Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

19G1. október 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Megjegyzés

Csilingelve fordul a szemeteskocsi az utcába. Itt is, ott is kapuk nyílnak, vödrökkel, kosarakkal asz- szonyok, gyerekek hordják a szekérhez a szemetet. — Egy asszonyka papírzsákot ad fel a kocsin álló bácsi kiüríti.

Bolondos kedve támad a szélnek, belekotor az ömlesztett szemétbe, felkavarja a port, hamut, tyúktollat és táncoltatva sodorja magával. Beszáll a nyitott ablakokon a lakásokba. Pillanat műve az egész, s máris tele a járókelők szeme- szája, haja, ruhája pillével, pernyével.

Októbert írunk, nem ritkaság a szél szeszélyes játéka, Azt sem kell magyarázni, milyen egészségtelen a ránkhulló port nyelni. Nincs mód arra, hogy fedett kocsiba gyűjtsék Szolnokon a szemetet? (re)

»Szép Szolnokunk«

— a vendéglátóipar tuKréoen

Több cikkben foglalkoztunk már lapunk hasábjain megyeszékhelyünk külső állapotának problémáival; Cikkeink örvendetes visszhangot keltettek. E visszhangokból kicsendült az óhaj: nézzük meg azt is, létezésükkel, tevékenységükkel mit tesznek az egyes vendéglátóipari egységek (éttermek, cukrászdák, zenés presszók, italboltok) — a »szép Szolnokért”

Városunk bűntanyái — az italboltok

A rafinált kőműves

A Szolnok megyei tanács beruházási irodája intézi a termelőszövetkezeti építkezéseket. Megbízott annak ide- ién egy Szabó Sándor nevezetű kőművest az egyik jászapáti járásbeli tsz építkezésének elvégzésével. Ót a termelőszövetkezet bérezte, segédmunkásait viszont, akiket felfogadott, ő fizette.

1960-ban megjelent a magasabb munkabért biztosító normakönyv. Szabó Sándor meg is kapta a munkabér- emelést, a segédmunkásai előtt azonban erről mélyen hallgatott, azokat változatlanul a régi norma szerint fizette. Ezzel a csalással kb. 15 ezer forinthoz jutott. Az összeget megosztotta Garics Józseffel, a megyei tanács beruházási osztályának műszaki ellenőrével.

A jászapáti járásbíróság mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki. Csalásért, aktív vesztegetésért Szabó Sándor elsőrendű vádlottat 1 évi, Garics József másodrendű vádlottat passzív vesztegetés bűntettéért 10 havi börtönre ítélte.

Nem akarunk általánosítani, de igazat kell adnunk azoknak, kik szerint a szolnoki kocsmák mind a belső berendezést, a tisztaságot, a kiszolgálást, mind pedig az ott megforduló vendégek egy cis százalékának viselkedését tekintve, enyhénszólva: tarthatatlanok. Operatív beavatkozásra lenne szükség béldául ahhoz, hogy a 2. sz. talbolt részeges és egyéb kétes elemeitől megszabadítsuk a környéket. A Ságvári körúton se cukrászda, se kiskocsma nincs. Nyitni kellene, hiszen ezt igénylik is a városrész lakói. Talán az is megoldás lenne, ha a körúti vas- és szűcsboltot a 2. számú italbolt helyére telepítenék? „Minta” is akadna e leendő kiskocsmára, méghozzá a Kunsági Étterem, amely tisztaságával, családias hangulatával örvendetesen eltér a szolnoki kocsmák állapotától.

Éjszaka szinte mindig találni verekedő, vagy csak „egyszerűen" részeg embereket a Béke Étterem előtt; — Jó lenne, ha itt is betartanák a szabályt, miszerint ittas embert nem szabad kiszolgálni. Az illetékeseknek a Szántó utcai italbolt, a Tünde, valamint a Híd-biszt- ró mosdójára is fel kellene figyelniök, ahogy ezt a rendőri szervek is már több ízben észrevételezték.

S ha már a kocsmáknál tartunk, említsük meg a Tulipán vendéglót, a Vörös Csillag és a Verseghy út sarkán lévő kocsmát, a Nemzeti Étterem büféjét, a Strand- vendéglőt, a Fenyő Éttermet, amelyek tisztaság tekintetében nem mindig a legjobb példákat szaporítják.

Betérők, törzsvendégek, notóriusok

Vannak jó példák is. A szolnoki és a vidéki ember — ha ismerős a megyeszékhelyen — szép, tiszta, vagy akár „elit” helyre is mehet szórakozni, időt tölteni. Első helyen a Tisza Szállót és a Kis-Tiszát említjük. Ilyen az Alföldi Étterem, a Tiszán túli, valamint a megyei tanáccsal szemben lévő halász- csárda és a Híd-bisztró. Közös erővel sikerült rendet teremteni az állomás környékén is. Az Utasellátó modem, szép, ízléses és tiszta. Az itt megforduló emberek kulturált környezetben, kellemesen érzik magukat.

A rendőrség elé kerülő könnyű és súlyos testi sértések 87 százaléka ittasságból ered. Vagy másik adat: bizonyos szórakozóhelyeken az éjjel 10—11 óra után leigazolt nővendégek 40—50 százalékának nincs állandó munkahelye, még alkalmi munkája sem. Nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy

rájöjjünk: ezek a nők miből élnek.

Az úgynevezett „törzsvendégekről”, a notórius része- geskedőkről és a verekedőkről is kell szólnunk, ók azok, akik miatt szinte bizonyos városrészekben egyedül nem is tanácsos közlekedni. Molesztálják a magányos, sokszor még a társaságban lévő nőket is. Kötekednek, verekednek.

B. Imre és felesége a Béke és a Fenyő Étterem törzsvendégei évek óta. Egyikőjük sem dolgozik, két gyermekük van. Mindkét gyerek idegbeteg. Hogy miből élnek, egyelőre titok, de hogy nem becsületes, egyenes úton jutnak pénzhez, az bizonyos. B. Jánosné szintén törzsvendég minden szolnoki kocsmában — és a rendőrségen is. Akárcsak B. Imréék, vagy S. M. Imre, valamint L. Iván. S még folytathatnánk a sort, de »ízelítőül” ennyi is elég.

Van-e megoldás?

Ügy hisszük, igen. Az egyes kocsmák átalakításáról, megszüntetéséről, esetleg áthelyezéséről gondoskodni kellene. A notórius huligánko- dó, részegeskedő férfiak, s az éjszakai pillangók esetleges kitiltására is van lehetőség. Ha a bűnüldöző szervek munkáját, tisztogató-nevelő tevékenységét a jóérzésű, becsületes emberek is aktívabban segítenék, mindjárt érezhető lenne a fejlődés. — így is kellene harcolnunk a szép Szolnokért

B. Gy.

Honvédeink népszerű hetilapjában olvastuk

másodéves katona,

KERESZTREJTVENY

M

I*

124

>36

*1

14

SS

::::

129

32

20

24

4«

lé

124

30

34

21

::::

62

H

37

49

>2

33

42

S3

31

3«

27

43

60

22

139

47

fin

64

1/

Módosították

a községfejlesztési hozzájárulás egyes rendelkezéseit

VÍZSZINTES:

1. Megyénk neves mezőgazda- sági tudományos kutatója. 11. A vízsz. 55. folytatása. 12. Ollós illat táviratban. 14. A függ. 17. folytatása. 18. Kicsinyítő képző. 20. S-sel német só. 21. G.. .n. negyvennyolcas szabadsághós. 22. Kettőzve édesség. 23. Belső szerv. 25. Ingó. 27. Számnév. 28. Utszéli növény. 30. ... Ce-tung. 31. Állat. 32. Női név. 33. Kopasz. 34. Neves asztalitenisz játékos. 36. UEL. 38. Keleti méltóság. 40. Vissza: évszak. 41. Teljes pihenés. 43. Okot kérdő szó eleje. 44. Kettőzve bányaváros. 45. A függ. 13. folytatása. 47. Megyei tanács. 48. Attllácska. 49. Szovjet folyó. 51. Kártyajáték. 53. Jugoszláv város eleje. 55. Megszívlelendő Igazság. (Folytatása vlzsz. 11.) FÜGGŐLEGES:

I. Vissza: névelő. 3 Vetőgép közepe! 4. Fordított sárgult levél. 5. Svájci szabadsághös, elől nevének kezdőbetűje (V=W). Angol tenger. 7. Nap is lehet. 8. Gyakori családnév. 9. Egyik államában „zűr” van. 10. N. K. 13. Névelővel fontos mezőgazda- sági munka (Folytatása vizsz. 45). 15. Kékben a legszebb. 16. Morajlő. 17. Tegnap állíthattuk. (Utolsó négyzet üres; folytatása vlzsz. 14.). 18. Szülő. 22. Vissza: folyadék, 24. Sóváraó. 26. Farkasétvágyú. (Harmadik négyzetben két betű). 27. Helyiség. 29. Elő ellentéte. 31. Honfoglaló vezér. 35. Szó a Halotti Beszédből. 36. Olykor elfogják. 37. Hőemelkedése. 39. Angol férfinév. 41. Ódon. 42. Vissza: ötletes. 45. Együtt megnevezett vizek Amerikában. 46. Csapással Illet. 48. Szoknya. 50. Áruja közepei 51. Ugyanis. 52. Nép. 54. B. O.

Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, 55, függőleges 13, 17. Beküldési határidő: október 13-ig beérkezőleg.

Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: A pákozdl csata, Fegyveres erők napja A magyar néphadsereg napja, Gon- csarov.

Könyvet nyertek: Mészáros Jánosné Szolnok, niy Ottó Karcag. (A könyvet postán küldjük el.)

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a beküldött meg- T I fejtéshez csatolják a „Rejtvény- szelvény”-t, s a borítékra feltűnő módon Írják rá a „Rejtvény” szót.

Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVENYE. 1961. október 8,

A közelmúltban jelent meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1961/12. számú törvényerejű rendelete, valamint az ezt kiegészítő 33/1961. számú rendelet, mely módosítja a községfejlesztési hozzájárulás egyes korábbi rendelkezéseit A községfejlesztési hozzájárulás sok családot érint megyénkben is, ezért felkerestük Barna Gábort, a megyei tanács vb községfejlesztési csoportjának mérnökét és tájékoztatást kértünk az új rendeletről.

— A rendelet megszünteti a csak házadót fizetők községfejlesztési hozzájárulásé' nál az aránytalanságokat — kezdi a tájékoztatást. — Eddig ugyanis a csak házadót fizetők ugyanannyi községfejlesztési hozzájárulást fizettek, mint a házzal és kisebb földdel rendelkező egyének. Ez azt eredményezte, hogy esetenként 60—70 forint házadót és 200 forint községfejlesztési hozzájárulást róttak ki egyes családokra. Különösen a nyugdíjas családokra nézve volt ez méltánytalan.

Most a csak házadót fizetők községfejlesztési hozzá j árulása nem lehet több, a kivetett házadó 30 százalékánál, de nem lehet kevesebb 50 forintnál.

— Körülbelül hány családot érint ez megyénkben?

— A községfejlesztés mérséklése hozzávetőlegesen húszezer embert érint.

— Mennyivel csökken ennek következtében a városi és községi tanácsok községfejlesztési bevétele?

— A helyi tanácsok községfejlesztési bevételi forrása nem fog csökkeni. A ren delet ugyanis 15 százalékkal megemeli az állami hozzájárulások összegét. Ezt azonban nem közvetlenül a községeknek és város knak adják, hanem a megyei tanács községfejlesztési elosztási számlájára folyik be. Ebből az összegből segíti a megyei tanács azokat a városokat és és községeket, amelyek a legnagyobb erőfeszítéseket teszik a tervfeladatok megvalósításáért. Ebből az összegből lehetőség nyílik arra is.

hogy jutalmazzák a községfejlesztési verseny legjobbjait — amennyiben így dönt á megyei tanács.

Még egy lényeges pontja a rendeletnek, hogy megszünteti a községi és városi tanácsok 15 százalékos hozzájárulását az egészségügyi szociális és kulturális jellegű állami beruházásokhoz. 1961- ben ugyanis az egészségügyi szociális és kulturális beruházásokhoz a helyi tanácsoknak a beruházási érték 15 százalékának megfelelő ösz- szeggel kellett hozzájárulniuk. Most ez is megszűnik. Ezzel az intézkedéssel mintegy 4.6 millió forinttal nő a községi és városi tanácsok által közvetlenül felhasználható községfejlesztési alap összege, — fejezte be a tájékoztatást Barna Gábor.

— m. I. —

A történelem parancsszava azt követeli tőlünk, hogy erősítsük a varsói szerződésben egyesített országok fegyveres erőinek harckészültségét. Ezt meg is tesszük. E célt szolgálják azok a fontos katonai intézkedések, amelyeket a szocialista tábor országainak kormányai és hadseregeink tesznek. Ezért hozott határozatot a napokban kormányunk a néphadsereg ütőképességének biztosítása és növelése érdekében. Felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy a két évüket leszolgát katonákat tartsa vissza további szolgálatra mindaddig, ameddig ezt nemzetközi helyzet, a haza érdeke megkívánja.

Néphadseregünk katonái már a kormány határozatának nyilvánosságra kerülése előtt felismerték, hogy a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükség van a tapasztalt, jól kiképzett másodéves katonák további szolgálatára.

Az egyik lövész alegység ka tonái ezt írták: „Kérjük, hogy biztosítsák számunkra: maradjunk posztunkon mindaddig, amíg a haza érdeke úgy kívánja”,

•

Néphadseregünk tagjainak — honvédek, tiszthelyettesek, tisztek — leveleiből, melyet a kormányhoz címeztek, hasonló gondolat csendül ki TÓTH SÁNDOR TIZEDES az alábbiakat írta Kádár Jánoshoz címzett levelében:

„Mi, másodéves katonák szeretnénk mindnyájan békében élni, építeni szocialista hazánkat. A jelenlegi nemzetközi helyzet azonban azt kívánja tőlünk, hogy minél keményebben szorítsuk a fegyvert, és emeljük hadseregünk harckészültségi fokát. A feszült nemzetközi helyzet miatt kérjük, hogy tovább őrizhessük hazánk békéjét, ameddig csak szükség van ránk”.

CZAHESZ JÁNOS SZA- KASZVEZETÖ így ír:

Mint

ismerve a jelenlegi nemzetközi helyzetet, olyan következtetést vontam le a magam részére, hogy amenyi- ben szükséges, fegyverrel a kézben kész vagyok harcolni hazánk és dolgozó népünk megvédéséért — Ismerve a Szovjetunió minisztertanácsának és a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsának az ország védelmére tett intézkedéseit, a magam részéről azokkal teljes mértékben egyetértek és helyeslem. — Ugyanekkor kinyilvánítom ezt a véleményemet, hogy bűn volna a részünkről, ha mi nem követnénk ezeket a példákat és védtelenül hagynánk saját országunkat”,

•

A Néphadsereg képes riportot közöl három katonáról. Közülük az egyik: Pikó Gábor szakaszvezető civilben épületszobrász. Többek között ezt mondta a Néphadsereg riporterének:

— Egyszer menjen él a Gellért Szálló büféjébe és nézze meg a mennyezet kiképzését, díszítését... önállóan csináltam, az öcsémmel. Igen sok épületen dolgoztam már, új munkás lakótelepeket építettem, esi nősítő ttanb hogy akik beköltöznek, gyönyörködjenek, örüljenek a szépnek. Oly jó érzés hogy amerre járok, igen sokfelé látom kezem munkáját.

— El sem tudom képzelni, hogy mindez rommá válhat. Ezt nem szabad!... Ez... az én munkám! Katonatársaim mind becsületes munkásfiúk. Kis tégláinkat valamennyien letettük népünk, a mi boldogabb jövőnk érdekében. Most, kezünkben fegyver van... Nem engedjük, hogy bárki is bántson bennünket.

•

Egyszerű katonák, fiatalemberek beszélték, írták mindezt, akik örülnek az életnek, a szépnek.a Szeretik hazájukat.

Magyar traktorvezetők utaztak a lublini szántóversenyre

Magyar traktorosok is résztvesznek a Lengyelországban, Lublinban október 14-én és 15-én sorrakerülő szántóversenyen. A legutóbbi hazai szántóverseny győztesei: Répási István, a Polgári

és Woltz József, a Nemesvámosi Gépállomás traktorvezetői rövidesen útnak indulnak, két U—28-as traktorukat pedig már el is küldték Lengyelországba. (MTI).

Utolsó vándorút előtt

Nagykörűben, a tiszaparti cigánysoron az utolsó nagy vándorútra készülnek a putrik lakói. Házhelyet kaptak, mind az ötvenöt család — bern a faluban, a régi vásártéren. Ügyüket a községi tanács vezetői, az OTP egyaránt „tisztába” tették már. Megvan a kedvezmény, megvan a telek és sok cigánycsaládnál máris hozzáfogtak a vályogveréshez. A nagykörűi cigánysoron szépek, fehérre meszeltek a putrik, csak nagyon kicsik. Az öt-hat, vagy még ennél is több tagú családok egy-két pici szobában élnek, generációk óta összezsúfolva. Burainéval, Nagy Elemérrel, Mozsár Sándorral, Lukács Pállal, s másokkal beszélgettünk arról, mit is fog jelenteni számukra az új honfoglalás.

IIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIItlI

Utazás a konüinizKlian

című társasregényünk e heti, hatodik folytatását anyagtorlódás miatt nem közölhetjük. A legközelebbi részlettel mához egy hétre — október 15-én — jelentkezünk. i

— Megszabadulunk «=* mondották — az árvízveszélytől, a derékig érő sártól, meg hát itt még egy kút sincs, ahol ártézivizet ihatnánk, mert hiába van öt családnál már rádió, hiába keresnek a munkaképes férfiak és nők szépen a Petőfi Tízben, csak embertelen ez az élet, itt, a régi putrikban.

Államunk kedvezménnyel és kölcsönnel, a Petőfi Tsz pedig szakmunkával segíti az új honfoglalás mielőbbi megvalósítását. A telkek már ki vannak jelölve és sok család nemsokára hozzá is fog új otthonának alapozási munkáihoz. A Petőfi Tsz kőműves és ács szakmunkásai nemsokára megkezdik a falak felhúzását, a tetőszerkezet elkészítését.

Kinn a cigánysoron idős, töpörödött anyókával találkoztunk. Nagyot sóhajtva mondta:

— Jaj, leikeim, velem aztán a jóisten tudja, hogy mi lesz. Egyedül élek, gyenge vagyok én már a könnyű munkához is, nemhogy a vályogveréshez.

Jó vágású, fekete fiatalember válaszolt a néninek:

— Ne féljen, majd segítünk mi magának. Kiverjük a vályogot, csak építési anyagja legyen.

Hogy hívják? — tettük fel a kérdést a fiatalembernek;

— Túró Antal — válaszolta és sietve tovább fűzte a szót: — Segítünk mi az öregeknek, akinek kell, s amennyit tudunk — s szeme csillogásából kiolvastuk az örömöt.

A körűi cigányok életében tehát nagy változás lesz. Az emberi életkörülmények, a rendszeres munka nevelő hatása már most érezteti jótékony hatását. Nem is igen csodálkoztunk azon, amit Sári Imre elvtárs, a körűi tanácselnök elmondott: megnőtt az analfabéta tanfolyamok iránti érdeklődés, s ha az idősebbek nem is, de a fiatalok pár éven belül mind megtanulják a betűvetést.

S úgy véljük, nem önkényes szójáték csupán: minden elismerést megérdemelnek azok is, akik oly sokat tettek azért, hogy a körűi vályogvető cigányokból mielőbb betűvető cigányok is váljanak..!

— bubor -•