Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

1961. november 17. S70LN0K MEGYEI NÉPLAP 3 Naponta 300—400 személy látogatja a szolnoki termál­fürdőt. Elsősorban tisztálkod­ni járnak ide az emberek, de sokan keresnek gyógyulást is reumatikus megbetegedések­re. Évtizedekkel ezelőtt még saját szakorvosa volt, aki tanácsot adott a vendégek­nek. Ma már nincs. Mostfür- dőjeggyel utalják be ide bete­geiket az SZTK szakorvosai. Szívesen, mert a víz gyógy- hatása nem rosszabb a leg­híresebb budapesti fürdőké­nél. Mégis az épület és az üzem léte a legnagyobb gond itt. A fürdő vendégei csak azért hosszankodhak, hogy a kádrészlegnél piszkos, meg­feketedett falak, máló vako­lat, lehullott csempék és csö­pögő vezeték teszi ízléstelen­né a helyiséget. Érthető, évek óta nem újítottak itt semmit. Naponta panaszkodnak is emiatt a vendégek, s a fürdő vezetői elismerik a jogossá­gát, de marad minden a ré­giben. Félünk, hogy leforrázunk valakit Á közös medence előteré­ben rozsdaette csövek és fű­tőtestek hevernek. Kiiktatták őket a hálózatból, de nem tudják pótolni. A gőzfürdő csökkentett nyomással és ala­csonyabb hőmérséklettel dol­gozik. r — Még így is attól tartunk, hogy leforrázunk valakit — mondja Bakó Ferenc műsza­ki vezető. Teljesen elavult az üzem csőhálózata, s a lakatosok nem merik meghúzni a csö­pögő csapokat, 'mert a mene­teket megette a rozsda. A műszaki vezetővel végig­járjuk az egész épületet, s bizony elszomorító látvány­nak lehetünk szemtanúi. Leégéssel fenyeget a villanyhálózat Túlterhelt, elavult és ve­szélyessé vált az egész épü­let villamoshálózata. A város­ban mindenütt 220-as áram kering, itt 110-re csökkentik a feszültséget a régi vezeté­kek miatt. A pince főfolyo­sóján szabadon, életveszélye­sen csüngnek a vezetékek. Többfelé régi nyitott motoro­kat lehet látni, melyek mun­kavédelmi szempontból is ki­fogásolhatók. A csöpögő víz még fokozza veszélyességü­ket . — Le kellene bennünket ezért csukatni — mondja el­keseredve a műszaki vezető. A trafóház főbiztosító táb­lája — szintén a pincében — távolról is hőt sugároz. A villanyszerelők mondják: — Többször füstöl a csúcs­forgalmi időben. A napokban leégett az egyik főbiztosíték, s darabok­ra törte, égette a vastag por­celánt. Bármelyik nap leéghet az egész villamoshálózat és üzemképtelenné válhat a fürdő is, meg a Tisza Szálló is. A kazánházból a szabadeget látni Meglepően rossz a kazán­ház állapota. Csupán az üze­meltetéshez legszükségesebb javításokat végzik el rajta. A fürdő több műszaki, techni­kai berendezéséhez hason­lóan a felépítés óta ott sem volt felújítás. A lapostetejű épületrészen hatalmas héza­gok vannak. A korhadt tető- szerkezet leszakadással fe­nyeget Talán mondani sem kell, hogy a csapadékos idő­ben hull az égi áldás a mun­kásokra, meg a berendezésre. Az épület külsőleg is elha­nyagolt. A Tisza-part felé eső kupola vakolata hullik. Az udvaron élelmiszert, ételma­radékot tárolnak, mely egész ségügyi szempontból is kifo­gásolható. Nem beszélve a bűzről, mely eláraszt ja a kör­nyéket a melegebb időben. Miért hanyagolják el a felújítást? Az épület és a berendezés felújítására egy fillérje sincs a vállalatnak. Tavaly 200 ezer forintot töröltek számlá­jukról, mert nem használták feL A kivitelező vállalat ugyan felvonult, de csak az egész épület tatarozására volt hajlandó. Erre viszont kevés­nek bizonyult ez az összeg. Az idén 202 ezer forint a fel­újítási keretük. — Ezt építésjellegű felújí­tásra nem szabad felhasznál­nunk — tájékoztat Harango­zó Antalné főkönyvelő. — így mosógépet, porszívót, ke­félő- és üvegmosógépet vet­tünk a bambi-üzemünk ré­szére. Szeptember 1-től az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóságot nevezték ki a Fürdő Vállalat főfelügyeleti szervéül. Tőle várják: talán segíteni fog a jelenlegi helyzeten. Abban is reménykednek, hogy az Ide­genforgalmi Vállalat átveszi tulajdonjogilag az épületet. Jelenleg ugyanis a Tisza Szálló „bérlője” a Fürdő Vállalatnak. Ki a felelős? Erre a kérdésre Szabó Mi­hály, a városi * tanács ipari csoport vezetője sem tudott választ adni. — A tanács vezetői tud­ják, hogy katasztrofális álla­potok uralkodnak a fürdőben — tájékoztat. — És igyeksze­nek is segíteni. Még ebben az évben rendbehozzák a ka­zánház tetőszerkezetét,- mert 5 centis hótól is leszakadna. Hosszú évek mulasztásait kell pótolni, A teljes felújí­tás 2,5 millió forintot igényel. Csupán a villanyhálózatra kell ebből 700 ezer forint. Ä városi tanács legutóbbi ülésén interpelláció is volt a fürdő ügyében. A tanács il­letékes szakosztályai most vizsgálják felül az épületet. A megyei tanács VB október 7-i ülésén határozott a vil­lanyhálózat felújításáról. így remény van arra, hogy foko­zatosan felújítják a szolnoki fürdőt. Elütő kontrasz. Csillogó fény, előkelő kiszolgálás a Tisza Szállóban, néhány ajtó­val távolabb pedig teljes az elhanyagoltság. Sürgős segít­ségre van szükség. A baj minden nap bekövetkezhet. S ki vállal felelősséget azért, hogy a megyeszékhely tiszta­sági fürdője elpusztul. Máthé László C Hallgató voltam egy KISZ tanfolyamon Kiss Béla, a Járműjavító KISZ titkára újságolta, hogy az üzemben háromszézki- lencven főt számlál a KISZ szervezet. De ennél jóval több fiatal tanul párt, KISZ és állami oktatáson, össze­sen négyszázhetvenöten vál­lalkoztak arra, hogy külön­böző iskolában és tanfolya­mon gyarapítják tudásukat. — Ezenkívül a munkás- és ifjúsági akadémiákon is szá­mítanak vagy kétszáz fiatal részvételére. A rövid tájé­koztatás után arra invitál a KISZ titkár, hogy látogas­suk meg Asztalos Feriéket, akik most tartják a foglal­kozást a KISZ politikai kör második évfolyamán. Elindulunk. Éppen vége a műszaknak, — emberfolyam hömpölyög a kapu felé. Mi KiMNiimimiiiiiMiimiMiimimiiiiHiiiiimiiiiiiiiiiuiiiiiiiHimiimHiiMiuMiiiuiiiiimimui« Erdő irtás a Tisza hullámterében Motoros fűrészek zaja ve­ri fel ezeken az őszi napo­kon a Tisza hullámterében húzódó öreg erdő csendjét. A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság tiszafüredi er­dészetének munkásai irtják az úgynevezett ,,rossz” fá­kat, ugyanakkor ritkítják és ápolják az új erdőket is. Az öreg fák — a botolt füzesek —■. 60—80 esztendeje szomorkodnak a füredi par­ton. Most azónban átadják helyüket a fiataloknak — az új településű tölgyeknek, nyárfáknak. Az értéktelen fűzfák mellett azonban ki­vágásra kerül a nemes nyá- rak; tölgyesek egy része is, amelyet már az erdőgazda­ság .dolgozói telepítettek. Mádai László és Lengyel Ferenc műszaki vezetőt reg­geltől estig kint látni a hul­lámtéren, ahol két benzin- motoros fűrész és hetven ember kézierővel írtja az erdőt. Ebben az évben 19 800 köbméter fát termelnek ki. S bizony szorgalmas mun­kával kell tölteniük minden percet ha ezt a tervet telje­síteni akarják. Már pedig akarják, mert várják a tű­zifát a TÜZÉP-telepek, a papírfákat, lemezrönköket pedig az üzemek. Az igazság az, hogy sok­kal gyorsabban tudnának haladni a munkával, ha a Budapesten lévő — az Erdő- gazdaságok Központi Javító- műhelyében javításra váró négy benzinmotoros fűrészt már visszaküdték volna az erdészet dolgozóinak. S ha már hat fűrész vág­ná a fát a tiszafüredi határ­ban, akkor csak októberben majd ezer köbméterrel töb­bet szállíthattak volna a TÜZÉP-telepekre. Így azon­ban május elsejére teljesí­tik feladatukat. Irtják az erdőt Tiszafüre­den, s a kitermelt fákat tu­tajon,' vasúti teherkocsikon, teherautókon szállítják ren­deltetési helyükre. De az öreg fák helyett újakat telepítenek, fiatalít­ják az erdőt. az áradattal szemben halad­va igyekszünk a VIII. osz­tályon dolgozókhoz^ — Az anyagvizsgálók helyiségében már együtt van a kiszesek kis csoportja. Az egyik pad­sor végén ül Asztalos Fe­renc, a IV-es KISZ alapszer­vezet titkára, ö nem itt ta­nul, hanem pártoktatáson, de végig itt marad és érdek­lődéssel hallgatja, miként adnak számot tudásukról a tanfolyam résztvevői. Tisza István, a fiatal mű­vezető a propagandista. A hívatlan vendég jelenléte nem zavarja őt. — Nyugodt, magabiztos. Az ifjú tűziko- vácsok, esztergályosok, rugó kovácsok közül viszont csak néhányan vesznek bátorsá got a hozzászólásra. A töb­biek — minden bizonnyal a feszélyezettség miatt — a szó szoros értelmében hall­gatók. Szeleczki István és Nagy Attila tűzikovács, Se­bestyén Ferenc belsős műve­zető többször is szót kér. S talpraesetten válaszolnak a kérdésekre. Pedig azok kö­zött elég „fogósak” is adód­nak. Ilyenek: Mi a társadal­mi viszony? Hogyan alakul ki az osztálytársadalom? Mi­lyen síkon folyik az osztály­harc? Mi jellemzi a fasiz­must? Olyan témákat ölelnek fel ezek a kérdések, ame­lyekről külön-külön is órá­kat lehetne beszélni, vitat­kozni. S amelyekkel majd a pártoktatás tanfolyamain is­mét foglalkoznak, csak rész­letesebben. A IV-es KISZ alapszervezet tagjai közül többen — hogy néhány ne­vet is említsek Oláh László, Homonnai János, Petőházi, Imre — már ez évben a marxizmus—leninizmus tan­folyam anyagát tanulják. A KISZ tanfolyamok előkészí­tői a nagyobb követelménye­ket támasztó pártoktatásnak. Alapot adnak a fiataloknak ahhoz, hogy tovább képez­zék magukat, ■ s majd gyara­pítsák politikai tudásukat. Ezért szükséges, hogy mindazok, akik vállalták 'a tanulást, részt is vegyenek a tanfolyamon, bátran mond­ják el véleményüket egy-egy kérdésről. S legalább olyan felszabadult, közvetlen han­gulat uralkodjon az egész foglakozáson, mint a „Most légy okos Domokos” szellemi játék" idején. Ebben már többen jeleskedtek. Kijaví­tották a hibás válaszokat, jókat derültek, ha egyikük- másikuk „melléfogott”. Ered­ményesebb lesz a tanfolyam munkája, ha a tanult anyag megvitatásánál is ezt teszik. Ha figyelik egymás szavait, segítenek tisztázni a vitás kérdéseket, s nem várnak arra. hogy a hibát csak a tanfolyamvezető javítsa ki. Nem volt célom, hogy értékeljem a KISZ politikai kör munkáját. Ennek az ok­tatási év befejezésekor lesz az ideje. A néhány gondolat felvetésével csupán ahhoz kívánok hozzájárulni, hogy a különben népes tanfolyam tartalmas, eredményes mun­kát végezzen. Erre meg is van a remény, hiszen tavaly is a legjobbak között emle­gették a IV-es KISZ alap­szervezet tanfolyamát. A je­lenlegi oktatási évben is minden bizonnyal tovább öregbítik jó hírüket. N. K. \ Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban eredményre vezetett a korszerű technológiai eljárások alkalmazása A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban az idén is sok új technológiai eljárást ( Egy mindig vidám ember —­az uícaajtóban — Édesanyám, nézze csak! Hozzánk jön a vőfély. Biz­tosan Kölesékhéz, a lakoda­lomba hívogat. Nosza, lett nagy riadalom a házban. Szinte percek, alatt került terítő az asztal­Vidám ember a vőfély, aj­káról soha el nem múlik a tréfa, s szeméből nem alszik ki egyetlen pillanatra sem a huncutkodó láng. Pedig hát nem is olyan egyszerű az ő dolga. J. Tarjányi Istvánnak pél­dául akad olyan napja is, amikor több mint 20 kilo­métert kell gyalogolnia, amíg egy-egy lakodalomra minden vendéget meginvitál. Mert Besenyszögön „negyven há­zas” lagzik vannak. Ez any- nyit jelent, hogy legalább negyven háznak lakóit hív­ják meg a menyegzőre. S ilyenkor a házigazda tisztsé­gét a vőfélynek kell viselni. Ö gondoskodik a vendégek szórakoztatásáról is. Tulajdonképpen tizennyolc éves kora óta űzi ezt a „mesterséget” hivatásosan. Akkoriban egy leeénybarát­ja kérte meg, vállalja el a vőfélységet. Megtanulta a verseket — mert az elma­radhatatlan —, s azóta kéri ki a menyasszonyokat a vő­legény számára, nevetteti a lakodalmasokat Besenyszö- gön. Miért mondtam azt, hogy hivatásosan? — azért, mert most már pénz jár a vőfély­nek fáradozásaiért. Százöt­ven forintot fizetnek Pista bácsinak egy-egy lakodalom után. Ez nem is rossz kere­set, mert ilyenkor — „sze­zonjában” — 20—22 lakoda­lomra is hivatalos. Talán ezért is egyezik bele olyan könnyen a felesége abba, hogy a szombat és vasárna­pi estéket mennyegzőkön töltse. Mert jól jön a ház­hoz ez a kis mellékkereset. Sót egyszer, amikor hites urának már munkába kel* / már feltűzte kabátjára, s a görbeboton is meglibbennek a pántlikák. Vasárnap este pedig ismét felcsendül a nevetés minden vendég aj­kán, amikor az ízes kadart majd így kínálja a vőfély: n parancsára, a bárkárai ette, t nem felejtette... Varga Viktória *iu KtvuyyuL Kiuuuur*,, t A héten már űjabb lako­dalomra hívogat Tarjányi Pista bácsi. Berényi Bálint­nak lesz az esküvője Fejesék lányával. Ismét lesz egy „negyven házas” lakodalom. A sokszínű szalagcsokrokat Mikor Noé apánk istei A vízözön elől futott f A legbölcsebben azt ti Hogy a szőlőtőkét kin Ismét megjöttem ugyan nemsokára, De állítom, hogy nem jártam hiába. Hoztam olyan étket valójában, Ami kivételes az étkek sorában. Ezért az ételért nagy próbát is tettem, Egy szilaj kossal hét nap verekedtem. De oda se neki, csakhogy legyőzhettem, Ezt a jó paprikást abból készítettem. Mely ez nekünk magyaroknak leghíresebb étel, Erre a magyarnak vizet inni vétek. Itt a jó paprikás, nosza hát vegyétek, Jó étvágyat kívánok, egyétek! szekeverték „egy hektó szó­dával”, aztán azt iszogatták reggelig. Most, annyi a bor. hogy még másnap reggel — útravalónak — odaadnak s vőfélynek egy üveggel. Az­tán a menyasszony annyi ajándékot kap — főleg edény­félét —, hogy legalább tíz esztendeig nem kell lábasért, fazékért a szövetkezeti bolt­ba mennie. — Ki „kódíjják” az üzle­tet a vendégek... megvesz­nek azok minden főzőedényt, kannát, bödönt, paplant, sző­nyeget — magyarázza. S hogy milyen ételekei kínál szíves szóval, vidám rigmussal a vendégeknek? Hát tyúkhúslevest csigatész­tával, aztán jóféle birkapap­rikást, ropogósra sült csir­kéket, kacsákat, tortát, apró süteményt. S minden ételhez ilyesféle rigmusok járnak: Engedelmet kérek alázatossággal, Hogy be mertem lépni ilyen bátorsággal. Feljött már a nap ragyogó sugara, Amely kitündőklik az élők számára. Köles Joachim leányának lakodalmára En általam tiszteltetik Vasárnap délután egy órára, A Szent János templomába, Onnat visszatérve, egy tányér paprikásra, Pár pohár borra, Szívesen lássuk önöket, A liisyri'ntlnin.Q'rn ra, a székek a helyükre, s a háziak már az ajtócsapó- dást várták, meg a jólismert görbebot koppanását, amint egyre közelebb koccanva a földhöz, jelzi a hívogató vő­fély érkezését. Be is kopog az a következő szóval: lett mennie — a Lenin Ter­melőszövetkezetben gyalog­munkás —, hát ő ment el hívogatni a vendégeket. Lám- lám, ilyen egy megértő fe­leség. J. Tarjányi Pista bácsil mindenki ismeri a -faluban Huszonhat év óta vőfélyes- kedik, úgyszólván minder második háznál tanúja voll a házasság megkötésének Véleménye szerint a lagzi- kon keresztül lehet legjob­ban lemérni, hogyan élnek az emberek a faluban. Meri ugye régen, akármilyen nagy Volt a lakodalom, 50 litei bornál többet nem vettek az örömszülők. Inkább ősz­alkalmaztak, melyek kétség­telenül elősegítették az egyik legfontosabb feladat megol­dását: a termelékenység fo­kozását. Országos viszonylatban elő­ször valósították például meg a kokillaöntés és a héjformá­zás kombinációját. E módszert először a közleke­désben használatos légsűrítő kompresszorok dugattyúinak öntésénél alkalmazták. Ezek­ből évente 20—25 ezret kell gyártanlok. A két eljárás „összeházasí­tásának” eredményeként a selejt a régi 54 százalék át­lagról 14—15 százalékra esett. Az eredmények láttán e mód­szert más munkadaraboknál is alkalmazták, s figyelembe­vették, hogy alkalmazásának még nagy lehetőségei van­nak. A varrattisztítás gépesíté­sén is eredménnyel munkál­kodtak. Hálózati levegő fel- használásával légszegecselő szerszámmal végzik a varrat­tisztítást. A marógépek teljesítőké­pességének növelésére hidro- plasztikus csoportos befogó készüléket alkalmaztak. Ez alkalmas több, különböző méretű anyag egyidejű befo­gására. A hegesztésnél is nagy gondot fordítottak a ké- szülékezésre. Az Orkán jár- vazúzó alváza hegesztését pél­dául forgató készülékben vé- geztéks A gyártmányok átfutási idejét egyéb módon is csök­kentették. A kézi felületkiké­szítés helyett például présléa- szerszámra szerelt drótkefét használtak. A munka gazda­ságosabbá tétele érdekében a menesztőlapú . fémcsigafűró- kat, dörzsárakat regenerál­ták. E néhány példa is illuszt­rálja, hogy egy kis öntevé­kenységgel, kezdeményező készséggel sokat el lehet ér­ni a termelés korszerűsítésé­ben. C VESZÉLYBEN A SZOLNOKI FÜRDŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom