Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november'1-1. Adenauer: A nyugatnémet külpolitika továbbra sem változik Angol lapok a Szovjetunióval tartandó tárgyalások szükségességéről Aüci,uU... Kancellár vasár­nap este a nyugatnémet te­levízióban újságírókkal foly­tatott beszélgetése során hangsúlyozta hogy a nyugat­német külpolitika továbbra is változatlan marad. „A kor­mánykoalíció ugyanazt a po­litikát követi majd, amelyet eddig folytattunk” — mon­dotta a kancellár, majd be­jelentette, hogy a bonni kor­mány fokozni kívánja a fegy­verkezést és felemeli a köte­lező katonai szolgálat idejét is. ,,A védelem terén a vég­sőkig teljesíteni fogjuk köte­lezettségeinket — mondotta — és olyan módon szabályoz­zuk majd a katonai szolgálat idejét, hogy az megfeleljen a mai követelményeknek”. Az egyik újságíró megkér­dezte a kancellárt, vajon nem látja-e most elérkezett­nek az időt arra, hogy Glob- ke helyett új államtitkárt ne­vezzen ki a kancellári hiva­talba. „Nem, nem látok sem­mi okot erre” — válaszolta Adenauer. Küszöbönálló amerikai út- jával kapcsolatban a kancel­lár azt hangoztatta, szilárd meggyőződése, hogy Kennedy elnök jól tudja „milyen je­lentősége van a berlini kér­désnek nemcsak a szövetségi köztársaság, hanem Amerika és egész Európa szempontjá­ból” és kész arra, hogy eb­ből a legvégső következmé­nyeket is levonja. A kancel­Karjalainen Moszkvából visszautazott Helsinkibe Moszkva (MTI). Ahti Karjalainen a kormá­nya megbízásából november 11-én és 12-én Moszkvában tartózkodott finn külügymi­niszter TASZSZ-jelentés sze­rint vasárnap este kíséreté­nek tagjaival együtt vissza­utazott Finnországba. Karja­lainen Gromiko külügymi­niszterrel tárgyalt a finn kor­mányhoz október 30-án inté­zett szovjet jegyzékkel kap­csolatban. lár kijelentette, hogy „hatá­rozott elképzelésekkel indul Washingtonba”, de nem volt hajlandó elárulni, hogy pon­tosan milyen tervekkel ké­szül amerikai útjára. * A Die Welt értesülése sze­rint Adenauer bizalmas le­velet küldött Kennedynek, amelyben javaslatot tett a november 20-án a Fehér Házban kezdődő megbeszé­lések napirendjére. Adenauer e levélben azt javasolja, hogy a washingtoni megbeszélése­ken elsősorban katonai—po­litikai kérdésekről kell tár­gyalni „azonban nem olyan kérdésekről van szó — foly­tatja a Die Welt —, amelyek az „európai biztonság” kér­déskomplexumával vannak kapcsolatban, illetve a kö­zépeurópai katonai feszült­ség enyhítésére irányulná­nak. A kancellár Washing­tonban olyan követeléseket akar előtérbe állítani, ame­lyek az NSZK biztonságának fokozására irányulnak”. Az, amit a nyugatnémet lap szemérmesen „az NSZK biztonságának fokozására irányuló követelésnek” ne­vez, bonni megfigyelők véle­ménye szerint nem más, mint a bonni kormány ama régi követelése, hogy az NSZK valamilyen módon be­leszólási jogot kapjon az atomfegyverek bevetése fe­letti döntésbe. Alátámasztja ezt a véleményt az is, hogy a kereszténydemokraták és sza­baddemokraták — koalíciós szerződésének egyik pontja ismét felelevenítette Bonnak ezt a makacsul hangoztatott követelését. A Westfalische Rundschau vezércikkében „veszélyes já­téknak” minősíti azokat a bonni terveket, hogy a wash­ingtoni tárgyalásokon ismét felvessék az atomfegyverek feletti rendelkezési jog kér­dését. A lap rámutat: Strauss mesterkedésének tudható be, hogy a koaliciós szerződésbe felvették ezt a követelést, majd így ír: ^remélnünk kell, hogy Kennedy és ta­nácsadói a negyedik Ade­nauer kormány vezetőinél gondosabban és felelősség­teljesebben fontolják majd Az ultrák folytatják terrorista tevékenységüket Algériában meg, hogy mi legyen az iga­zi „német álláspont”... Az amerikaiaknak tudniok kell, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon a választók többsége az SPD-re és FDP- re adott szavazataival volta­képpen amellett foglalt ál­lást, hogy tárgyalásokat foly­tassanak a katonai tömbök középeurópai szétválasztásá­ról. A választók akkor még nem sejtették, hogy a kor­mány a NATO-tanácsnál már benyújtotta azt a javas­latát, amelyet most Strauss belemesterkedett a koaliciós szerződésbe is. Úgy véljük, igenis létfontosságú, hogy a Fehér Házban emlékeztessék majd a német vendégeket ezekre a tényekre”. Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója Varsóba érkezeit London (MTI). A hétfői angol lapok ve­zető helyen foglalkoznak a kelet—nyugati tárgyalások szükségességével a német és a berlini kérdésben. A Daily Express írja ve­zércikkében: Miért, ó miért akar vára­kozni még mindig a Nyugat a berlini kérdés megoldásá­val’ A Szovjetunió módosí­totta menetrendjét, hogy megfeleljen a Nyugatnak. Hajlandó tárgyalni Berlin új jogállásáról és biztosítja a szövetségesek Berlinbe jutá­sát. Kívánhat-e a Nyugat még ennél is többet, és ha igen, mit? Anglia, Franciaország, a Szovejtunió és az Egyesült Államok üljön össze és dol­gozza ki a részleteket. A Daily Mirror írja vezér­cikkében: Megdöbbentő tény, hogy öt hónappal a nyugat-berlini válság kitörése óta Anglia és szövetségesei még mindig várakoznak. Mire várako­zunk? Miért nincs a Nyugat­nak saját terve? Ügy látszik azért nem, mert a tárgyalá­sok nem válnának Nyugat- Németország ínyére. Előbb azt mondták nekünk, hogy nem tárgyalhatunk á Szovjetunióval a nyugat-né­met választások előtt. Azután további hét veszedelmes he­tet kellett várakoznunk, mi­alatt a nyugat-német politi­kusok elintézték óvódásai­kat és megválasztották .Aden- auert. Most ismét várako­zunk, amíg Adenauer Wash­ingtonba megy. Ez nevetsé­ges! Lord Home azt mondja, nem hajlandó gerlice módjá­ra turbékolni. Ezt senki sem várja tőle. Minden józan eszű polgár reméli azonban, hogy cselekedni fog, mégpe­dig államférfi módjára. Az államférfiúi eljárási pedig a tárgyalások folytatása továb­bi időveszteség nélkül. Az erősen jobboldali Sun­Ismét kiéfeződött az osztrák—olasz feszültség Bécs (MTI). Varsó (MTI). — A PAP lengyel Távirati Iroda elnö­kének meghívására Barcs Sándor, az MTI vezérigazga­tója a két ország hírszolgála­tát kölcsönösen érdeklő fel­adatok megtárgyalására no­vember 13-án Varsóba érke­zett* Az ENSZ-közgyűlés napi­rendjére e héten kerülő oszt­rák—olasz Dél-Tirol-konflik- tus tárgyalásának előestéjén ismét kiéleződött a két or­szág közötti feszültség. — Tschigfrey tiroli tartományi főnök, aki az olaszok által a dél-tiroli terrormerényletek előkészítésével vádolt Ober- hammer tiroli képviselő he­A Kuba elleni agresszió előkészületeiről Peking (TASZSZ). Kubát újabb fegyveres ag­resszió fenyegeti — írja a Renmin Ribao szemleírója, — ezt bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban fokoz­zák a zsoldosok kiképzését és katonai előkészületeket tesznek Kuba ellen, az Egye­sült Államok ellenforradal­márokat használ fel kubai terrorista és felforgató cse­lekmények végrehajtására. — A Kennedy-kormány nem törődött bele a Kuba elleni áprilisi behatolás meg­hiúsításába és nem vonta le a megfelelő tanulságokat sem — folytatja a szemleíró. — Rusk amerikai külügymi­niszter nemrég kijelentett/», hogy az Egyesült Államok semmi esetre sem hajlandó békés együttélésre Fidel Castro kormányával. Ámde egész Latin-Ameri- kában egyre szélesebbé vá­lik a kubai forradalmat tá­mogató mozgalom. Latin- Amerika népei’nem tűrik el, hogy az amerikai imperializ­mus megfojtsa a kubai for­radalmat. Az egész világ bé­keszerető népei szintén a kubai népet támogatják. Ha az amerikai imperialisták újabb fegyveres agressziót robbantanak ki Kuba ellen, akkor nemcsak Kuba népe vág vissza teljes erejével, hanem Latin-Amerika és az egész világ népi erői is ha­tározottan ellenük fordulnak — állapítja meg befejezésül a szemleíró. (MTI). A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága vasár­nap ülést tartott és meghall­gatta Pessi főtitkár beszá­molóját az SZKP XXII. kong­lyett került az osztrák ENSZ- delegációba és vasárnap uta­zott el Innsbruckból New York-ba, élesen támadta az olasz kormányt new york-i osztrák-ellenes kampánya miatt. Kijelentette: feszült atmoszférában kerül ezért sor az osztrák—olasz kon­fliktus tárgyalására, amely­ben azonban az osztrákok csak a dél-tiroli németajkú lakosság jogait teljes mér­tékben biztosító megoldást hajlandók elfogadni. resszusáról, valamint a kong­resszuson részt vett finn pártküldöttség munkájáról. A beszámolót követő élénk vita eredményeként a Köz­ponti Bizottság jóváhagyta a küldöttség munkáját. (MTI). Ülést tartott a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága Helsinki (TASZSZ). day Telegraph írja vezércik- fcében: Azokat az angolokat, akik a legkeményebben dolgoztai: az' angol—német barátságért, a legsúlyosabb rémülettel töl­tötte el a dicstelen és aljas bonni pártpolitikai komédia. Világos, hogy Adenauer hosz- szas .személyes uralma meg- rontótta a nyugat-német po­litikusok erkölcseit. A Berlin ügyében folytatandó nyugat­német nyilvános viták során olyan szenvedély-kitöréseket és törekvéseket fogunk hal­lani, amelyek_csak a Szovjet­unió malmára hajtják a vi­zet. Harold Wilson, volt mun­káspárti kereskedelmi mi­niszter írja az erősen jobbol­dali Sunday Expressben: A Szovjetunió és Kelet-Né- metország joggal követelhet biztosítékokat a nyugat-né­met felfegyverzés tekinteté­ben. Gyakran jártam a Szovjet­unióban, s mindig úgy talál­tam, hogy nemcsak a veze­tők, de a köznép sem felejt­heti el a 17 millió szovjet ál­lampolgárt, akiket a németek a legutóbbi háborúban lelőt­tek. Mi a munkáspártban sürgetjük Németország keleti határainak és a keletnémet rendszernek az elismerését, Nyugat-Berlin függetlenségé­nek és hozzáférésének szava­tolása ellenében. Külügymi­niszterünk, Lord Home saj­nálatos beszédei azonban, amelyek John Forster Dulles, az elhunyt amerikai külügy­miniszter örvénypolitikájára emlékeztetnek, lehetetlenné teszik az ilyen politikát. Lord Home, aki egykor mint Chamberlain parlamenti ma­gántitkára a Hitler és Mus­solini előtti gyalázatos behó- dolás Szavait szajkózta, most hetvenkedő beszédek tűzijá­tékát puffogtatja a Szovjet­unió ellen, mintha azzal Hruscsovot meg lehetne ijesz­teni. Home erőszakoskodó ki­jelentéseit megtapsolják Ade­nauer és hívei, de hatásosabb lenne a realista tárgyalás. Home úgy látszik, azt képze­li. hogy a XIX. századbeli cári udvarral van dolga, holott 1961-ben élünk és nem 1861-ben, s haladó szellemű, tudományos gondolkodású emberekkel- van dolgunk, akik realista angol álláspont­ra okos választ adnának Manapság nem engedhetjük meg magunknak azt a fény­űzést, hogy Lord Home a külügyminiszterünk — írja végül Wilson* BERLIN KAPITULÁL Visnyevszkij gyorsírói jegyzeteiből Algír (MTI). — Mint az AFP túdósítója közli, novem­ber 12-én délután Algír kö­zelében megölték Salah Be- nacuer algériai szenátort, a francia szenátus tagját. A taxiban utazó szenátort „is­meretlen” tettesek géppisz­tollyal lőtték le. Ezenkívül vasárnap más terrorista cse­lekmények is történtek, ame­lyek során négy algériait megöltek és tízet megsebesí­tettek. A Reuter oráni tudósítója jelenti, az OAS titkos fegyve­res szervezet banditái 14 plasztikbombát robbantottak fel az algériai városokban. A robbantások során tizenné­gyen megsebesültek, köztük három gyermek. Felhasználva a francia ka­tonai hatóságok és a rendőr­ség elnéző magatartását, az Párizs (MTI). Az Echo du Centre című Limoge-ban megjelenő lap két munkatársa Düsseldorf­ban felismerte Heinrich Ber­nard Lammerding volt SS- tábornokot, akit háborús bűncselekményei miatt tá- vo’létében halálraítéltek. — OAS titkos fegyveres szerve­zet nyiltan új összeesküvésre készül Algériában — jelenti a Reuter oráni tudósítója. November 12-én az OAS röp­cédulákat terjesztett, amelye­ken nyilvánosságra hozta Sá­lán volt tábornok felhívását. A tábornok felszólít vala­mennyi Algériában élő euró­pai lakost, vonuljon be az OAS hadseregébe. Sálán az ultrák „elfoghatatlan” veze­tője az orani televízióban akarta közzétenni felhívását. A terroristák e célból elfog­lalták a televíziót, Sálán be­széde azonban zavarás miatt nem volt hallható. KAIRO Az Arab Liga titkársága felhívással fordult Francia- országhoz. A felhívás az éh­ségsztrájkot folytató algériai vezetők szabadonbocsátását követelii Lammerding Tulle-ban 99 embert felakasztatott és az ő parancsára irtották ki Ora- dour .6_43 lakosá,t. Az újság­írók megállapították, hogy Lammerding Düsseldorfban egy építővállalatot vezet és gyakran utazik külföldre. Rendszeresen részt vesz az SS összes összejövetelein. 2. Csujkov (ismétli a marsall­nak): Azt mondja, hogy a béke helyreállítására vannak más lehetőségek. Nem. A má­sik kormány az, amely a szö­vetségesekkel érintkezésbe lépett, és más megoldást ke­res. Hogy Krebs tud-e erről? Még nem győződtem meg róla (Krebs kimerültnek lát­szik.) Nincs kapcsolatuk szö­vetségeseinkkel, Krebset ha­talmazták fel, hogy csak a Szovjetunióval tárgyaljon. (Csujkov a marsall utasítá­sára figyel.) Igen, igen. Göb- bels, a birodalmi kancellár hatalmazta fel. Bormann a párt elnöke. Azt állítja, hogy először velünk közölte Hitler halálhírét és végrendeletét, önnel, marsall elvtárs, és ve­lem. (Szünet.) Megkérdezi Moszkvát? Várok a telefon­nál. Krebs nincs felhatalmaz­va, de tárgyalhat. Nagyon helyes. (Csujkov jobbján ülök, mindent jegyzek a füzetbe.) Értem, marsall elvtársi Megkérdezem, s a többiek? Értem. (Krebshez:) Mi önnel csak akkor tárgyalhatunk, ha a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal és Angliával szembeni teljes fegyverleté­telről van szó. Krebs: Én a hadműveletek felfüggesztését kérem a cél­ból, hogy megvitassuk az önök feltételeit. (Beszélgetés Csujkov és Krebs között.) Csujkov (telefonál): A tel­jes megadásról nem tárgyal­hat addig, amíg nem ismeri az új német kormány általá­nos helyzetét. Ha tájékozó­dott, tudatja velünk. Csak ilyen tárgyalásra van felha­talmazása. Igen. Megkérde­zem. (Krebshez fordul): Megadják magukat? Krebs: Ehhez meg kell kap­nom kormányom hozzájáru­lását. Lehet, hogy Délen új kormány alakul. Ez ideig csak Berlinben van kormány. Fegyverszünetet kérünk. Csujkov (a telefonba): Fegyverszünetet kérnek — és tárgyalni akarnak. Talán össznémet kormány alakul... Igen! Értem, helyes. Nagyon helyes, értem. Mi? Rendben van. (Krebshez fordul): A fegyverszünet kérdése csak a teljes megadás alapján old­ható meg. Krebs: Ez azt jelenti, hogy önök elfoglalják akt a terü­letet, ahol a német kormány működik és megsemmisítik a németséget. Csujkov: Nem azért jöt­tünk, hogy a német népet 'megsemmisítsük. Krebs (érvelni próbál): A németek képtelenek lesznek dolgozni... Csujkov: A németek máris dolgoznak a felszabadított területeken. Krebs (megismétli): A tel­jes kapituláció előtt a német kormány elismerését kérjük, a kapcsolatok felvételét vele, és hogy lehetővé tegyék szá­munkra a tárgyalást az önök kormányával. Csujkov: Egy feltételünk van — fegyverletéteL Krebs: De mi reméljük, hogy a Szovjetunió figyelem­be veszi az új törvényes né­met kormányt. Ez előnyös és megfelelő volna mindkét fél $zámára. 4 óra 40. Á tábornok ismét ideigle­nes tűzszünetet kér. Krebs: Csak ideiglenesen (a német Krebs oroszul beszél). Más kérdésekről nem tárgyal­hatok. Az önök érdeke, hogy Németország új kormányával tárgyalást kezdjenek. Én, uraim, csak teljhatalmú meg­bízott vagyok, a kormányom helyett nem nyilatkozhatom. Csujkov: Javaslatom vilá­gos. Krebs; A német kormány ,,passé” (nevetés). Önök a: erősek, ezt tudjuk mi is, önöl is Csujkov: Mi tudjuk, önök­nek pedig tudniok kell. Még1 - tovább harcolnak, és értel­metlenül feláldozzák katonái­kat. Mondja meg nekem — mi értelme a további véron­tásnak? Krebs; A végsőkig harco­lunk. Csujkov: Teljes kapitulá­ciót követelünk. Krebs: Nem. (A szobában az asztal kö­rül higgadt szovjet táborno­kok, Krebs, egy fiatal német tiszt és a tolmács ülnek. Az asztalon Berlin kiterített tér­képe.) Krebs; Teljes kapituláció esetén kormányunk törvé­nyesen többé nem létezik. (Folytatjuk.) Az oradouri asszonyok és gyermekek gyilkosa Düsseldorfban vállalatot vezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom