Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-09 / 264. szám
1961. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fából vaskarika? Hónapokkal ezelőtt örömmel üdvözöltük a törökszentmiklósi „Libresszó” megnyitását. „Ragyogó kezdeményezés — mondottuk, — feketekávé mellett, barátságos, hangulatos környezetben olvassák a betérők a könnyen, bonyodalom és várakozás nélkül átvehető könyveket. A kultúrház tágas földszinti helyisége így a könyvtár és az eszpresszó minden kellemességét együtt nyújtja majd." Ezt írtuk akkor, de ma kérdésünkre korántsem -ilyen bizakodó választ kapunk a kultúrház munkatársaitól. Nem működik, Illetve nem hivatásának megfelelően működik a Libresszó: látogatói akadnak, de bizony a könyvszekrény kulcsa igen ritkán fordul a zárban. Gyors pillantás a polcon sorakozó művekre, s már látszik is, hogy őket, s nem a munkatársakat kell vallatnunk tovább. A 60—70 könyv között 2, azaz két, azaz kettő darab regényt találunk, Hemingway: Az öreg halász és a tenger, valamint Bóka László: Alázatosan jelentem című művét. Akad még néhány novelláskötet, érdekes prózai antológia (pl. a Hősök voltak c. összeállítás), valamint gyönyörű kiállítású fényképes útileírások, me- meiyekről elhisszük, hogy érdeklődéssel forgatja őket az olvasó; Ez az, ami jó, de ezek együtt sem tesznek ki 15 kötetnél többet, a gyűjtemény egynegyedét. További, mintegy 15 kötet: verseskönyv. Egy-egy költőé, vagy egy nemzet költőinek antológiája. A jövő, s nem is a távoli jövő a versolvasó, sőt verselő munkásé, de ma még az a helyzet, hogy kevesen tartják ezt az elvont, s nagyon is bensőséges műfajt legkedvesebb olvasmányuknak. Semmikép sem vers az, mely alkalmas lenne, hogy becsalogassa, rabulejtse a gyakorlatlan olvasót. Ez tehát az a csoport, melyet ugyan nem száműznénk a polcokról, de vigyáznánk az arányokkal, s a költők megválogatásával is. Felesleges, hogy egy ilyen jellegű olvasóterem állományinak nagyrészét versek alkossák, s emellett: mit mondjunk arról, hogy Edgar Allan Poe, Fodor András és Pál József kötetét megtaláljuk, de Aranyt, Adyt, József Attilát, Majakovszkijt nem? A negyednyi jó és szaporítandó. a negyednyi megrostálandó anyag mellett a könyvek másik fele adja a magyarázatot az érdeklődés hiányára. /Munka után, fáradtan nemcsak tsz-parasztok, kereskedelmi dolgozók, de bölcsészvégzettségű emberek sem szívesen olvasnának az Akadémia Kiadó godozásában megjelent „Magyar drámai emlékek”-et, „Irodalmi tanulmányok"-at, „Csokonai emlékek”-et, a Kalevipoeg című észt eposzt, egy „Illúzió és valóság” c. bonyolult filozófiai tanulmányt és hasonlókat. Márpedig ezek — valóságos súlyra és tartalomra nézve egyaránt nehéz művek — jelentik a fennmaradó részt. Többnyire könyvkiadásunk reprezentatív termékei, drága és szépkiállítású művek, csak éppen nem ide valók. Az illetékesek talán azt gondolták, hogy a libresszó könyvkiállítás, vagy tudományos olvasóterem? Avagy az a meggondolás vezette őket, hogy itt biztosan« senki sem nyúl a könyvekhez (hiszen nem azért jönnek), tehát az értékes darabok itt vannak a legnagyobb biztonságban? Akárhogy is van, sürgősen el kellene szállítani az anyag nagyobb részét és izgalmas, olvasmányos, s ugyanakkor magasszínvonalú regényeket, s novellákat rakni a helyükre. Jókai, Mikszáth, Móricz, Karinthy, Illés Béla, Jack London, Mark Twain, Stevenson, Hugo, Balzac, Alekszej Tolsztoj, Ehrenburg műveit, s könnyen forgatható olcsó könyvtári könyveket. Azt bizony! Mert a libresszó minden ellenkező híreszteléssel szemben nem könyvkiállítás, hanem kitűnő dolog, mely egyesíti a kellemeset a hasznossal, a pihenést a művelődéssel. S ez az egyesítés elvben megvalósítható, csak jelenlegi formájában nem megoldott, inkább afféle fából vaskarika: Falai között köny- nyű, szórakozással egybekötött olvasást kínálunk, de szórakozva olvasni nem tanulmányokat, csak szórakoztató műveket lehet. Z. J. Búcsú Ő volt az utolsó mohikán. A szolnoki Kossuth téren egy másután rogytak a földre az öreg halálraítélt házak. He lyükben karcsú, izgató modernségében magasodik két hatalmas lakóház. Emelő daruk, dömperek sokasága szorgoskodik itt, s andalgó fiatal párok állnak meg nap- nap után a tervrajzok előtt az új otthonba képzelik már magukat. Csak a Táncsics utca sar- kán lévő öreg, sárga ház tartotta magát. S most ez az épület is ki halt, üres. Elköltöztek a ru haszalonok, elvitték a ház csillogó szemeit, a széles ki rakatüvegeket. Csontvázként mered az utcára a lebontott tető faváza. Az öreg épület néhány napon belül eltűnik, modern, soklakásos vidám pasztellszínekben pompázó bérháznak adja át a helyét. S ha a házak beszélni tudnának, az öreg sárga épület bizonyára ezt suttogná: jó van ez így. Szívesen adom át helyemet. — h. t. — Emelkedett a mezőgazdasági balesetek száma megyénkben A MEDOSZ munkavédelmi konferenciájáról A balesetek a következőképpen oszlanak meg: állami gazdaságok területén eddig 332 üzemi baleset történt, az ebből következő munkanap kiesés 4057. A megye gépállomásain ebben az évben 211, a munkából kiesett napok í száma 3323. A balesetekből ‘ három halálos volt. A vízMunkavédelmi konferenciát rendezett Szolnokon a MEDOSZ megyei bizottsága, amelyen részt vettek a megye mezőgaadasági üzemeinek szakszervezeti munkavédelmi felelősei. Adamik Mihály; a Mező- gazdasági- és Erdészeti Dolgozók Országos Szakszervezete megyei bizottságának munkatársa ismertette azokat az eredményeket, amelyeket mezőgazdasági üzemeink a munkavédelem terén elértek. Elmondotta, hogy ma már csaknem kivétel nélkül minden üzemben megtartják az időszakonkénti balesetelhárítási oktatást. A vezető beosztásban dolgozók 90—95 százaléka eredményesen tette le az üzembiztonság technikai vizsgáját. Megszigorították az üzemi ellenőrzéseket és több a felelősségrevonás. Munka- védelmi- és újítási kiállításokat rendeztek. Több üzemben megszervezték a munka- védelmi őrséget: Az eredmények mellett azonban egy elkedvetlenítő statisztikát is ismertetett. Idézzük szó szerint Adamik Mihály szavait: — 1961-ben nagymértékben emelkedett az üzemi balesetek száma. Az esztendő harmadik negyedévéig 180 balesettel volt több, mint I960 hasonló időszakában. Ugyanakkor, míg 1960 harmadik negyedév végéig 7127 munkanap kiesés volt balesetek következtében, addig 1961-ben ez a szám 9672-re emelkedett. Levelemik MOU1V KAPOK-E JÁRANDÓSÁGOT? Fejes Férenc tiszatenyői lakos levélben az iránt érdeklődött, hogy jár-e édesanyja után földjáradék, vagy aáztáji a termelőszövetkezettől. Mint írja, édesanyjával, annak haláláig, közös háztartásban élt. 0 ápolta. Édesanyja a tiszatenyői November 7. Termelőszövetkezetbe 9 kát. hold földdel lépett be. Az a kérdésem — írja: „Nekem jár-e valami a termelő- szövetkezettől, háztáji föld, ■ agy földjáradék?” A Termelőszövetkezeti Takács Szolnok megyei Irodája járási tanács VB mezőgaz- 'asági osztályához küldte a nnaszt kivizsgálás végett. V?egállápítottájc, hogy a panasz jogos és a November 7. Termelőszövetkezet az örökösök részére kifizeti a fö járadékot, valamint az hunyt édesanya áltál sz< zett munkaegység értékét. JÁR-E ÖREGSÉGI? Én már 20 éve nyomorék vagyok — írja özv. Szinics Andrásné TiszaroffróL Azt szeretném megtudni, hogy férjem után jár-e öregségi vagy sem. Két hold földdel léptünk be a termelőszövetkezetbe és mióta férjem meghalt, semmit sem kaptam. * A tiszaroffi községi tanács megvizsgálta Szinics Andrásné panaszát, s megállapította, hogy kérelme -jogos. Ügy döntöttek, hogy 1961. október 31-től kezdődően a tanács szociális kerete terhére 150 forint havi segélyben fogja részesíteni. Pénteken tartják a gépkocsi nyereménybetétkönyvek második sorsolását Az Országos Takarékpénztár november 10-én, pénteken este 6 órai kezdettel a Magyar Néphadsereg Váci utcai központi klubjában rendezi a gépkocsi nyereménybetétkönyvek második sorsolását. Ezen a húzáson azok a július 31-e előtt váltott tízezer forintos, valamint az április 30-ig váltott ötezer forintos gépkocsi takarékbetétkönyvek vesznek részt, amelyek október 31-ig érvényben voltak. A sorsolást vidám műsor követi. — (MTI) ügyi igazgatóságnál 89 baleset volt, ennek következtében 982 munkanap a kiesés. A gépjavító vállalatnál 67 baleset történt, 876 munkanap kieséssel. íme, ezek a számok beszédes bizonyítékai annak, hogy az üzemi munkásvédelem még nagyobb- mérvű megszervezésére van szükség; Meg kell jegyezni, hogy bár az állami gazdaságok vezetnek a baleseti statisztikában. igazgatóságuk részéről mégsem jött el senki erre a konferenciára. Úgyszintén nem jelent meg. a vízügyi igazgatóság, a Baromfikeltető Vállalat, az Állatifehérje Feldolgozó Üzem és a Törökszentmiklósi Tangazdaság munkavédelmi felelőse sem. Pedig ezeknek az üzemeknek sem ártott volna, ha képviselőik meghallgatták volna azokat a tapasztalatokat, amelyeket a többi üzemben már hasznosítottak és méghozzá eredménnyel. így például a Szolnoki Állami Gazdaság küldötte elmondotta, milyen segítséget ad a balesetek megelőzéséhez a most megszervezett munkavédelmi őrség. Az erdőgazdaság küldötte pedig arról szólt, hogy amig gazdaságuknál nincs egészséges szakszervezeti élet, addig nem igen beszélhetnek szervezett munkavédelemről sem. Mindenképpen hasznos volt, hogy a MEDOSZ megrendezte ezt a munkavédelmi konferenciát, mert itt is világosan bebizonyosodott: a balesetek elhárítása érdekében nem elegendő beszélni, hanem sürgősen intézkedni kell. Nemzetközi színház Moszkyában A szovjet főváros legfiatalabb színháza, a Nemzetközi Színház, amelynek társulatánál 30 ország diákjai működnek közre, az „Örök nyár országában” című indonéz darabbal nyitotta meg kapuit. A darab szép és érdekes útra kalauzolja el a nézőt az Indonéz szigeteken. Érdekes megjegyezni, hogy a színház kollektívájának olyan fiata lók a tagjai, akiknek hazájában a mai napté sem működik nemzeti színház (Nepal, Szudán, stb.). A szinház néhány idei előadása nemzeti művészeti monográfiái jellegű lesz. Például Szudán bemutatja majd az „Afrika szabadsága” című darabot. • í x Szülök iskolája ZSUZSI TAKARÍT... — JAVÍTJÁK a nagykörűi Tisza-kompot. A javítómunkálatok előreláthatólag november 15-ig tartanak, addig csak gyalogos és kerékpáros átkelőforgalom lesz Nagykö- rünéL \ Ju A a? ctf/a/aMoj’ nápfadaJ? B ármilyen különösen hangzik is, a szülőnek már kétéves kortól a játék és szórakozás mellett gyermekét fokozatosan munkára, önállóságra kell nevelnie. A „munka”, a „kötelesség” fogalma relatív. Ami nekünk, felnőtteknak játéknak, semmiségnek tűnik, az sokszor a kisgyermeknek „komoly” munkát jelent. A munkára nevelésnek a játékból kell kinőnie. A kötelességeit általános vonásokban vázoljuk a gyermek előtt. Legyen tisztaság, rend, ne legyenek porosak a játékok. Megmutatjuk a takarítás, rendezés ’ bizonyos fogásait, | de jó, ha egyes fogásokra magától jön rá: pl. hogy portörléshez külön, erre szánt rongyra van szüksége. Amint nő, fejlődik a gyermek, egyre nehezebb munkamegbízatásokat adhatunk neki és — bár ezek észrevétlenül nőnek ki a játékos munkából — később válasz- szűk külön a játéktól. Ezzel megkezdődik a gyermek részvétele a család munkájában. Apróbb feladatokat, megbízásokat adunk amelyek teljesítését következetesen ellenőrizzük, értékeljük. Fontos, hogy világosan, határozottan jelöljük meg a munkát, amit rábízunk. A gyermekre bízott feladatnak könnyen teljesíthetőnek kell lennie, olyannak, amely erejét és ügyességét nem múlja felül, tehát aminek a teljesítésére nagyobb erőfeszítés nélkül képes. A jól elvégzett munkát mindig el kell ismernünk. A kezdeti sikertelenségnél nem szabad letörnünk a gyermek munkakedvét: „Jaj, de ügyetlen vagy!” Hogy áll a kezedben az a habverő (vagy kalapács)”, — Add ide, megcsinálom én te úgysem tudod” vagy hasonló megjegyzésekkel. Az ilyen megjegyzések az amúgyis ügyetlen gyermeknek gyakran hosszú időre elveszik a kedvét a munkától, bátortalanná, önállót- lanná teszik. Nem fejlődik ki benne a kezdeményező készség, a munkakedv, meg fogja gyűlölni a munkát, mert öröm helyett csak fájdalmat, csalódást okozott eddig, ha bele-belefogott valamibe. Túlzásba sem kell mennünk a dicsérettel. A feladat maga és annak elvégzése legyen az, ami a gyermeknek kielégülést, örömet szerez. Munkájának egyszerű elismerése, a kijelentés, ho£y jó munkát végzett, legyen a legszebb jutalom. Egy-egy balsikerrel végzett munka után így biztassuk: „Máskor majd sikerül” vagy „Máskor majd jobban sikerül!” Hogyan vehet részt a három—hatéves gyermek a család munkájában? Milyen „kötelességeket” bízhatunk rá? Segíthet édesanyjának a takarításnál, ő készítheti elő a takarítószereket, ő rakhatja rendben vissza a takarí tás után a helyére. Ö igazíthatja helyre a szőnyegrojtokat és ennek rendességéért folyamatosan, napközben is felelős lehet. kát, folyóiratokat. Legyen az ő kötelessége, hogy meghatározott helyre egymásra tegye azokat, rendesen összehajtogatva. Kertes házban, különösen vidéken segítsen a konyhákért gyomlálásánál. Legyen két-három négyzetméteres külön kis területe, amit ő gondoz, ahova ő ültet konyhakerti növényt vagy virágot, amelynek fejlődését figyelemmel kísérheti. A bevetés, gondozás, öntözés, — „terménybetakarítás’’ is legyen az 6 kötelessége. Ezek csak kiragadott példák. A család életkörülményeinek megfelelően más feladatokat is adhatunk. Ö öntözze meg a virágokat, segítsen az asztal megtérítésénél, leszedésénél. Később segítsen a főzésnél: borsót, babot fejteni, burgonyát hámozni, befőzésnél gyümölcsöt szemezni, tésztasütésnél a kiszaggatott tésztát sütőlapra helyezni, tetejét tojással megkenni, habot verni, tésztát keverni. Bízzuk meg takarékossági felelősi tisztséggel: ügyeljen arra, hogy a lakásban ne égjen sehol hiába a villany, ne szóljon a rádió, ha senki sem hallgatja, jól el legyenek zárva a vízcsapok. Bízzuk meg a hulladékanyagok osztályozásával. — gyűjtse külön a papír- rongy-, fém-hulladékot (üres konzervdoboz), a barackmagct stb. Tartsa rendbe az újságoT ermészetesen egyszerre csak egy-két feladattal bízzuk meg a gyermeket. — Többgyermekes családban ügyesen oszthatjuk el a tisztségeket és helyes szervezéssel az egészséges verseny- szellemet is felébreszthetjük. A munkára-nevelés kérdésénél beszélnünk kell az önállóságra nevelésről is. Az elsőosztályos tanulók között nagyon sokszor találkozunk olyan gyermekkel, aki még öltözködni sem tud. Nem tudja felvenni, begombolni a kabátját, befűzni és bekötni a cipőjét, iskolaorvosi vizsgálat után pedig képtelen fehérneműjét, ruháját egyedül magára venni. Megfigyeltem, hogy mennyire szenvednek ezek a gyerekek, hogy szégyellik magukat önállósághoz szokott társaik között Egyik édesanya panaszkodott nekem, hogy kisleánya kedden és pénteken (akkor volt testnevelés-óra), még decemberben is szandálban akart iskolába jönni és reggel komoly harcba került a magasszárú, fűzős cipő feladása. A szülő nem tudta elképzelni ennek okát s még kevésbé érezte, hogy ő a bűnös. Kisleánya ugyanis a szandált be tudta kapcsolni, de a magasszárú cipő befűzése, bekötése még mindig nem ment neki. Szégyenkezés helyett inkább fagyosko- dott volna. Ebben a szülő volt a hibás. Már négyéves kortól kezdve, türelemmel, fokozatosan meg kellett volna tanítania a teljesen önálló öltözködésre és nem a kényelmesebb és gyorsabb utat választani: az öltöztetést, etetést és mosdatást. Megjegyzem, hogy az ilyen önállótlan gyermekek mind „egykék”, akiknek édesanyja nem dolgozik és akik nem jártak óvodába. A többgyermekes családok gyermekei feltűnően ügyesek, önállóak. Hogyne ügyeskednének, ön- állóskodnának! Hiszen etették, öltöztették, mosdatták a kistestvéreiket. Egész „kismama” szerepet töltöttek be édesanyjuk mellett. K evés szülő gondol arra, hogy a munkára, önállóságra neveléssel mennyire ügyesíti a gyermek kezét. Milyen komoly kézügyesítő gyakorlat egy gomb begom- bolása, fésülködés, hajelválasztás, hajbefonás, cipőfűzés, csokor (masni) megkötése, vagy az önálló evés, helyes bánás az evőeszközökkel. Ot—hatéves gyermeknek adhatunk már apróbb „vásárlási” megbízásokat is. Természetesen csak a közeli üzletbe küldjük és csak egykét megbízást adjunk. Nagyon büszke a gyermek az ilyen feladat teljesítésére, s egyben önállósodik, megismeri a mérleg működését, a súlyegységeket és a pénznemeket. Észrevétlenül megtanul számolni. Dr. Gergely Károlyné