Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

1961. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Akik a jövő nemzedékért felelősek A beszélgetés színhelye a kenderesi iskola. Azt a két tanítójelöltet várjuk, akik a harmadik év első félévét gya­korlati munkán töltik a ken­deresi általános iskolában. Béla bácsi, az igazgató a sze­rető apa gondoskodásával veszi körül őket és kitűnő módszert dolgozott ki szá­mukra, hogy a lehető legtöb­bet hasznosítsanak a gyakor­lati munkából. A négy hóna­pos gyakorló időből egy-egy hónapot töltenek az első, má­sodik, harmadik és negyedik osztályban. Minden hónap első hetében csak hospitái- r.ak, azaz a nevelő pedagógiai munkáját figyelik, hallgatják. A második héten * napi egy órát tanítanak önállóan, az osztályvezető felügyeletével. Utána megbeszélik a tapasz­talatokat. Két héten keresztül azután ők veszik át az osz­tályt és a negyedik hét egy napján már nincs benn a ta­nító, csak ők. Ezen a napon az ifjú nevelők tárgyalnak a szülőkkel, ellátják az admi­nisztrációt és osztályoznak. Az egy hónap leteltével az­után megbeszélik a négy hét munkáját a tanítóval és az igazgatóval. Vége az órának, rövidesen velem szemben ül a két ked­ves fiatál lány, Vad Mária és Túróczi Teréz. Életútjuk meglehetősen egyforma. Mindkettő munkásgyerek és mindkettő már az általános iskolában elhatározta, hogy tanítani fog. Teréz ráadásul egy kis varga-betűvel tudta csak elérni céljait. Ugyanis édesapja nem él és csak ak­kor jöhetett képzőbe, amikor a bátyja kereső lett, hogy le­Sozüiíík iskolája „Hazugság“ — „lopás“ — „csavargás“ A három év körüli gyer­mek még nem ismerheti a jó és a rossz erkölcsi fogal­mait. Amikor kijelenti, - hogy az általa eltört vagy tönkre­tett holmit nem ő pusztítot­ta el, akkor a szavak varázs­latos erejében reménykedik, mert szeretné, ha szavai ha­tására valóban meg nem történtté válna, amire azt mondja, hogy nem történt meg. Ha ilyenkor büntetjük, ,,hazug” jelzővel bélyegezzük meg, előbb-utóbb elérjük, hogy a gyermek tudatosan kezd hazudni — félelemből. Fél a megtorlástól, és abban reménykedik, hogy ha az igazság nem derül ki, meg­szabadul a büntetéstől. Nagyobb gyermekeknél — ötéves kor körül is — gyakran fordulnak elő hasonló jellegű, de már bo­nyolultabb, ún. vágy-hazug­ságok. Olyan történeteket mesélnek el, amelyek a va­lóságban nem történtek meg, de - szeretnék, ha megtörtént volna. Jancsinak például, amikor az óvodával sétált a Duna-parton, rendetlen vi­selkedése miatt összeütközé­se támadt óvónénijével. Este édesanyjának így mesélt: „A Duna-parton mentünk és Mária néni közel ment a vízhez, beleesett, jött egy nagy hajó, majdnem elütöt­te, de én utánaugrottam és kimentettem”. Ez a felnőtt nyelvre lefordítva azt jelen­ti, hogy: „A Duna-parton közel mentem a vízhez, Má­ria néni rámszólt, hogy be­leesem és a hajók alá ke­rülök. Bár beleesett volna ő, amiért megszidott! De azért én szeretem és nem enged­tem volna, hogy baja történ­jék, kihúztam volna”. Jancsi a szó szigorú értelmét véve, már hazudott, mert ötéves kor körül a gyermekek már bizonyos mértékig különb­séget. tudnak tenni a való­ság és az elképzelt dolgok között, s így édesanyja kér­désére, hogy „hogy volt ez igaziból?”, kicsit restelkedve bevallotta, hogy most me­sélt. A fantázia-hazugságok­nál általában az a megfele­lő módszer, ha engedjük, hogy a gyermek végigmond­ja a kitalált történetet, nem szakítjuk félbe türelmetlen vagy hitetlenkedő megjegy­zéssel, hanem csendesen és nyugodtan végigvárjuk, amíg a történet végéhez ér, s akkor megjegyezzük; hogy ez me­se volt most, mondja el az igazi történetet. Ötéves kor körül a tapasz­talat — a családi példamu­tatás — következtében ki­alakul bizonyos erkölcsi norma, a gyermek megtanul különb­séget tenni igaz és hazug dolgok között, és ilyenkor már felléphet a tudatos ha­zugság. A szülő a legelső tekintély a gyermek előtt, aki elsősorban a szülők ma­gatartását másolja le. Ha 'azt tapasztalja, hogy az anya vagy az apa nem ra­gaszkodik mindig az igaz­sághoz, ő is könnyebben el­tér attól. A szülők szidják a szomszéd nénit a háta mö­gött, de amikor ott van ná­luk, akkor kedveskednek ne­ki. A gyermek, mivel még nem rendelkezik kellő kriti­kával, és nem tud különb­séget tenni a hazugságok különböző fajtái és fokoza­tai között, csak azt tapasz­talja, hogy a felnőttek nem ragaszkodnak mindig az igazsághoz. Ebből azt a kö­vetkeztetést szűri le, hogy hazudni lehet, sőt neki, a gyenge kicsinek kell is ha­zudnia, hogy érdekeit véde­ni tudja. Hazugságra neveljük a gyermeket az Ígéretek meg­szegésével is. „Ha megeszed a főzeléket, veszek neked játékot” — Ígéri könnyel­műen az édesanya, de Ígére­tének betartására nem gon­dol komolyan. A gyermek ilyenkor nemcsak becsapott­nak érzi magát, hanem rá­döbben arra is, hogy édes­anyja, akiben feltétlenül hisz, valótlant mondott, fel­jogosítva érzi magát arra, hogy hasonlóan viselkedjék. Az is gyakori eset, hogy a kisgyermeket azonnal szi­gorúan büntetik, mihelyt bevallotta elkövetett vétsé­gét. Ilyenkor hamar megta­nulja a „mond meg az iga­zat, betörik a fejed” szabá­lyát, és önvédelemből tartóz­kodni fog attól, hogy be­vallja az igazságot. Természetesen nem helye­selhetjük azt a közismert módszert sem, hogy „ha megmondod az igazat, nem kapsz ki!” Az elkövetett vé­tek büntetést von maga után, de persze a bevallást eny­hítő körülménynek kell szá­mítani. A büntetés lehető­leg kapcsolatos legyen az el­követett cselekménnyel. Pél­dául, ha a gyermek dühé­ben tönkretette játékát, ak­kor ennek következménye, hogy nincs játéka és egy ideig nem is kaphat. Vagy ha eltörte az anyuká vázá­ját, amihez nem volt szabad hozzányúlnia, akkor egy pár napig nem kap édességet és a vázát az édesség árából vásároljuk meg Az indító okot azonban mindig figye­lembe kell venni! Véletlenül elkövetett károkért ne bün­tessünk! A család szemében általá­ban a hazugsághoz hason­lóan súlyosnak tűnik a gyer­mek ún. lopása. Pedig a há- _ rom év körüli gyermek még nem tudja teljes valóságá­ban felfogni az enyém tied fogalmát. Amit megkíván, magáénak akar, azt el is veszi, és nem latolgatja, hogy ez a másik tulajdona. Gyakran találko­zunk ezzel a jelenséggel, ha gyermekcsoportot figyelünk meg játék közben. Kisebb gyermekek kérdezés nélkül veszik el és használják tár­suk játékát, tiltakoznak, ha jogos tulajdonosuk azt visz- szaköveteli. Ezt még a fel­nőttek sem szokták lopás­nak minősíteni, pedig lénye­gében nem sok különbség van e között a tevékenység között és aközött, hogy a gyermek idegen helyről hoz el valami számára kedves holmit, vagy vásárlás köz­ben az anya háta mögött esetleg belenyúl a gyümöl­csös ládába s elvesz egy almát. A gyermeknél a má­sok holmijának tiszteletben tartását csak úgy érhetjük el, hg mi is tiszteljük az ő személyi tulajdonát. Így alakul ki benne az enyém- tied fogalma Tartsuk tisz­teletben gyűjtött kincseit. Soha ne dobjunk ki bele­egyezése nélkül az ő kis bi­rodalmából még egy ócska gombot, kis kavicsot vagy papírszeletkét se. Így elém jük azt, hogy ő is tisztelet­ben tartja apuka könyveit, anyuka kézimunkáit, testvé­rei játékait, és később min­den ember személyi tulaj­donát. Nagyobb óvodás gyermek­nél, aki már tudja, hogy va lamelyik neki tetsző tárgy nem az övé, szintén előfor­dulhat, hogy azt titokban el­tulajdonítja. Talán itt kezd hetünk a lopás csírájáról beszélni, amikor a gyermek titokban veszi el más tár­gyait. De ez sem főbenjáró bűn, és nem bélyegezhetjük érte tolvajnak a gyermeket. Több oka lehet annak, hogy egyes tárgyakat így eltulaj­donít. Egyik ok például, hogy maga a tárgy olyan ingerlőén hat rá, hogy nem tud ellent- állni. Ilyenkor nyugodtan megmagyarázzuk, hogy máséhoz nem lehet hozzá­nyúlni, még akkor sem, ha azt nagyon szeretnénk ma­gunkénak. Ha valamit na­gyon kíván, akkor mondja meg és ha lehetőség van rá, mi megszerezzük neki. Nem gyakori tünet, de már óvodáskorú gyermeknél is előfordul a csavargás Oka lehet az egészséges tud nivágyás, az önállóság kós tolgatása. Egyedül akarja felfedezni a világot. De lehet oka — mint annyi más gyer­mekhibának — az, hogy a gyermek nem érzi jól magát a környezetében, és másik, nyugodtabb helyre vágyódik. A négyéves Pistit, aki rend szeresen elkódorgott hazul­ról, egy három óra hosszáig tartó túra után megkérdez­ték, hogy miért szökött el. Pisti erre azt felelte: „Azt gondoltam, hogy megtalálom a kis manót, és az elvisz en­gem a tündérekhez, és akkor anyu sírhat" utánam”. Lát-, iuk, hogy részben élénk kép­zelőtehetsége hajtotta, de közrejátszott az a szándék is. hogv megbüntesse anyját, amiért szeretetlen volt vele. Dr. Kábái Zoltánná— Murányi-Kovács Endréné koznak. Itt úgy látszik, ezt teszik. — Pedig nem volt könnyű — mondja Túróczi Teréz. — Képzelje el, milyen érzés, amikor benyitunk egy tan­testülethez, harmincegyné- hány szempár fordul felénk figyelemmel, aztán hellyel kínálnak és bizony, az ember nem tudja, hogy viselkedjen, hogyan érdemelje ki az em­berek bizalmát és szeretetét. *— De aztán hamar felol­dódtunk, mert nagyon sok kedvességet, segíteniakarást tapasztaltunk már az első nap Amiről szívesen beszélnek, az az első óra. Az első óra, amikor dobogó szívvel, meg- illetődötten hallgató, vagy fojtottan kuncogó, sugdolózó apróságok „pergőtüzében” le­ültek a tanító néni mellé, aki elmondotta: „Most új ta­nító nénit hoztam, aki majd figyeli, hogy jók vagytok-e, jelentkeztek-e szorgalmasan.” Vad Mária mindjárt a mélyvízbe került, azaz: telje­sen önállóan kellett dolgoz­nia, mert a tanító néni meg­betegedett. S ő nagyon büsz­ke rá, hogy őt is szeretik. Búcsúzunk. Kezet fogunk Máriával, az üveggyári mun­kás lányával és Terézzel, aki a pesti nylonfonálkészítő üzem jólfizetett munkáját, szép lakást hagyott ott azért, hogy egy kis faluban apró emberpalántákat tanítson majd szépre, jóra, igazi em­berségre. Az őszhajú férfi meggon­doltan ejti a szavakat: — Kétségtelen, hogy az is­kolának tehertétel a fiatal nevelőkkel való szüntelen fog­lalkozás. De olyan teher, amelyet mindnyájan készség­gel vállaltunk.' Nálunk most két fiatal nevelő működik, két fiatal lány. Sokat kapnak tőlünk, és sokat adnak. A szovjet filmhét elé E hónapban ismét ünnepeljük a szovjet filmet. Meg­emlékezünk arról a művészetről, amely az alkotó em­ber, a rohamosan fejlődő ma és a káprázatos távlatot mutató jövő művészete, az emberiség nagy sorsfordu­lóit, a háború kegyetlen arcát megvilágító és mégis bé­kébe vetett rendíthetetlen hitet sugárzó művészet. A szovjet filmek jelennek meg ezen a héten is a mozik vásznain,' azok a filmek, amelyek évről évre és napról napra szórakoztatják, nevelik a mozilátogató kö­zönséget. Nem véletlen, hogy a megemlékezés időpontját is­mét visszahelyeztük a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának időszakára. A szocializmus szü­letése egyben a szocialista művészet születését is jelen­tette. Üj művészet született 44 évvel ezelőtt, olyan mű­vészet, melyet nem kötnek gúzsba társadalmi osztály­érdekek, hanem éppen az osztályérdekek adnak szárnyat neki, hogy soha nem látott magasságokba emelkedhes­sen és fényével beragyogja az egész világot. Mikor beszélünk róla, nem „naggyá” kívánjuk ten­ni a szovjet filmet, nem magasba kívánjuk emelni azt, ami úgyis magasan szárnyal, csupán rámutatni ezekre a magaslatokra, erőt meríteni annak mély életigazsá­got rejtő, vidám mát és derűs holnapot tükröző tartal­mára. Lehet, hogy a szovjet filmek nagyrészt komoly' tár­sadalmi problémákat dolgoznak fel, igaz, hogy mente­sek a mindenáron váló sikerhajhászástól, a szenzációk- tói és a nyugati filmeket sokszor annyira jellemző ürességtől — vagy ami ennek éppen az ellenkezője —, a tömegek elaltatásától, az élet hamis bemutatásától. A szovjet film nem hamis illúziókat kíván kelteni, nem hazudja az életet, hisz hazudni a filmen csak a polgári filmművészetnek érdeke. A mostani filmhét legkiemelkedőbb filmje a TISZ­TA ÉGBOLT, szintén ezt az őszinteséget megrázó múl­tat és bizakodó jövőt m.utatja be Csuhraj rendkívül alkotóerővel megrendezett filmjében. Mellette említhetjük meg a KÉT ÉLET című két­részes filmet, s még jó néhány más, megkapó, derűs, szórakoztató filmalkotást. Együtt ünnepelünk a szovjet filmekkel és a szov­jet néppel, mely e napokban hirdette világgá diadal­mas tervét, a kommunizmus felépítésének, az ember soha nem látott magaslatokba és jólétbe emelkedésének tervét. Kívánunk önöknek, kedves mozilátogatók, jő szóra­kozást filmszínházainkban a szovjet filmhéten és azon túl. Rontó Béla a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. Uj rendelkezés az óvodák és napközik térítési díjairól A művelődésügyi miniszter új rendelkezést adott ki az óvodákban, napközi ottho­nokban, általános iskolai tanulószobákban fizetendő térítési díjakról. A most meg­jelent utasítás fontosabb ren­delkezései a következők: KEDVEZMÉNY NÉGYNÉL TÖBB GYERMEKES , CSALADOKNAK Az új rendelkezés az óvo­dákban, napközi otthonok­ban, stb. fizetendő térítési díj mértékét — egy kivételtől eltekintve —• a korábbival azonos mértékben állapítja meg. A térítési díj kiszámí­tása tehát .változatlanul a szülők jövedelmétől és gyer­mekeik számától függően tör­ténik. Az említett kivétel a négynél több gyermekes csa­ládokat megillető kedvez­mény. A jogszabály ugyanis a négynél több gyermekes családoknál a térítési díjat annyiszor egy forinttal csök­kenti, amennyivel több a gyermekek száma négynél. A csökkentett térítési díj azon­ban gyermekenként és na­ponként egy forintnál keve­sebb nem lehet. A TÉRÍTÉSI DÍJ ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSA Az új rendelkezés részlete­sebben szabályozza, hogy a térítési díj alapját képező szülői jövedelmet hogyan’kell kiszámítani. Alapelvként le­szögezi. hogy a térítés? díj megállapítása szempontjából jövedelem alatt a két szülő (élettárs) munkaviszonyából származó összkere,setét és a munkaviszonyon kívüli tevé­kenységből származó és egyéb címen elő állított jövedelmét kell érteni, A munkaviszony­ból származó ■ összkeresetbe mindaz a bér és bérjellegű jut­tatás (alapbér, pótlék, túlóra­díj, helyettesítési díj, prémi­um. készenléti díj, stb.) be­számít, amely a táppénzmeg­állapítás alapjául szolgál: A munkaviszonyon kívül vagy egyébként szerzett jövede­lemként kell számításba ven­ni a szellemi szabadfoglalko­zásból, megbízás ellátásából, a vállalkozás teljesítéséből, ingatlan bérbeadásából, stb. előállott jövedelmet, a tiszte­letdíjat, az öregségi és özve­gyi nyugdíjat, az árvaellátást, stb. A térítési díj megállapí­tásánál nem számíthatók be viszont a keresetbe, illetőleg a jövedelembe a családi pót­lék, a kiküldetési, kirendelési és különélési díj, a költöz- ködési illetmény, az egyszeri segélyek és jutalmak, a tár­sadalombiztosítási szervek át tál nyújtott segélyek, a ta­nulmányi segélyek és bizo­nyos kivételekkel az ösztön­díjak. a nyereségrészesedés az Állami Biztosító által ki­fizetett biztosítási összeg, a hadigondozottak ellátási dí­jai, a Kossuth-díj, és a kitün­tetésekkel együttjárő díjak és jutalmak, továbbá az újítási és tanulmányi díjak. MIKOR CSÖKKENTHETŐ, ILLETŐLEG NÖVELHETŐ A TÉRÍTÉSI DlJ? Az új rendelkezés részle­tezi, azt is, hogy mely esetek­ben lehet csökkenteni, illetve növelni a térítési díj mérté­két. E szerint a térítési díj akkor csökkenthető, ha a szü­lők elválnak vagy a jövede­lemmel ■ rendelkező egyik szülő meghal, továbbá ha az apa katonai (légoltalmi) szol­gálatra bevonul, a szülő hosz- szabb fizetésnélküli szabad­ságot vesz igénybe, a jövede­lemmel rendelkező szülőt hosszantartó betegsége miatt táppénzes állományba helye­zik és jövedelme ezáltal oly mértékben csökken, hogy alacsonyabb bérkategória megállapításának van helye, valamint ha a szülőt nyug­díjazzák. Növelni lehet vi­szont a térítési díjat, ha az előbb ismertetett csökkentési okok ' megszűnnek, továbbá ha az egyedülálló szülő jö­vedelemmmel bíró személlyel házasságra lép. A térítési díj módosűlására kiható okokat 8 napon belül kell bejelente­ni a térítési díjat megállapí­tó szervnek* JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK HELYTELEN DlJ MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN Az új rendelkezés kitér an­nak szabályozására is, hogy az érdekelt szülő a térítési díj helytelen megállapítása esetén milyen jogorvoslati le­hetőséggel élhet Hangsú­lyozza, hogy a térítési díjat az illetékes szervek a szülők által benyújtott igazolások, illetve nyilatkozat alapján állapítják meg. A térítési díj megállapítása miatt tehát csak az igazolásokban felvett adatok téves feltüntetése ese­tén kerülhet sor jogorvoslat­ra. Az ilyen alapon történt helytelen díjmegállapítás miatt 15 napon belül lehet felszólalni. Ha a térítési díjat megállapító szerv a felszóla­lást saját hatáskörben elin­tézni nem tudja, köteles azt fellebbezésként 3 napon be­lül felettes szervéhez továb­bítani. A saját hatáskörben nem. orvosolható, élőszóval tett felszólalásra jegyzőköny­vet kell felvenni: A felebbe- zés elbírálásáig a megállapí­tott eredeti térítési díjat kell fizetni. TUDJA-E? — HOGY SZERZŐDÉSRE. CSAK hizlalt pulykát lehet szállítani! Nem gond a pulyka hiz­lalása, mert szerződött pulykánként 5 kg kukori­cát ad a FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZET! ■ gyen kinek eltartania az öz ■ vegy édesanyát Addig fizi­■ kai munkát végzett- Nagyon szerények és égj : kicsit megilletődöttek. Kere ■ sik a szavakat. Ami olyar . természetes nekik az osztály­ban, az egyszerre nehezen el­- mondhatóvá lesz, amikoris i ; mondanivaló ólomsorokba kí­vánkozik. — Igyekszünk jól beleil­leszkedni a község életébe És elsősorban nagyon meg­szerettük a gyerekeket a ta­nárokat. Ha szükség lenne ránk, ide jönnénk vissza Kenderesre. Ezt egybehangzóan állít­ják. Mária mondta, és Térés hevesen bólogatott rá. Hiába az első munkahely sorsdöntc jelentőségű lehet ka az oda­került fiatallal tervszerűen gonddal és szeretettel foglal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom