Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. november 1. As SZKP XXII, kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról) elsősorban: az általános és teljes leszerelést; a legszigo­rúbb nemzetközi ellenőrzés­sel; a gyarmati iga végérvé­nyes megszüntetését minden formájában és megnyilatko­zásában, a függetlenségüket nemrég kivívott népek haté kony megsegítését; a máso dik világháború maradvá­nyainak felszámolását, a bé­keszerződést Németország­gal; a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak érvénye­sítését az Egyesült Nemzetek Szervezetében; az Egyesült Nemzetek Szervezete mecha­nizmusának lényeges megja­vítását; az összes országok között a jó államközi kapcso­latok, a gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok fejlesztését”. „A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja mindent megtesz hogy a társadalmi haladás és a népek boldogsága fennkölt eszményeinek diadalra jutta­tása érdekében megőrizze és erősítse a békét, s a népek barátságát.’* Az SZKP XXII. kongresz- szusa továbbra is szüksé­gesnek tartja, megingat­hatatlanul és következete­sen valóraváltani a külön­böző társadalmi berendez­kedésű államok békés együttélésének elvét, amely a Szovjetunió külpolitiká­jának fő Irányvonala. A testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján fáradhatatlanul erő­síteni a szocialista országok egységét, s hozzájárulni a szo­cialista világrendszer hatal­mának megszilárdításához: Minden erőfeszítést meg­tesz a világbékéért harcoló összes erők együttműködésé­nek fejlesztéséért és e’mélyí- téséért; Erősíteni a proletárszolida­ritást a munkásosztállyal és az egész világ dolgozóival, s minden támogatást megadni az imperialista és gyarmati elnyomás ellen felszabadulá­sukért, illetve a függetlensé­gük megszilárdításáért harco- nó népeknek; Tágabb körben kifejleszte­ni a nemzetközi üzleti kap­csolatokat, s a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködést és kereskedelmet va­lamennyi országgal; Tevékeny és rugalmas kül­politikát folytatni, tárgyalá­sok útján törekedve a meg­érett nemzetközi problémák rendezésére, továbbá leleplez ni az imperialista háborús gyújtogatók ármányait és mesterkedéseit és erősíteni a világbékét. A határozat hangsúlyozza, hogy a „XX. pártkongresz- szust követő időszak fontos vonása a kommunista építés ütemének meggyorsulása”. A szovjet ipari termelés az utol­só hat év folyamán közel 80 százalékkal nőtt. Sikeresen folyik a hétéves terv teljesí­tése. Az ipari termelés évi átlagos növekedése a hétéves első három évre előirány­zott 8.3 százalék helyett tény­legesen eléri a 10 százalékot. Az első három tervév folya­mán terven felül körülbelül 19 milliárd rubel értékű ipa­ri terméket állítottak elő a Szovjetunióban. A kongresszus megállapí­totta, hogy a szovjet hadsereg felfegyverzése nukleáris rakéta-fegyverekkel telje­sen befejeződött. „Népünk kezében a hatalmas haditechnika biztosan védel­mezi a szocialista vívmá­nyokat s a világbéke erősíté­sének ügyét” — állapítja meg a határozat. A sikeres megvalósulás út­ján halad az a feladat — mutat rá a határozat —, hogy az egy főre eső terme­lésben utolérjük és túlszár­nyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió már megelőzte a legfejlettebb »tőkés országot, az Egyesült Államokat nemcsak a terme­lés növelésének ütemében, hanem a termelés évi abszo­lút növekedésében is. Jelen­leg már több vasércet és szenet bányásznak, több kok­szot, vasbeton-épületelemet, állati zsiradékot, cukrot és sok más cikket gyártanak a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban. „A hétéves terv teljesítése olyan szintre emeli a Szov­jetunió gazdaságát, amely­nek elérése után már nem sok időre van szükség, hogy az egy főre eső termelésben is túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelemé lesz ez a kapita­lizmus fölött.’* A határozat elmondja, hogy a szovjet mezőgazdaság ter­melése öt év alatt, az előző ötéves időszakhoz képest 43 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években az állam évente több mint hárommil- liárd púd szemesterményt vásárolt fel. Korábban a fel­vásárolt mennyiség kétmil­liárd púd körül mozgott. Sza­kadatlanul fokozódik a dol­gozók anyagi jóléte. A mun­kások és az alkalmazottak reálbére (egy dolgozóra át­számítva) — a Szovjetunió nemzeti jövedelme növekedé­sének alapján — öt év lefor­gása alatt 27 százalékkal, a kolhozparasziok jövedelme pedig 33 százalékkal emelke­dett. Belpolitikai területen egye­bek között a következő igen fontos feladatok várnak meg­oldásra: biztosítani kell a hétéves terv előirányzatainak telje­sítését és túlteljesítését. Ez döntő jelentőségű lesz a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megte­remtése, a kapitalizmus bé­kés gazdasági versenyben való legyőzése szempontjá­ból; a további technikai fejlesz­tés alapján törekedni kell a munka termelékenységének általános növelésére az ipar­ban, az építésben, a mező- gazdaságban, a szállításban; következetesen javítani kell a népgazdaság vezetésének szervező munkáját; az elkövetkező években a gabonafelvásárlást 4200 mil­lió púdra, a húsfelvásárlást 13 millió tonnára, a tejfelvá­sárlást 50 millió tonnára kell növelni évente; biztosítani kell a nép élet- színvonalának szakadatlan emelését; a kellő szinten kell tartani, minden vonatkozásban erősí­teni kell hazánknak a világ­béke bástyájának védelmi képességét, tökéletesíteni kel) a szovjet hadsereg fegyverze­tét; fejleszteni és tökéletesíteni keli a szocialista társadal­mi viszonyokat. „A kommunizmus anyagi­műszaki alapjának megte­remtése, a szocialista társa­dalmi viszonyok fejlesztése, a kommunista társadalom em­bereinek kialakítása — ezek azok a legfontosabb felada­tok, amelyek a kommuniz­mus általánosan kibontakozó építésének időszakában bel­politikai téren a párt előtt állnak.” A kongresszus megállapí­totta, hogy „a beszámolóban felölelt időszakban a párt munkájának legfontosabb vo­natkozása a pártélet lenini normáinak és a kollektív ve­zetés elveinek érvényesítése és továbbfejlesztése volt a párt- és az állami élet min­den szintjén”. A szocializmus és a kommunizmus építése, az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom szempontjá­ból óriási jelentőségű volt annak, hogy a párt és Köz ponti Bizottsága nyíltan és bátran elítélte Sztálin szemé­lyi kultuszát „A kongresszus — hangzik a határozat — teljesen he­lyesnek tartja és maradékta­lanul jóváhagyja azokat a határozott intézkedéseket amelyekkel a Központi Bi­zottság leleplezte és ideoló­giailag szétzúzta Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bul- ganyin, Pervuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov pártellenes csoport­ját, amely szembehelyezke­dett a XX. kongresszus által megjelölt lenini irányvonal­lal.’* A pártellenes csoport frak- ciós harca idején súlyos hi­bákat követett el Vorosilov. A Központi Bizottság 1957 júniusában megtartott plénu­mán Vorosilov beismerte hi­báit, elítélte a pártellenes csoport frakciós cselekede­teit, s ezzel bizonyos mérték­ben segítette a pártellenes szakadárok leleplezését. A határozat megjelöli az összes pártszervezetek fel­adatait a szervező és az ideo­lógiai munka területén. A határozat befejező sza­vai így hangzanak: „A Szovjetunió Kommu­nista Pártja a jövőben is ma­gasra emeli a marxizmus leninizmus győzedelmes zász­laját, teljesíti internaciona­lista kötelességét valamennyi ország dolgozói iránt, min­den erejét a nép érdekeiért, a nagy, történelmi cél eléré­séért — a kommunista társa­dalom felépítéséért folyó harcnak szenteli. A párt ünnepélyesen kije­lenti: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommuniz­musban fog élni”’ A szovjet kormány jegyzéke Finnország kormányához A világlátott szolnoki asszony Ja), te Lolókám, valami csodálatos volt. Kartársnő drága, kérek egy szimplát, tudod, szimplát iszom, mert sietek. Felejthetetlen utazás volt Lolókám, mondhatom minden pénzt megért. Aznap kora reggel már Kassán vol­tunk, volt vagy másfél órám, bementem szétnézni a város­ba. Micsoda forgalom, mi­csoda üzletek! — rögtön vet­tem két méter isteni encián­kék nylont —, nem, nem ez az, azt még nem láthattad, meg se csináltattam — de valami fenséges színe van; persze igen, blúznak — tu­dod, ahhoz a régi szoknyám­hoz, amit a múlt hónapban varrattam. Te, Loló, tudnád, hogy micsoda választék van ott nylonokban — kétszer végigmentem a kassai főut­cán; — egyszer a jobb, majd a baloldalon, de azt mond­hatom, hogy ki se bírom. Műemlék minden ház és minden házban egy-egy bolt és annyi nylon, hogy még tán nálunk sincs annyi. Igen. ott vettem ezt a ny­lon táskát is: ugye cuki? Jaj te Lolókám, isteni dolgokat láttam, dehát nem volt időm vásárolni, csak úgy futtából, amit meg tudtam venni; ma­gamnak egy napszemüveget, Tercsikének egy púdertartót, Ferinek egy tollat, anyuká­nak két nyáritakarót, apu­kának ceruzát; színes ceru­zát, tintaceruzát, ceruza- hegyezöt, papírvágókést, a főnöknek egy írómappát, tu­dod, mindig üldözött érte. Mondom, magamnak alig vá­sároltam, inkább a fehér­neműt nézegettem: iái te. annyi szép csipkeneműt lát­tam. Az egyik szárán mind­nek van valami mütyür: egy galamb, vagy egy néger gye­rek, vagy mit tudom én mi­csoda — jaj, mit is vettem még — ja igen, — a Dóm mellett sikerült elkapnom egy bőrdíszműves üzletet. Éppen akkor zártak volna, már késő volt, a múzeumba nem is sikerült elmennem. Ne felejtsen el, ott aztán a két bőröndön kívül beújítot­tam egy csoda pipec papu­csot is; te Lolókám, Feri szinte hanyattesett, mikor meglátta. No szóval megvet­tem ezeket az apróságokat, aztán szaladtam ki a vonat­hoz. — Kartársnő, mi van már a szimplámmal? Különben állítom Lolókám, hogy a csehek nagyon ked­vesek! Poprádon rögtön ösz- szeakadtam egy női divat­árussal; fenséges selyembor- dót mutatott, vettem is pi­rosban is, feketében is: — jaj de félek, hogy elrontja a varrónőm. Hol is hagytam abba? Na, igen! Poprád na­gyon szép hely, már látszik a Tátra, isteni klassz, te hát ha ott lettél volna édes Lo­lókám! — Olyan finom mat- lassé selymet még életemben se láttam, mint ott, de va­lahogy öregesnek találtam, aztán kerestem más színben — nem is tudtam megfúrod- ni, pedig azt mondják, a vovrádi fürdő nagyon híres. meg hogy gyógyhatása van, dehát erről is elmaradtam, helyette vettem 12 pár ny­lonharisnyát, mondom le gyen egy tucat... Aztán Tátralomnicra men­tünk: bűbájosán szép a Lom- nici csúcs, dehát ott nem is úgy van, mint nálunk; egész üzletnegyed van a hegy tö­vében. Te, hogy milyen di­vatos halásznadrágokat lát- am: — hát az kimond­hatatlan. Csudaszép dolgok lépten-nyomon. Le is kés­tem a függővasútat is, de vettem néhány isteni her­nyóselyem kendőt, nálunk a világon se lehet kapni. Leg­feljebb néha az állami áru­házba jön néhány száz da­rab, de szétkapkodják, mint a cukrot. Jövőre te is menj el ok­vetlenül Lolókám, mert va­lami kimondhatatlan; — csak férfiakkal ne menj, mert hogy azok mindig mi­lyen útálatosak voltak! Ál­landóan kiránduláson járt az eszük, hegymászáson, mű­emléken, — múzeumba ci­peltek volna; meg ide-oda Hidd el kis szívem, hogy a férfiak képtelenek érfékelni a szépet. Na, de most már szaladok is; majd legköze­lebb, ha több időm less részletesen elmondom, hogy mit vettem. Tiszai Lajos Smetana kórusának százéves jubileuma A prágai Hlalol-kórus, melynek egyik első karveze­tője Bedrich Smetana volt, most ünnepelte fennállásá­nak 100. jubileumát. A kórus annakidején nagy szerepet játszott a cseh nemzeti zene fejlesztésében és az Osztrák— Magyar Monarchia elnéme- tesítési törekvéseivel való szembeszállásában. Smetana számos kórusművet írt a da­lárda részére és a Hlalol- kórus járult hozzá Dvorak népszerűsítéséhez is. Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány megbízásá­ból Andrej Gromiko külügy­miniszter hétfőn Finnország moszkvai nagykövetén ke­resztül jegyzéket juttatott el a Finn Köztársaság kormá­nyához. A jegyzékben java­solja, hogy „a Szovjetunió és a Finn Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés értelmében tartsanak megbeszéléseket olyan intéz­kedések megtételéről, ame­lyek biztosítják a két ország határainak védelmét a Nyu- gat-Németország, illetve a ve­le szövetséges országok olda­láról érkező támadással szem­ben”. „A tárgyalások helyében és időpontjában diplomáciai úton lehetne megegyezni” — mutat rá a jegyzék. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet milita­risták és revansisták behato­lása Észak-Európába és a Balti-tenger medencéjébe, va­lamint az a törekvésük, hogy ezt a térséget háborús ka­landjaik színterévé változtas­sák, közvetlenül sérti a Szov­jetunió és a Finn Köztársaság biztonságát. „Nyugat-Németország gyors ütemben alakul át az Európa és annak északi része felé irányuló háborús veszély tűz­fészkévé.” „Az NSZK hadserege ma a NATO legfőbb európai ütő­ereje é9 létszámát tekintve felülmúlja bármelyik európai partnerét.” ,,A bonni hadvezetés külö­nös figyelmet fordít Észak- Európa térségére” hang­zik a jegyzék. A szovjet kormány emlé­keztet rá, hogy Norvégia jo­got adott Nyugat-Németor­szágnak arra, hogy területén katonai támaszpontokat hasz­náljon és raktárakat építsen a nyugatnémet haditengeré­szet számára. Hasonló jogo­kat kapott a Bundeswehr dán területen is. A jegyzék adatokat sorol fel, amelyek arról tanúskod­nak, hogy Nyugat-Németor­szág katonai és politikai te­kintetben mind nagyobb erő­vel hatol be Észak-Európa és a Balti-tenger térségébe. Észak-Európa és a Balti­tenger térsége, amelyek hosz- szú ideig viszonylag nyugodt és békés területek voltak, most belekerültek a nyugat­német militarizmus veszélyes háborús készülődéseinek tűz- terébe és mint ilyen, hábo­rús konfliktus potenciális ki­induló pontjává válhat. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a NATO és elsősorban a nyugatnémet militarizmus észak-európai háborús ké­szülődései Norvégia és Dánia kormányának tudtával és teljes beleegyezésével foly­nak. Svédország vezető körei sem tudják kellőképpen érté­kelni az NSZK észak-európai háborús készülődésének ve­szélyességét. A jegyzék megállapítja, hogy egyes finn sajtószervek, meghatározott körök szócsö­vei, aktívan támogatják a NATO tagországok veszélyes cselekményeit. Ezek a körök „meghamisít­ják a szovjet kormány bé­keszerető javaslatait ég ba­rátságtalan kijelentéseket tesznek a Szovjetunióvá* szemben, ami ellentmond a Finnországgal kötött béke- szerződésnek és a szovjet— finn barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezménynek”. (MTI) A kongói központi kormány hivatalosan is bejelentette, hogy katonai akciót indított a szakadár Katanga ellen Leopoldville (MTI). Nyuga­ti hírügynökségek jelentik, hogy Adoula, a kongói köz­ponti kormány miniszterelnö­ke hétfő esti rádióbeszédében bejelentette, hogy kormánya katonai akciót indított a sza­kadár Katanga tartomány el­len. Adoula kijelentette, hogy a nemzeti hadsereg tárna'ása meg fogja szüntetni Katan­ga elszakadását Csapataink — fűzte hozzá — elszántan küzdenek a végsőkig, hogy eleget tegyenek kötelességük­nek. Az AP amerikai hírügy­nökség tudósításában meg­jegyzi, hogy Adoula bejelen­tése éppen akkor történt amikor az Egyesült Nemze­tek Szervezetének két kongói tisztviselője jelentést közölt arról, hogy katangai repülő­gépek a központi kormány ellenőrzése alatt lévő terület falvait bombázták. A Csendes-óceáni rakétakisérleteket megfigyelő szovjet hajóraj parancsnokának nyilatkozata Moszkva (MTI). — A Krasznaja Zvezda című lap keddi száma közli azt az in­terjút, amelyet a lap tudósí­tója a Csendes-óceáni raké­E1 fen forradalmár ok felgyújtották a kubai dolgozók palotáját — hírek Havannából Havanna (MTI). — Hét­főn ellenforradalmár szabotő- rök felgyújtották Havanná­ban a kubai dolgozók palotá­ját. A milicia és a munkások gyors közbelépésére sikerült eloltani a tüzet. Az épület erősen megrongálódott. A gaztett országszerte mélysé­ges felháborodást keltett, • Raul Roa kubai külügymi­niszter nyilatkozatban foglal­kozott a venezuelai külügy­miniszter legutóbbi Kuba-el- lenes rágalmaival. Raul Roa rámutatott, hogy a rágalmazó nyilatkozat az amerikai im­perialists1: által foltyatott po­ll litikai és diplomáciai kam­pány része. Kijelentette: „a történelem bizonyította, hogy a nyugati félteke politikai nyugalmát és demokratikus szilárdságát egyedül az ame­rikai imperialisták és lakája­ik zavarják meg”. • A kubai kormány felszólí­totta Uruguay havannai nagy- követségét, hogy adjon ki há­rom kubai katonatisztet. Az a gyanú ellenük, hogy részük volt az elmúlt héten a meg­hiúsult Castro-elleni merény­letben. A három tiszt tűzharc­ba keveredett a milicia tag­jaival, majd az uruguay-i nagykövetségen kért mene­dékjogot. takísérleteket megfigyelő szovjet hadihajó egység pa­rancsnokával készített. A parancsnok kijelentette: „rakétáink célba érésének pontossága valóban mesébe illő”. Ez olyan tény — mon­dotta a parancsnok, — ame­lyet saját szemünkkel lát­tunk és amelyet igazoltak a hajóinkon felszerelt műsze­rek mérési adatai. A 12 ezer kilométeres út után az összes rakéták pontosan a kijelölt helyen csapódtak a vízbe. M nyugodtan dolgoztunk, — a megadott időben fogadtuk a rakétákat és elvégeztük a szükséges méréseket, cseppet sem tartva attól, hogy a ra­kéták eltérnek irányuktól. A parancsnok elmondta azt is, hogy az amerikai ha­jók és repülőgépek egy per- sig sem hagyták nyugton az óceánnak azt a térségét, ahol a rakéták becsapódtak és a szovjet hajók tartózkodtak. Az amerikai repülőgépek ve­szélyes mélyrepüléseket vé­geztek a szovjet hajók fölött, zavarták a munkát. — „Mi azonban nyugodtan végeztük a dolgunkat” — mondotta befejezésül a parancsnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom