Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-26 / 279. szám
Kizöldelt az Alföld egyik legnagyobb búzatáblája A tizenhatezer holdas Tiszasülyi Állami Gazdaságban óriás búzatáblát alakítottak Isi az idén. Az egyetlen darabból álló 1300 holdas táblát egyöntetűen magyar Bán kú ti és szovjet Szkoroszpelka búzavetőmaggal vetették be. A talajt jól előkészítették, s a magot a korszerű művelésnek megfelelő mélyre tették. Ennek ellenére már kizöldelt a búza. A hatalmas terület egyöntetűen zöld búzatenger amerre a szem ellát. Az óriás búzatábla a gazdaság dolgozóinak büszkesége. A nagy területen mindenféle gép gazdaságos használata lehetséges. A tavasszal a búza műtrágyázását is repül 5- gépek végzik. Számvetés előtt Mai UTAZÁS A KOMMUNIZMUSBAN Túlteljesítették kenyérgabona vetéstervüket megyénk termelőszövetkezetei Szocialista szellemben gondolkodó ember számára nem kell bővebben fejtegetnünk, miért szükséges elérni, hogy a szövetkezetben mindenki végzett munkája arányában részesedjék. Ez az elv gyakorlati követelményként támasztja, hogy minden tsz-ben revideálják: pontosan, helyesen jegyezték-e fel a végzett munkát. Első szövetkezeti városunk egyik tsz-ében — például — esztendeje helyesen korrigálták a munkaegységek jóváírását. Ám egy tiszafüredi járás közös gazdaságában még ez év tavaszán is vitáztak a tavaly teljesített munkaegységek fölött. Könnyű elképzelni, hol volt zökkenőménte- sebb a munka. Adódhat, hogy a vizsgálódás során éppen olyan gazdánál találnak jogosulatlanul jóváírt munkaegységet, ki kedvezőtlen anyagi körülmények között él. Szociális szempontokra hivatkozással húnyjon-e szemet a tagság a hígítás fölött? Ne. Adjanak az arra rászorulónak, érdemesnek, ha van miből — ám ne a munkaegység, hanem a szociális-kulturális alap terhére. Noha megyénk termelő- szövetkezeteinek mintegy háromnegyed részében elfogadható a kettős könyvvitel minősége, hibák akadhatnak. Azok a vállalatok, melyeknek a issekkel szemben követelésük áll fenn, tehát azzal segíthetik a közös gazdaságokat, hogy követelésüket idejében — december első felében — közlik velük. Mennyit osszunk?... A kérdések kérdése ez. örvendetes, hogy legtöbb tsz- ünkben már nem „Minél többet!” felkiáltással válaszolnak rá a gazdák. A munkaegység értékének megállapításáról helyes nézeteket vallanak — sokak mellett — a szajoli Vörös Csepel, a jásztelki Tolbuchin és Alkotmány (!), a jászboldogházi Aranykalász, a tiszaörvényi Dózsa, a tiszaderzsi Üj Barázda Tsz parasztjai. Vallják, s a gyakorlatban érvényesíteni óhajtják elképzelésüket: Éljünk jövöre jobban, mint az idén. Tudják, hogy ezt csak a közös gazdaság, állandó fej-! lesztésével érhetik el. Szükséges a fel nem osztható szövetkezeti alap gyarapíása is, amint ezt az alapszabály rögzíti. Ugyanakkor léteznek értékek, melyek legbölcsebb felhasználása a gazdák belátásától függ — tehát a jó döntés előkészítése szintén politikai feladat. Ebben a tekintetben igen fontos, hogy a többlettakarmányt — a háztáji állomány tényleges szükségletének fedezése mellett — a közös számára tartalékolják. A jól kezelt takarmány évekig eláll; semmi szükség tehát arra, hogy kézen-közön kufár- kodás tárgya legyen. Mennyi tartalékolható, mennyi osztható — ezt csak pontos leltár alapján lehet latolgatni. Sajnos, előfordult, hogy az óllatok mérlegelését követően szándékosan meghamisított adatok kerültek a leltárba. A hamis leltár készítői becsapták az államot, becsapták gazdatársaikat. A pontos leltárnak természetesen magában kell foglalnia a vetőmag-, mű- és szervestrágyamennyisé- get is. Az utóbbit azért említjük külön, mert a híres só-út mentén még hároméves (!) szarvasban is „gyönyörködhet” az ar- rajáró. Ha ez a szervestrágya szerepelt volna a leltárakban, valószínűleg rég kiszórják, növelik a talaj termőerejét. Fentebb mondottuk, hogy a zárszámadás a jövendőnek évről évre Ismétlődő alapozása. Kívánatos tehát, hogy az eredmények, hiányosságok felsorolásán túl elvi-gyakorlati tekintetben is értékeljék szövegében az esztendő tapasztalatait. Bírálat alá kívánkoznak a jövedelemelosztás módozatai, legkivált a részes művelés, azt követően a premizálás. Az előbbi — hangsúlyozzuk — szükségmegoldás. Tény, hogy serkenti a munkakedvet, segíti a családtagok bevonását — de van hátulütője is. A részelés jogosulatlan aránytalanságot teremthet a növénytermesztők és állattenyésztők éves jövedelme között; amint az Tisza- jenőn" megesett. A tiszafüredi járás egy-egy tsz- ében ellenben a kukoricát részesen művelők jártak rosszul a kedvezőtlen Időjárás okozta alacsony termésátlag folytán. Nem véletlen tehát, hogy számos szövetkezet parasztsága már most elhatározta, hogy jövőre szakít a részes műveléssel. Mások — lehetőségeik arányában — redukálják a részelést. Míg nagyon kívánatos a részelés megszüntetése, csökkentése, addig gyümölcsözőnek ígérkezik a premizálás csiszolása, fejlesztése. Kevés előrelátásról bizonykodtak azok a tsz-vezetők, kik válogatás nélkül, minden növényfajtára ugyanakkora prémiumot tűztek ki a többlettermésből. (A tervezett mennyiségből adott prémium fából vaskarika. Jutalom csak az eredményesebb, a jobb munkáért jár.) Ugyanannyi szorgalommal kukoricából nagyobb, cukorrépából — például — kevesebb többlettermés érhető el. Hasznos lenne, ha a gazdák már a zárszámadásban leszögeznék: 1962-ben differenciálják, növényféleségenként állapítják meg a prémiumot Kisújszállás egyik neves termelőszövetkezetében — nagyon helyesen — külön alapot biztosítottak a premizálásra, időszaki jutalmazásra. Ugyanott jelentős tartalékalapot képeztek pénzből, takarmányból. A precízen készített zárszámadás, a jelentős biztonsági alap, az ésszerű beruházásokkal s a tagság szorgalmával egyesülve ott is rendíthetetlen alapot teremt a következő gazdasági évre. ☆ IRODALMI TITKOK ☆ A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÉS AZ ISKOLAREFORM ☆ HAJSZA AZ ÉLETÉRT ☆ Helsinki (Reuter) Olavi Honka volt igazságügyi kancellár, Kekkonen elnök legfőbb ellenfele a januári finn elnökválasztásokon, pénteken visszalépett. Honka a visszalépést bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozza: „a haza érdoke megkívánja tőlem, hogy a jelenlegi körülmények között visszavonjam jelöltségemet”. Honka a szociáldemokrata pártot, a konzervatív pártot, a Finn Néppártot és a Svéd Értékes eredményről számol be a megyei tanács mezőgazdasági osztályának legfrissebb értesítője: termelő- szövetkezeteink túlteljesítették kenyérgabona vetéstervüket Pártunk, kormányunk fontos célkitűzése, hogy hazánk mielőbb »önellátóvá váljék gabonábóL Vetés előtt a pártmunkások, közigazgatási és szakvezetők megszámlálhatatlan órát fordítottak arra, hogy a kétkedőket meg-, győzzék: a fokozott búzatermesztés nemcsak lényeges népgazdasági követelmény, Néppártot magában foglaló csoport elnök jelöltjeként indult volna. A Finn Néppárt nyomban Honka döntése után bejelentette, hogy támogatja Kekkonen jelöltségét és a maga részéről nem állít új ellen- jUMtet. —: Konka vissialé- pésével az elnökválasztási harc Kekkoríen, Emil Skog, a baloldali független szocialisták jelöltje és Aito, a Finn Kommunista Párt jelöltje között folyik majd. (MTI). de kifizetődő, jövedelmező is a tsz-ek számára. Megértésre talált az okos szó: 175 000-nél több holdon aratunk jövőre kenyér- gabonát Vetésterve túlteljesítésében Szolnok és Jászberény (mindkettő 103,4 százalék), valamint Törökszentmiklős (102:8 százalék) adott jópéldát a többi városnak, járásnak; Megyénk területén már mindössze 0,9 százalékot kitévő területen kell letörni a kukoricát. A szárletakarítás- nak 2,2 százaléka van még hátra. A fagyveszély miatt Igen sürgető a cukorrépaszedés. A kunszentmártoni járásban és Túrkevén a répának még három százaléka sze- detlen. A silózás három éllovasa Kisújszállás, Mezőtúr és a jászberényi járás. A tiszafüredi járás Szolnok és Túrkeve tsz-ei eddig silózási tervüknek még a felét sem teljesítették; Az istállótrágyázás nagyon vontatottan halad Túrkevén (43,3 százalék), de Igen jó ütemben — 90 százalék fölött — Karcagon, Jászberényben és Mezőtúron. Termelőszövetkezeteinkben még 40116 kh vár mélyszántásra. E munka dandárját Kisújszálláson már elvégezték; ott a mélyszántásán terület alig haladja meg a 800 holdat. A hatalmas jászberényi járásban 8000 kh, Túrkevén pedig még 3600 kh az ekére váró talaj. A termelőszövetkezeti és 1 gépállomási traktorosok szinte kivétel nélkül derekas munkát végeznek, Az Időnként megjelenő talajmenti fagyok ellenére Is. akár éjszaka is szorgalmasan járatják a gépeket. E hó első napjának megfelelő állapot szerint é:-tékel- ték a tsz-építkezések állását. A létesítmények műszaki készültségi foka már akkor elérte a 96 százalékot. Elég anyag, elég munkaerő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a közös gazdaságok ez év végéig építési terveiket teljesíthessék. . Ismert, milyen veszélyekkel Jár mind m állati férőhelyek hiánya." mind a beruházások áthúzódása. Ezek elkerülése végett a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, — amennyiben a városi, járási szervek nem tudnák a felmerülő problémákat megoldani — rövid úton kíván intézkedni a nehézségek elhárításában. Ilyen esetekben tehát kívánatos a tsz-eknek haladéktalanul a megyei tanács mező- gazdasági osztályához fordulniuk. L. Tervek, s mögötte esz ember... Beszélgetés a Papírgyár két vezetőjével Az új esztendő küszöbén egyre gyakrabban kerülnek szóba jövő éves terveink. Beszélünk róla otthon, munkahelyünkön, gyűléseken és vitadélutánokon. Beszédünk róla, mert hiszen egyikünknek sem közömbös a kérdés: „hogyan lesz hóin. >? Miként dolgozunk majd, s hogyan élünk?” És a válaszok hátterében kétségtelenül ott áll a Szovjetunió Ko..imjnista Pártjának XXII. kongresszusának, s az MSZMP Központi Bizottságának gazdag határozati anyaga. A szocialista holnapok megvalósítása a mi feladatunk lesz, a dolgozó emberé. F.’osztani a munkát, hogy ki-ki legjobb tudása, szorgalma szerint elvégezze a reá háruló részt. Ezért kerestük fel a Szolnoki Papírgyár két vezetőjét is, Manek Gyula főmérnököt és Zsamai György nárt- titkárt. Válaszaikból nagyszerű távlatok öltöttek testet: a gyár termelésének, a dolgozók műszaki, politikai képzettségének óriási fejlődése. — A második ötéves terv során nagy változások előtt áll a papíripar is — mondotta bevezetőül Manek Gyula. — Gyárunk az alapanyag- gyártást a tervidőszak végére megh á romszorozza. — Terveink magasabbak az iparág országos szintjénél, s erre v?!szkék vagyunk. Az 5 éves terv végére termelésünket 32,5 százalékkal növeljük, s ezt az értéket mindössze 1,7 százalékos létszám- emeléssel fogjuk elérni! Igaz, a vállalat merészen let vezeti de a többlétté -melést megvalósítjuk a termelékenység emeléséből. Manek elvtárs ezután hosz- s.. un elemezte azokat i lehetőségeket, amelyek segítségével élő valósággá válnak majd a dokumentált terv- számok. — A jelenlegi suűk villamos- és gőz kapacitásunkat nagymértékben növeljük. Űj erőmű építését kezdtük meg, s a beruházásra 53 millió forintot fordítunk. Az épület még ebben az esztendőben tető alá kerüL Januárban pedig már hozzálátunk a ka— ház szereléséhez. Huszonkét- milliós beruh' ássál új vízmüvet építünk. Jelenlegi gépeinken kapacitást bővítő módosításokat végzünk. Növeljük a szecskázó üzem és az osztályozőgépek teljesítményét. Korszerűbb besűrítő konstrukciókat állítunk munkába. — Gépesítjük a nehéz fizikái munkát is. Dolgozóink a műszak után pi’entebbek lesznek, több idejük jut a szórakozásra, tanulásra — mondotta végezetül Manek Gyula főmérnök. És mert a felsorolt tervek, elképzelések megvalósításához, a változások realizálásához elengedhetetlen a munkások műszaki, politikai és emberi fejlődése, Zsamai György élvtárstól az oktatás és a nevelés ötéves terve iránt érdeklődtünk. Milyen feladatok előtt áll a Papírgyár pártszervezete, hogy már az elkövetkező é ekben megvalósuljanak az elképzelések? — Feladatunk lesz az eddiginél jobban őrködni a vezetés demokratiziriL s*n. Ered- ménves munkát csak akkor tudunk végezni, ha a gazdasági, a műszaki és a pártvezetők időben átgondolják tevékenységük távlati és soron- következő részét, s azt a részleteiben is megbeszélik a dolgozókkal Megvalósítjuk a középvezetés. a műszaki és csoportvezetők nagyobb önállóságát, s azon leszünk, hogy hatáskörük bővüljön, kezdeményező szerepük kitáguljon.- A mi kötelességünk lesz tudatosítani — folytatta Zsamai elvtárs —, hogy az egyén munkája szőrei ösz- szefüggésben áll az 6, de az egész ország életszínvonalának emelésével. Hamarosan könnyebb módon tudunk többet termelni, és ez - bérek emelkedéséhez, s természetesen az árak csökkenéséhez vezet , — Gyárunk dolgozóinak mintegy a fele jelenleg is részt vesz felső- és középképzések valamelyikén. Munkásakadémiánknak hivatal v san 20, a hallgatók tényleges létszáma szerint 60—70 részvevője van. A gyakorlat I« Igazolta hogy a tanult, képzett szakmunkás könnyebben hajtja végre a munkaszervezési, termelési, az anyag- és energiatakarék -.sági feladatokat. Könnyebben újít, jobban dolgozik. Művelt, tág látókörű munkásokkal minden nehézséget le lehet győzni! — ez a mi jelszavunk. Jelenleg 16 brigád küzd a szocialista -' n elnyeréséért, és eredményeik annak köszönhetők, hogy megértették ezt a jelszót. Zsamai György végezetül a fiatalok helyzetével foglalkozott. Elmondotta, ho: - a gyár minden segítséget megad szakmai nevelésükhöz, szórakozási, k”1turális igényeiknek kielégítéséhez. — Olyan ifjúmunkás érdét nevelünk, akikre holnap bátran rábízhatjuk a gyárat! Nem hinnénk, hogy a beszélgetésből tanulságot kellene levonnunk. Az elmondottak értelme, r emberekben való bizakodás, -gyben a megvalósulás záloga is. De egy mondat mégis idekívánkozik. Búcsúzóul azt mondta a gj ár főmérnöke: Ha néhány év múlva felkeresi az üzemet, nem ismeri ki magát. Ez kétségtelenül! így lesz. Nem ismerőik fel a evárat. De az emb'-oket?! Benedek István Visszalépett Kekkonen legfőbb ellenfele az elnökválasztásokon A tervezettnél másfélezer holdnál nagyobb területen tették földbe a magot. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ XTL évfolyam, 279. szám. Ara 60 fii lép 1961. nov. 26., vasárnap.
