Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK megyei Wéftlaéi MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIL évfolyam, 244. szám. Ára 69 fillér 1961. október 15., vasárnap. Silvesztro Tonizzo látogatása Szolnok megyében A SZÖVOSZ meghívásá­ra október elsején az Oiasz Haladó Szövetkezeti Mozga­lom három tagú küldöttsége látogatott hazánkba. Vendég­ségük utolsó napján a dele­gáció egyik tagja, — Szil- vesztro Tonizzo elvtárs a LEGA monfalcónei elnö­ke Szolnok megyébe érkezett, Nánási László az Elnöki Ta­nács tagja, országgyűlési kép­viselő kíséretében. A ven­dégeket Varga Illés a MÉSZÖV megyei igazgató­ságának elnöke kalauzolta. Látogatásuk során megte­kintették a mezőtúri Petőfi termelőszövetkezet üzemegy­ségeit, majd baráti beszélge­tést folytattak a gazdaság vezetőivel. Szilvesztro To­nizzo elvtárs nagy elisme­réssel nyilatkozott a magyar föJdművesszövetkezeti és ter­melőszövetkezeti munkáról, a kereskedelmi hálózatok ki­váló szervezettségéről. A vendégek a késő esti órákban indultak vissza Bu­dapestre. Ünnepség a csehsz'ovák— szovjet határon Prága (MTI). — A cseh­szlovák-szovjet határon pén­teken délelőtt két és fél hó­nappal a kitűzött határidő előtt, ünnepélyes külsőségek között összekapcsolták a Ba­rátság olajvezetéket. A munkanormákról és a prémiumrendszerről — nyilatkozott Kisházi Ödön miniszter Kisházi Ödön munkaügyi miniszter a kormány tájékoz­tatási hivatalában rendezett sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Több szerkesztőség tájé­koztatást kért a normaren­dezés eredményeiről. A miniszter válaszában megállapította: a normaren­dezésnek a munka jobb meg­szervezése, a termelésből ki­eső idők okainak elemzése és csökkentése; a termelé­kenység emelése volt a célja. Számos üzemben fontos in­tézkedéseket hajtottak végre a termelőberendezések ered­ményesebb kihasználására. A munkások és a műsza­kiak megértették, hogy a normarendezés elválasztha­tatlan az új technológiától, a munka magasabb fokú szer­vezésétől. Ezért az intézke­dések a legtöbb helyen ilyen feladatok megoldásával páro­sultak. Számos üzemben cél­szerűbben rendezték át a gépeket, csökkentették a bel­ső szállítást, javították a gyártáselőkészítést, intézked­tek a termelőberendezések jobb kihasználására, mindez­zel a belső tartalékok feltá­rására. A normarendezés tehát olyan komplex intézkedés- sorozat volt, amely előnyösen hatott üzemeinkben a műsza­ki fejlesztésre, a jobb veze­tésre és erősítette azt a he­lyes felfogást, amely a ter­melékenység további legfon­tosabb tartalékait a techno­lógia fejlesztésében, a maga­sabb szintű munka- és üzem- szervezésben keresi. Ezután megkérdezték a mi­nisztert, milyen hatással volt a normarendezés a dolgozók keresetére. — A normák rendezése — hangzott a válasz — általá­ban nem járt tartós .kereset- csökkenéssel, mert a régeb­biekkel ellentétben ez alka­lommal a normarendezésre irányuló intézkedéssel együtt nem történt intézkedés a bér­alap csökkentésére. A béralap mindenütt változatlan ma­radt. Sőt a vállalatoknak a változatlan béralap birtoká­ban módjuk volt a munká­sok alapbérének emelésére, továbbá kollektív jutalmak és prémiumok fizetésére. A szénbányászatban például 6 százalékkal, a könnyűiparban 4 százalékkal emelték az alapbért. S mindez elősegí­tette, hogy a munkások napi átlagkeresete a régivel azo­nos maradt, sőt az első fél­évben 1,1 százalékkal maga­sabb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Csak egyes — korábban meg nem érdemelt módon magasabb keresetű — dolgozók boríték­jába került huzamosabb időn át kevesebb pénz normájuk következtében. Az újságírók megkérdez­ték: Távoli ország asszonyainak üzenetét hozta Beszélgetés a guatemalai nők képviselőjévé' A szemüveg mögött fekete, élénk szemek csillognak. A finomvonású, sápadt arcot »ötét haj keretezi. A törékeny termet szinte elvész a nagy, kényelmes fotelban, de a szó, amely ajkáról pereg, erőt, határozottságot sugároz. Asz- czonyok százainak, ezreinek Életéről, küzdelmeiről mesél ez a messzi földről érkezett vendég. Szavait csak tolmács segít­ségével értem, de azt meg­érzem, hogy hangja gyűlölet­tel fűtött, amikor arról be­szél, hogy Guatemalában sár­ba tiporják az emberi jogo­kat és üldözik azokat akik a dolgozók életkörülményei­nek javításáért, a politikai- és polgári jogokért harcol­nak. Hogyan élnek a guatemalai nők? — ismétli meg a kér­dést, s aztán válaszol: Az ország gazdasági hely­zete igen súlyos, s ennek hatását elsősorban a dolgo­zók érzik. Különösen a nők. akiknek sorsa a férfiaké­nál is nehezebb. A legtöbb munkahelyen csak fiatal nőket alkalmaznak, s bármennyit dolgoznak is, ke­vesebb bért kapnak, mint a férfiak. Negyven éves nő már hiába próbál elhelyez­kedni. S azokat is, akik dol­goznak, idősebb korukban minden további nélkül el- bocsájtják. Senki nem törő­dik azzal, hogy mi lesz a további sorsuk. Nyugdíjat nem kapnak, s ha családjuk nem tud róluk gondoskodni, bizony nyomorognak. Hason­ló a helyzetük a leány­anyáknak is. Leányanyák. őket már többször említette. Miért? Mórt nálunk nazyon sok a leányanya. S ennek első­sorban gazdasági okai van­nak. Nincs lakás, a férfiak keresete sem biztos, ezért nehezen szánják rá magukat a nősülésre. A leányanya ma­ga tartja el gyermekét. De rögtön utcára kerül, ha a munkáltató észreveszi, hogy a gyermek gátolja munkája elvégzésében. Bölcsőde, óvoda nincs, így a gyermekek el­helyezése, nevelése igen nagy gond. Pedig népesek a csa­ládok. Nem ritka a nyolc-tíz gyermek sem. Nőmozgalmunk ezért te­kinti egyik legfontosabb feladatának a gyermekne­velés segítését, általában a nők helyzetének könnyíté­sét. 1954-ben még csak azért szervezkedtünk, hogy a poli­tikai menekültek hozzátarto­zóit anyagilag támogassuk. Ezt az első tevékenységét 8 nőmozgalom sikeresen telje» sítette. Majd a chilei nőkong­resszus után újjászerveztük a mozgalmunkat. Célunk az ott elfogadott határozatok végre­hajtása. A különböző testüle­tek és szakszervezetek nőtag­jaival is igyekszünk az egy­séget megteremteni. — A nőmozgalom szélesí­tésén munkálkodunk, de ezt nem tehetjük legáils körül­mények között. Igaz ugyan, hogy semmi­lyen törvény nem tiltja a nőbizottságok létrehozását, s a legális működéshez öt­száz tag szükséges, mégsem ismeri el a kormány nő­mozgalmunkat, holott már jóval meghaladtuk a szük­séges létszámot, öröm csillan a meleg sze­mekben. amikor úiságolja: á =- Az utóbbi időben két nagyvárosban alakult meg a nőbizottság. Ezeken a helye­ken 25 orvost sikerült meg­nyerni ügyünknek, akik vál­lalták, hogy a nőknek ingyen adnak tanácsot, felvilágosí­tást. Magáról nagyon keveset mond, csak annyit, hogy szövőgyárban dolgozik. Var­rónő. Varrónő? És szövőgyárban dolgozik? — Igen. Olyan üzemben dolgozom, ahol nemcsak fon- ják-szövik a ruhaanyagot, hanem meg is varrjuk. Ál­talában 200—400 főt foglal­koztató üzemek vannak. De a nők főként a mezőgazda­ságban találnak munkát. Sokáig elhallgattam volna még e törékeny, de bátorszí- vű guatemalai asszony dal­lamos beszédét, aki most is hónapok óta úton van, s min­denütt a nemzetközi szolida­ritás és a béke megvédésének szószólója. Az NDN budapesti tanács­ülésén, s a megyénkben töltött két nap alatt is a nők összefogásának, közös harcának jelentőségéről be­szélt az asszonyoknak. S milyen jó érzés azt tud­ni, hogy szép emlékeket visz magával. Szüretelt a cserke- szöllői asszonyokkal, beszél­getett a kunszentmártoni tsz- tagokkal, édesanyákkal, a Ti­sza Cipőgyár munkásnőivel. Járt bölcsődében, óvodában, sétált Szolnok utcáin. Ezer­nyi jelét láthatta egyre szé­pülő életünknek. A látottak, s a szeretet, amellyel minde­nütt körülvették, minden bi­zonnyal úiabb ösztönzést, bá­torítást ad a messzi ország asszonyának további harcá­hoz. küzdelméhez. N. K. mi az oka annak, hogy van olyan üzem, ahol a dolgo­zók egy része a rendezés után három hónappal sem érte el a száz százalékot? Az ilyen eseteket meg kell vizsgálni — hangzott a vá­lasz. Ha a száz százalék el­érését munka- és üzemszer­vezési hiányosságok akadá­lyozzák, azokat meg kell szün­tetni, ha a technológiával van baj, azon kell segíteni. Ha viszont megállapítják, hogy a technológia is megfelelő, a szervezési feltételek is bizto­sítva vannak, s a munkafe­gyelem ellen sem lehet szót emelni, akkor a túlságosan feszített normák helyes szint­re történő leszállítása indo­kolt. — Milyen további felada­tokat jelent a normák rendbentartfisa? — hang­zott a következő kérdés. A miniszter a kérdésre adott válaszában emlékezte­tett a munkanormák rend- bentartásával foglalkozó jú­niusi kormányrendeletre, — amelv helyes irányt mutatott az üzemeknek, vállalatok­nak. A főfeladat az alkalmazott technológiák tervszerű felül­vizsgálata, továbbfejlesztése, a munka- s üzemszervezés folyamatos tökéletesítése. Amikor ilymódon megjavul­nak a műszaki feltételek, s á-jobb szervezés hatására az élet túlhalad egyes normá­kat, akkor azokat minden esetben meg kell változtatni: összefoglalva: technológiai, műszaki, munkaszervezési intézkedésekkel és nem a munka intenzitásának növe­lésével kell fokoznunk a ter­melést, elősegítenünk a ter­melékenység emelését, az öt­éves terv erre vonatkozó elő­írásainak megvalósítását. Az újságírók ezután a prémium rend­szerrel kapcsolatban tet­tek fel kérdéseket. — Ismeretes — mondotta válaszában a miniszter —, hogy a prémium-rendszert az év elején módosítottuk. En­nek az volt a célja, hogy csökkentsük a prémiumok formális, bérkiegészítő jelle­gét, egyben növeljük a nép­gazdaság érdekeit előmoz­dító ösztönző szerepét. A mó­dosítással egyidejűleg széles­körű vizsgálat kezdődött a premizálás legcélszerűbb for­máinak kialakítására. A vizs­gálat egyértelműen megmu­tatta: prémium-rendszerünk alapelvei jók. — Kiderült a vizsgálat során az is, hogy a prémium-rendszer alapelveit egyes gazdasági vezetők — egységes szemlélet hiányában — nem eléggé következete­sen alkalmazzák. Nem érvé­nyesül például mindenütt az az elv, hogy prémiumot csak olyan munkáért szabad kifi­zetni, amely túlmegy a szo­kásos munkaköri kötelezett­ségen, amely a népgazdaság érdekeit szolgáló többlettel­jesítményből adódik. A vezetők felelősek azért, hogy a területükön alkalma­zott prémium-rendszer min­den esetben a népgazdaság érdekeit szolgálja. Ezért a prémiumfeltételek előírásai­nak megállapításában na­gyobb hatáskört kell biztosí­tani a minisztériumoknak és a vállalatoknak. Ezzel egy- időben azonban fokozott gon­dot kell fordítani a prémium­gazdálkodás ellenőrzésére Is. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akik a kapott lehetőségekkel vissza akar­nak élni — fejezte be tájé­koztatóját Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. (MTI) Műszakonként 2400—2500 hízott baromfi leli halálát — mondja Kardos Mária. (Képes riport a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatról az 5. oldalon). üzemeinkből "e'enlfük a harmadik negyedévi terv tejesítéséről A Mezőgépoyár öntödéje kitett magáért A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárnak 2000 tonna öntvényt kell készíte­nie az idén. Az előirányzat teljesítése az első félévben keletkezett adósság miatt ve­szélyeztetett volt. Az öntöde dolgozói azonban a III. ne­gyedév során kitettek magu­kért, s így az évi terv idő­arányos részét teljesítették. A III. negyedév végéig 1500 tonna önvényt» készítettek. A gyár többi üzemrésze is jól dolgozott. Fnnek eredmé­nyeként az utóbbi három hó­napban ötszáz Orkán típusú járvazúzó került ki a gyár­ból. Teljesítették gyártmány­fejlesztési tervüket is. — E munka során az Orkán két korszerűbb típusát készítet­ték el. A Mezőgazdasági Gép avitó l általat túl tel ’esi tét te tervet A Szolnok megyei Mező-1 gazdasági Gépjavító Vállalat’ III. negyedévi befejezett ter-j melési tervét 110 százalékra: teljesítette. Az utóbbi három | hónapban 64 csibekeltető, 60 fűkasza, 90 billenőscsille és ! sok egyéb gyártmány került ki az üzemből. — így például a gépállpmások által nagyon keresett gumivulkanizáló be­rendezésekből húsz. A javítórészleg 252 Zetor, iónéhány Csepel és Sz—80-as motort, illetve erőgépet ho­zott rendbe Szolnoki P .pírgyár: 102,4 százalék A Szolnoki Papírgyár mind papírgyártási-, mind cellulóz­gyártási tervét valóraváltot- ta, sőt előirányzatát túl is szárnyalta. — Harmadik ne­gyedévi vállalati tervét 102.4 százalékra teljesítette. Növekedett a termelékeny­ség is. A bázisidőszakhoz vi­szonyítva egy teljesített órá­ra eső teljes termelési érték 8 százalékkal emelkedett a negyedév során Itt tartunk a mezőgazdasági munkákban A megyei tanács mezőgazdasági osztályának október 13-i jelentése Járás, város Kenyérgabona Kukorica- Kukoricaszál neve vetés törés letakarítás százalékban Karcag 59.5 71.7 24.8 Túrkeve 50.9 70.1 24.5 Jászapáti járás 46.6 81.5 56.9 Szolnoki járás 44.9 79.5 43.7 Tiszafüredi járás 42.8 68.5 45.8 Mezőtúr 40.5 97.6 29.4 Jászberényi járás 39.1 88.— 60.5 Kunszentmártoni járás 36.9 79.6 67.7 Jászberény 36.9 94.— 86.5 Szolnok 36.8 92.— 40.9 Kunhegyes! járás 32.8 78.2 31.7 Törökszentmiklósi járás 29.6 85.8 46.— Kisújszállás 27.8 56.3 10.2 Törökszentmiklóg 26.2 76.— 52.— Az őszi mélyszántás leg­jobban Mezőtúr és Jászbe­rény városban halad. Mező­túron mindössze 1230 hold van még szántatlan, míg Jászberény városban 84 szá­zalékra állnak ezzel a mun­kával. Az őszi mélyszántást Túrkeve városban kell gyor­sítani, ahol eddig az őszi mélyszántásra váró 7400 holdból eddig mindössze 2855 holdon mozgatták meg a ta­lajt. A cukorrépa szedésében Szolnok város halad az élen; 82.4 százalékkal, míg Kunhe­gyes az utolsók között jár — 27.7 százalékos eredményé­vel. A napraforgó szedését » legtöbb helyen már befejez­ték. A rizs aratását és csép- lését Kisújszállás város ter­melőszövetkezetei már letud­ták. Jól haladnak ezzel a munkával még Karcag, Me­zőtúr, Szolnok. Törökszent- máklós és Túrkeve város szö­vetkezeti gazdaságai. Itt a tiszafüredieknek kell jobban igyekezni, mert rizs vetéste­rületük 50 százalékáról taka­rították be eddig a termést. Szedetlen burgonya már alig akad. Megyénk viszony­latában mindössze 3.5 száza­lék. A tiszafüredi járásban azonban még 25 százalék a fel nam szedett burgonyate­rület,

Next

/
Oldalképek
Tartalom