Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-15 / 269. szám

1961. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 •• Összefogás a siker alapja BEKÖSZÖNTÖTT az 6szi eső, s lehet, hogy amilyen kései vendég, olyan sokáig marad. Az alattyáni Vörös Csillag Tsz gazdái, meg < hozzájuk hasonló szorgalma sak nem bosszankodnak azért, sőt inkább örülnek csendes, sűrű cseppű, áztató esőnek. Megvan az okuk derűs hangulatra* mert már hetek óta úgy emlegetik az őszi munkát* hogy „elvégez­tük’?. Császár István, az akkurá­tus beszédű tsz-elnök elárul­ta a „titkot”: A párttagok kezdeményezése,' az erők ösz- szefogása, ügyes csoportosí­tása — ez a siker alapja. — Az őszi betakarítás kez­detén tartott pártvezetőségi ülés határozata alapján ta­nácskoztunk a feladatokról a pártcsoportbizalmiakkal, meg a pártonkívüli szakvezetők­kel — sorolta az elnök. — Október első napjaiban már mindenki ismerte vállalásun­kat, azt, hogy október 24-re, a pártvezetőséget újjáválasz­tó taggyűlésre földbe tesszük a vetőmagot, betakarítjuk a kapásnövények termését., —■ Nemcsak fogadtuk ezt, de teljesítettük is. S ez el­sősorban a szövetkezeti gaz­dák, meg a traktorosok érde­me. Igaz, mi vezetők is tet­tünk egyet-mást. Még olyat is, hogy „elszipkáztuk” a gé­peket a szomszédoktól, akár­csak fél napra is, ha ott nem dolgoztatták azokat. Négy embert gépre ültettünk váltó­társként, hogy éjjel-nappal szántson-veseen a masina. Persze, mindez nem sokat ért volna a szövetkezeti gazdák, a traktorosok akarása, igye­kezete nélkül. De szerencsé­re most az okoz gondot, kit is említsek, mint a legszorgal­masabbat A munka szerve­zői Prostyák Sándor agronó- mus és a négy növényter­mesztési brigádvezető éppúgy részese az eredménynek, mint ifj. Sóti József, Moczó Pál, Tóth Ernő, akik a vető­gépeknél dolgoztak szorgal­ms Sein. — Na és a fogatosok? — szól közge Budai Károly bá­csi, brigádvezető. — Azok is megérdemlik a dicséretet, öz Sándor, Somogyi József, nem egyszer már hajnali két óra­kor hordta a szárat. Berecz Sándor, Bata János, Sinka István, meg a többiek is meg­fogták a dolog végét. így fogtak össze a pártta­gok, pártonkívüliek a gyors betakarításért, az őszi növé­nyek, többek között 720 hold búza elvetéséért. S a vállalt határidő után nem is maradt egyéb munka, mjnt a trágyá­zás és valamennyi holdon a mélyszántás. A férfiak most és a téli hónapokban a ker­tészetben, az öntözés előké­szítésénél és a tanyahelyekerl a fatuskók, gyökerek kiszedé­sénél találnak munkaalkal­mat. De mi légyen a nőkkel? Mintegy félszáz asszony, lány marad1 hónapokig kereset nél­kül. Illetve, ha sikerül a pró­bálkozásuk, talán még sem. Széles Sándorné és Mosonyi Sándomé javaslata alapján hozzáfognak a száraztészta készítéshez. Az elnök is szá­mol, hátha sikerül úgy kal­kulálni, hogy a tsz is, meg az asszonyok is jól járnak. Téli foglalkozásnak nagyon meg­tenné a tésztakészítés. NEM FÉLTEM az alattyá' niakat, bizonyára megtalálják annak a módját, hogy az asz- szonyoknak is biztosítsanak munkát és kereseti lehetősé­get a téli hónapokban. Ahol az összefogás, a párttagok kezdeményezése az őszi mun­káknál ilyen szép sikereket hozott, a fenti gondok leküz­désére is megvan a remény. A magyar forradalmi munkás paraszt kormány és a SZOT elnökségének együttes határozata a szocialista munkarerseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról N. K. Hírek a szomszédos megyékből „Betonlövő-gépet” gyártanak Szegeden Üjtípusű építőipari gép, nagyteljesítményű pneuma­tikus betonozó gyártását kezdték meg a szegedi Gép­ipari Szövetkezetben, új ma­gyar találmány alapján. A berendezés 600 literes tar­tályból, légsűrítőből, illetve légtartályból áll. A nagy tar­tályba beleöntik a betonke­veréket. s több atmoszférás légnyomással, csöveken jut­tatják az építkezéshez. A ké­szülék a nagy nyomás kö­vetkeztében szinte kilövi a betont a kívánt helyre. Víz­szintesen 200 m-re, függőle­gesen pedig 60 méter magas­ra is felnyomja az építőanya­got. Teljesítménye megha­ladja a napi 50 köbmétert Ruhaüzem Bácsalmáson Bácsalmáson befejeződött a Szegedi Ruhagyár fióküze­mének építése. Rövidesen felszerelik a munkagépeket is. Az üzemben, ahol több mint 300 •— többségében női — munkaerőt foglalkoztat­nak majd, a tervek szerint január elsejével kezdik meg a termelést Képzőművészeti kiállítások nyíltak A szomszédos megyék vá­rosaiban számos kiállítás nyílt az őszi idényben. Bé­késcsabán a megye festői és szobrászai állították ki mű­veiket a Munkácsy Mihály Múzeum termeiben. Oroshá­zán Bessenyei Antal festő­művész gyűjteményes kiál’í- tása nyílt meg. Befejeződött a szüret Tokaj-Hegyalján Tokaj-Hegyalja világhírű szőlőskertjeiben az idén hét­ezer holdról szüreteltek. Eb­ből nyolcszáz hold a rekon­strukció során újratelepített, • azóta termőre fordult te­rület. Ä szüret az idén tíz nappal hamarabb ért véget, mint az előző években. A szőlőtermelők a négy hóna­pig tartó szárazság miatt szüreteltek korábban. — A nagy szárazság következté­ben a bogyók összetöpped- tek, kevés volt bennük a lé, így a termés a vártnál keve­sebb lett, azonban még így is több mint százezer hekto­liter must került a pincékbe. Befejeződött a szüret £ Tokaj-Hegyaljai Állami Gaz­daságban is. A gazdaság öt­száz holdas szőlőjében átla­gosan 19 mázsás termést ért el. Egyes táblákon, mint pél­dául a történelmi nevezetes­ségű mádi Királyokon* a kordonműveléssel nevelt sző­lők ötven mázsánál ma­gasabb átlagtermést adtak, a must pedig elérte a huszonöt cukorfokot A gazdaság a kedvezőtlen idő­járás ellenére is, a tavalyi ötezerötszáz hektoliterrel szemben( az idén hétezer hektoliter mustot tárolt A forradalmi munkás—pa­raszt kormány és a SZOT el­nöksége együttes határozatot hozott a szocialista munka­verseny irányításáról, a ter­melési tanácskozásokról* a verseny szervezéséről, vala­mint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállala­tok kitüntetéséről és jutalma­zásáról* A kormány és a SZOT el­nöksége abból az elvből ki­indulva, hogy a munkaver­seny a szocializmus építésé­nek kommunista módszere, szükségét látja, hogy a gaz­dasági és szakszervezeti ve­zetők minden szintén még hatékonyabban irányítsák, tá­mogassák a dolgozók kezde­ményezéseit. A határozat fel­hívja a dolgozókat, hogy a szocialista munkaver­senyben fokozottan segítsék elő az éves műszaki gazda­sági terv, ezen belül az ex­portkötelezettségek teljesí­tését, a műszaki fejlesztést, a mun­ka termelékenységének ál­landó növelését, a termelés gazdaságosságának javítását. A termékeket jó minőségben állítsák elő, takarékoskodja­nak a munkaeszközökkel, az anyaggal és energiával* A verseny fő céljait az éves népgazdasági tervek jóváha­gyásával egyidőben a SZOT határozza meg, ennek előké­szítéséhez az érdekelt állami szervek kötelesek a szüksé­ges tájékoztatást és segítsé­get megadni. Az Országos Tervhivatal az éves tervek kidolgozásának időszakában folyamatosan tájékoztatja SZOT-ot a tervek fő céljai­ról, problémáiról. A minisz­tériumok ugyanilyen segítsé­get kötelesek nyújtani a szakszervezeteknek. A válla­latok gazdasági és szakszer­vezeti vezetői az országos és a helyi feladatok alapján ha­tározzák meg a munkaver­seny céljait, s megjelölik az egyes termelési egységek konkrét feladatait, amit mű­szaki konferenciákon, terme­lési tanácskozásokon és üzemi tanácsülésen megvitatnak a dolgozókkal* Az üzemek, munkahelyek vezetői kötelesek megte­remteni a tervek és a vállalások teljesítésének feltételeit, gondoskodnak a vállalások nyilvántartásá­ról, összesítéséről, A határozat részletesen foglalkozik a termelési ta­nácskozásokkal* amelyek a dolgozóknak a termelés és gazdálkodás irányításába és ellenőrzésébe való bevonására, valamint a termelési felada­tok eredményes megvalósítá­sára való mozgósítás legfon­tosabb fórumai üzemen belül. A különböző üzemekben ter­melési egységenként negyed­évenként az operatív terv is­mertetésekor, továbbá az év zárását követően a jóváha­gyott éves mérlegbeszámoló­val egybekötött termelési ta­nácskozásokat kell tartani, de ilyen tanácskozást máskor is összehívhatnak, ha ezt a dol­gozók kérik. A hivatalokban, intézményekben a termelési tanácskozásokhoz hasonlóan munkaértekezleteket kell tar­tani, ahol az illetékes műsza­ki gazdasági vezető beszámol a végzett munkáról és a fel­adatokról. A termelési tanácskozások feladata a dolgozók széleskö­rű bevonása az üzem vezeté­sébe, a konkrét termelési és gazdasági feladatokat szolgá­ló módszerek kialakítása, a tervjavaslatok kidolgozása, a feladatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése és segítése. A termelési tanácskozáso­kon határozzák meg a leg­helyesebb versenyformákat is. E tanácskozásokon a dol­gozók értékelik a vállalások teljesítését, a kiváló ered­ményt elért egyének, csopor­tok munkáját, az egészségvé­delem helyzetét. A termelési tanácskozáso­kon tett javaslatok nyilván­tartásáról, megvalósításá­ról az illetékes műszaki és gazdasági vezető köteles gondoskodni A dolgozók észrevételeit, ja­vaslatait jegyzőkönyvben rög­zítik és két héten belül köte­lesek értesíteni a dolgozókat javaslataik elbírálásáról. A határozat a továbbiak­ban kimondja, hogy az éves vállalati tervek teljesítése ér­dekében a dolgozók egyénileg és kollektiven versenyezhet­nek. Egyéni verseny szervezé­se ott helyes, ahol egyes dol­gozók feladatait konkréten meg tudják határozni és a végzett munka egyéni értéke­lésének sincs akadálya* Az egyéni verseny irányulhat olyan kiemelkedő termelési és gazdasági eredmények el­érésére, amelyek jelentősen hozzá járulnak a műszaki fej­lesztés hatékony előremozdí- tásához, a munka termelé­kenységének emeléséhez, a termékek minőségének és exportképességének javításá­hoz, a munkaeszközökkel és anyagokkal való fokozottabb takarékossághoz* Az egyéni verseny szolgálhatja a szak­mai ismeretek emelését, a korszerű technika elsajátítá­sát és alkalmazását, az élen­járó termelési módszerek ter­jesztését, új dolgozók betaní­tását. Az egyének versenyét a termelési egységek vezetői a szakszervezettel együttesen havonta legalább egy alka lommal kötelesek értékelni. Jó munkájukért kitüntetést és jutalmat kaphatnak a dolgozók. ,,Kiváló dolgozó” oklevelet és az ezzel járó legalább egyheti átlagkere­setnek megfelelő pénzjutal­mat kaphatnak azok, akik időtartamtól függetlenül a legeredményesebben tevé­kenykedtek, vagy egy éven keresztül ki­emelkedő munkát végeztek a termelési és gazdasági egység tervfeladatainak végrehajtá­sában. „Kiváló dolgozó” jel­vényt és oklevelet, az azzal járó legalább félhavi átlag- keresetnek megfelelő pénzju­talommal azok a dolgozók kaphatják, akik ismételten kiemelkedő eredményt értek el és egyszer már elnyerték Kiváló dolgozó” oklevelet. Ezt a kitüntetést és jutalmat Az SZKP programjának irányszámaiból SZÖVETEK 20-22 (MIlllARO M) B9D171Q NYERSOLAJ ,M1UIÓ TONNA) >!9<Ä iQCjQ :93c akkor is adományozni lehet, ha az oklevelet az illető dol­gozó még nem nyerte ugyan el, de találmányt, nagyjelen­tőségű újítást, vagy kiemel­kedő jelentőségű műszaki szervezési intézkedést dolgo­zott ki és vezetett be, vagy két éven át kimagasló terme­lési és gazdasági eredményt ért eL A kiváló újító címet és az azzal járó arany, ezüst és bronz fokozatot azok az újí­tok nyerhetik el, akik újítá­saik, találmányaik révén egy­millió, ötszázezer, illetve két­százötvenezer forintos utókal­kulált népgazdasági ered­ményt értek le. A szakma if­jú mestere címet azoknak a fiatal szakmunkásoknak, technikusoknak és mérnökök­nek adományozhatják, akik a KISZ Központi Bizottsága és a SZOT elnöksége által közö­sen meghatározott feltételek­nek eleget tettek. Lehetővé kell tenni, hogy a kiváló dol­gozó kitüntetést és a vele já­ró pénzjutalmat is megkap­ják azok, akik mint kiváló újítók; kiváló traktorosok, szakma ifjú mesterei, a ver­seny különböző formáiban kimagasló eredményeket ér­tek el. A kiváló dolgozó ok­levelet, jelvényt és a pénz­jutalmat a termelési tanács­kozás döntése alapján a vál­lalat igazgatója és a szakszer­vezeti bizottság együttesen adományozza. A többletnye­reséget felmutató vállalatok­nál évente a dolgozóknak legfeljebb tíz százalékát, az éves eredménytervüket nem teljesítő vállalatoknál, to­vábbá a költségvetésből gaz­dálkodó szerveknél a dolgo­zóknak legfeljebb 3 százalé­kát lehet oklevéllel és jel­vénnyel kitüntetni. Gondos­kodni kell arról is, hogy nemcsak az élenjárók, hanem a huzamosabb ideig jó átla­gos eredményt elérő lelkiis­meretes, szorgalmas dolgozók közül az arra érdemesek is kellő erkölcsi és anyagi el­ismerésben részesüljenek. A határozat ezután a kol­lektív versenyről intézkedik. Megállapítja, hogy ilyen ver­senyforma általában ott he­lyes, ahol a munkafolyama­tok. valamint a munkaműve­letek kapcsolódnak egymás­hoz, ahol a munka szervezése csoportokra épül. A kiváló brigád, a kiváló műhely, üzemrész, vagy osztály címek elnyerésére a vállalat igazgatója és szakszervezet meghatározott célokat tűz ki. Törekedni kell azonban arra, hogy a kollektívák versenyén belül megfelelően kibonta- kozhassék az egyének vetél­kedése, mint a verseny alap­vető formája. A brigádok ver­senyét legalább havonta — az üzemrészek vetélkedését legalább negyedévenként kell értékelni. A határozat ezután a szo­cialista brigád címért folyó verseny kérdéseit elemzi. Ez az újtípusú verseny nemcsak a gazdasági eredmények el­érésére, hanem az általános műveltség megszerzésére, a politikai és kultúrális képzettség nö­velésére, a szocialista em­ber formálására, a szocia­lista tudat és együttélés ki­alakítására és fejlesztésére, az elvtársi segítés és együtt­működés megvalósítására is irányul. — A szocialista brigád címért és annak megtartásáért ver­senyző brigádok vezessenek brigádnaplót, amelyben válla­lásaikat, azok teljesítését, a brigád életében előforduló fontosabb eseményeket rögzí­tik- Legalább havonta brigád- értekezleteken a brigádnapló alapján értékeljék a brigád és az egyes tagok vállalásai­nak teljesítését. A szocialista brigád címet általában egy éves munka után a termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat igazgatója a szak­szervezeti bizottsággal együt­tesen adományozza. Indokolt esetben rendkívül kimagasló eredmény elérésekor egy év­nél rövidebb időn belül is adományozható a megtisztelő cím. A címet elnyert brigádot és annak tagjait oklevéllel, a cím újbóli elnyerése esetén a brigádot zászlóval és ok­levéllel, a brigádtagokat oklevéllel és jelvénnyel kell kitüntetni. A vállalatok az éves mű­szaki gazdasági tervek alap­ján az élüzem cím, továbbá az MT—SZOT vörös vándor­zászlajának elnyeréséért ver­senyeznek. A miniszterek, il­letve országos hatáskörű szervek vezetői az illetékes szakszervezetek elnökségével együttesen az élüzem címet és a vele járó pénzjutalmat azoknak a vállalatoknak ado­mányozhatják, amelyek az éves műszaki gazdasági ter­vüket és versenycéljaikat a legeredményesebben teljesí­tették. Figyelembe veszik a vállalat egészének fejlődé­sét. a munkásvédelem, érde­kében kifejtett tevékenysé­gét ÍS. Az élüzem cím elnyerésé­vel együtt a vállalatoknak az éves átlagas állományi létszámtól függően az aláb­bi pénzjutalmakat kell ad­ni: száz főig 5000 forint, százegytől ezer -főig 40 000 forint, ezeregytől ötezer főig 130 000 forint, ötezeregytől tízezer főig 215 000 forint, tizezeregytől tizenötezer főig 275 000 forint, tizenöt- ezeregytől húszezer főig 325 000 forint, húszezer fő felett 400 000 forint. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös ván­dorzászlóval és oklevéllel tünteti ki és az élüzem cím­ért járó pénzösszeg kétsze­resével jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek az él­üzem címért folyó verseny­ben a legkiemelkedőbb ered­ményeket érték el. Mind az élüzem cím, mind az MT— SZOT vörös vándorzászlójá­nak adományozása évenként egyszer, május 1-én ünnepé­lyesen történik* Az élüzem címet évente összesen 320, az MT—SZOT vörös vándor- zászlaját pedig 65 vállalat kapja meg* A határozat a továbbiak­ban a munkaverseny nyilvá­nosságának megszervezéséről intézkedik, majd hangsúlyoz­za, hogy az üzemek, üzemré­szek gazdasági és szakszerve­zeti vezetői terjesszék azokat a módszereket, amelyekkel kimagasló eredményeket ér­tek el. ugyanakkor mutassa­nak rá a hiányosságokra és1 azok megszüntetésének mód­jára is. A kormány és a SZOT el­nöksége utasította az illeté­kes minisztereket, a szakszer­vezetek elnökségeit, felkérte a SZÖVOSZ Igazgatóságát, hogy a mostani határozat alapján ezév december 15-ie dolgozzák ki a végrehajtási utasítást. A határozat rendel­kezései 1962. január 1-től ér­vényesek, az 1961. évi ered­mények utáni kitüntetéseket . és jutalmazásokat azonban még a régi módon kell ado­mányozni. — (MTI) A szolnoki 18—19 óráig 222 méter A riportér jegyzetfüzeté­ből. — Hajdú Júlia szerze­ményeiből. — Mi újság az üzemekben. — Nótacsokor. — A mezőgazdász tanácsolja. — Hulló falevél... sanzonok. — Látszat és valóság. — Jász­kunság! krónika. — Műsorzá­rás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom