Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

1961. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 m \ C Tanulnak a szövetkezeti könyvelők Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Szolnok megyéből A mezőgazdaság nagy se­regszemléjét az Országos Mezőgazdasági Kiállítást min­den évben nagy érdeklődés­sel várják a szövetkezeti gazdák. A jövő év őszén megrendezésre kerülő 64. ki­állítás jelentkezési feltételeit minden közös gazdaságban megkapták. Mind a növény- termesztásben, mind az ál­lattenyésztésben olyan magas feltételeket szabtak a jelent­kezésre, hogy azokat csak a legjobb gazdaságok tudják teljesíteni. Ennek ellenére előzetes felmérések szerint Szolnok megyéből sokkal több termelőszövetkezet je­lentkezik* mint 1959-ben. A mezShéki Táncsics Tsz ismét a kiállítók között A kiállítók között ott lesz­nek azok a régebbi közös gazdaságok, amelyek már eddig is jelentős helyezése­ket értek el a versenyben. A mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet — mely nö­vénytermesztésből birtokosa a Földművelésügyi Miniszter örökös vándordíjának — 16,6 mázsás búzatermésével és 22,5 mázsás őszi ' árpájával jelentkezett a nagy sereg­szemlére. A szajoh Vörös Csepel Termelőszövetkezet öntözött kukoricáját szeretné bemutatni, valamint 220 má­zsás átlag termésű cukorré­páját. A szolnoki járásból előreláthatólag e két közös gazdaság mellett a tószegi Dózsa Tsz cukorrépával és kukoricával, a tiszaiiädv ári Lenin Tsz kukoricával, az újszászi Szabadság Tsz pe­dig kertészeti növényeivel előreláthatólag hatvan jelentkezik kíván résztvenni a mezőgaz­dasági kiállításon. Résztvesz a sereg­szemlén Retter György, a híres túrkevei juhász Az állattenyésztésben szin­tén jó eredmények várha­tók. A megyében 14—15 olyan termelőszövetkezet van, amely szarvasmarhatenyész­tésből kiváló eredményt ért el, s ez, feljogosítja őket a részvételre. Ezek között van a jászboldogházi Arany­kalász, az abádszalóki Lenin, a jászberényi Rákóczi Tsz. Sertéstenyésztésben • 8—10 ter­melőszövetkezet jelentkezése várható. Köztük van a túr­kevei Vörös Csillag Tsz. Ter­mészetesen nem maradhat dl a kiállításról az országosan elismert túrkevei Táncsics Termelőszövetkezet híres juh- tenyészetével sem. Retter György, a termelőszövetke­zet juhásza az elmúlt évti­zedben megrendezett vala­mennyi mezőgazdasági kiál­lításon r észtvett az általa tenyésztett juhokkal. Több alkalommal értek el nagy­díjat és első helyezést , Baromfitenyésztők a kiállításon Megyénk tez-ei közül baromfival is sokan jelent­keznek a 64. Országos Me­zőgazdasági Kiállításra. Így többek között a törökszent­miklósi Aranykalász, a tisza- földvári Szabad Nép, a fegy­vernek! Vörös Csillag, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ek jelentkeztek. Az eddigi felmérések sze­rint mintegy 60 Szolnok me­gyei termelőszövetkezet kí­ván résztvenni a nagy se­regszemlén. Azokban a gaz­daságokban, ahol nem mér­termelőszövetkezet ték fel a lehetőségeket, rö­vid időn belül nézzék meg, mivel jelentkezhetnének, hogy minél több termelőszövetke­zet képviselje Szolnok me­gyét. V. K. /Hét közben, mikor tanácsi s gépállomás! dolgozók a munka jobb szervezésén, el­végzésén — s nem jelentés készítésen — fáradoznak, le­heteti«! pontos számadatok­kal élénkített beszámolót ad­ni a mélyszántás helyzetéről. A nyitóit szemmel járás, kér­A megyei tanács vb. mező- gazdasági osztálya egyhetes oktatást rendez a zárszám­adások elkészítésével kap­csolatosan. A hét első nap­ján — Hajdúszoboszlón — az MNB hitelügyi dolgozók, a járási, városi tanácsok me­zőgazdasági osztályainak fő­könyvelői, revizorai, üzem­gazdászai, valamint azoknak a termelőszövetkezeteknek dezősködés azonban segít va­lamelyest; segít felbecsülni a még teljesítésre váró munka mennyiségit. Halad, jól halad megye- szerte a mélyszántás. Az em­berek igyekezete, hosszú évek nagyüziemi tapasztalata lendíti. Kisújszállás, Karcag főkönyvelői gyűltek össze kétnapos oktatásra, ahol már több éve kettős könyvelést vezetnek. A következő na­pokban a többi közös gazda­ság főkönyvelői találkoznak a Hajdúságban, majd pedig a főagronómusok és szövet­kezeti elnökök tanácskoznak a zárszámadások helyes el­készítéséről. Miért vált szükségessé ez határában maholnap elfogy az eke alól a föld. Derekas a tempó az Alattyáni Gépállo­más körzetében is; ott azon­ban az esőáztatta talaj tapa­dása késlelteti a szántást. Bi­zony, jó gazdaérzék kell el­dönteni: szántsanak-e, vár­janak-e kevéssé, míg — talán — szikkad a föld.., Tegnap este — megbízható becslések szerint még mintegy 28—30 000 hold várt ekére megyénk területén. Ha sem a fagy, sem ugyan-nem^ várt esőzés nem akadékosko­dik; hat-tíz nap alatt befe­jezhetik traiktoristáink a mélyszántást Számos termelőszövetkezet forró teával kedveskedik s hűvös időben fáradozóknak; mind a nappali, mind az éj­szakai műszak embereinek. A jászfelsőszentgyörgyi Űj Hajnal Tsz-ben még meleg ételt is biztosítottak a gép­állomásiak részére. Elenyésző azoknak a tsz- eknek a száma, melyek fél­vállról veszik az őszi szán­tást Tiszaföldvár egyik kö­zös gazdaságában például ara­tás óta nem engedik a gé­peket a földre, hajtogatván, hogy ' istállótrágyázásra ké­szülnek ... Sportkifejezéssel élvén: a mélyszántás finisében tar­tunk. Még egy kis igyekezet, még egy kis erőfeszítés — és megyénk traktorosai célhoz érnek — nem marad szárítat­lan föld tavaszra. az oktatás? Az évvégi elszá­molások — zárszámadások — egyöntetű elkészítése vé­gett. Ugyanakkor, hogy meg­beszéljék, milyen feladatok hárulnak a szövetkezetek ve­zetőségére e tekintetben. Az előadások java részét Vadasi Nándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztály szö­vetkezeti főkönyvelője tar­totta. Elmondotta többek kö­zött, hogy a termelőszövet­kezét vezetőségének, az el­lenőrző bizottságnak fő fel­adata az évi gazdálkodás elemzése. Biztosítaniok kell a zárszámadás időbeni elké­szítését, hogy a tagok is idő­ben kapják meg az őket il­lető részesedést. A mezőgazdászoknak, ál­lattenyésztőknek kell elké­szíteniük a zárszámadás gazdasági részét, a termelés elemzését a zárszámadási beszámolóhoz. Ismertetniök kell ezen belül a már be­vált agrotechnikai módsze­reket. A termelőszövetkezetek számviteli dolgozóin múlik a zárszámadás pontossága. El kell érniök, hogy min­den gazdaságban a leltározó bizottság december 10-ig megalakuljon. Előre el kell készíteniök a leltározáshoz szükséges íveket is a gyor­sabb munka érdekében. De­cember 31-ig a 3004-es kor­mányhatározatban előírt ok­mányokat, adatokat gyűjtsék össze, azt küldjék el illeté­kes szervekhez, hogy a ha­tározatban foglalt kedvez­ményeket időben megkap­hassák. Az elmúlt évben szö­vetkezeteink 120 millió fo­rint kedvezményben része­sültek. Ez esztendőben sem lesz ez az összeg kisebb. Mennyire hasznos ez az oktatás? Selmeczy Gyula, a mezőtúri Gj Reménység Tsz főkönyvelője erre a kérdés­re elmondotta: így közösen átnézték és megismerték a zárszámadási nyomtatványok­ban történt változásokat és ezzel nagy segítséget kaptak a zárszámadás egyöntetű el­készítéséhez. V. V. Kisújszállás határában az utolsó barázdákat szántja az «ke « A mélyszántás finisében BULGÁRIA „a népi demokráciák tüdeje66 EZT A JELSZÓT most hallottam először, hogy Bul­gáriában jártam és az, aki kiejtette, Bulgária gyönyörű tájaira, tengerpartjára és ar­ra a sok erőfeszítésre gon­dolt, amellyel Bulgária üdü­lőhelyek kiépítésére s ezek nemzetközi idegenforgalmá­nak kiterjesztésére tör. Bizonyos, hogy Bulgária alkalmas az üdülőország szerepére. Gyönyörű tenger­partja van, a Fekete-tenger olyan finom homokjával há­rom-négy helyen is, amely párját ritkítja az európai tengerpartok között. Balcsik, a várnai „Aranyhomok”, ma­ga Várna és a Nesseburg fö­lötti Napstrand, de Burgas tengerpartja is szinte kínál­ja magát mindazoknak, akik a nap és a tenger együttes hatását akarják javukra for­dítani. Hozzáértők azt mond­ják, hogy csak a francia Ri­viéra és a hollandiai Sche- veningen homokstrandja ve­tekszik ezekkel. Bulgária azonban a „má­sodik” felszabadulásig, 1945- ig szegény, elmaradott ag­rárország volt. A törökök itt 500 évig uralkodtak, nem 150 évig, mint mirajtunk. 1878 óta van Bulgáriának önálló állami élete. Azóta Bulgária két világháborún esett át, míg végre elérkezett a szo­cializmus kapujába. Gazda­sága most gyorsan változik. Hatalmas vízierőműveket építenek, soklépcsős duzzasz­tó rendszereket, amelyekkel egész völgyeket zárnak el és töltenek fel az egyébként le­rohanó hegyifolyók vizéből. A nagy víztárolók mellett a kistárolók egész rendszerét hozzák létre az országban. Folyók vizét szivattyúrend­szerekkel emelik fel a ma­gasba, mint a Dunáét, amely­nek vizét 200 méter magasra akarják szivattyúzni, hogy a dobrudzsai fennsíkot is te­tőzhessék. Bulgária ter­mőterületének 20 százalékát öntözik, 5 év múlva több mint 50 százalékát, a mai terveik alapján pedig végül is majd 80 százalékát. Ez egycsapásra megváltoztatja a bolgár mezőgazdaság egész rendszerét és teljesítőképes­ségét. Nagy iramban iparo­sítanak és mindezek mellett nagy befektetéseket eszkö­zölnek a szálloda és vendég­látóiparba. Elsősorban a Fekete-tenger partját fejlesztik. Teljesít­ményeik lenyűgözőek. 1949- ben Várnában két használ­ható szálloda volt, de az „Aranyhomokon”, ami egy­ben már teljesen kiépített fürdőhelyet jelent, 1956 óta szinte varázsütésre előterem­tett 26 nemzetközi luxusszál­loda emelkedik. Közöttük egy nemzetközi újságíró üdü­lő, amelyet népi demokrá­ciák segítségével építettek. Csehszlovák és lengyel bú­torok, kínai szőnyegek, ro­mán faburkolatok, szovjet konyhaberendezés emlékez­tetik az itt üdülőt népeink barátságára. A nesseburgi Napstrandon 1959 tavaszán kezdték az építkezést. Ősszel már elkészültek az utak és terraszok, ma pedig 38 nem­zetközi szálloda, 57 cam- ping-telep, 5 nagy vendéglő, cukrászda, kaszinó várja az üdülőket és most fejeznek be egy 11 emeletes luxus­szállót. Autóbuszközlekedés s modern, szép parkok — mind a semmiből. Hozzá kell ten­nem, hogy nemcsak az épít­kezés gyorsasága és mennyi­sége lephet meg minket, ha­nem a tervezés és kivitele­zés is. Szépek ezek a szál­lók, építőművészeiket Olasz­országba küldték tanulmány- utakra. BULGÁRIÁNAK 1961-ben 100 millió deviza-leva (tehát valuta) jövedelme volt ezek­ből a szállodákból. A követ­kező évi tervük 150 millió deviza-leva! De építkeznek az ország belsejében, a hegyekben is. Szófia legszebb szállodáit a Vitosa hegyre akarják épí­teni, erre a kétezer méternél magasabb hegyre, amely min­den átmenet nélkül ugrik ki a lapos tájból, amelyen Szó­fia elterül. A Vitosa a szó­fiai dolgozók kedvelt kirán­dulóhelye. Bulgária természetesen nemcsak a külföldieknek épít. Szálloda- és vendég­látóipara nemcsak valuta­szerző üzlet, hanem a népek barátságának tudatos szerve­zője is. És nem hanyagolják el a belföldi üdültetést sem. Bulgária évente máris száz­ezreket üdültet. Dolgozói megszokják a természetjá­rást és az üdülést, betegeik szép hegyi szanatóriumokban nyerik vissza egészségüket. Bulgária a szó szoros ér­telmében súlyt helyezett er­re és ezt csak helyeselni le­het. Arra nem kaptam vá­laszt, hogy e beruházások mikor térülnek meg, de azt tapasztaltam, hogy a nép körében senki se firtatja a rentabilitás kérdését. Bíz­nak a pártban és a kor­mányban, hogy helyes elha­tározásra jutott, amikor Bul­gáriát a ,,népi demokráciák tüdejévé” akarja fejleszteni. Bizonyosak abban, hogy már az is nagy haszon, ha Bul­gária egyszerűen megmutat­ja magát sokasok külföldi­nek és ezáltal kilép az év­százados elzártságból. Egy elmaradott Bulgária persze sohasem tárhatná fel így a kapuját. A mai Bulgária azonban egyre büszkébb az eredményeire és ma már vi­dáman mutatja a régit, a szegényeset is, mert mellé tudja állítani az újat és a színvonalasat. Bulgária ma egy gyorsan fejlődő ország képét mutatja, akkor is, ha a megmutatkozó életszínvo­nal szemlátomást alacso­nyabb, mint például nálunk. Éti főkép a ruházkodásban, a használati iparcikkekben és a lakáskultúrában mutat­kozik. A városokban jóval kevesebb gépkocsi szaladgál, mint nálunk, de nem talál­koztam türelmetlenséggel. Az idei száraz nyár visszavetet­te őket, a nép azonban bízik szorgalmában és mindenek­előtt abban, hogy az irány, amerre halad, helyes és a befektetés a jövőben hama­rosan meghozza gyümöl­cseit. Bulgária az üdülők kiépí­tésével bizonyos versenyt is támaszt a népi demokráciák között. A nagyszámú ma­gyar és lengyel turista á ha­zájára gondol, amikor a nemzetközi forgalom ily gyors növekedését látja Bul­gáriában. A Csehszlovákiá­ból érkezők őszintén meg­mondják, hogy Bulgária im­már vetélytársuk. Annak hí­re pedig jólesően terjedt el á mi országainkban, hogy Bulgáriában aránylag olcsón lehet nyaralni. Bulgária azzal is törődik, hogy magát a külfölddel külföldön is megismertesse. Ä „Rádió Szófia” Angliának és az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak, Franciaországnak, a Német Szövetségi Köztár­saságnak, Olaszországnak, az arab országoknak, Görögor­szágnak, Törökországnak és a külföldön élő bolgár emig­rációnak sugároz rendszeres műsort Jugoszlávia felé szerb, horvát és macedón nyelven ad tájékoztatást, a latiname­rikai országoknak spanyol, bolgár és eszperantó nyel­ven. Naponta tizenegy nyel­ven 18 órát sugároznak, a béke és a nemzetközi együtt­működés szellemében. Adá­saikban nagy szerepe van a bolgár zenének. Népzenéjük nagy sikert arat mindenütt nyugaton. Legújabban kitű­nő operaházi együttesük ala­kult ki világhírű tenoristák és basszisták, szopránok és altok, akik a legmagasabb nemzetközi színvonalat kép­viselik. A szófiai opera iga­zi problémája, hogy .tagjai alig tudnak eleget tenni meghívásaiknak a nyugati országokba s így is az évnek csak egy részét játsszák ott­hon. EZELŐTT 10—20 ÉVVEL a bolgár zenei életről szinte semmit sem hallhattunk. Most egyik nemzetközi siker a másik után. A nemzetközi zenei fesztiválok állandó sze­replői és díjásaí bolgárok. Nagyméretű könyvkiadá­suk is van abból a célból, hogy hazájukat megismer­tessék a külfölddel. Átlag­ban évente 1500 cikk jele­nik meg Bulgáriáról külföl­dön különböző lapokban. Ké­peslapot adnak ki orosz nyelven, kínai nyelven és kisebb példányban angol, francia, német, spanyol és eszperantó nyelven „Mai Bul­gária” címmel. Az ázsiai és afrikai országok olvasóinak arabul, angolul és franciául adnak ki egy másik képes folyóiratot. 1961-ben csak­nem egymillió példányszám­ban jelentettek meg köny­veket, amelyeket külföldön bocsátottak forgalomba. Bulgária egyre ismertebbé válik a kapitalista országok­ban is. Bulgária a hosszú elnyo­matás után gyorsan akarja behozni a kulturális elmara­dottságot. Iskolahálózatát igen gyorsan kifejlesztette. Az általános iskola után 433 ezer tanuló jár előgimnázi- umba és 158 ezer jár gim­náziumba. Kétszáztizenkilenc technikumban 93 900 tanuló, 236 iparitanuló iskolában 42 100 iparitanulő tanul. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók száma a népi demokrá­ciákkal összehasonlításban is — óriási. ’ HÚSZ FŐISKOLÁN 55 ezer egyetemi és főiskolai hallgató tanul s ezeken kí­vül nagyszámú úgynevezett „félfőiskolás’. Így nevezik a pedagógiai főiskolák tanuló­it, akikből ez évben 4203 hallgatójuk van, a könyvtá­rosi félfőiskolán, amelyen 198-an tanulnak és a közle­kedési félfőiskolát, amelyen 623 tanuló készül a hivatá­sára. Egy öreg tanár azt mondta nekem: „Talán már túlsók iskolánk is van”. Per­sze nem úgy gondolta, mint­ha kár volna, hogy ezek lé­tesültek. Hanem arról be­szélt, hogy a pedagógus mun­kát kell szakszerűbbé és el­mélyültebbé tenni. Ezeket a hallatlanul nagy-létszámú hallgatókat , minőségi okta­tásban részesíteni — ez most a nagy feladat. Bulgária törekvő ország és nagy iramban halad. Dezséry László

Next

/
Oldalképek
Tartalom