Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-15 / 269. szám

1931. november 15. S20LN0K MEGYEI NÉPLAP Fixi és Mixi Szolnokon •) ..: •»-.•gamaiM — De jó lenne, ha a klasz- ezikus hangversenyeken csak fele ennyi közönség lenne — sóhajtott fel valaki, végig te­kintve a Ságvári színházterem zsúfolt széksorain. Hiába, bele kell nyugodnánk, hogy a könnyű múzsának nagyobb a hadserege. Azért nem illik le­becsülni a könnyű műfajt, hi­szen hétfőn este is színvona­las szórakozást biztosított számunkra az ŐRI rendezvé­nye, a Hotel Operett. • Ha nem is osztályonfelüli, de első osztályúnak nyugod­tan minősíthető ez a minden kényelemmel, kitűnő zene- katrai berendezett és illuszt­ris vendégeket felsorakoztató szálloda. A Harmónia Együt­tes minden tagja vérbeli mű­vész. A szálló igazgatója dr. Váradi György a vendégeket és a közönséget egyaránt szel­lemes, ízléses konferálással örvendeztette meg és a szál­ló halijában tett látogatásun­kat kellemessé tette. Nevéhez illően a Hotel /Operettben a műfaj legnép­szerűbb zene-, ének- és tánc- számait adták elő. Offenbach, Strauss, Lehár és Kálmán legszebb melódiái művészi tolmácsolásban hangzottak el. Óriási sikert aratott a két Latabár — megérdemelten. Bár Latabár Kálmán gesztu sai, bohóckodása, mimikája a régi, úgylátszik, hogy ebben az esetben az úgynevezett ha^ gyományos fegyverekkel is lehet győzelmet aratni. Na­gyon tetszett Mucsi Sándor hajlékony tenorja, a Honthy- ra feltűnően hasonlító Illyés Ilona, a magyar nyelvet ara­nyosan kerékbetörő tehetsé­ges Margaréta Petrova és az eredeti humorú Pallós Géza. Az operett-műfaj ellensé­geinek is el kell ismernie: ebben a formában, a poros és rendkívül ostoba szövegköny­vek nélkül szívesen fogadott vendég lehet az operett. A kezdeményezés hasznos, ilyen est máskor iá „jöhet", a dal­lamos melódiák és a vidám­ság kedvelőinek örömére. — ht — Érdekes problémák a Magyar Tudomány legújabb számában A Magyar Tudomány az Akadémia központi folyó­irata legújabb számában több érdekes tudományos problémáról közöl színvona­las tanulmányt Tarján De­zső professzor gondolkodási folyamatok gépesítése című tanulmányában a kiberneti­ka egyik sokat vitatott és filozófiai szempontból is je­lentős problémáját ismerte­ti. Rényi Alfréd akadémikus megrajzolja a matematika és a matematikusok szerepét a tudományok és társadalom fejlődésében, majd figyelem­reméltó javaslatokat tesz a matematikusképzés tovább­fejlesztésére. Weisfeiler Gyu­la levelező tag a mikrobio­lógia eredményeit és hazai kutatási feladatait foglalja össze. Major Máté akadémi­kus a „Szép” és a „Művészi” mai építészetünkben címmel írt gondolatokban gazdag tanulmányt játékos valóság Húszai tmJkék Lakodalomban, ahol jóba­rátok, jóismerősök dalolják el legkedveltebb nótáikat, pár pohár bor után a társalgás minden gátja felszabadul. Szinte a vacsorái terítékhez asztalra teszik saját magu­kat is az emberek. A ló másik oldala A paraszti életmód, gon­dolkodás belső összeütközé­sekkel terhelt változásait szeretik íróink, filmgyártó­ink a lovakhoz kötni. A pa­rasztembert úgy ábrázolják, hogy saját lovának elvakult szeretete, fejlődésének, el­határozásának a legnagyobb kerékkötője.. Szétnéztem szülőfalumban, s a lakodalomban is, ahol többnyire parasztembereit vol­tak. Fogatosok, lóhajtók is, de traktorosok, gépen dol­gozók is. A fogatosok közép­korú vagy idősebb emberek egy kivételével. A traktoro­sok, a -gépen dolgozók fia­talok, legtöbbje még legény­em bér. Azt mondják, nálunk nem­zeti vonás a lószeretet. Hm. A parasztember rá volt kényszerülve a lóra. Legfon­tosabb munkaeszközére, se­gítőjére, s persze hogy ezért szerette is. S ma egyre inkább a gép uralja a falut. És a paraszt- ember, nemcsak a traktoris­ta, de a gépen dolgozó is szereti a gépet. Szeretettel beszél róla. Pedig ennek ha­gyománya sincs még. Csak jövője. Nemcsak lólépés A fiatal fogatos hajnalfelé nyugtalankodni kezd, a lo­vakat etetni, itatni kell. A lakodalomban szívesszóval marasztalók így érveltek: — Ne féltsed, holnap dél­ig is kibírja. A kocsis megrázta fejét. — Ha sajátom lenne, nem bánnám. De én felelek ezért. A legnehezebb úton de­hogy is zavarta volna a pa­ripákat. A lovakra bízta az ütemet s így csak lépésben mentünk. De ez nemcsak lólépés. Valami más is. Van is rá még egy bizonyíték. Arról panaszkodott a fia­tal fogatos, hogy becsapó­dott ő. Ügy volt, bevonul katonának, s a másik két lo­vat leadta. Pedig azok• csu­da lovak voltak. Mondja még valaki, hogy a parasztember csak a sa­ját lovát tudja szeretni. FELHÍVÁS a pulykatenyésztőkhöz T A földművesszövetkezetek a pulykák átvételét a szer­ződésben napra meghatározták. A zavartalan átvételt csak akkor tudjuk biztosítani, ha a szerződésben kitűzött napon adják át a pulykákat a baromfifelvásárlónak! A pulykák HIZLALÁSA és az ÁTVÉTELI NAP BE­TARTÁSA ÉRDEKÉBEN szerződéses PULYKÁN­KÉNT 5 KG KUKORICÁT utaltunk ki áUami áron. Átvételig a pulykák etetését, minőségének javítását, a szállítási időpont betartását kukorica juttatással is segítettük. Ezért saját érdekében KÉRJÜK A 2 ÁTVÉTEL! HA­TÁRIDŐ BETARTÁSÁT T' TÖRÖKSZENTMIKLÓSI B ARO MFIFELDOLGOZÖ vÁllalat Csinom Palkó Népszerű tudományos fo­lyóiratunk, a Valóság hasáb­jain több mint esztendős vi­ta zajlik arról, hogy az új paraszti életmód, a szövet­kezeti gazdálkodás modern vonásai elhalásra ítélik a néphagyományokat. Enged­tessék meg egy hozzászólás. A lakodalomban a fiúsház­nál fúvószenekar, a lányos­háznál egy öreg juhászember furulyája szolgáltatta a ze­nét. Az öreg juhászember nagyapja a nógrádi dombo­kon legeltetett valamikor s juhásztudományát nótakin­csével együtt fiaira, unokái­ra hagyta A szövetkezet juhászt ke­resett, s így került erre a vidékre az öreg furulyái, aki bár a Csinom Palkó erede­tét nem ismeri, de nagy ter­jesztője e dalnak. Az öreg juhász Megérdemel még külön is pár sort. Közel jár a het­venhez, tíz családot felne­velt, s ki tudja, hány ezer birkát. Két munka-kitünte­tése van. Az öreg juhász ezt mindenkor, minden alkalom­mal és mindenkinek elmond­ja. Olyan sokat beszél róla, sokan nem is hiszjk neki. Mert az öreg juhász nem viseli a kitüntetéseket. Even­ként egyszer csak május el­sején rakja fel kabátjára. Borzák Lajos Két lottó főnyerem ény gazdára talált A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint az októberi tárgynyere­mények közül két főnyere­mény tulajdonosa már jelent­kezett. A bárhol felépíthető kétszobás családi házat Rácz Tamás, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főelőadó­ja nyerte. A Nógrád megyei Etes községben lakó Ácsfalvi József bányászt kettős sze­rencse érte. Négy szelvényt vásárolt a 34. héten, s közü­lük kettővel nyert. A 8 154 143 számú szelvényével a Flórián téri lottóház egyik egyszoba hallos öröklakásának gazdája lett, az 5 528 262 számú szel­vényével pedig csemege aján­dékkosárhoz jutott. — (MTI) (imiiiiiiimiiiniiimniiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH — KÖVETSEG1 esteket rendeznek Sátoraljaújhelyen. A tervek szerint a következő hónapokban a lengyel, a bol­gár, a román és a finn kö­vetség képviselői keresik fel az újhelyieket. Az előadások alkalmával színes ismertetőt adnak országukról . o diplo­maták. — No, fiatalemberek, fel-, állni egymás mögé, nagyság szerint két sorba. Melyiktek látta a „Robin Hood”-ot fil­men? Minden kéz a magasba emelkedik. — Ha láttátok, akkor biz­tosan emlékeztek rá, hogyan célzott Robin Hood nyilával. Nézzétek csak, ott van egy fa, az ágai között a célpont, húzzátok fel jól az íjatokat és amikor tapsolok, egyszer­re lőjjetek. A mezőtúri művelődési ház klubszobájának ablakán bi­zony semmiféle fa nem lát­szik, egyetlen nyíl, íj és te géz sincsen a szobában, s a tíz kisfiú mégis pontosan látja a célt, s az első sor térdelve, a másik állva lö­véshez készülődik. — Melyik válladon van a tegez, te — szól rá Berczeli Gyula, a játék irányítója az egyik kisfiúra, aki a kép zeit nyilat rossz helyről akar­ja elővarázsolni. Nagyrészük azonban elképesztő pontos­sággal utánozva a nyíllövő mozdulatait és a szemközt ülő kislányok is annyira át­élik a játékot, hogy zsibongd va, nevetve kiáltoznak: — Jaj, még kilövik a sze­münket! Természetesen nem törté­nik semmi baj, a gyakorlat sikerül, a fiúk helyre men­nek. S most egy kislánynak kell képzeletbeli elszakadt sáljához megtalálni a meg­felelő színű cérnát egy kép­zelt varródobozban, befűzni egy képzelt tűbe, megvarrni, s még a szálat is elharapni utána. Megy minden, mint a ka­rikacsapás, de azért kifogá­sok is elhangzanak, a gyere­kek is bírálják egymást: — Mikor varrta a sálat, nem mozgott a kezében az anyag. Mindig ugyanoda öl­tött. — Mikor Irén az előbb megterített, úgy fogta meg az abroszt, mintha az csak zsebkendő nagyságú lenne. Ötödik alkalommal tart foglalkozást Berczeli Gyula, a mezőtúri művelődési ház igazgatója a kísérleti jelleg­gel indult gyermek-színját­szó csoport tagjai részére. S a módszer máris eredmé­nyesnek mutatkozik: a tíz- tizennégy éves fiúk és lá­nyok otthonosan mozognak a képzelet világában, vezető­jük szavai nyomán bármi­lyen tárgy, bármilyen kép­zelt helyzet érezhetővé, ta- pinthatóvá, felfoghatóvá lesz előttük. LEVELEINK nyomán ALACSONYABB FIZETÉST KAPTAM Ez azonban nem történt meg. Demeter Miklós kunhegyesi lakos érdeklődő soraival ke­resett fel bennünket Mint írja, 1961. júniusában szak­vizsgáztam a Tokaji SZÖVOSZ Iskolában. Ott úgy biztattak bennünket, hogy a szakvizsga eredményétől füg­gően emelni fogják fizeté­sünket. Megjegyzem, addig a legalacsonyabb segédi fize­tést kaptam. Ennek alapján kéréssel fordultam a helyi fmsz vezetőséghez, ahol ígé­retet kaptam, hogy szeptem­ber 1-től emelik fizetésemet. A kunhegyesi fmsz vezető­sége a panasszal kapcsolato­san megbeszélést folytatott és Demeter Miklósnak jelen­legi fizetését 800 forintra fog­ják emelni. Sajnos, a jelen­legi rendelkezések nem te­szik lehetővé, hogy ennél magasabb bérbesorolást nyújtsanak. A fenti összeget, amennyiben az fmsz ereje le­hetővé teszi, a tanulószerző­dés lejártának időpontjáig visszamenőleg kifizetik. NEM KAPTUK MEG AZ ILLETMÉNYFÖLDET Bállá Jánosné és Kerék Má­ria kunhegyesi lakosok a Ti- szaszentimrei Állami Gazda­ságban dolgoztak az 1960-as évben. Panaszuk az volt, hogy a szerződésük alapján járó illetményföldet nem megfelelő módon adta ki a gazdaság. * A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága megvizsgálta a két dolgozó panaszát és megállapította, hogy a nevezett gazdaság az illetményföld kiadásánál sza­bálytalanul járt el, s ezért méltányosságból, hogy a dol­gozók megrövidülést ne szen­vedjenek, úgy rendelkezett az igazgatóság, hogy Bállá Já­nosné részére 1357 forintot, Kerék Mária részére pedig 843 forint kártalanítási díjat fizessenek kú FEL TUDNÁK HASZNÁLNI fejezem ki Sipos Bálint elv­társnak, hogy a társadalmi tulaj dór, védelmével kapcso­latban felhívta figyelmemet a fen^i esetre. Vigh Sándor igazgató Sipos Bálint szolnoki leve­lezőnk az alábbi sorokkal ke­reste fel szerkesztőségünket: „A szolnoki Hold utcai nap­közi óvoda részére villamos hűtőszekrényt szerelt be a Vasipari Vállalat. Az új szekrényben lévő villanymo­tor gyengesége miatt nem tudta a megfelelő hőfokot biztosítani. A vállalat később erősebb motort szerelt fel, ami tökéletessé tette a hűtési lehetőséget. A kiszerelt motor azóta gazdátlanul ott hány­kolódik. pedig a vállalat fel tudná használni más célra”. * Megvizsgáltuk az elha­gyott villanymotor eredetét, és helyt kell adni Sipos- Bá­lint Szolnok, Halom u. 2 sz. alatti lakos figyelmeztetésé­nek, mellyel felkereste válla­latunkat. A szóbanlévő vil­lanymotort, mely vállalatunk tulajdonát képezi, az ottlévő szerelők hanyagsága folytán Veszítettük el. Köszönetemet — S van más előnye is ezeknek a mozgásgyakorla­toknak — mondja Berczeli Gyula, ki láthatóan nagy kedvvel és lelkesedéssel vég­zi ezt a munkát, hiszen el­méletben már eddig is sokat foglalkozott a gyermekszín­játszás pedagógiai, művészi problémáival. — Szerintem ezekkel kell kezdeni, s nem a szöveg bemagoltatásával. Nem szabad, hogy a színját­szás a gyermek számára az iskolai feladathoz hasonló legyen, inkább — ha bár­mily komoly is —, de játék. A mozgásgyakorlatok segíte­nek eltüntetni belőlük a fél- szegséget, az esetlenséget. Igen sokoldalú a gyerme­kek képzése is. A múlt al­kalommal zeneelméleti ala­pokat magyaráztak a gyere­keknek, máskor pedig repro­dukciókat látva kellett el­mondaniuk, hogy mi törté­nik a képen, s a mű milyen hangulatot kelt. S már elérkeztünk a má­sodik részhez. A lányoknak rövid népitánc-gyakorlat kö­vetkezik, majd valamennyi­üknek beszédtechnika. Még az ábc elején tartanak, sok á-t, b-t, c-t tartalmazó sza­vakat keresnek a gyerekek, s ezeket azután kórusban ejtik ki, szépen, tisztán, ta­goltan. Aki elvéti, vagy be- intés előtt szólal meg: zálo­got ad. A zálogkiváltás sza­valattal, tánccal, népdal­énekléssel történik. — A darabot megkapta már mindenki, ugy-e? — fordul a kis csoporthoz a vezető az óra végén. A kö­vetkező foglalkozáson be­szélgetünk a szereplők külső és belső tulajdonságairól, gyerekek. Egy hét múlva ta­lálkozunk. Tanuljatok ren­desen. ha valaki romlik az iskolában, azt kizárjuk, tud­játok. — Ugyani Én nem rom­lók, csak javítok — jegyzi meg egy legényke nagy- nagy öntudattal. Miért is rontana, hiszen ez a játékos valóság, ez a valóságos játék csak növeli a kedvüket, szorgalmukat, az akarásukat. — zilahi — Új mintákkal bővítették a mozaiklapok választékát A konyha, a fürdőszoba és az előszoba, valamint a nagy előcsarnokok és termek pad­lóit, eddig csupán 5—6 féle mözaiklappal díszítették az építők. Az Építésügyi Minisz­térium Betonelemgyártó Igaz­gatóságának intézkedésére mintegy 150 különböző mo- zaiklap-mintát készítettek a cementáru vállalatok, hogy növeljék a választékot, szebb díszítésekkel ékesíthessék az épületeket a tervezők. A régi fehér, szürke, vörös ás fekete mozaiklapok min­táit sárga, világoskék, alma­zöld és bordó színezéssel, többféle márvány- és kőszem­csés betétekkel frissítették fel. A szakemberek kiválasz­tották a sokfajta mintából a harminc legszebb mozaikla­pot és a jövő évben megkez­dik ezeknek a sorozatgyártá­sát. Az új árukról katalógust is állítanak össze és elküldik a tervezőknek, hogy minél előbb felhasználják az épüle­tek gazdaságos és szép mo- zaiklap-díszítési megoldásait. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom