Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

1961. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megadta—, ismét kér takarmányt a kunszentmártoni járás A kunszentmártoni járási tanács mező- gazdasági osztálya felmérte az irányítása alá tartozó tizenkilenc termelőszövetkezet takarmányhelyzetét. Ez, jórészt az augusz­tusi szárazság folytán, nem éppen rózsás. Számos közös gazdaság még akkor is takar- mánykölcsönért kénytelen folyamodni, ha a felvásárlók egyes termények átadásától el­tekintenek. A járás tsz-ei ugyanis 17 q-s (májusi morzsolt) kukoricatermést tervez­tek; legtöbb helyen azonban csak 10—13 métermázsa termett. Azok a szövetkezetek, melyek kedvezőbb adottságaik folytán jobban kihasználhatták a nagyüzem előnyeit, szép kukoricatermést értek el. Így a csépai Alkotmány Tsz ön­tözött földjéről 60 q-s, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz szárazművelésű — ám mélyszántott, istállótrágyázott — mezőségi talajáról 45 q-s csövestermést takarítottak be a gazdák. Az államtól vár takar mánysegítséget a clbakházi Vörös Csillag, a tiszakürti Hunyadi, a kunszentmártoni Búzakalász, az öcsödi Kos­suth, a mesterszállási Úttörő Tsz. Nem indokolt ellenben a támogatás a tiszaugi Tisza- gyöngye, a nagyrévi Haladás, a csépai Alkotmány, a kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz- ben. Egy évvel ezelőtt a járás tsz-ei 300 vagonra tehető ta­karmányt kaptak részint vá sáriás útján, részint kölcsön- képpen. Az igényelt támoga­tás ebben az évben Még a száz vagont sem éri el. Meg kell mondanunk azt is, hogy a tsz-ek a segít­séggel kapcsolatban vállalt kötelezettségeiknek becsület­tel efeget tettek. A remélt állami segítség és — természetesen — a foko­zott takarékosság elegendő­nek ígérkezik ahhoz, hogy a járás tsz-ei átteleltethessék állatállományukat; egyben termelési terveiket is teljesít­hessék. Az utóbbi tekinteté­ben — főleg a második ne­gyedév vége és a harmadik negyedév eleje között — némi áthúzódással kell számol­nunk. A ma rendelkezésre álló takarmányok fehérje- és ke­ményítőaránya a kívánt szint alatt áll; a fehérjedús takar­mányok szinte kizárólag ipari növényekből származnak. E kérdéshez tartozik, hogy csu­pán gazdasági abrnklcal sem a tenyésztési, sem a termelési célok nem látszanak elérhe­tőnek. A helyesen gazdálkodó tsz-ek tehát — mellőzve a teljesen helytelenül értelme­zett „takarékosságot” — nem húzódoznak a korszerű táp- takarmányok etetésétől. Ez egyik igen hasznos módja a takarékoskodásnak. A gazdák figyelmét a járási mezőgazdasági vezetők már nyár végén felhívták a na­gyobb fokú takarékosságra. Az intelmet megelőzően a já­rás egyik legtekintélyesebb tsz-ében a zöldtakarmány bősége idején szénát etet­tek... A végrehajtó bizott­ság elrendelte, hogy a tsz-ek ütemtervet készítsenek a takarmánykészletek helyes felhasználására. A tervekben fel kell tüntetni a tíznapon­ként mérlegelve kiadni kí­vánt takarmánymennyiséget súly- és terményféleség szer. rint. Igen fontos, hogy a gyengébb minőségű takarmá­nyok etetését ne a szűkebb napok beköszöntésével kezd­jék meg, hanem akkor, midőn még kerül az értékesebbjéből is. A jószágok etetésénél a ta­karmányszalmát sem szabad mellőzni. Számos termelőszövetkezel már a VB határozatának megjelenése előtt hozzálátott a takarékossághoz. Különös gonddal, dicséretes körülte­kintéssel jártak el e téren a kungyalui Zöld Mező, a kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz Méhek a lucernásban Megyénkben tizenötezemél több holdon termesztenek maglucernát s további jelen­tős területen napraforgót. Mindkét növény maghozamá­nak alakulását nagymérték­ben — és előnyösen! — be­folyásolják a méhek. E tény :smeretében termelőszövetke­zetünk — a jászkiséri Kos­suth Tsz — ez év tavaszán száz méhcsaládot vásárolt, maid hasznosított a bepor­zásban. Idén 45 kh-as kapás- 'ucerna területen fogtunk magot: 80 kh-on pedig nap­raforgót termesztettünk. A kapáslucernán zöldhimbós á’lanotban meli- pavos porozást végeztünk 15 kg-ot használva kh-an- ként. A porozást követő nanon 56 családot telepí­tettünk a táblára. Elhullást nem észleltünk. A méheket négy reggel lu- oernavirággal illatosított szi­ruppal szoktattuk a lucerná­ra. A szoktatás előtt 4—5 négyzetméterenként egy-két mehet, szoktatás után pedig 16—20 máhet találtunk Itt a kh-ankénti terméshozam 150 kg lucernamag volt. A községünkben Alkot­mány Tsz-ben azonos talai és éghajlati viszonyok, azo­nos növényvédelem mellett — ám méhek „bevetése” nél­kül — 100 kg-os volt a lu- cernamng termése. Az 50 kg-os többlethozam tehát kizárólag a méhek benorzó munkájának tu­lajdonítható. 45 kh-on te­hát 78 750 forint t ö b b- 1 e t-bevételt ért el szövet­kezetünk. Két, 40—40 kh-as táblán volt napraforgónk. Az egyik táblát a virágzás kezdetétől végéig 46 méhcsaláddal já­rattuk. A másik 40 kh meg­termékenyítésében nem tevé- vpnvks'dtek méhek. A mé­hekkel járatott 40 kataszteri holdon a virágpor-gyűjtő méhek 80 százaléka a napra­forgóról gyűjtött. A léha magvak aránya a méhek lá­togatta területen 9—11 száza­lék volt; míg a méhektől nem járt területen 20—25 százalék. Betakarításkor a méhek ál­tal látogatott 40 kh-ról át­lagosan 6 métermázsa, a másik 40 kh-ról átlagosan 6 métermázsa termést mér­tünk. Már első, mintegy kísérleti évünk eredményeiből is ki­tűnik. hogy a méhek haszna a méztermelésen túl szintén 'gén nagy. Tapasztalataink alapján mindazoknak a tsz- °knek. melyek magfogással foglalkoznak ugvan. de méh­családokkal nem rendelkez­nek. bátran ajánljuk a jö­vedelmezőséget gyarapító mé­hek mielőbbi beszerzését. Farkasdy Gyula főagronómus Szabó István tsz-méhész parasztjai. Az utóbbi tsz egy- szereűn, nem munkaigénye­sen hasznosította a cukorré­pa-koronát: még a közelmúlt napokban is a szabadban etette fel a birkákkaL Abban, hogy a takarmányhelyzet a tavalyihoz képest javult több tényező részes. Közöt­tük a fejlett módszerek el­terjedése, a fiatalabb tsz-ek megszilárdulása, a területi adottságok körültekintőbb kihasználása, a járási szak­vezetés alapossága. Keresztes Péter járási tanácsi mezőgaz­dasági osztályvezető — pél­dául — éveik óta következe­tes felvilágosító munkát vé­gez azért, hogy az őszi ta­karmánykeverékek jelentősé­gük arányában kerüljenek a földbe. Az utóbbi esztendők­ben e növényfélék kissé hát­térbe szorultak és — helye­sen — tért engedtek a siló­kukoricának. Megfenni jó, termeszteni érdemes Sokan sokféle étel formá­jában szeretik a jól elkészí­tett szárazbabot. — hazánk­ban is, külföldön is. E fon­tos hüvelyes vetésterülete az utóbbi két-három évtizedben rohamosan csökkent. Ebből adódóan nemritkán 12—16 forintot kémek a piacon egy kilogramm szárazbabért A bab termesztése mind nagyüzemben, mind kertek­ben kifizető; alkalmas köz­tesnövényként kínálkozik a kukoricasorok között, akár a háztáji gazdaságokban is. A földművesszövetkezetek a szerződött szárazbab méter­mázsájáért — fajtától füg­gően — 360—440 forintot fi­zetnek. A szerződők méter­mázsánként 20 forint szerző­dési felárat kapnak. A tsz-eket métermázsánként to­vábbi húszforintos felár ille­ti meg; feltéve, hogy egy té­telben legalább húsz méter­mázsát szállítanak; A szer­ződés megkötésekor az fmsz métermázsánként 100 forint előleget fizet. . Borbély Kálmán MÉSZÖV ftBiérfe szeretik Juhász doktort Öcsödön? DR. JUHÁSZ SÁNDOR nem a szavak, hanem a tet­tek embere; mégis sokat be­szél. Negyedévenként egyszer a közgyűlés, egyszer a veze­tőség, egyszer a taggyűlés, kétszer pedig a pártvezető­ség előtt számol be munká­járól. Szavait minden alka­lommal megérdemelt érdek­lődés kíséri, hiszen arról szól, ami ma legfontosabb az öcsödi Szabadság Tsz-ben: az állattenyésztés megszilárdítá­sáról. A múlt gazdasági évben a tizenöt telepen (!!) elhelye­zett baromfiállománynak fe­le elhullott; ezzel 800 000 fo­rintot meghaladó kár érte a gazdaságot. A ' szövetkezeti állatorvos javító munkáját megnehezítette, hogy a ve­zetőség egy volt tagja kevés hozzáértéssel.' de személyes „tekintéllyel” adott az övé­vel ellentétes utasításokat; MIKOR A PÁRTSZERVE­ZET megteremtette Juhász dr. számára a nyugodt mun­kakörülményeket, egészsége­sebbé vált az állomány. Az ez évi elhullás nem tett ki többet 5,5 százaléknál. Eh­hez persze az is kellett, hogy az orvos fáradhatatlan mun­katársa: Kóródi Sándor fel­cser a reggelizésnél is előbb­re helyezze a férőhelyek fer­tőtlenítését. Esztendeje a sertésekkel sem jártak sokkal jobban az öcsödi ek, mint az aprójószág- gal. Az elhul’ás ötven szá­zalékos volt. Az éves fialási átlag azonban csak 6,9; a vá­lasztási súly nyolc kilo­gramm. Erre az évre — már félévkor! — 6,4-re szökött a fialási átlag, a választási súly pedig 14 kilogrammra gyarapodott. Az elhullás igaz —, még elég magas: de hónapról-hónaora csökken. Bizony, nem könnyű a vásá­rolt jószággal behurcolt fer­tőző gyomor- és bélgyúlla­Tízezer !uh, tizeiötezer liba Készül a szakosítási terv Nagyivánban Két termelőszövetkezet gazdálkodik Nagyivánban: a Béke és az Új Úton. A nö­vénytermesztés évek óta rá­fizetéses mindkét közös gaz­daságban. Búzából holdan­ként alig terem öt métermá­zsa s árpából sem sokkal több. A szakosítás segítene a nagyivániakon — állapítot­ta meg a tiszafüredi járás több vezetője, amikor elké­szítette a járás specializálási tervét A legkifizetődőbb — és amire az adottságuk is megvan — a juh- és a liba- tenyésztés, valamint az öntö­zött lucematenr.esztés. Mi a nagyivániak vélemé­nye e szakosítási tervről Andrási József, a községi tanács végrehajtóbizottságá­nak elnöke így foglalta ösz- sze: — Régen foglalkoztat min­ket is az a gondolat, hogy szövetkezeteinknek inkább az állattenyésztéssel kell foglalkozníok. Ezzel kapcsolatosan már több elhatározás, megvalósításra váró terv született így töb­bek között egyesíteni szeret­nénk a két közös gazdaságot Ha egy irányítás alatt dolgoz­nának, nagyobb eredménye­ket tudnának felmutatni. A juhtenyésztésre való szakosí­tás tervét csak helyeselni tudjuk. Ugyanis nálunk csak májusig van zöld legelő. A juh pedig azon igénytelen ál­latok közé tartozik, amelyik még a megperzselt tarlón is megéL Jelenleg háromezres törzsállománya van a két szövetkezetnek. Ezt a létszá­mot — körülbelül négy év alatt — tízezerre szeretnénk szaporítani. — A másik szakosítási ág — a libatenyésztés. Ebben az évben az Új Utón Tsz-ben 60—80 ludat tenyésztörzsnek hagynak. A jövő év lesz a tu­lajdonképpeni kísérleti esz­tendőnk. Ha valóban bevá­lik nálunk a libatenyésztés — mint ahogy reméljük —, alkkor az ötéves tervben a jelenlegi állatlétszámot ti­zenötezerre növelnénk. Ugyanakkor a libát nem­csak mint húst értékesíte­nénk, hanem a tollazatáért is jelentős összegeket kap­nánk. A liba tenyésztéséhez szükséges víz, legelő rendel kezésünkre áll. Ha ez a ter­vünk sikerül, akkor talán dást leküzdeni. A sertések vándormadaraknál gyakrab­ban költöznek — így lehető­vé válik az ólak gyakori fer­tőtlenítése. meszelése. Mindezzel szoros össze­függésben áll, hogy a még meglévő problémák ellenére is 95 százalékban teljesítheti a tsz ez évi sertésértékesítési tervét. Jövőre könnyebb lesz a munka: akkorra már kizá­rólag saját alapanyagból hizlalnak meg 1100 sertést. — NEM SZERZŐDÉSBEN VÁLLALT kötelezettsége dr. Juhász elvtársnak, mégis el­látja a háztáji állatállomány gyógyítását. A. vizitért, keze­lésért mitsem kér; legföljebb felhörpint egy kupica jószív­vel kínált pálinkát — pá­ciense egészségére... Az or­vossággal — ; helyesen _ — nem ilyen gavallér. A gyógy­szer árát a gazdával illően megtérítteti a közös kassza javára. A Szabadság Tsz állator­vosa eddig még csak ba­romfitenyésztési tanfolyamot tartott; a közeljövőben a szarvasmarha- és sertés egészségügyről is hallatja szavát. A szeretett doktor előadásait megelőzően feles­leges a közönségszervezés — sereglenek maguktól a gaz­dák. NAPPALT NEM SZÁN éjjelt nem sajnál a munká­tól, a közöstől dr; Juhász Sándor. Munkája, párthűsé­ge, magatartása egyaránt ki­vívta számára a szövetkezeti parasztok, vezetők megbecsü­lését. Az sem vitás, hogy ö is jól érzi magát Öcsö­dön .. i A tsz állatorvosa munka­egység jóváírásban és fixfi- zetésben részesül; havonta összesen 3440 forint érték­ben. Nemrég történt, hogy egy felvidéki termelőszövet­kezet invitálta — havi 4500 forintért, lakással is persze. Aki Öcsödön jár, meggyő­ződhet róla, hogy Juhász doktor maradt. Ott tartotta hivatásszeretete. ■— b. z. — nmumiiiiiiiimiimmiiiiiiiiiiiiMniHiiiMiu JOGI pulykatenyésztéssel is mecpróbálkoznánk. — Öntözött lucerna, vö­röshere termesztésre is meg­van községünkben a feltétel. Több mint négyjzáz hold be­épített öntözőtelepünk van Erről a területről bőven be­Csibe-luxus Jásztelken Feszült érdek- romfiszállásra vo- pes volna, táplá- lődéssel olvastam natkozván másra lékszerzés okából a Néplap novem- sem gondolhattam, — mégis örömmel bér 19-i számában mint arra, hogy a értesültem arról, az „Elnök, vezető- jásztelki Alkot- hogy a kedves ség munkamódszer mány Tsz-ben a szárnyasok éji nyu- nélkül” című fi- pipik esténként galmát immár gyelemre méltó nem ülőfára száll- drótszövet védi ... irányú cikkben: nak, hanem ágy- E hallatlan fej­„Persze, a hű ban hajtják álom- lődés fölötti lelke- kutyus nem tud- ra fejecskéiket, sedésemben már­hatja, hogy a szú- (Ilymódon — nem- már ódát. készül- nyoghálóhoz ha- debár? — tyúk- tem költeni, mi- sonló vékonyságú szem sem nő tál- dón értesülék: A drótszövetek nem pacskáikon.) Mosz- nyomdában követ- a gazdák, hanem kitológiai tanul- kezeit be a való- a Szolnok megyei mányaim során színütlen technikai Építő és Tatarozó ugyan nem talál- átváltozás, mely a Vállalat jóvoltából koztam eddig olyan fekvő kémény- kerültek odabenn szúnyogfajtával, bő! fekvőhelyet a ^fekvőhely mely a szívóka- la^jvkált. lóié." szuronyát a csir- ' Zénó A kijegyzetelt kék tollváncéPé nevelő és cikk töredék a ba kergsztiildöfni léé szkitósoecialista takaríthatjuk azt a szálasta karmány-mennyiséget, ami az állatok részére szükséges Ugyanakkor kisebb mennyi­ségben magfogásra is gondo­lunk — fejezte be nyilatKO- zatát Andrási József. E pár szó világosan meg­mutatja: a szakosítással meg­nyílik a nagyivániak előtt a nagyobb jövedelem lehetősé­ge. ____________________ Va rjak ne olvassák Szerdán délután a mezőhéki Táncsics Tsz táján jártunk. Nem akartunk hinni szemünknek: az eredményeiről, jó munkaszerve­zéséről országosan ismert közös gazdaság földjén még mintegy kétszáz hold lábonálló kukoricát találtunk. A száron rajt5 búsla­kodott még a cső is, melyből — nehogy azt higgyük: álmodunk — hármat magunkkal hoztunk. A törésért nem tartunk igényt munkaegység jóváírásra. Termé­szetes, hogy" a csöveket rövide­sen visszaszármaztatjuk jogos tulajdonosaiknak. Igaz barátsággal figyelmeztetjük a gazdákat s vezetőiket arra, hogy hasonló korrekt eljárásra a variaktól aligha számíthatnak. Mi több. a „lábonjáró varjak” részéről sem. Emlékezetünk sze­rint még sosem szaporodott a kukorica attól, hogy késleked­tek betakarításával. t • J tanácsadó A zárszámadások előkészítéséről A zárszámadások elkészí­tése után, már január első felében megkezdődik a já­rási, városi mezőgazdasági osztályokon a zárszámadá­sok megerősítése és ezzel egyidőben a közgyűlések megtartása. El kell érni hogy a zárszámadási közgyű­lés után a tagok megkapják a még járó részesedésüket valamint ezzel egyidőben az idős szövetkezeti tagoknak i- osszák ki azt a járandósá­got, amit részükre a terme lőszövetkezet közgyűlése jó­váhagyott, illetve elfogadott. A közgyűléseket február közepéig minden közös gaz­daságban meg kell tartani. S járási és városi mezőgaz dasági osztályoknak az ösz- szesítőket február 20 és 25-< között át kell adni a megyei mezőgazdasági osztálynak. Ebben, az évben hatvan szövetkezetben végeztek ön­költségszámítást. Az önkölt­ségszámítás év végi értéke­lésének elősegítése érdeké ben december 6-án Szolno­kon oktatást tart a megye' tanács mezőgazdasági osztó lya, az önköltségszámítás* végző tsz-könyvelők részére. Az önköltségszámítást a kö­vetkező évben sok közös gaz­daságban bevezetik, ugyan­akkor az ágazati könyvelést mindenhol vezetni kell. E munka elősegítése érdekében a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya tájékoztatót ké­szít, ugyanakkor december 7-én Szolnokon egy napos oktatást tart a feladatokkal kapcsolatban az érintett. ter­melőszövetkezetek főkönyve­lőinek. BJL E TW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom