése országosan is fontos Kiszámoltuk, ha a gyenge termelőszövetkezetek terme­lési színvonalát legalább s közepesre emeljük, akkor ez legalább hét százalékos tér mésnövekedést jelent orszá­gos szinten. Véleményem az hogy a szövetkezetek megerő sítése nemcsak pénzügyi kér­dés, hanem hitet kell adni az embereknek, bizalmat a sző vetkezeti tagoknak és nen utolsó sorban politikai mun­kát kell végezni ahhoz, hogy szövetkezeteink megszilárdul janak. Befejezésül elmondotta hogy a 3004-es kormányhatá­rozatot a gyengén működf termelőszövetkezetek segíté­sére adták ki. Az 1962. évben érvénybe lépő 3004/4-es kor mányhatározat biztosítj» azoknak az elvtársaknaR az anyagi segítséget, akik a ter­melőszövetkezetekben ma radnak. Tehát ez a rendelei stabillá teszi a vezetőket, e amennyiben a termelőszövet­kezet nem tud elég anyag' segítséget adni Samukra úgy azt a rendelet lehető v' teszi. A felszólalásokra Nyírt Béla, a megyei tanács elnök­helyettese válaszolt. Majd az értekezlet záróakkordjakén Kökény István kívánt a párt és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága nevében eredményes és gazdag újesz­tendőt minden kihelyezett ermelőszövetkezeti vezető­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom