Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
A második ötéves tervről szóló törvényjavaslat az országgyűlés napirendjén Az országgyűlés hétfői ülése Az országyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Mün- nich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, czott- ner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Losoncéi Pál, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjav -lat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvény- javaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma mór kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem egy sor jelentős előirányzatát tűi is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 10 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvátet- te a még meglévő nehézségeket, hibákat, hogy az előttunic ano terv vegrenajtasa során elkerüljük azokat. — A hároméves terv Idején értünk el eredményeket a beruházások összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük; a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta v'i’na. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben • beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. A törvényjavas’at fő vonásai Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az ország- gyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959 ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77.5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Ez a változás Is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk. hogy az életszínvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzeti jövedelemből tehát a szocialista fejődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven ót — az ellenforradalom utáni években — viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt foko zatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak oly mértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését. Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8.5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötévgs terv idején a szocialista Ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamos-energiaipar. Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munkamegosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szoealista orszá gok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nvúló, segítő kezét. A továbbiéiban rámut t "irra, hogy a nér fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. gya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményei szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyersvas-terme- lést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük, hogy általános gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. (Folytatása a 2. oldalon.) Vasárnapi műszakot tartottak a határban Mezőtúron dolgoztak a gépek — Kisújszálláson törték a kukoricát — Szajolban szedték a cukorrépát Munkásvasárnapot tartottak a Szolnok megyei szövetkezeti gazdák, traktorosok, mezőgazdasági dolgozók. A régi szövetkezeti városok — Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás — szövetkezeti parasztsága különösen kitett magáért, noha éppen ők szoktak el az utóbbi években a vasárnapi munkától. De ezúttal megértették: versenyt kell futni a jó idővel. A mezőtúri Alkotmány Termelőszövetkezetben igazán példásan szervezték meg a vasárnapi műszakot. A Kiss- brigád tizenöt gépéből tizenkettő dolgozott. Kettőt javítottak. A mezőtúri határban kukoricát törtek, vetettek és kukoricaszárat szállítottak. Meg is van a látszatja. Az Alkotmány Termelőszövetkezetnek már száznegyven holdon a rizsföld is fel van szántva. Hat gép állandóan a rizsföldet járja, s a rizscséplőgépek is szántanak éjszakánként. A Mezőtúrral szomszédos Túrkevén ugyancsak szorgos munka folyt. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1-es üzemegységében vetettek és talaj előkészítést végeztek. A brigádvezető a munkásokkal együtt a határban tartózkodott. Vetették a búzát a tisza- püspöki Haladás, a fegyver- neki Vörös Csillag, a kunhegyes! Vörös Október Termelőszövetkezetekben. A szajoli Vörös Csepel Tsz-ben a cukorrépát szedték. A kun- madarasi Kossuth és a fegyvernek! Vörös Csillag szövetkezeti gazdái a kukoricabetakarításban szorgoskodtak. Különösen sok ember mozgott a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet tengeriföldjén. Jónéhány helyen viszont nem éltek a vasárnapi jó idő munkalehetőségével. A karcagi Lenin és Béke, a túrkevei Táncsics Termelő- szövetkezetekben álltak a gépek, vagy szórványosan dolgozott egy-kettő. A Kun- hegyesi Gépállomás körzetében ugyancsak a brigádszállásokon parkíroztak a gépek. Nem műszaki hiba miatt! Pedig elkelt volna a vasárnapi kisegítő műszak ezekben a szövetkezetekben is. A karcagi Béke Tsz sebeséri üzemegységének háromszáznegyven holdas rizsföldjéből mindössze öt holdat szántottak még fel. Mi lesz vele, ha rájön az. eső? A túrkevei Táncsics Tsz Rácz Lajos brigádjában tizennyolc erőgépből mindössze három munkálkodott. Félő, hogy az esős idők beálltával keservesebb munkával pótolják az elszalasztott jó időt a Tán- csics-beliek. Arról kaptunk jelentést, bogy a jászapáti és a jászberényi járás termelőszövetkezeteiben is kihasználták a verőfényes vasárnapot a gazdák. Befejeződött a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti tanácsülése A kus* Nemzetközi Demokrati- Noszövetség budapesti tanácsülése hétfőre virradó éjjel befejezte munkáját. A tanácsülés több fontos határozatot fogadott el; Így pl.: a nők helyzetéről. S levelet intézett az ENSZ mostani közgyűlésének elnökéhez, s végül határozatot hozott a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség következő kongresszusáról, melyet 1963-ban Moszkvában hívnak össze. Az elfogadott határozatok a tanácsülésen résztvevő 62 ország küldötteinek egységes álláspontját fejezik ki. A határozatok elfogadása után a szövetség elnöke, Eugenie Cotton asszony mondta el záróbeszédét. Hangsúlyozta: „Tanácskozásunk értékes munkát végzett”. Köszönetét mondok a Magyar Nők Országos Tanácsának, a magyar asszonyoknak a vendégszerető fogad- tfltá^ért. Az alábbiakban kivonatosan ismertetiük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetsep budapesti tanácsülésén elfogadott dokumentumokat: A Nő A CSALÁDBAN A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozatában ajánlja az országos nő- szövetsé^eknek: a kormán vök megfelelő módszerekkel, erőteljesen hassanak oda: hogv mindenütt kivívják a demokratikus házassági törvényeket, az egyenlőséget a válás és az örökösödés esetén s a tulajdonjog érvényesítésében, valamint a különböző foglalkozások gyakorlásában és a gyermekek nevelésében’ hogv eltűnjenek a régi előítéletek, amelyek egyes országokban ma még akadályozzák a nők egyenjogúságának érvényesülését, egyé niségének kifejlesztését. A Nő A MUNKÁBAN A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának következő határozata a dől- ’ózó nő helyzetével foglalkozik Megállapítja: ma már az összes anvagi javak egy harmadát a dolgozó nők állítják elő. A irmok* nélkO lözhetetlen a nő gazdasági függetlenségéhez, tehát elengedhetetlen feltétele az egyenjogúságnak is. A munkát olyan feltételek között kell végezni, amelyek kizárják a kizsákmányolás és a rabszolgaság minden formáját. HATÁROZAT A NÉMET KÉRDÉSRŐL A határozat emlékeztet arra, hogy a két világháborúban sokmillló ember vesztette életét. S mindkét esetben a német militarizmus okozta a gyászt, a pusztulást. Ezért a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni a békeszerződést a két német állammal. A határozat felhívja a világ nőszervezeteit, a világ asszonyait, lányait: fokozzák harcukat a német militariz- mus megfékezéséért, a német kérdés békés megoldásáért, FELHÍVÁS A VILÁG ASSZONYAIHOZ A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség a budapesti tanácsülésen felhívással fordult a világ asszonyaihoz, melyben felszólítja őket a fokozott harcra, az általános éa teljes leszerelésért, az atomfegyverek megsemmisítéséért, a békéért. — (MTI) A ma2var parlamenti delegáció vidéki körútja Kín »bari Peking (MTI). — A távolkeleti körútja során Kínában tartózkodó magyar parlamenti delegáció Vass István- nénak, az országgyűlés alelnökinek vezetésével Martin Ferenc nagykövet társaságában meglátogatta Hangcsou Sandhaj és Nanking városokat, majd október 7-én vtsz- szaérkezett Pekingbe. A ki- nai népi kormány hetedikén este ünnepi opera estet rendezett a delegáció tiszteletére az Országos Népi Gyűlés palotájában. Az ünnepi esten megjelent Peng Csen pekingi polgármester, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, számos kínai vezető személyiség, valamint a pekingi magyar kolónia csaknem teljes számban. Misiink a soaeila: as^onya'.; k?rá oie Tegnap délelőtt a nőtanáes megyei titkárságán asszonyok gyülekeztek, A nőmaz- galom vezetői, aktívái vendéget vártak, S az idő múlásával egyre türelmetlenebbül figyelték a folyosón kopogó lépteket No, talán most jönnek! Beszélgetés közben valaki megjegyezte: — Fáradtak lehetnek külföldi asszonytársaink, hiszen egész éjszaka tanácskoztak. Dél is elmúlt már. amikor megérkezett a vendég, a Délamerikai állam, Guatemala asszonyainak képviselője, A sötéthajú, törékeny asszony ka a Nemzetközi Demokra tikus Nőszövetség tanácsülésére érkezett hazánkba, ' most a tanácsülés munkájának befejeztével két napot me yénkben tölt. A kedves vendéget a megyei nőtanács titkárságán Zagyi János, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetének osztályvezetője, Borsány! Jánosáé a nőtanáes megyei titkára, Eszenyi Kálmán a megyei pártbizottság munkatársa és Rónyai Királyné a nőtnnács kunszentmártoni járási titkára fogadta. A Tisza Szállóban elfogyasztott °béd után meavént isszonyainak vendége Kun- 'tzevtmártonba Wogatott, ma "cdig a 7is?n "inőavár asz- *zonvaival, lánye.ival találkozik. XII. évfolyam, 239. szám. Ara 50 fillér 1961. október 10, kedd. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' • í ,'A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerenelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva. 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a gyógyszeripar termelése még ennél is gyorsabban:, száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly íí,3 százalékot képviselt a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965- ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az Iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában is. — Az élelmiszeripar termelésében számottev"en emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel, s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerű techika ifénye jellemzi A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a „Barátság” kőolaj- vezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük séjat kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból, kiépül a hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték. így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több ka- lórlafop'vasztás jut, mint a múlt évben. Energiahelvze- tünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szorong* kap n kemizálás is. A múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7.5 százai " t képviselte. ez az arány 1965 bér megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3.2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is. úpv '"ogy a behozatallal eevütt az egy Vnt-cztrális hold szá"'ó. kert és szőlőterületre jutó műtrá
