Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

2931. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP :: Egészséges, erős gyer­mek! Erre vágyik minden szülő. Ezért tanulmányozzák a gyermekek gondozását és nevelését tárgyaló könyveket már a kisgyermek megszüle­tésekor. Jól is megy minden, a gyermek szépen fejlődik: de telnek az évek, és a gyer­mekekkel foglalkozó orvosok azt tapasztalják, hogy a szü­lők érdeklődése a gyermek egészségügyi állapota és gon­dozása iránt a gyermek évei­nek növekedésével, arányo­san csökken. Vajon melyik szülő merné azt mondani, hogy hatéves, vagy kilenc­éves gyermekével. ugyanany- nyit törődik, mint amennyit egyéves korában törődött ve­le? Mi ennek az oka? He­lyes-e, hogy így van? A hat­vagy tízéves gyermek nem igényel ugyanannyi gondo­zást, mint az egyéves? De igen, csak más irányút. A hat- és tízéves ' gyermek már iskolás. Az iskolás gyer­mek pedig fokozott egészség- ügyi gondozást igényel. Mit tud a szülő az iskolás gyer­mek egészségügyi gondozásá­ról? Tudja-e például, hogy mit kell a gyermek egész­ségügyi állaootáról közölni a pedagógussal? Tudja-e, ho­vá kell ülni a gyermekének az iskolában, ha már volt ízületi fájdalma? Tudja-e, hogy a tanrend hogyan hatá­rozza meg a gyermek étrend­jének összeállítását? Tudja-e, mennyit kell aludni az isko­lás gyermeknek? Hogyan és mennyi időt kell levegőn len­nie, stb. Sok-sok izgalmas kérdés, ami most mind meg­beszélésre kerül. Vegyük sor­ra őket: — Mit közöljön a szülő a pedagógussal? A szülőnek már az első napon közölni kell a padagógussal például azt, hogy a gyermek nem lát vagy nem hall jól. Ennek a közlését azonban ne bízzuk a* gyermekre — mert az szé- grelli megmondani. Ne is a gyermek előtt közöljük a pe­dagógussal az ilyen irányú mondanivalókat. A rossz lá­tás vagy hallás közlése fon­tos. mert az ilyen gyerme­ket a tanító néni már az el­ső nap az első padba ül­teti. Természetesen ő sem közli a többiekkel, hogy Ko­vács Marika az első padba ül, mert nem lát jól, stb. Az ilyen károsodásnak a foly­tonos emlegetése nem hat jól a gyermekre. Az előze­tes bejelentés értelmében az egész ültetési folyamatnak mintegy magától értetődőnek kell lennie. Közölni kell a tanító néni­vel azt is, ha a gyermek szí­vével. ízületével már volt baj, mert az ilyen gyerme­ket az osztály legvédettebb helyére kell ültetni. Ugyan­csak védett helyre kell ültet­ni a hurutokra hajlamos gyermekeket is. Közölni kell azt is, ha a gyermek balkezes. A balke­zesség nem rossz szokás, ha­nem szervi elváltozás .ered­ménye. Éppen azért bele kell nyugodni abba, hogy a bal­kezes ^vermeknek a bal keze a jobb. Az ilyen gyermek önbizalmának megőrzése cél­jából a szülő mondja azt, hogy ő ügyesebb mint a töb­biek, mert mind a két kezé­vel tud enni, írni, stb.* A crverinek egészségében beállott változásokat, fertő­ző betegségeket, időleges kel- lemetlenséeeket (hőlyaghu- rut) is közölni kel! a pada­gógussal. Az is előfordul, hogy egy-egy betegség kiál­lása után szükséges lesz a gyermek felmentése torná­ból. A szülőnek a gyermek egészségi állapotában beál­lott változásokat az iskolaor­vossal is közölnie kell, hogy a gyermeket az öt megillető különleges gondozásban ré­szesíthesse. Például reumás, lázas megbetegedések után a betegség kiújulását megelő­ző antibiotikus kezelésben. Nagyon megkönnyíti az el­ső osztályos gyermek beil­leszkedését az új környezet­be. ha a tudnivalókat kellő időben közöljük a pedagó­gussal. Természetesen a pe­dagógusnak is közölnie kell a gyermekre vonatkozó meg­figyeléseit a szülővel. Sok­szor a padagógus az első, akinek feltűnik a gyermeken jelentkező betegség. Ö az, aki az iskola orvosát is értesíti, ha valami rendellenességet tapasztal a gyeripeknél. Az orvos nincs mindig együtt a gyermekekkel, rendszerint csak akkor látja őket, ami­kor osztályvizsgálatra vagy oltásra a rendelőbe mennek. — A gyermek egészségügyi felszerelése. Már bent ülnek a gyerme­kek az osztályban. Szépen elhelyezkedtek. Már felszere­lésük is van. Nézzük csak meg közelebbről ezt a felszere­lést! Mit is hoz magával az I—IV. osztályos gyermek az iskolába? Táskát, könyvet, tolltartót, csodálatos ceruzá­kat, sőt még tornacipőt és tornanadrágot is. Gyönyörű ez az új felszerelés — de mégis, mintha hiányozna va­lami; Mivel mossa meg a gyermek a kezét, ha piszkos lesz? Hol van a szappan és a törülköző? Miből iszik, ha a három-négy-ötórás tanítás alatt megszomjazik? Hol a pohár? Hatéves koráig állan­dóan tanítjuk a gyermeket a kézmosásra és azután — ke­vés kivételtől eltekintve — mintha elvágták volna, ab­bamarad a jól begyakorolt egészségügyi szokás. A gyer­mek két tapasztalatot szerez egy csapásra: Az egyik az, hogy piszkos kézzel is lehet enni. A másik az, hogy nem kell mindig komolyan venni azt, amit a felnőttek mon­danak neki. Van olyan gyer­mek is, akiben zavar támad a jól begyakorolt szokás el­maradása miatt. Mi lesz a következménye? Nem eszi meg a tízórait. Úgy gondolom, hogy ezt az egész problémát meg le­het oldani azzal, hogy a kis iskolás gyermek felszerelését kiegészítjük. Nylonból két­részes kis egészségügyi tás­kát készítünk számára. Ebbe férfizsebkendő nagyságú kis törülközőt teszünk, az óvo­dás gyermek megszokott je­lével, vagy nagyobb gyer­meknél belevarrjuk a nevét. Nem feltétlenül szükséges, hogy ez új legyen, régi fosz­ladozó törülközőből is kite­lik még egy férfizsebkendő- nyi: A táska másik részébe kerül a szappanos nedves ruha, amivel vízhiány esetén ledörzsöli a kezét, és utána a kis törülközővel szárazra törüli. Az ívópoharat az uzsonnazsacskóba. az uzson­na mellé csomagoljuk. Az egészségügyi táska na­gyon tetszik a gyerekeknek. Ott, ahol folyó vízben tud­nak kezet mosni, a vizes ru­hára természetesen nincs szükség, ott csak a szappan­ról kell gondoskodni. Igen szellemes megoldást láttam egyik iskolában a kézmosás­ra. Tízóraizás előtt a gyer­mekek WC-re mentek, utá­na egymás után egy mosdó­tál fölött locsolókannából vi­zet öntöztek beszappanozott kezükre, és így gyakorlati­lag folyó vízben mostak ke­zet. Ezután tiszta kézzel meg­ették a tízórait Miért nem szabad el­hagyni a kézmosást? Azért, mert helyes egészségügyi szo­kásokat csak úgy tud a gyer­mek rögzíteni, ha azokat ál­landóan és folyamatosan gyakoroltatjuk vele. Amint a gyermek rájön: arra, hogy a szülő nem mos kezet étke­zés előtt, ő sem tartja fon­tosnak. Amint rájön arra, hogy az iskolában nem kell kezet mosni, az egész kézmo­sás jelentőségét veszti előtte. Vígan jár piszkos kézzel mindaddig, míg a serdülés korában tetszeni akar, és hirtelen felfedezi, hogy pisz­kos kézzel ez nem lehetsé­ges. Addig azonban a pisz­kos kézzel elfogyasztott éte­lek sok fertőzés forrásai le­hetne^ Dr. Lapu Irén A San Franciscoi filmfesztivál díjai A San Francisco-i filmfesz­tiválon a ,,Kísértetek Rómá­ban” című film forgatóköny­vét minősítették a fesztivál legjobb forgatókönyvének és a filmben szereplő Eudardo de Philippet tüntették ki a legjobb epizódszereplő díjá­val. A San Franciscóban meg­rendezett V. filmfesztivál leg­jobb filmjének díját a me­xikói „Animas trujano” című film nyerte, a filmnek japán főszereplője van. A legjobb rendező díját, mint ftiár ta­valy, az idén is Grigorij Csuh- raj kapta, a Tiszta égbolt cí­mű filmjéért. A fesztiválon bemutatott filmek legjobb férfi főszereplőjének Manos Katrakist minősítették, aki az Antigone című görög filmben Kreon szerepét alakította. A legjobb női főszereplő Hideko Takamine lett, aki egy ja­pán filmben süketnéma lányt alakít A dokumentumfilmek versenyén az amerikai John Hubley: „Csillagokról és em­berekről" című filmje nyerte az első díjat. (AP) A túrkevei városi tanács tagjai nagy többségűkben ele­get tesznek kötelezettségeik­nek. Rendszeresen részt vesz­nek a tanács ülésein és be­számolnak választóiknak. Né- bányan azonban elfeledkez­nek a lakosságtól kapott megbízatásukról. *— A tanács üléseiről szin­te állandóan ugyanazok hiá­nyoznak — tájékoztat Nagy Károly, a VB titkára. Akad olyan tanyasi és belterületi tanácstag, aki csak egyszer volt az idén tanácsülésen. Nem tartották meg első fél­éves beszámolójukat sem. Ezek közé tartozik Vad Sán­dor is, a Vörös Csillag Tsz gépkocsivezetője. Pedig érdekes és változatos napirendek szerepeltek a vá­rosi tanács ülésein. Megtár­gyalták a mezőgazdaság ter­melési tervét, a lakosság el­látását, a ktsz-ek szolgáltató tevékenységét, az oktatási- és népművelési munkát. Foglal­koztak a VB irányító tevé­kenységével, a városfejleszté­si terv végrehajtásával. Meg­vitatták, hogy milyen lehető­ségek vannak a kislakásépít- kezésnél ^ Túrkeve is tovább szépült, gyarapodott ez évben. Parko­sítottak, 1500 négyzetméter járdát építettek, új kéttanter- mes iskolát avattak és kuta­kat fúrtak, melyek vizet ad­nak majd a leendő városi vízműnek. Valamennyi, a közösséget érintő kérdések ezek. Nincs a városnak egyetlen lakosa sem, akit ne érdekelne, mi­lyen eredményt értek el és miként akarnak előbbre lépni. S joggal elvárják azt is, hogy í a tanácstagok tevékenységük­ről számot adjanak nekik. * Gönczi Lajos, a Vörös Csil­lag Tsz elnöke szorgalmas, pontos embernek ismeri a gépkocsivezetőt. — A munkában megállja helyét és nem lett volna aka­dálya annak, hogy részt ve­gyen a tanács ülésein — mondja. — Huszonkét tanácstagot választottak szövetkezetünk tagjai közül — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Sándor párttitkár. — Tudjuk, hogy Vad Sándor elhanyagolja kö­telezettségét, erre mi is fel­figyeltünk. * Vad Sándort a tejszállítás­nál találtuk meg. A harminc éves fiatalember látható za­varban volt. — Elfoglaltságom miatt, nem tudok tanácsülésre járni. De Nagy Sándor elvtárs rögtön megcáfolja kijelenté­sét: 5 Csáki szalmájából egész község gondja Rossz híre volt éveken át a kengyeli kultúrháznak, illet­ve: semmilyen. S egy kultúr­ház esetében az még a rossz­nál is rosszabb. Művészeti csoportok nemigen működtek. A Szigligeti Színházzal szer­ződésük volt, amely végig holtbetű maradt, egyetlen színielőadásban sem gyönyör­ködhettek a kengyeliek. A kultúrház javait pedig Csáki szalmájának nézték egyesek. Elvitték a hangszereket, a rá­diót, s még a kályha egyes alkatrészeit is leszerelték. Idén tavasszal azután nagy változás történt, r Ui vezető került az élre: Czédli Gyulá- né, a falu egykori orvosának özvegye. Ö nagy tekintélynek örvend mindenütt, s lelkese­déséről, hozzáértéséről az eredmények tanúskodnak. A község dolgozóinak össze­fogásából, a ktsz, a gépállo­más, a tsz-ek segítségévei Liszt Bartók mikrolemezek, komoly és könnyűzene felvételek készülnek A Hanglemezgyártó Válla­lat még ebben az esztendő­ben több érdekes hanglemez­zel gazdagítja a választékot. Elkészültek már a nemzetkö­zi Liszt—Bartók zongoraver­seny hat díjnyertesének hanglemezfelvételei. 20 Liszt —Bartók művet vettek fel három mikrobarázdás hang­lemezre Befejezés előtt áll Kacsoh—Pongrácz: János vi­téz című darabjának felvéte­le. Most veszik fel Szervánsz- ky Endre és Sárai Tibor: vo­nós-szerenádját. A könnyű műfaj kedvelőit örvendezte­ti majd meg Budai Dénes: régi operettek-lemeze. — A dalokat énekli: Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Zá- ray Márta, Szabó Miklós, — A szövetkezet biztosítja, hogy minden tanácsülésen részt vegyen. Mentesítjük er­re az időre a ’munkától. * Az 53-as választókerület lakói nagy többségükben szintén a Vörös Csillag Tsz tagjai. Sajnos, nem sokat tud­nak a tanács, s még keveseb­bet tanácstagjuk munkájáról, örülnek, hogy két évvel ez­előtt villanyt, tavaly meg be­tonjárdát kaptak a Csontos, meg a Rózsa Férenc utcába. S azóta mit tett a tanács? Erre nem tudnak válaszolni. * Találomra nyitunk be a Koós utca 5. számú házba, Vad Lajos családjához. Itt már azt is elfelejtették, hogy kit választottak tanácstag­nak. A Csontos utca 25. számú idős T. Kiss Lajosék portája, ök is elégedetlenek Vad Sándorral. Kiss néni ezt nem is titkolja: — Ismerjük a Sanyit Töb­bet vártunk tőle. G. Szabó Imrét és családját kukoricamorzsolás közben ta­láljuk a Rózsa Ferenc utca 13. szám alatt. A megkérde­zettek közül ö az egyedüli, aki tudja, hogy mi épült az idén a városban: De hozzáte­szi: — Nem a tanácstagunktól. Már várjuk a tanácstagi be­számolót. Javasolni akarjuk, hogy a cigányvárosiak kutít kapjanak, mert túlterhelt a mi körzetünk kútja íme, a választópolgárok véleményei. Bennük az ér­deklődés, a segíteni akarás, de nem beszélgetnek velük. Nem szabad tovább várni. Vissza kell hívni az olyan ta­nácstagot, aki nem végzi el önként vállalt feladatát. M. L. Mikor köteles a munkáltató „eszmei“ járulékot fizetni? A munkáltató a nála alkal­mazásban lévő munkaválla­lója után társadalombiztosí­tási járulékot köteles fizetni a munkaviszony tartama alatt. A járulékot külön felszólí­tás nélkül, havonként utólag köteles a munkáltató megfi zetni; Az 1—1 naptári hónapra fizetendő járulék a követke­ző hőnap első napján esedé­kes és ennek a hónapnak 15. napjáig késedelmi pótlék mentesen fizethető Minden más esetben (nyi­tott munkaviszony ideje alatti úgynevezett „e s z m e i” járulékot köteles fi­zetni a munkáltató, így _ pl. fizetésnélküli szabadság, iga­zolatlan mulasztás, előzetes letartóztatás, szabadságvesz­tés büntetése és az üzem idő­leges szüneteltetése, vala­mint az egy évet, illetőleg a gümőkóros megbetegedés esetén a kétévet meghaladó keresőképtelenség idejére. Az „eszme i” járulék alapját képezi a munkáltató állományi létszáma részére kifizetett munkabér és ter­mészetben nyújtott juttatás egyenértéke, illetve az egy főre eső natii átlagbél. A napi átlagbér megálla- oításánál a meghatározott esetek bekövetkezését meg­előző naptári hónapban elért murkahéreket. stb. kell alapul venni, Tehát az egy főre eső napi átlagbért szo­roztuk a tárgyhóból kiesett munkanapok számával és az így kapott összeg képezi az „eszmei” járulékalapot és ennek 10 százalékát „eszmei” járulékként kell megfizetni Ez a rendelkezés nem vo­natkozik az üzem időleges szüneteltetésének tartamára, ha a munkavállaló arra az időre bért kap. Az egyénenként jelentő munkáltató a fenti meghatá­rozott esetekben az „eszmei’ járulékot a munkavállalójá­nak az utolsó lezárt bérfize­tési időszakban elért munka­bére alapján köteles fizetni, vagyis „eszmei” járulékként 17 százalékot. Az „eszmei” járulék fize­tésre nem kötelezettek az állami gazdaságok' miniszté­riumának irányítása alá tar­tozó állami gazdaságok, a földművelésügyi miniszté­riumhoz tartozó • kísérle­ti tangazdaságok, vala­mint a kertimag gazdaság üzemegységei és az Országos Erdészeti Főigazgatóság er­dőgazdaságai, ugyanis e mun­káltatók az egységesített já­rulékfizetési rendszerbe van­nak bevonva. Az ismertetett jogszabályi rendelkezés alapján kiszámí­tott „eszmei” járulék alapot fel kell tüntetni a munkabé­rekre vonatkozó „összesítő” elszámolás adataiba. külsőleg is újjávarázsolódott a kengyeli kultúrház. A tata­rozáshoz szükséges anyagot megvásárolták, a meszelést, festést, olajozást maguk vé­gezték el társadalmi munká­ban. A családoktól virág is került, a megyei tanácstól pedig körfüggönyt kapnak a színpadra, s száz széket még e hónapban. A nagyteremben új kályha áll, s megnyitották a büfét is. Tiszta, kellemes, felüdülést kínáló környezet várja tehát a közönség kul­túrára, szórakozásra vágyó lakóit. Rendelkezésükre feli a oyolcszáz kötetes könyvtár s ki-ki érdeklődésének meg­felelő művészeti csoportban, szakkörben dolgozhat. Működik a fotószakkör, s már szeptember óta próbál a 25 tagú énekkar, a 18 tagú színjátszócsoport, s a 12 tagú tánccsoport. Valamennyien a vidám szilveszteri műsorra készülnek. A színjátszókat Molnár Im­re pedagógus vezeti, s ők ter­vezgetnek már a jövőre is. Ha befejezték a szilveszterre szánt kabaré-jelenetek pró­báit, belefognak egy háromfelvonásos színdarab tanulásába. Előadásra termé­szetesen csak jövő tavasszal kerül majd sor. Legtöbb nehézség az isme­retterjesztéssel van, de már itt is mutatkozik némi fejlő­dés. Nagyon jól sikerült az utolsó két előadás, melyekén 80—90 hallgató vett részt. Különösen nagysikerű volt a Fegyvertársak című program, mely a testvéri népi demok­ráciákról szólt. Ugyanezt az előadást egyébként megtart­ják majd a Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezetben is. S hogy szórakozásban sem legyen hiány: minden vasár­nap este megtartják a táncos klubnapot Sok nehézség, baj után tehát végre helyes úton jár a kengyeli kultúrház ve­zetősége, s mindazok, akik gondjuknak érzik a kengye­liek művelődésének ügyét. Z. J. •HllllUUdlIIHimilllllllllllfmillliilHfHIIIIHí Megkezdték az Angyalok földje című magyar film forgatását A Hunnia Filmstúdióban megkezdték az Angyalok földje című új magyar film felvételeit A forgatókönyvet Kassák Lajos Angyalföld cí­mű regényéből Hubay Miklós írta. A film rendezője Révész György, operatőrje Szécsényi Ferenc. A főszerepeket Tol- nay Klári, Agárdy Gábor, Végvári Tamás, Molnár Ti­bor, Szemes Mari, Makláry Zoltán és Szabó Ernő alakítja. (MTI) Hatiábú macska Az olaszországi Grosseto ban Pestellini doktor méi júliusban hatlábú kandúr macskát talált az utcán, f szürke-fekete csíkos macsk; mellső és hátsó lába közöt egy-egy „pótláb” nőtt, eze két pontosan úgy használja mint a többit. A kandúr úgj viselkedik, akár a többi „kol­légája”, de az orvos szerin' sokkal gyorsabb és még ra­vaszabb. (DPA)- — - - - - - - - - . ■ A szolnoki 18—19 óráig 222 méter Hangos Újság. — Ifjúsági műsor. t Souit&U iskolája Óvjuk gyermekünk egészségét Egy tanácstag — és a választópolgárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom