Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 15. HÍREK BiiiiiiumuiHiHiiuiiiuiiuiiiiiiiiiiiiüiiiiiriKiiiiiuninuMi A Nap kél: 6.03 h-kor, nyugszik: 16.56 h-kor. A Hold kél: 11.38 h-kor, nyugszik: 20.56 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: változó mennyiségű felhőzet, legfel­jebb néhány helyen kevés esővel. Mérsékelt, napköz­ben helyenként élénk északi szél. Erős éjszakai lehűlés. A szélvédettebb helyeken haj­nali ködképződés. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet: 12—16 fok között. — KARCAGON az állami kiskereskedelmi vállalatok üzleteit átvette a földműves­szövetkezet s ezzel a város mezőgazdasági, ipari és ke­reskedelmi vonalon is szö­vetkezeti helységgé vált. (la­ki Lajos, tudósító.) — HÉTFŐN délután 3 órai kezdettel tartja a mező­túri „Méhecske” Kisállatte- nyésztő Ifjúsági Szövetkezet az újvárosi iskolában. (XIII. út 1. szám alatt) ÜL negyed­évi tagértekezletét. ŐSZÍ KÖTELEZŐ gya­korlati foglalkozást a mező­túri Mezőgazdasági Techni­kum diákjainak egy része a helyi termelőszövetkezetek­ben és a Pusztabánrévi Álla­mi Gazdaságban fogja végez­ni. A harmadévesek már be­fejezték gyakorlati munkáju­kat Bánrévén és a Nyírma- dai Állami Gazdaságban. (Fe­hér István, tudósító.) — TANÁCSTAGI beszá­molóját Bicskei János, a 31- es városi választókerület ta­nácstagja október 16-án este 5 órai kezdettel Szolnokon, a Beloiannisz úti iskolában tartja. s Lottó-tájékoztató A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása szerint a 41. játékhétre 4 130 543 darab lottószelvény érkezett be. öttalálatos szel­vény nem volt. Négy talála­tot húsz fogadó ért el, nye­reményük egyenként 154 895 forint. A háromtalálatos szel­vények száma 2453, nyeremé­nyük 631 forint. Két találatot 83 223 fogadó ér el, nyeremé­nyük 18.60 forint Ma nyílik a karcagi fotókiállítás Fényképkiállítás nyílik ma Karcagon a Déryné Művelő­dési Ház fotókörének rende­zésében. A kiállításra az or­szág számos fotókörébő közel ezer fénykép érkezett be, amelyből a zsűri-bizottság magas követelmények szem előtt tartásával válogatta ki a díjazott fotókat A kiállí­tott képek hűen tükrözik vissza szocialista életünket és fejlődésünket, bizonyítják, hogy a fényképezés is a mű­vészetek sorába lépett SZOLNOK megye MiUntt Versenyeznek az úttörők Szeptember első napjaiban az a hír járta be Szolnok ál­talános iskoláit hogy a Tisza balpartján létesítendő úttö- rővasúthoz a sínanyagot biz­tosítani tudjuk, ha az úttörők ebben az oktatád évben 200 tonna hulladékvasat össze­gyűjtenek. A hatalmas méretű és ér­tékű társadalmi munkaválla­lást minden iskolában nagy lelkesedéssel fogadták a paj­tások. A vasút elsősorban a szolnoki gyermekeké lesz, maguk a megvalósítók élve­zik legtöbbször a rajta tör­ténő utazást és felnőtt koruk­ban is büszkén emlegethetik majd, hogy megteremtésében ők is részt vettek. A városi úttörő elnökség nyomban hozzá is látott a verseny megszervezéséhez. A mozgalomban kiemelkedő tel­jesítményt végző iskola úttö­rői és egyéni gyűjtői juta­lomban részesülnek. A há­rom legjobb élenjáró iskola úttörői 4000, 3000 és 2000 fo­rintot kapnak. A legszorgal­masabb ötven egyéni gyűjtőt három napig tartó országjáró kirándulásra viszik. Ezenkí­vül a gyűjtésben részvevő pajtások mindegyikét jel­vénnyel tüntetik ki. Negyven kilós teljesítmény esetén bronz-, hetven kiló vas gyűj­téséért ezüst-, száz kiló, vagy ezen felüli súlyú vasért arany jelvény ékesíti majd az úttö­rők mellét A nagyszabású fém gyűjtő­verseny már megkezdődött. Elsőként az Üj városi iskola úttörői — akik neves gyűj­tők, többszörös városi első helyezettek — indultak útra kis kocsijaikkal, talicskájuk­kal és 15 tonnás eredményt értek el. De rákapcsoltak a többi iskolák is! A Beiodan­IBUSZ társasutazások A szolnoki IBUSZ egyna­pos kirándulást szervez októ­ber 22-én Szolnok—Hajdú­szoboszló—Debrecen útvo­nalra. Részvételi díj: 113 fo­rint Jelentkezni lehet októ­ber 19-ig az IBUSZ-irodá- ban. Ugyancsak október 22-én Tiszaföldvár és környékéről Budapestre szervez egy napos társasutazást a szolnoki IBUSZ. A tervezett városné­zésen kívül a holland—ma­gyar labdarúgó mérkőzést is megtekinthetik a részvevők. Részvétei díj, ebéddel együtt 110 forint. Jelentkezni októ­ber 19-ig lehet a tiszaföldvá- ri IBUSZ megbízottnál. (Ru­házati bolt.) ■niiiiiiimiiiiMiHiiiiiiimmiiiiiiiiiiiMiiiiiiiii — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ mai műsora (október 15-én, vasárnap) délután S érakor és este 7 éra­kor: Koldusdiák. Kunmadarason: Gérbehátl perpatvar. nisz úti iskola úttörői, akik az elmúlt években országos viszonylatban is jó eredmé­nyeket értek el, első gyűjtő- napjukx» T tonna vasat gyűj­töttek. A verseny még nyílt Hogy ki lesz első, az márciusban dől eL Rajta hát, kisdobosok! Út­törők! Fogjatok hozzá vala­mennyien a vasgyűjtéshez, hogy az úttörővárosért eddig a felnőttek által elvégzett társadalmi munkához mél­tóan sorakozzék fel a tiétek is. — SZERSZÁMGÉP-KATA­LÓGUS jelent meg a Köz- gazdasági és jogi Könyvkiadó gondozásában, amely ismer­teti a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium vállalatid által gyártott szerszámpépeket. A katalógus a szerszámgépek műszaki adatainak és fel­használási területének ismer­tetése mellett, azok beszer­zéséről is tájékoztatást nyújt. Szirti sas a háztájiban és még valami Fegyvernékről Hervad már a kis kert, dí­szei hullanak, ám a házigaz­da mégis oly örömmel járja úttalan útjait, mintha még mindig aranyló napsugár tör­ne át a lombokon, Jövőre — úgy tervezi, — aranyhalas tó lesz itt, meg néhány ölnyi hangulatos nádas. Fácánka­kas bandukol az avaron, a kukoricaszár halom felé set­tenkedik. — Pi-pi-pi-pí... — invitál­ja a ház ura: s a tarlók-ber- kek madara enged a hívás­nak. Szokatlan. Legalább ilyen szokatlan az az amerikai eredetű kacsapár is, amely úgy fest pirosló orrtövével, akárha valamely kiadós verekedést követően került volna az áristom- ketrecbe. A sövény felé feke­te tollazatú szárnyas húz el: papája fácánkakas volt, ma­mája tyúk. Wellst és Andersent idézi a kert, hol Lelovich György, a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz gazdája háztáji állatál­lományát gondozza. Kerül a közöshöz tartozó jószág (?) is, — úgy tucatnyi fehér és bar­na görény. Hivatásos pat­kányirtó valamennyi, Első­sorban persze a tsz-ben te­vékenykednek, de illő dotá­ció fejében szívesen elláto­gatnak más közös, vagy ál­lami gazdaságba is. A nagy­üzemekben kissé (?) szokat­lan állatok sorába a távo­labb lakó, s szintén Lelovich György keze alá tartozó ten­geri malacok sorolhatók még. Az utóbbiak sorsa tiszteletre igen, irigylésre kevésbé mél­tó: kísérleti anyagul szolgál­nak a megyei kórháznak. A Vörös Csillag állatállomá­nya rövidesen olyan fajtá­val is gazdagodik, amely számára nincs külön rubri­ka a METÁSZ-ban: fehér patkányokkal. Belőlük ha­vonta mintegy ezerre tart igényt az Országos Véradó Központ: ellenértékként pe­dig mintegy húszezer forint­ra a szövetkezet. Szokatlan formájú, fehér pihék borítják itt a talajt. Nem csirkétől, nem tódtól, nem kacsától származók. Mifélétől vajon? Delila vedlik — feleli közömbösen a házi­gazda. — íme! A biblikus idők híres as­szonyának nevét Fegyverne- ken egy megtermett kőszáli sas viseli. Sorsa a Hortobágy- ról vezérelte ide, azzal kap­f Varrónők a Duclos utcában..! Asszonygondok, leányálmok—Téma; a Szabó család Munkásasszonyok, munkás- lányok, itt dolgoznak ők Szolnok szívében, a Duclos utca végén, a Tisza Szálló szomszédságában. A szórako­zásból hazaindulók futó pil­lantást vetnek a neonfényes, alacsonymennyezetű varroda felé. Aztán tovasietnek. Aki sűrűn jár erre, hamar meg­szokja ezt a látványt. Van­nak azonban, kik „megakad­nak” itt este tíz után. Bicik­lis, motorkerékpáros férfiak parkíroznak, várják a munka végét, a kapun kilépő felesé­get, vagy a Kedvest, Többször megálltam már én is a túloldalon, hogy lás­sam a varrógépek fölé hajló ügyeskezű nőket Egy dél­után elhatároztam, köze­lebbről is megismerkedem velük. Műszakváltáskor délután kétóra körül hivatlanul ér­keztem e „randevúra”. Ko­vács Gusztávné csoportja már hazafelé indult A vasalóhe­lyiségben, ahol a raktárt is elhelyezték, a kész, frissen- vasalt férfi ingek „társasá­gában” volt még idő egy kis tere-ferére KovácsnévaL — Az én csoportom az erő­sebb — jegyzi meg a barna fiatalasszony. — E megjegy­zésnek a másik, a Mihály Kálmánná csoportjába tarto­zók már kevésbé örültek. Mielőtt vita kerekedett volna a dologból, másra tereltem a szót Válaszaikból megtud­tam: 1954 óta dolgoznak e garázsból átalakított varro­dában, azóta kapott Itt he­lyet a Szolnoki Ruházati Vállalat fehérnemű részlege. Akkor, 1954-ben még tízen kezdtek egy műszakban, most két műszakban őtvenen dolgoznak. Barna munkásin­gek, kombinék, gyermekru- hák, ágyneműk kerülnek ki kezük alól, de a „főprofil” a munkásing: Az 1954-es gárdá­ból ma Gaál Józsefné, Mol- doványi Györgyné, Csák De- zsőné dolgozik itt ök még jól emlékeznek a kezdetre, mikor kézzel kellett varrni az ingeket Ma már gomb- lyukazó, gombiéi varró gépjük is van; Nehéz „szabályos" riportot írni, a Duclos utcai varró­nőkről. Pedig mindannyian érdekes történetek szereplői lehetnének. Gaál Józsefné például 30 ezer inget vasalt ki ezidáig a Duclos utcában. A „Nagyker”, a miniszté­rium és a többi felsőbb szerv véleménye alapján a Duclos utcában készítik az ország legszebb munkásing- jeit. Érdekes lehetne még a szókimondó asszonyság, özv. Pallai Sándorné eddigi élet­útjának története is, aki örömmel vállalta a legnehe­zebb, legkényesebb munkát az ingnyak szabás-varrást, amit ma már valóságos mű­vészi tökéllyel végez. Híre, hozzáértése rég túljutott a Duclos utcán Páliaménak mire csak egy példát az ö szavaival: — Egyszer telefonon hívtak fel a tanácstól. Mondták: az AEROS Cirkusz igazgatójá­nak három szép ingjén kell ,műtétet” végezni. Kényes príma anyag volt, de megcsi­náltam. A cirkuszigazgató meg is üzente: olyan lett az ing. mínha újjászületett vol­na. S küldött két páholy-je­gyet. S azóta Svédországtól Afri­káig megcsodálták a Pallainé készítette ingnyakakat, amer­re csak jár az AEROS Cir­kusz. Ez is szenzáció hát, de haevjuk a szenzációkat. Kicsi, egészségtelen, zsúfolt és zajos a műhely — mond­ták a varrónők. — Ezen kel­lene segíteni! Aztán két kislány, Ulvecz- ki Jolán és Halmai Etelka következett. Mindketten köz­gazdasági technikumba jár­nak. De a vállalat vezetőség nem helyezi őket olyan rész­legbe, olyan munkakörbe,. ahol a munkaidő nem esik egybe az iskolai elfoglaltság­gal: Emiatt kisebb a fizetés, kevesebb a termelés, hiszen az órákon kőtelező megje­lenni. Hasonló gondja van Czenke Erzsébetnek, Kállai Bélánénak és Dobos Jánosné- nak. Szerintünk ilymódon nem lehet ambicionálni a dolgozókat szakmai tudásuk, általános műveltségük ki­egészítésére, fokozására. A Duclos utcai varrónők kevés kivétellel már asszo­nyok. Családanyák, háziasz- szonyok. — Az utóbbi két év alatt öt lányt adtunk férjhez — mesélte Csák Dezsőné, többszörösen kitüntetett gomblyukvarró. A zajos varrőműhelyben csak hangosan értjük egymás szavát. Az egyik sarokban két idősebb néni dolgozik, mellettük fiatalabbak. — Milyen általában a vi­szony az idősebb, s a fiata­labb generáció között? — Alapjában véve jó. Bár a nevelés ráfér a fiatalokra. Sűrűn és szívesen beszélünk nekik arról, hogyan dolgoz­tunk a múltban, hogyan kezdtük ml az életet, mikor férjhezmentünk. De sokat se­gít a Szabó család is. — A Szabó család? — Igen. Minden héten meghallgatjuk a rádióban Mikor közvetítik, megszakad a munka, előbbrehozzuk vacsoraszünetet. Utána jön­nek a viták. — Most miről vitatkoznak? — Arról, hogy igaza volt-e Andrásnak, mikor megcsalta Irént... — És? — Nem is tudom ... Egyik tábor szerint igaza volt. — Miért? — Mert Irén durva volt, megsértette önérzetében fér­jét és a pizsamáját is ki­égette a vasalóval, bár nem szándékosan... — S maga szerint? — Mégsem kellett volna megcsalnia. Mert Irén szere­ti hibái ellenére is Andrást Hiszen édesanyjával is ösz- szeveszett miatta. — S ezek után mi lehet n kiút? — Maradjanak együtt. Fe­lejtsék el a rossz emlékeket neveljék gyereküket, mert a gyerek a legfontosabb! — S ezt váriák a követke tő folytatástól is? — Igen. Sí most azért iz­gulunk. hogy béküljön ki Irén Andrással.. — bubor — csolatban, hogy nyúlászott a pusztán. Erről az örömről ma már le kell mondania. Gaz­dája — ha ^sétálni” viszi, csak olyankor engedi el, mi­dőn hasznos állat nincs a közelben. Ebben az évben eddig tizenhat kóbor macska vált Delila vadászszenvedé­lyének áldozatává. — Jó az ilyen a háztáji­ban, — jegyzi meg a fanyar­humorú gazda. — Hol vele indulok a határba, hol Tar- lannaL e- Az illető is sas? — Kevésbé előkelő: csak héjjá. Azt a görényt, amelyet a terraszon látott, Tarlan csípte nyakon ma reggel, a baromfitelep mellett. Ha gö­rény nincs éppen, beéri hör­csöggel, ürgével is. — Szóval« megkeresi a kosztját.. — Még többet is;.. De nem ez lenne a NAGY ÜZLET.?. — Hanem? — Hallott a solymászatról? “ Valamit.. — Ha nem únja, figyeljen kissé... Tatár kánok, francia királyok, orosz bojárok kínai hercegek tarka kaval- kádját vonultatja fel képze­letben a jellegzetesen szag­gatott beszédm od orú Lelo­vich György: Mint elmondja, Kínában sólyommal „vágat­ják a nyulat, a perzsák sast bíratnak le a sbesröptű ma­dárral, a kirgizek ellenben — —1 ma is! sassal csapatnak le a nyáj körül ólálkodó far­kasra. A német parasztok — akiket Nagy Károly 800-ban már koronázása évében —- eltiltót az í.úri" sólyomtól, idomított héjjával vadász­tak. A sólyom ma is népszerű — világszerte. Ahány onszág, annyi fajtáját kedvelik első­sorban. — Amerikában három sőlymász-egyesGlet is műkö­dik: olyikban y,taxi-sólyom" bérelhető.., De miért csak Amerikában; miért nem Fegyvemeken is?! — futnak fel a szemöldökök. Nem sokon múlik. ■. A Vörös Csillag Tsz KISZ- alapszervezetének tagjai annyira érdeklődnek a sóly- mászás iránt, hogy készség­gel vállalnának védnökséget fölötte. Ha ez a szövetkezet­ben megszervezhető len­ne. Tóth László kerté­szeti brigádvezető akár hol­nap lóra pattanna, öklén bőrsipkás sólymával Sok sző esik róla: meg kel­lene alakítani a tsz solymász- brigádját. Könnyű elképzel­ni, mint özőnlenének Fegy- vernekre a kíváncsi (és nagy­pénzű!) külföldiek... A gazdák a sólymok, héj- ják hozta jövedelmet a szö­vetkezet gyarapítására, hasz­nos beruházásokra szánnák. Miért nem látnak máris a szervezéshez?.., A dolog ügy áll, hogy az ötezernégyszáz holdas tsz- ben a gazdálkodás joga a szövetkezeti parasztoké; a vadászaté azonban a Közép­tiszai Gazdaság bánhalmi üzemegységéé. A jog: jog. — nem is kívániák a másét csorbítani a Vörös Csillag­beliek. Azt azonban szívesen vennék, ha a vadászati jogról tárgyalandó: összeülnének velük a bánhalmiak. Alis képzelhetjük, hogv a meg­egyezés ne sikerüljön. — hi­szen az állami gazdaságiak már eddig is felsorolhatat- lanul sokat cselekedtek a tsz- ek megsegítéséért. borváró Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Me<?yei Tanács laoüa Felelős szerkesztő; Varsa József Szolnok. Iroda náz. L emelet Telefon* 20—93. 23—20 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat igazgató? Fülemen Lajos Kladőhivatalr Szolnok Iroda náz földszint 5. Telefon: 20—94 Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető? Mészáros Sándor — Kislegény, é nem bántalak. mé egy kisujjal sem nyű lók hozzád. Enged be, nagyon fázom Csa’■ a fejem dughas sam be. Valami kis székfé lét hozott az ajtó el és babrálni kezdte i tolóreteszt. Azt hit tem: ajtót nyit. Di az apróság meggon dőlt 'agát: — Mégsem enged lek be, csúnya farkas Ha fázik a füled, te gyél a feiedre bundá sapkát. — Ne légy olyai szívtelen, lefagy a; OTTQm. . . , — Kössél sálat rá- la ... Az én fejemn is sálat kötnek, ha kö­högök. A mesék csodálatos tején nevelkedett le­gény, nem engedett be. Pedig ekko~ már valóba n dideregtem az ajtó előtt.., Párkány László tese lansága Reggel te akartad fel. falni a Idsknnászt. Ahál Tehát az is­mert mese foglalkoz­tatja a kislegény fan­táziáját. Belementem a játékba. — Jó kisfiú, csak a kezem hadd dughas­sam be a jó meleg há­zikóba. Nagyon fá­zom ... — Hiába hízeleosz, nem engedlek be. En­gem is felfalnál, mint Piroskát, meg a kis- kanászt. — De én nagyon fá­zom, csak úgy dider- gek. Ha nem engedsz be. megbetegszem és el kell hívatni hoz­zám a doktor bácsit. — Becsapsz... A kiskanászt is becsap­tad — Pedig ő jószí­vű volt hozzád, sza­lonnával U megkí­nált, te mégis tel akartad /..Zni. ( A n halhatat nincs itthon. — Mikor jönnek haza? — Azt én nem is tudom. A szülőknek nem- s kára haza kell ér­kezniük — gondoltam — hiszen a g^reket nem hagyhatják so­káig egyedül. Mivel feltétlenül beszélni akartam a családdal, várakoztam még egy kis ideig, aztán kopog­tattam: ~ Nem tudnád ki- n'dtn az ajtót? — De bizony tud­nám. ... — A.kkor. ? — Csak nem nyi­tom lói! Nem nyitom ki neked! Biztosan te vagy a csúnya, bozon­tos farkas ... i — Farkas? Hát ezt ■ te honnan veszed? i — De igenis az vagy, ne tagadd. .. i A mese játékos üveggyöngy, esti meg­nyugvás, csendes el- szendere'és, nappali mdámság és valami csodálatos bizako's az Erősségben, a Jó­ságban és a Szépség­ben. A mese jövő is; kiszínezett, boldog, életerős jövő. amely édes titkaival körül­ölel minden egészsé­ges lelket. Mindig hódoltam a meg/ ck. A tegnavi epizód után, mély tisztelettel fejet haj­tok a mese nagysága előtt, és közben le­emelem a kalapom a mesélőkedvü szülök előtt is. * Villany gyújtás után kopogtattam be Mé- szárosékhoz. A néma. mozdulatlan ajtó előtt álltam egy darabig és nyomogattam az apró. piros csengógombot­Kisvártatva vézna gyerekhang tört át az ajtón: — Apuka, anyuka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom