Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-23 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megye 'A/éftitifi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XII. évfolyam, 302. szám. Ara: 50 fillér 1961. december 23., szombat. Baráti megbeszélést — nem értekezletet tartottak Már omezer négy esek' a 99• Tegnap délelőtt mintegy másfélszáz termelőszövetkezeti szakember gyűlt ösz- sze a megyei tanács nagytermében. Egytől egyig olyanok, akik a párt javaslatára, a 3004-es kormányrendelet alapján vállal­tak termelőszövetkezeti munkát. Őket hív­ják megyeszerte keresetlen közvetlenség­gel háromezemégyeseknek; s tegyük hoz­zá: a szeretet, a megbecsülés hangján ne- rezik Így őket. Összejövetelük is csak kül­sőleg — díszterem, elnökség — mutatta értekezlet képét; valójában elvtársi, ba­ráti találkozó volt az. ,66 Az összejövetel elnökségében helyet foglalt K. Nagy Sándor, az MSZMP KB tagja, az TM szövetkezetpolitikai főosztályá­nak vezetője; Csáki István, a megyei párt- bizottság első titkára; Kökény István, a me­gyei pártbizottság titkára; Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Nyíri Béla, a megyei tanács VB elnök- helyettese; Kasza Béla, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője. Kökény elvtárs megnyitó szavai után Nyíri Béla fordult a megjelentekhez. Szövetkezeteink megszilárdítása ma is kulcskérdés •■■v Kedves Elvtársak! Már az első tsz-ek megalakulása Idején látható volt, hogy azok a kö2ös gazdaságok működ­nek: majd legeredményeseb­ben, melyek megtalálták a vezetésükre leghivatottabb elvtársakat — mondotta — Tsz-eink megszilárdítása ma Is kulcskérdés, holnar is az lesz. Olyan vezetőkre van szükségünk, akiket szeret a tagság, akik adnak gazdatár­saik véleményére, akik a tsz- demokrácia teljes tisztelet- bentartása mellett képesek a határozott, emberséges irá­nyításra. — Tíz ,évvel ezelőtt nagyon nehéz vplt ilyen vezetőket ta­lálni; hiszen kevés volt azok­nak a száma, akik figyelem­re méltó nagyüzemi tapaszta­lattal bírtak. Abban az idő­ben, amikor még a felsőbb vezetés is nélkülözte a kívá­natos tapasztálatkincset, elő­fordult, hogy a gyengén gaz­dálkodó tsz-ék elvtelen anya­gi segítséget k,aptak. Ez per­sze nem oldotta meg a prob­lémákat. Nem vezetett sikerre az a próbálkozás sem, mely a járáson, olykor a megyén keresztül kívánta kijavítani a hibákat. Mindannyian szívesen emlékszünk vissza a nagy át­szervezés idejére. Ekkor szá­mos közös gazdasában a pár­tonkívüliek köréből hangzott el az az óhaj, hogy mielőbb alakuljon meg a szövetkezeti pártszervezet. Ez cáfolhatat- lanul bizonyítja azt, hogy dolgozó parasztságunk a párt útmutatására akar támasz­kodni munkájában. — Megalakulás után a „ho­gyan tovább” nyitját soktsz- ben megtalálták. E tsz-ekben szinte egyik évről a másikra megkettőzték azt az áru- mennyiséget, melyet előbb a kisparcellákra szaggatott föld adott. — Pártunk többízben meg­vizsgálta a tsz-ek helyzetét s megfelelő határozatokkal siet­tette a gyengébben gazdálko­dó szövetkezetek megszilár­dítását. Egyben megszüntette az elvtelen, állami támogatást: Így alapot teremtett a 3004-es kormányhatározat megalkotá­sához. — Napjaink állami támo­gatásának rendszere megfelel korunk gazdaságpolitikájá­nak. Még 1958-hoz viszonyít­va is óriási fejlődést tapasz­talhatunk megyeszerte. Nyíri Béla elvtárs ezután kifejtette, hogy a 3004-es kor­mányhatározatban foglaltak alapján — a párt volt az, mely számos, fontos funkciót betöltő elvtársat felkért a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek megsegítésére. iSokan jelentkeztek, s éppen a leg­nehezebb feladatok megoldására A mezőgazdaság újabb har­cosainak érdeme azonban nem csökkenti azokét, kik már hat-hét évvel ezelőtt tsz-beli munkával cserélték fel a párt- és állami appa­rátusban betöltött munkakö­rüket. Megyeszerte megbecsü­lés övezi ezért Gyóllai Jánost, a tiszasasi Rákóczi Tsz, Csó- tó Istvánt, a mezőhéki Tán­csics Tsz, Tóth Mihályt, a ti- szakürti Hunyadi Tsz. Tamási ándort, a tiszaörvényi Dózsa Tsz elnökét; noha néhányukat azóta más területre szólította a népgazdaság érdeke. — A 3004-es kormányhatá­rozat alapján — folytatta Nyíri elvtárs — eddig száz­ai etvenégy elvtárs került me­gyénk tsz-eibe; tehát majd­nem minden közös gazdaság­ra Jutott egy-egy az önkén­tesekből. Legtöbben elnökök, majdnem ugyanannyian me­zőgazdászok lettek, néhányan a pártszervezetek titkárai. Napjainkban száznál többen végeznek értékes munkát szö­vetkezeteinkben. A baráti találkozó előadója elismeréssel emlékezett meg Détár Mihály, Hegyi István. Friedrich Ferdinánd, Kalmár József, Bereczki László, Bóii Imre és más elvtársakról. Hallgatóinak derültsége köze­pette megjegyezte: „Az elv­társak zöme megérdemelné hogy megemlítsem nevét — ám örvendetesen sokan van­nak- időm pedig rövid. Az ő fáradhatatlanságuknak kö­szönhető, hogy megnyerték a dolgozó parasztság szívét — s ezzel rövid esztendők alatt gyökeresen megjavult Szajol, Jászivány, Tiszagyenda és sok más falu tsz-einek gaz­dálkodása. Nem egy, koráb­ban gyenge szövetkezet az országoshírűek sorába emel­kedett.” Nyíri Béla beszámolójában arról is beszélt, hogy meg­becsülés illeti azokat is, akik jószándékuk, szorgalmuk el­lenére sem tudták elérni ed­dig a kitűzött célt. Nékik nincs okuk nyugtalanságra! Továbbra is számíthatnak a párt és gazdatársaik bizalmá­ra, de segítségére isi A megyei tanács VB elnök- helyettese ezután elmondta, hogy mind a maga, mind munkatársai tevékenységében is fordultak elő hibák. Ügy vélte, hogy a 3004-es határo­zat embereinek és a szövet­kezeteknek nyújtott támoga­tásuk nem volt minden eset­ben kellően differenciált; 6 hogy olykor gyorsabb is lehe­tett volna a segítség. Gazdasági intézkedéseinket kísérje széleskörű politikai munka A legfontosabb feladatokról szólva a második ötéves terv célkitűzéseiről; a gyengén gazdálkodó tsz-ek megszi­lárdításáról beszélt. Az utóbbi elsődleges eszközeként a va­lóban hivatott vezetői gárda kialakítását említette. Remé­nyét fejezte ki, hogy a meg­szilárdítás munkájából a kor­szerű agro- és zootechnikai eljárásokat már sikerrel al­kalmazó tsz-ek és állami gaz­(Folytatás a 3. oldalon) Működik a szivattyú Nem Tesznek többé „száraz “ Szolnokon Lapunk keddi számában beszámoltunk arról, hogy mi okozta a kétnapos vízhiányt Szolnokon. Most kedvező hír­rel örvendeztetjük meg olva­sóinkat. A vízművek Verseghy úti telepén felszerelték a percen­ként 7 ezer litert adó, beépí­tett vízszivattyút. Az állandó szivattyút már kipróbálták és kifogástalannak találták az ellenőrzést végző szakembe­rek. Mészáros Pál, a Víz- és Csatornaművek műszaki ve­zetőjének információja sze­rint, jelenleg még az ideig­lenesen felállított szivattyú szolgáltatja a város lakossá­gának a vizet. Amennyiben a szükség úgy kívánná, bárme­lyik percben beindíthatják az állandó szivattyút is. Ezzel elkerülhető, hogy akár a leg­rövidebb ideig is újra víz­hiány legyen a megyeszékhe­lyen. Brezsnyev Kalkuttában Kalkutta (TASZSZ). Csü­törtökön Kalkuttában, a Ra­bindranath Tagore Stadion­ban L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának elnöke tiszteletére rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakóival Este a Leg­felső Tanács elnöke Kalkuttá­ban felkereste a Nemzetközi Klubot és találkozott a klub tagjaival. (MTI) Mat Interjú magánügyben ☆ A gyarmati rendszernek nincs helye a földön Rádió műsor Családi körben Az utolsó dekád küszöbén Helyzetjelentés az üzemekből” / December elején bejárta az országos sajtót egy ap­rócska hír, amelyről mi már hasábokban számoltunk be olvasóinknak, öt hónappal a tervezett határidő előtt meg­kezdődött a Tiszamenti Ve­gyiművek szuperfoszfátüzem komplex kipróbálása. Most — az esztendő utolsó napjai­ban — felkerestük Bán Lász­ló igazgatót, s megkértük: számoljon be a termelés je­lenlegi állásáról. — A hét közepén éves kénsavtermelési tervünket 200 tonnával túlteljesítettük. December 31-ig ez a meny- nylség 100 tonnával, még nö­vekedik. Figyelemre méltó eredmény ez, hiszen a kénsavgyártás mellett bővítettük is az üze­met és a munkálatok miatt elég sok kiesésünk volt. A szuperfoszfátüzem a kísérleti gyártás során 1700 tonna nyersfoszfátot dolgozott fel. Jelenleg a gépi berendezések javításán dolgozunk és csak a jövő év első napjaiban kezdjük a próbagyártást. Tovább haladnak az építke­zések is, s ahol objektív okok nem nehezítik a munkát, ott az építő és szerelő vál­lalatok is teljesítik évi be­ruházási tervüket Telefonon hívtuk fel a mezőtúri Téglagyári Egyesü­lés főmérnökét, Holtzknecht Gyulát. — Halló! Nyersgyártás; ter­vünket már teljesítettük és ez közel 108 millió téglát jelent. Égetési tervünk közel 96 millió tégla volt, s ezt ötezer darabbal túlszárnyal­tuk. Már folyik a jövő évi Tegnap még hiányzott az olcsó bor, korlátlanul kaphatók a te termékek, 150 ezer forintos napi forgalom nyersgyártás előkészítése. Nagyjavításokat végzünk a telephelyeken, s a présgé­pek, törők és keverők ha­marosan megjavítva várják az újévi agyagszállítmányt. Átalakítottuk a karcagi tég­lagyár II. számú üzemének berendezéseit és gépesítettük a kunszentmártoni üzem­egység anyagtárolóit. A fel­újításokra több millió fo­rintot fordítottunk. Több konyhabútor és festett garnitúra A Tisza Bútorgyárban már „gond nélkül” dolgoznak az asztalosok, hiszen pénzügyi tervüket december 20-ig tel­jesítették! Év végén több mint egymilliós többletnye­reséget tudnak majd felmu­tatni. A forintokat bútorra átszámítva Németh igazgató elvtárs elmondotta, hogy 15 210 konyhagamitura — több is a tervezettnél — ké­szült az idén. Az újonnan létrehozott festéküzem vi­szont azt is lehetővé tette, hogy 1030 garnitúrát festett állapotban adhassanak át a kereskedelemnek. Az év utol­só két napjában leáll az üzem, hogy aztán az 1962-es esztendőben sokkal nagyobb lendülettel láthassanak az új feladatok megoldásához. Orkán és társai — Halló, itt a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyárból Erdődi Imre. A hét elején teljesítettük a terv­ben szereplő gépek gyártá­sát Is. Egyirányú tárcsás bo­ronából hétszáz, az Orkán járvazúzóból, amely a mi szabadalmunk, továbbá a ZK kultivátorból ezer-ezer darabot, az MO—4-es gépi r morzsolóból pedig 300 dara- | bot gyártottunk az idén. 1962-re újabb tízmilliós be­ruházási keretet kaptunk az új szerelőcsarnok teljes fel­építésére és berendezésére... Szolnok élelmiszerboltjai közül néhányat meglátogat­tunk, s érdeklődtünk, hogy az ünnepek előtti csúcsfor­galom idején milyen árukat keres hiába a vásárló. CSEMEGEBOLT A VÖRÖS CSILLAG ÜTŐN Dögéi László boltvezető el­mondotta: — Egyedül a bor miatt panaszkodhatunk. Csupán a drágábból van raktárunkon: a 36 forintos csemegevörös­ből kaptunk elegendő meny- nyiségét. Sokan keresik az olcsó fajtákat, helyette azon­ban legfeljebb sört adha­tunk. abból ugyanis van bő­ségesen. — Rendeltek olcsó bort is? Igen. És bármilyen meny­nyiséget átvennénk. Egy nap alatt akár 500 palackkal is eladnánk, ha ienne. — Az élelmiszerek közül mi hiányzik? ---­— Mindenből van elegen­dő. A háziasszonyok örömé­re, most vajból is annyit vá­sárolhatnak, amennyit csak akarnak... 1-ES SZAMÜ ÉLELMISZER BOLT A megyeszékhely egyik legforgalmasabb üzlete, s most az ünnepek előtti na­pokon szüntelenül zsúfolva vásárlókkal. Az árukészlet bőséges. Vaj, tejföl, tizenöt- fajta friss húskészítmény, köztük kenőmájas is kapha­tó. Érkezett a nagyon kere­sett. hat forintos olajoshal­ból és a libamájkonzervbői is nagyobb szállítmány. — Szombaton reggel — mondotta Lázár József bolt­vezető — ötszáz liter olcsóbb bort és déligyümölcsöt ka­punk. — Mekkora a napi forga­lom? — Az évi átlag alig haladja meg az 50 ezer forintot Az ünnepek előtt azonban elér­te a 130 ezer forintot. A pén­teki azonban még ennél is nagyobb volt: meghaladta a mósfélszázezret. CSEMEGEKERESKEDELMI VÁLLALAT A csemegebolt vezetőjének felvilágosítása szerint egye­dül háztartási csokoládé nincs. — Egyéb ,hiánycikk? — Mindenféle élelmiszer bőségesen kapható boltunk­ban. Különösen déligyümölcs van nagy választékban. — Olasz és belföldi gesztenye, kitűnő Jonathán alma érke­zett. Vaj és egyéb tejtermék bőségesen vásárolható. Süte­ménybe valók hasonlókép­pen. És nincs hiány mazso­lából, dióból bői és másból sem — fejezte be nyilatko­zatát Duda Mihály boltveze­tő. Uj olaj mező az Alföldön Venyige Sándor, a Nagy- alföldi KŐolajtermeló Válla­lat igazgatója elmondotta, hogy tervük teljesítéséhez még ötszáz tonna kőolaj hi­ányzik, de az utolsó dekád­ban lemaradásukat megszün­tetik! — December 3-án a pusz­taföldvári mezőben egy új kútsor kezdte meg. termelé­sét — mondotta Venyige elv­társ. — Az új kutak naponta 180 tonna kőolajat adnak. A kutakhoz felépítettünk egy ötszáz és egy ezer köbniéte- res főgyűjtő tartályt. A va­súti vágányt mintegy száz- méterrel meghosszabbítottuk és az állomáson öt darab, úgynevezett töltőpipát sze­reltünk fel. Négy kilométer, gőzzel fűthető olajgyűjtő ve­zetéket fektettünk le és üzembehelyeztük a megfele­lő kazántelepeket is. Lapzárta előtt táviratot kaptunk az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói­tól, amelyben őrömmel je­lentik, hogy 1961-es doku­mentált tervüket, amelyet felajánlásaikkal felemeltek december 11-én teljesítették Azóta további 2400 méterre több szénhidrogén kutat mé lyítettek le. A program so­rán átadtak húsz olaj- é- 24 szénhidrogén—gáztermet kutat. A távirat kézhezvétele, utár telefonon hívtuk fel a válla lat igazgatóját, Mezősi Jó zsefet. Elmondotta, hogy az augusztusban bekövetkezel i hajdúszoboszlói gázkitörés színhelyétől kétszáz méterre egy úgynevezett irányítót! ferdefúrást végeztek. Magyar- országon ezt a módszert most vezették be először, szovjet és román segítséggel. Az irányított ferdefúrás si­került és a gázmező gázktn- cse zavartalanul jut el ren­deltetési helyére.., — bis — Pusztító árvíz Kongó keleti tartományában S t a n le y v i 11 e (TASZSZ). A szűnni nem akaró zápor­eső következtében a Stanley­ville mellett két oldalról fo­lyó Kongón és Csopó nevű mellékfolyóján a vízállás rendkívül magasra szökött. Víz alá került Stanleyville egyetlen villamoserőműve. — Sötétség borult a városra, használhatatlanná vált a víz­vezeték, a hűtőberendezések leálltak. Megszűnt az élelmi­szerszállítás, minthogy a Stanleyvillet a város környé­kével összekötő utak járha­tatlanokká váltak. Megbénult a kikötő forgalma Simon Losala, a keleti tar­tomány miniszterelnöke, kije­lentette, a vízözön majdnem teljesen lehetetlenné tette a stanleyvillei ipari vállalatok működését. A viharosan tom­boló Kongó-folyó vízáradata elnötött számos falut, bányák kerültek víz alá, s az áradat elvitte a hidakat és szétmosta az utakat. Komolyan tartunk a külön­féle járványoktól, már befu­tottak az első jelentések a hastífusz és a dizentéria meg­betegedésekről. A Szovjet­unió gyógy- és élemiszerse- gélye, — amelyért hálásak va­gyunk a szovjet népnek — épp a legjobbkor jön. Min­dent elkövetünk, hogy az ár­víz katasztrofális következ­ményeit felszámoljuk, a lehe­tőségeink azonban nagyon korlátozottak. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom