Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-15 / 244. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK megyei Wéftlaéi MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIL évfolyam, 244. szám. Ára 69 fillér 1961. október 15., vasárnap. Silvesztro Tonizzo látogatása Szolnok megyében A SZÖVOSZ meghívására október elsején az Oiasz Haladó Szövetkezeti Mozgalom három tagú küldöttsége látogatott hazánkba. Vendégségük utolsó napján a delegáció egyik tagja, — Szil- vesztro Tonizzo elvtárs a LEGA monfalcónei elnöke Szolnok megyébe érkezett, Nánási László az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő kíséretében. A vendégeket Varga Illés a MÉSZÖV megyei igazgatóságának elnöke kalauzolta. Látogatásuk során megtekintették a mezőtúri Petőfi termelőszövetkezet üzemegységeit, majd baráti beszélgetést folytattak a gazdaság vezetőivel. Szilvesztro Tonizzo elvtárs nagy elismeréssel nyilatkozott a magyar föJdművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti munkáról, a kereskedelmi hálózatok kiváló szervezettségéről. A vendégek a késő esti órákban indultak vissza Budapestre. Ünnepség a csehsz'ovák— szovjet határon Prága (MTI). — A csehszlovák-szovjet határon pénteken délelőtt két és fél hónappal a kitűzött határidő előtt, ünnepélyes külsőségek között összekapcsolták a Barátság olajvezetéket. A munkanormákról és a prémiumrendszerről — nyilatkozott Kisházi Ödön miniszter Kisházi Ödön munkaügyi miniszter a kormány tájékoztatási hivatalában rendezett sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Több szerkesztőség tájékoztatást kért a normarendezés eredményeiről. A miniszter válaszában megállapította: a normarendezésnek a munka jobb megszervezése, a termelésből kieső idők okainak elemzése és csökkentése; a termelékenység emelése volt a célja. Számos üzemben fontos intézkedéseket hajtottak végre a termelőberendezések eredményesebb kihasználására. A munkások és a műszakiak megértették, hogy a normarendezés elválaszthatatlan az új technológiától, a munka magasabb fokú szervezésétől. Ezért az intézkedések a legtöbb helyen ilyen feladatok megoldásával párosultak. Számos üzemben célszerűbben rendezték át a gépeket, csökkentették a belső szállítást, javították a gyártáselőkészítést, intézkedtek a termelőberendezések jobb kihasználására, mindezzel a belső tartalékok feltárására. A normarendezés tehát olyan komplex intézkedés- sorozat volt, amely előnyösen hatott üzemeinkben a műszaki fejlesztésre, a jobb vezetésre és erősítette azt a helyes felfogást, amely a termelékenység további legfontosabb tartalékait a technológia fejlesztésében, a magasabb szintű munka- és üzem- szervezésben keresi. Ezután megkérdezték a minisztert, milyen hatással volt a normarendezés a dolgozók keresetére. — A normák rendezése — hangzott a válasz — általában nem járt tartós .kereset- csökkenéssel, mert a régebbiekkel ellentétben ez alkalommal a normarendezésre irányuló intézkedéssel együtt nem történt intézkedés a béralap csökkentésére. A béralap mindenütt változatlan maradt. Sőt a vállalatoknak a változatlan béralap birtokában módjuk volt a munkások alapbérének emelésére, továbbá kollektív jutalmak és prémiumok fizetésére. A szénbányászatban például 6 százalékkal, a könnyűiparban 4 százalékkal emelték az alapbért. S mindez elősegítette, hogy a munkások napi átlagkeresete a régivel azonos maradt, sőt az első félévben 1,1 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Csak egyes — korábban meg nem érdemelt módon magasabb keresetű — dolgozók borítékjába került huzamosabb időn át kevesebb pénz normájuk következtében. Az újságírók megkérdezték: Távoli ország asszonyainak üzenetét hozta Beszélgetés a guatemalai nők képviselőjévé' A szemüveg mögött fekete, élénk szemek csillognak. A finomvonású, sápadt arcot »ötét haj keretezi. A törékeny termet szinte elvész a nagy, kényelmes fotelban, de a szó, amely ajkáról pereg, erőt, határozottságot sugároz. Asz- czonyok százainak, ezreinek Életéről, küzdelmeiről mesél ez a messzi földről érkezett vendég. Szavait csak tolmács segítségével értem, de azt megérzem, hogy hangja gyűlölettel fűtött, amikor arról beszél, hogy Guatemalában sárba tiporják az emberi jogokat és üldözik azokat akik a dolgozók életkörülményeinek javításáért, a politikai- és polgári jogokért harcolnak. Hogyan élnek a guatemalai nők? — ismétli meg a kérdést, s aztán válaszol: Az ország gazdasági helyzete igen súlyos, s ennek hatását elsősorban a dolgozók érzik. Különösen a nők. akiknek sorsa a férfiakénál is nehezebb. A legtöbb munkahelyen csak fiatal nőket alkalmaznak, s bármennyit dolgoznak is, kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. Negyven éves nő már hiába próbál elhelyezkedni. S azokat is, akik dolgoznak, idősebb korukban minden további nélkül el- bocsájtják. Senki nem törődik azzal, hogy mi lesz a további sorsuk. Nyugdíjat nem kapnak, s ha családjuk nem tud róluk gondoskodni, bizony nyomorognak. Hasonló a helyzetük a leányanyáknak is. Leányanyák. őket már többször említette. Miért? Mórt nálunk nazyon sok a leányanya. S ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Nincs lakás, a férfiak keresete sem biztos, ezért nehezen szánják rá magukat a nősülésre. A leányanya maga tartja el gyermekét. De rögtön utcára kerül, ha a munkáltató észreveszi, hogy a gyermek gátolja munkája elvégzésében. Bölcsőde, óvoda nincs, így a gyermekek elhelyezése, nevelése igen nagy gond. Pedig népesek a családok. Nem ritka a nyolc-tíz gyermek sem. Nőmozgalmunk ezért tekinti egyik legfontosabb feladatának a gyermeknevelés segítését, általában a nők helyzetének könnyítését. 1954-ben még csak azért szervezkedtünk, hogy a politikai menekültek hozzátartozóit anyagilag támogassuk. Ezt az első tevékenységét 8 nőmozgalom sikeresen telje» sítette. Majd a chilei nőkongresszus után újjászerveztük a mozgalmunkat. Célunk az ott elfogadott határozatok végrehajtása. A különböző testületek és szakszervezetek nőtagjaival is igyekszünk az egységet megteremteni. — A nőmozgalom szélesítésén munkálkodunk, de ezt nem tehetjük legáils körülmények között. Igaz ugyan, hogy semmilyen törvény nem tiltja a nőbizottságok létrehozását, s a legális működéshez ötszáz tag szükséges, mégsem ismeri el a kormány nőmozgalmunkat, holott már jóval meghaladtuk a szükséges létszámot, öröm csillan a meleg szemekben. amikor úiságolja: á =- Az utóbbi időben két nagyvárosban alakult meg a nőbizottság. Ezeken a helyeken 25 orvost sikerült megnyerni ügyünknek, akik vállalták, hogy a nőknek ingyen adnak tanácsot, felvilágosítást. Magáról nagyon keveset mond, csak annyit, hogy szövőgyárban dolgozik. Varrónő. Varrónő? És szövőgyárban dolgozik? — Igen. Olyan üzemben dolgozom, ahol nemcsak fon- ják-szövik a ruhaanyagot, hanem meg is varrjuk. Általában 200—400 főt foglalkoztató üzemek vannak. De a nők főként a mezőgazdaságban találnak munkát. Sokáig elhallgattam volna még e törékeny, de bátorszí- vű guatemalai asszony dallamos beszédét, aki most is hónapok óta úton van, s mindenütt a nemzetközi szolidaritás és a béke megvédésének szószólója. Az NDN budapesti tanácsülésén, s a megyénkben töltött két nap alatt is a nők összefogásának, közös harcának jelentőségéről beszélt az asszonyoknak. S milyen jó érzés azt tudni, hogy szép emlékeket visz magával. Szüretelt a cserke- szöllői asszonyokkal, beszélgetett a kunszentmártoni tsz- tagokkal, édesanyákkal, a Tisza Cipőgyár munkásnőivel. Járt bölcsődében, óvodában, sétált Szolnok utcáin. Ezernyi jelét láthatta egyre szépülő életünknek. A látottak, s a szeretet, amellyel mindenütt körülvették, minden bizonnyal úiabb ösztönzést, bátorítást ad a messzi ország asszonyának további harcához. küzdelméhez. N. K. mi az oka annak, hogy van olyan üzem, ahol a dolgozók egy része a rendezés után három hónappal sem érte el a száz százalékot? Az ilyen eseteket meg kell vizsgálni — hangzott a válasz. Ha a száz százalék elérését munka- és üzemszervezési hiányosságok akadályozzák, azokat meg kell szüntetni, ha a technológiával van baj, azon kell segíteni. Ha viszont megállapítják, hogy a technológia is megfelelő, a szervezési feltételek is biztosítva vannak, s a munkafegyelem ellen sem lehet szót emelni, akkor a túlságosan feszített normák helyes szintre történő leszállítása indokolt. — Milyen további feladatokat jelent a normák rendbentartfisa? — hangzott a következő kérdés. A miniszter a kérdésre adott válaszában emlékeztetett a munkanormák rend- bentartásával foglalkozó júniusi kormányrendeletre, — amelv helyes irányt mutatott az üzemeknek, vállalatoknak. A főfeladat az alkalmazott technológiák tervszerű felülvizsgálata, továbbfejlesztése, a munka- s üzemszervezés folyamatos tökéletesítése. Amikor ilymódon megjavulnak a műszaki feltételek, s á-jobb szervezés hatására az élet túlhalad egyes normákat, akkor azokat minden esetben meg kell változtatni: összefoglalva: technológiai, műszaki, munkaszervezési intézkedésekkel és nem a munka intenzitásának növelésével kell fokoznunk a termelést, elősegítenünk a termelékenység emelését, az ötéves terv erre vonatkozó előírásainak megvalósítását. Az újságírók ezután a prémium rendszerrel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. — Ismeretes — mondotta válaszában a miniszter —, hogy a prémium-rendszert az év elején módosítottuk. Ennek az volt a célja, hogy csökkentsük a prémiumok formális, bérkiegészítő jellegét, egyben növeljük a népgazdaság érdekeit előmozdító ösztönző szerepét. A módosítással egyidejűleg széleskörű vizsgálat kezdődött a premizálás legcélszerűbb formáinak kialakítására. A vizsgálat egyértelműen megmutatta: prémium-rendszerünk alapelvei jók. — Kiderült a vizsgálat során az is, hogy a prémium-rendszer alapelveit egyes gazdasági vezetők — egységes szemlélet hiányában — nem eléggé következetesen alkalmazzák. Nem érvényesül például mindenütt az az elv, hogy prémiumot csak olyan munkáért szabad kifizetni, amely túlmegy a szokásos munkaköri kötelezettségen, amely a népgazdaság érdekeit szolgáló többletteljesítményből adódik. A vezetők felelősek azért, hogy a területükön alkalmazott prémium-rendszer minden esetben a népgazdaság érdekeit szolgálja. Ezért a prémiumfeltételek előírásainak megállapításában nagyobb hatáskört kell biztosítani a minisztériumoknak és a vállalatoknak. Ezzel egy- időben azonban fokozott gondot kell fordítani a prémiumgazdálkodás ellenőrzésére Is. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akik a kapott lehetőségekkel vissza akarnak élni — fejezte be tájékoztatóját Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. (MTI) Műszakonként 2400—2500 hízott baromfi leli halálát — mondja Kardos Mária. (Képes riport a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatról az 5. oldalon). üzemeinkből "e'enlfük a harmadik negyedévi terv tejesítéséről A Mezőgépoyár öntödéje kitett magáért A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárnak 2000 tonna öntvényt kell készítenie az idén. Az előirányzat teljesítése az első félévben keletkezett adósság miatt veszélyeztetett volt. Az öntöde dolgozói azonban a III. negyedév során kitettek magukért, s így az évi terv időarányos részét teljesítették. A III. negyedév végéig 1500 tonna önvényt» készítettek. A gyár többi üzemrésze is jól dolgozott. Fnnek eredményeként az utóbbi három hónapban ötszáz Orkán típusú járvazúzó került ki a gyárból. Teljesítették gyártmányfejlesztési tervüket is. — E munka során az Orkán két korszerűbb típusát készítették el. A Mezőgazdasági Gép avitó l általat túl tel ’esi tét te tervet A Szolnok megyei Mező-1 gazdasági Gépjavító Vállalat’ III. negyedévi befejezett ter-j melési tervét 110 százalékra: teljesítette. Az utóbbi három | hónapban 64 csibekeltető, 60 fűkasza, 90 billenőscsille és ! sok egyéb gyártmány került ki az üzemből. — így például a gépállpmások által nagyon keresett gumivulkanizáló berendezésekből húsz. A javítórészleg 252 Zetor, iónéhány Csepel és Sz—80-as motort, illetve erőgépet hozott rendbe Szolnoki P .pírgyár: 102,4 százalék A Szolnoki Papírgyár mind papírgyártási-, mind cellulózgyártási tervét valóraváltot- ta, sőt előirányzatát túl is szárnyalta. — Harmadik negyedévi vállalati tervét 102.4 százalékra teljesítette. Növekedett a termelékenység is. A bázisidőszakhoz viszonyítva egy teljesített órára eső teljes termelési érték 8 százalékkal emelkedett a negyedév során Itt tartunk a mezőgazdasági munkákban A megyei tanács mezőgazdasági osztályának október 13-i jelentése Járás, város Kenyérgabona Kukorica- Kukoricaszál neve vetés törés letakarítás százalékban Karcag 59.5 71.7 24.8 Túrkeve 50.9 70.1 24.5 Jászapáti járás 46.6 81.5 56.9 Szolnoki járás 44.9 79.5 43.7 Tiszafüredi járás 42.8 68.5 45.8 Mezőtúr 40.5 97.6 29.4 Jászberényi járás 39.1 88.— 60.5 Kunszentmártoni járás 36.9 79.6 67.7 Jászberény 36.9 94.— 86.5 Szolnok 36.8 92.— 40.9 Kunhegyes! járás 32.8 78.2 31.7 Törökszentmiklósi járás 29.6 85.8 46.— Kisújszállás 27.8 56.3 10.2 Törökszentmiklóg 26.2 76.— 52.— Az őszi mélyszántás legjobban Mezőtúr és Jászberény városban halad. Mezőtúron mindössze 1230 hold van még szántatlan, míg Jászberény városban 84 százalékra állnak ezzel a munkával. Az őszi mélyszántást Túrkeve városban kell gyorsítani, ahol eddig az őszi mélyszántásra váró 7400 holdból eddig mindössze 2855 holdon mozgatták meg a talajt. A cukorrépa szedésében Szolnok város halad az élen; 82.4 százalékkal, míg Kunhegyes az utolsók között jár — 27.7 százalékos eredményével. A napraforgó szedését » legtöbb helyen már befejezték. A rizs aratását és csép- lését Kisújszállás város termelőszövetkezetei már letudták. Jól haladnak ezzel a munkával még Karcag, Mezőtúr, Szolnok. Törökszent- máklós és Túrkeve város szövetkezeti gazdaságai. Itt a tiszafüredieknek kell jobban igyekezni, mert rizs vetésterületük 50 százalékáról takarították be eddig a termést. Szedetlen burgonya már alig akad. Megyénk viszonylatában mindössze 3.5 százalék. A tiszafüredi járásban azonban még 25 százalék a fel nam szedett burgonyaterület,
