Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

1961. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkában a kútfúrók „... mintha temetőkert lenne : < Régi-régi népdal szól az alföldi rónaság pásztortü- zeiről, az éji csendről, mely temetőkerthez teszi hason­lóvá a végeláthatatlan sík­ságot. Ez a romantikus kép hajdan a valóságot tük­rözte, ami rendjénvaló volt; ám ha ma tükrözi: valami nincs rendben. Sürget a talajelőkészítés, sürget a vetés; elengedhetetlen, hogy minél több gép dolgozzék kétműszakban. Szombatra virradóan éj­szakai ellenőrzést tartottak a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának munka­társai. Űjszászon este tíz óra tájt csak két gépet találtak munkában; majd egy brigádvezetői értekez­letre toppantak, hol — he­lyesen — éppen a munka meggyorsítása volt a főté­ma. Zagyvarékas határát öt gép munkálta; közülük három a termelőszövetke­zeté volt. Szászberekén egyetlen árva gép bandu­kolt az éjszakában; holott ebben a faluban három, Űjszászon tíz gép éjszakai üzemeltetésére van reális lehetőség. Tomajmonostoron az öt kétműszakos gépből kettőt javítottak; a jókarban lé­vők vetőszántást, tárcsá­zást, maglucerna rendre- aratását végezték. — Ke­vésbé kedvező tapaszta­latokra tettek szert az el­lenőrzők Jászf-lsőszent- györgyön. Az ottani brigád­szálláson öt gépre biztosított ugyan az éjszakai váltás; mégis csupán egy dolgo­zott. A brigádvezető azt panaszolta hogy míg a Pe­tőfi Tsz lassan befejezi a vetést is, addig az Űj Haj­nal Tsz-ben renkívül von­tatottan halad a munka. Ez a szövetkezet még az őszi árpa vetését sem fe­jezte be; amit másutt már el is felejtettek. A lehor- datlan szár határszerte akadályozza a talajelőké­szítést. Ez az oka annak hogy a gépállomásiak még nappal is más tsz területé­re kényszerülnek ha dol­gozni akarnak. Helytelen ez így. A te­metői csendet megyeszerte mielőbb meg kell törnie a gépek életvidám morajá­nak; máskülönben jövőre sem lágy kenyér, sem fosz­lós kalács nem lesz bőség­ben. Törökszentmiklos központ­jából a város szélére telepítik át a gépgyárat. Ennek előfel­tételeként — mint a képen látható — hozzákezdtek az üzem ivó- és ipari vízellátá­sához szükséges kút fúrásá­hoz. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat Gallyas Fe_ renc brigádjának tagjai mint­egy 270 méter mélységű ku­tat fúrnak a leendő gyárte­lep területén. Korszerűsítik a közutakat Sajnos, pillanatnyilag még elhanyagolt állapotban van­nak a tiszafüredi járás köz­útjai. A lakosság kérésére határozták el, hogy a megle­vő utakat már a közeli jövő­ben rendbehozzák. Elsősöm ban a Tiszafüred—Tiszaroff —Kuncsorba-i út korszerű­sítésére kerül sor. A 31 kilométeres útszakasz építé­sét jövőre kezdik meg. A munkálatok előkészítését most végzik. iiiuiHtMiiiiiiiHiimuiimmiiiiimiiiHMimiH Közlemény' Az IBUSZ szolnoki irodája október 14—15-én kétnapos Balaton-körüli autóbusz ki­rándulást szervez. Részvételi díj 235.— Ft, két ebéd és egy szállással. Jelentkezni lehet október 13-ig az IBUSZ irodában. Húsz férfi . mém&hneh készül. Húsz ember, aki mérnök­nek készül? Hogy mi ebben az érdekes? Semmi különö­sebb, ha csak az nem, hogy ez a húsz férfi is a többet akaró, többre vágyó, a nap mint nap többet tanulók nagy családjába tartozik. Sok-sok ezer ilyen ember van, mint ők, ebben az or­szágban. Akik a napi 8—10 órai munka után leülnek a könyv mellé — kezdve azok­tól, akik az általános isko­lát kívánják elvégezni, vagy akik szakmai tudásuk hiá­nyosságait igyekeznek pótol­ni, vagy akik ezt elérve, új, magasabb célok felé töreked­nek. Kik ezek az emberek ? Erre voltunk kíváncsiak a minap, amikor ellátogattunk a törökszentmiklósi Bercsé­nyi Gimnáziumba, hogy meg­ismerkedjünk velük. Tizen- ketten a helyi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói. Esztergá­lyosok, technikusok, techno­lógusok, műszaki vezetők. Van köztük, aki a Szolnoki Járműjavítóban, a Cukor­gyárban, vagy a MESZÖV- nél dolgozik. Van, aki egy­két, de van olyan is, aki 6— A növényvédelmi szolgálat felhívása A nyári és koraőszi nagy szárazság miatt rendkívüli módon elszaporodott az or­szágban a mezei pocok. Kü­lönösen veszedelmes vpocok­inváziót’* jelentettek a Du­nántúl nyugati megyéiből. A Földművelésügyi Minisztéri­um növényvédelmi szolgála­ta felhívja a termelőket az összefogott, szervezett véde­kezésre. Már nem elegendő az egyes gazdák védekezése, szükséges, hogy a fertőzött területek termelői, kezelői a helyi tanács irányítása, ellenőrzése mellett rendsze­res pocokirtást szervezzenek. Nyomatékosan felhívják a termelők figyelmét, az irtás­nál alkalmazott Arvalin mér­gező hatására: a szer kihe­lyezésénél — a mérgezések és a vadkárok elkerülése vé­gett — dolgozzanak körül­tekintően. A kísérletek szerint a me­zei pocok irtására igen ered­ményesen alkalmazható a Dieldrin nevű vegyszer, ami azonban nemcsak a kárté­kony pockokat, hanem más állatokat is elpusztíthat, és az emberre is veszélyes. Ez­ért kizárólag csak olyan nagyüzemi területeken hasz­nálható fel, ahol a pocok­fertőzés rendkívül súlyos, s ahol a szükséges óvórendsza­bályokat minden körülmé­nyek között megtarthatják. Ezeket a területeket helyszí­ni szemle alapján a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának növényvédelmi és va­dászati felügyelője, valamint az állami gazdaságok terme­lési igazgatóságának kikül­döttje jelöli ki. A bizottság véleménye alapján a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya adhatja meg az enge­délyt a Dieldrin alkalmazá­sára. A termelőszövetkezetek területén kizárólag a megyei növényvédő állomás végez­het pocokirtást Dieldrinnel. Azon község határában, ahol Arvalinos vagy Di.ldrines védekezést kezdenek, meg­előzően legalább háromszor közhírré kell tenni, hogy a mezőn elhullott vagy le­gyengült állapotban talált vadfélét — foglyok, fácánok, mezei nyúlak, őzek — hú­sát nem szabad elfogyasz­tani, s hogy a szerrel kezelt területekre legalább egy hé­tig rámenni, az állatokat rá­hajtani veszélyes és tilos. IMTIÍ 8—10 évvel ezelőtt érettsé­gizett. S most ide járnak he­tenként három alkalommal, ebbe az iskolába előkészítő tanfolyamra. Hogy mire készülődnek? Arra, hogy mezőgazdasági gépészmérnökök legyenek, s szeretnének a mindjobban közelgő napon, a felvételi vizsgán jól, sikerrel szere­pelni. Mikor meglátogattuk az egyetemi előkészítőre járó hallgatókat, éppen Szokolai György matematika-tanár tar­tott részükre órát Leültünk az utolsó padban, s figyel­tük, amint szorgalmasan jegyzeteltek, itt-ott kérdez­gettek a hallgatók, s rájöt­tünk: bizony nem könnyű tárgy a matematika, különö­sen azoknak, akik már rég­óta nem foglalkoztak vele. A szünetben Szokolai elv társ mégis így nyilatkozott tanítványairól: — Szorgalmasak, igyekvők nagyon, s habár itt még nincs osztályzat felelés — mégis jóval nagyobb igyeke­zetei tapasztalok náluk, mint például a gimnazistáknál. Érthető is ez, mert az igazi felelet, az igazi vizsga, az igazi osztályzás napja gyor­san közeledik, s így minden percet alaposan ki kell hasz­nálni. — Hallhatnánk valamit még e tanfolyam ^kulissza­titkaiból”? — Nincs itt semmi titok. Szeptember 4-től november 10-ig tart az előkészítés. A hallgatók egyenként 157 fo­rint tandíjat fizetnek. Két hónap alatt a teljes gimná­ziumi matematika, fizika anyagot felelevenítjük a hallgatókkal, kollégámmal, Szerencsi Józseffel együtt, aki fizikát és rajzot tanít. Ki, miért tanul? Megismerkedtünk a szünet­ben közelebbről is a hallga­tókkal. Sipos János például tavaly érettségizett. Nyolc éve szakmunkás a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban. K. Szabó Illés és Fekete János ugyanitt technológus, Mihók István művezető, Gulácsi István pe­dig nórmatechnológus. Fel­tettük nekik a kérdést: mi­ért akarnak tovább tanulni, s válaszuk többé-kevésbé megegyezett. íme: — Ismerjük azt a rendel­kezést miszerint néhány év múlva a vas- és gépiparban a technológusok is csak egyetemet végzett szakemberek lehetnek, s mi szeretnénk továbbra is azok maradni. Sipos János még azt is el­mondotta: ha szükség lesz rá, ő szívesen megy terme­lőszövetkezetbe dolgozni. A mezőgépgyárban a vál­lalat vezetősége erkölcsi, anyagi támogatást, lelkesítést ad a továbbtanuló dolgozók­nak, de a gépgyáriak nem­csak ezért jelentkeztek tí- zenketten egyetemre. Meg­tudtuk, hogy a továbbtanu­lásnak hagyománya van az üzemben, s már akiknek si­került szép eredményt elér­ni, azok példája lelkesítőén hat a többiekre is. Hogy kik ezek a lelkesítők? Például Kiss Károly és Biró Sándor, akiket mindannyian irigyel­nek. Ők már elsőéves hall­gatók az agráregyetemen. Pató Illés szintén a mezőgép­gyárból indult, s ma már a Budapesti Malomgépgyár fő­mérnöke, vagy Kuncze Ist­ván, aki már műegyetemi tanársegédként dolgozik. Jövőjükről van szó S hogy mennyire közügy- gyé vált a tanulás az üzem­ben, az is bizonyság erre, hogy Mező Ferenc, Szilágyi Zsigmond és Lóié József a sok jó példa hatására beirat­kozott a hetedik, illetve a nyolcadik osztályba. Szilágyi János gépipari technikumba, Bódi András pedig gimná­ziumba jár. Míg erről beszélgettünk, egyszer csak egy másik gép­gyári tanfolyamista szólalt meg a hátsó pádból: — Biró Sanyival pár év­vel ezelőtt én is ugyanott kezdtem, s ő már előbb tart. S ha ő bírta, hát én hogyne bimám? — Jót derültünk az eredeti megjegyzésen, majd Párái Jenő, a Jármű­javító normatechnológusa be­szélt terveiről: Bár én a szolnoki jár­műben dolgozom, a mező- gazdaság mindig nagyon ér­dekelt. Ügy érzem, később még nagyobb szükség lesz szakemberekre. Jövőt látok ebben, ezért akarok tovább tanulni. Az én üzememben is támogatnak céljaimban. A két lelkes testvérpár, Mohos Oszkár és József, a MEZŐSZÖV dolgozói, szin­tén hasonló meggondolások alapján küzdenek, egyelőre a felvételi vizsga sikeréért. Vége a szünetnek, a „diá­kok” elfoglalják helyüket a padban. Szokolai tanár fel­lép a katedrára, ismét meg­kezdi a fekete táblán az ex­ponenciális, a logaritmusos, egyenletek bonyolult leveze­tését. Mi pedig csendben — nehogy zavarjuk az elmélyült munkát — lábujjhegyen ki­lopakodunk az osztályból. Búcsú nélkül, amit ezúttal pótolunk: Sok sikert kívánunk a fel­vételi vizsgán, az egyetemen, a tanfolyam valamennyi hallgatójának! — bubor — Az agitációs munka tapasztalatai a kunhegyes! járásban TISZABURÄN a napokban a község politikai és gazda­sági vezetői közel negyven kisgyűlést tartottak. Ezeken ismertették a nemzetközi helyzetet, főleg a német kér­dés megoldásának, a béke- szerződés megkötésének szük­ségességét ,,Szükség volt erre — mond­ja Gyetvai elvtárs, a községi pártbizottság titkára, mert az elmúlt hetekben egyes ellen­séges elemek háborús híreket terjesztettek. A tájékozatla­nabb dolgozókat megtévesz­tették és kisebb méretű vá­sárlási „lázt” idéztek elő. Többen vásároltak felesle­gesen, a szükségleten felül sót, gyufát és ecetet. Ezeket az árukat azóta már olcsób­ban el is adogatják. A kisgyűléseken a megye, a járás, a község előtt álló politikai és gazdasági felada­tokat is ismertették. Mozgó­sították a dolgozókat, a tsz-ek tagjait az őszi betakarítási munkákra, a vetés meggyor­sítására. Azt is elmondták a kisgyűléseken; ebben az idő­szakban nyugodt, fegyelme­zett munkára van szükség mindenütt Helyesen teszi a községi pártvezetőség, hogy a dolgo­zókat rendszeresen tájékoz­tatja. Politikai pártnapokat is tartanak és beszélgetnek az emberekkel, szemléltető eszközöket is állítanak össze. A község területén pártcso­portok mellett létrehozták az aktívacsoportokat is. Néhány helyen — főleg a tsz-ekben pártonkívüli aktívacsoporto­kat is szerveztek. Ezekbe be­vonták a tsz-ek, a KISZ és a nőtanács aktív tagjait. A cso­portok élére vezetőket válasz­tottak. Az alapszervezet tit­kárai e csoportvezetőket rend­szeresen összehívják és tájé­koztatják őket. Meghívják a pártcsoport ülésekre, párt­taggyűlésekre is őket, főleg ha a termeléssel összefüggő napirendeket tárgyalnak. így az aktívák tájékozta­tása eredményes. Azonban helyes lenne, ha a községi pártvezetőség, s elsősorban a községi titkár is, összehívná esetenként az aktívákat, vagy az aktívacsoportok vezetőit. Akkor nemcsak a taggyűlése­ken mondanák el tapasztala­taikat, hanem itt is adódna erre alkalom. És arra is, hogy újabb feladatokat határozza­nak meg. Ezt maguk az aktí­vák is helyeslik, sőt el is vár­nák, hogy a fontosabb politi­kai, vagy gazdasági feladatok elvégzésénél közvetlenül is tájékoztassák őket a község felelős vezetői. A JÁRÁS többi községei­ben, Tiszaroffon, Abádszaló- kon, Kunmadarason, Kunhe­gyesen is hasonló módon ala­kították meg az aktívacsopor­tokat. A kunhegyesi járásban az elmúlt hónapokban jelen­tős előrehaladás tapasztalha­tó a szemléltető agitációs módszerek elterjesztésében is. Szinte minden községben el­készítették azokat a táblákat, melyeken az eredményeket, a község és a tsz-ek távlati ter­veit ismertetik a dolgozókkal. A járási párt-végrehajtó bizottság ülésein rendszere­sen napirendre tűzi egy-egy község tömegpolitikai mun­káját, a szemléltető eszközök alkalmazását. Az értékelés alapján politikai és szakmai tanácsokat adnak a községi pártvezetőségeknek, segítsé­get nyújtanak munkájuk ja­vításához. Az előkészítő mun­kába bevonják az agitációs bizottság tagjait. A községi pártbizottságok ágit. prop. felelőse mellett működő bizottságokat azon­ban sok helyen még több fel­adattal is megbízhatnák. Ti­szaroffon a közelmúltban ezt a bizottságot átalakították, több, hozzáértőbb embert fel­kértek munkára. Azóta tar­talmasabb, színvonalasabb lett a munka. Helyes az a mód­szer is, melyet a járás csak­nem minden községében al­kalmaznak: Á kisgyűlési elő­adóknak az említett bizottsá­gok beszédvázlatokat dolgoz­nak ki. A szemléltető táblák elké­szítésénél helyes lenne, ha a pártvezetőség nagyobb figyel­met fordítana arra, hogy azo­kon mindig friss cikkek le­gyenek. — Ne forduljon elő olyan eset, mint Kunhegye­sen, vagy Abádszalókon, ahol többhónapos, sőt többéves cikkek is árválkodnak a táb­lákon. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Dózsa Tsz-ben, Nagyivánon, Cserkeszöllőn és Kőtelken — s még több más helyen — tanulhatnának a kunhegyesi járás községeinek agitációs módszereiből. Az említett helyeken ugyanis nem tájé­koztatják rendszeresen a dol­gozókat. Nem tartanak kis- gyűléseket, s a szemléltető eszközöík alkalmazásában sem jutottak előbbre; A török­szentmiklósi Dózsa Tsz-ben még aratás, előtt tartottak csoportos megbeszélést, azon is csak az időszerű gazdasági feladatokról esett szó. Éppen ezért a dolgozók nem eléggé tájékozottak a nemzetközi kérdésekről, nem ismerik eléggé a tsz távlati terveit, feladatait sem; Helyes lenne, ha az említett területek párt- szervezetei a helyzetet tanul­mányoznák és a szükséges intézkedéseket megtennék a munka javítására. Különösen fontos ez azért, hogy a dolgozók megismerjék a második ötéves terv felada­tait, saját tennivalóikat ab­ban és felkészüljenek azok végrehajtására; Szabó Ernő az MSZMP MB. ágit prop. osztálya munkatársa — TAPASZTALATCSERÉ­VEL egybekötött tanácsko­zást tartanak október 11-én Karcagon megyénk honisme­reti szakköreinek vezetői. Né­hány hét múlva ugyancsak Karcagon kerül sor a Nép­művelési Intézet rendezésé­ben az országos találkozóra. Vagonba kerül a cukorrépa Szedik a cukorrépát a mezőtúri Magyar— Mongol Barát­ság Termelőszövetkezetben is. Katona Kálmán brigádjá­nak tagjai a mezőtúri állomáson szállítószalag segítségé­vel vagonba rakják a cukorrépát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom