Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-05 / 235. szám

1961. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP óbor lek 130. évfordulójára i tudását Keserűen kell ta­pasztalnia, milyen messze áll e az európai színvonaltól a ma­■ gyár gyógyszerészképzés és ' gyógyszerész-irodalom. Óriási f munkakedwel lát a hiányok 1 megszüntetéséhez. 14 éven át 1 munkatársa, majd szerkesz­- tőségi tagja az Orvosi Heti­- lapnak. 75 számában jelen­* nek meg cikkei a gyógyszer­• tan, gyógyszerismeret, vegy- c tan, törvényszéki orvostan, • közegészségtan területéről és 1 ír más tudományos szakla- r- pókba is. Számos tanulmány,- referátum mellett 4 önálló ’ könyve jelenik meg. Külföld­* rői hazatérve magánorvos- i ként működik Karcagon, az ■ abszolutizmus idején nem hajlandó közszolgálatot vál­■ lalni. | Felletár Emillel együtt ő ’ írja meg „A gyógyszerészeti ‘ tudomány alapvonalai” című ‘ tankönyvet és Niemeyer Fe- ’ lix tanár „Részletes kór- és gyógytan”-át ő fordítja le legkiválóbban 12 pályázó kö- , zül. , 1865-ben a" Természettudo­■ mányi Társulat első titkárá- | nak hívják meg Pestre, s 1868. április 15-ig csupán „tiszteletből” kiválóan látja I el tisztét Utóda, Szily Kál- , mán már fizetést kap és a , Kátai halálakor tartott be- . számolójában becsületesen ; elismeri annak hervadhatat- ’ lan érdemeit 1 A kiegyezés után szülő- 1 városa ismét megválasztja 1 kerületi főorvosának, ezt a tisztét 10 éven keresztül vi­seli, majdnem haláláig: Szervezte a Magyar Orvo­sok és Természetvizsgálók 1847-ben elkezdett, de ké­sőbb megszakított vándor- gyűléseit azokon előadó, az egri gyűlésnek titkára, a győ­rinek pedig alelnöke volt. Az 1873-as kolerajárvány idején ő a Tiszántúl és környező területeinek kormánybiztosa. Feladatát oly kitűnőéi látja el, hogy királyi elismerésben részesül. 1877-ben az újonnan ala­kult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főorvosának hívják meg, de alig kezdi meg mű­ködését, mint az első megyei főorvos, mert 1878. február 28-án Jászberényben meghal. Hivatása teljesítése közben ért véget rövid, de munkában és eredményekben igen gaz­dag élete. Ez a kiváló tehetségű, te­vékeny ember kora leghala­dóbb eszméjét a természettu­dományok terén lelkes érdek­lődéssel teszi magáévá: A cikk elején említett munká­jában így ír a darwinizmus­ról: „Darwin óriás horderejű eszméje, melyet ma már nem csupán elméletnek, de tan­nak is bízvást nevezhetnénk, nagyon is megérdemli, hogy minden mívelt ember figyel­me reáfüggesztessék .:— ......újabb időben egyetlen eg y tudományos kérdést sem ismerünk, mely annyi rokon- szenvet ébresztett és annyi ellenszenvet támasztott vol­na, mint éppen a Darwiné; s ennek nagyon természetes magyarázata abban fekszik, hogy aki csak az első olva­sás hatása és csekély alapis­meret segítsége mellett ítélte meg, az visszaborzadt tőle, aki pedig erős tudományos — kiváltképp szakkészültség­gel — olvasta, vizsgálta és mérlegelte, az kevés kivétel­lel rögtön hozzá szegődött.” gasra nőtt, gerinces hazafi, tudós társaságok, szakegye­sületek tagja, — függetlensé­gi politikája miatt nem le­hetett az akadémia levelező tagja; egy szavazattal kibuk­tatták. Ugyancsak mellőzték, amikor a pesti egyetem egyik orvosi tanszékére pályázott, bár nagy tudományos mun­kásság és országosan elismert közszolgálat állt mögötte; Élete, sorsa — példája an­nak, hogy a haza, a nép szol­gálatában eltöltött élet akkor is dúsgazdag, ha olyan rö­vid, mint a Kátai Gáboré volt. Hiszen csak 47 évet élt. Kozák Gábor Kisújszállás egészségügyi helyzetét ritatta meg a tanácsülés Négy körzeti orvos látja el Kisújszállás betegeit. Egy-egy körzetbe 3300 biztosított tar­tozik. Az első félév folyamán 29 837 rendelést tartottak a központi orvosi rendelőben, emellett 3144 esetben hívásra házhoz mentek.’"'44—45 járó­beteg jut naponta egy orvos­ra, s a napi három órás ren­delés mellett egy betegre na­gyon kevés vizsgálati idő jut. Felvetődött az orvosi lét­szám emelésének problémája, a rendelési idő napi négy órára bővítésének kérdése, s az is, hogy a központi rende­lő kicsi és korszerűtlen; A TBC Gondozó Intézetnél is 58 fő a napi átlagrendelés, s nagy hiányosság, hogy az egyetlen várószobában együtt vannak a szűrővizsgálatra várakozók a Koch-pozitív be­tegekkel. Jelentős előrehaladás, hogy központi fogászati rendelő lé­tesült. Jó eredményeket ért el a városban a tisztasági moz­galom, ez részben a Vörös- kereszt, részben az egészség- ügyi állandó bizottság érde­Utiszámla bizonylati alátámasztása A P4RASZTSORBOI Az alábbi levelet kaptuk; „Vállalatunk négy dolgozója kiküldetésben járt Budapes­ten. Az útiszámlának a vasút költségére vonatkozó részét a vállalat nem számolta el, mivel az utat egyikük saját autóján tették meg és így a vasúti menetjegyeket nem tudták bemutatni. Helyesen járt el a vállalat?’* A kiküldetési, külszolgála- ti költségtérítésekről szóló rendelkezés azt mondja: „ha a dolgozó az igénybevett köz­lekedési eszközön való uta­zásra jogosító szabadjegy- gyel, díjmentes utazásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, viteldíjat nem számíthat fel”. Másutt a ren­delkezés az „esetleges felme­rült utazási költségéről, „tényleges kiadás”-ról szól. Mindez egyértelműen arra utal, hogy a kiküldött vasúti költséget csak akkor és olyan összegben számíthat fel, ahogyan az ténylegesen fel­merült. A rendelkezés kimondja még, hogy „az útiszámlához csatolni kell a felszámított költség jogosságának elbírá­lásához szükséges igazoláso­kat”, de e vonatkozásban a vasúti menetjegy bemutatá­sa egymagában még nem iga­zol semmit sem. (Ugyanis a dolgozó hozzájuthat vasúti menetjegyhez anélkül is hogy ténylegesen utazott volna.) Adott esetben kétséget ki­záró módon megállapítható volt, hogy a dolgozók vona­ton nem utaztak, s így e cí­men nem merül fel vasúti menetdíjként költségük, amit a vállalatnak meg kellene té­rítenie. A vállalat pedig az Levél villanyügyben Egyetlen transzformátoron múlik csupán, hogy a jász- szentandrási felsőtanyai Pe­tőfi Tsz közös istállójában és az iskola termeiben ki­gyulladjon a villany. Az em­lített transzformátort az ÉMÁSZ-nak kellene beszerel­nie. de ez a mai napig sem történt meg. Arra hivatkoz­tak, hogy a magasfeszültsé­gű vezeték közelében épített pajta teteje szalmazsupból készült és le kell cserepezni. Ez is megtörtént, tehát nincs akadálya a trafó beszere­lésének: A tsz-tagok nagyon várják már a villanyt, hisz hónapok óta kész a vezeték. A közös istálló gépei áram híján ál­lanak. A most épült tsz kul- túrházban sem indulhat meg az élet. s a filmvetítőgép is porosodik. Egyetlen transz­formátorén múlik az egész Az illetékesek gyors segítsé­gére várnak a felsőtanvsi emberek. — A tsz-tagok jo­gos panaszát feljegyezte: Donkó János tudósító autóhasználat címén semmi­féle térítést nem adhat, mert a rendelkezés csak egyes or­vosok és állatorvosok eseté­ben teszi lehetővé az autó- használat díjazását. Görbeháti perpatvar A Szigligeti Színház megyeszerte nagy sikerrel játsza Csizmarek Mátyás: Görbeháti perpatvar című vígjátékát. Képönkön: Miska, a KISZ titkár beszámol a tanfolyamról visszaérkezett Esztinek, aki aggodalommal fogadja a híre­ket. (Petényi Ilona és Halász László). Nagy Zsolt felvétele. Egy törökszentmiklósi tanár C Párizsban Magyar Miklós, a török­szentmiklósi Bercsényi Gim­názium magyar—francia sza­kos nyelvtanára az idén vé­gezte el az egyetemet. A fia­tal pedagógusnak a diploma megszerzése után nagy él­ményben volt része: Párizs­ban járt. Huszonhat napot töltött a „Fény Városában”, s ahogy mondta, egy életre szóló, feledhetetlen élményt jelentett számára ez az út. — Nemcsak azért, mert el­mélyíthettem francia nyelv­tudásomat, hanem azért is, mert sok mindent közvetle­nül láthattam a mai Fran­ciaország életéből, a mai francia emberekről — kezd­te élménybeszámolóját. — Mennyibe került az út? — Semmibe, mert utamat az UNESCO tette lehetővé. Már öt esztendeje, hogy az UNESCO nyaranként több tucat nemzet franciául tudó fiataljait kéthetes tanul­mányútra hívja meg Fran­ciaországba. A költségeket a világszervezet fedezi, s az idén Jenei Ilona, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem hallgatója és jómagam kap­tunk meghívást Magyaror­szágról. — Merre jártak Francia­országban? — Két hetet töltöttünk Pá­rizsban, másik két hetet pe­dig az innen mintegy 800 kilométerre lévő dél-francia­országi kis városban: Albi- ban. Vagy húsz ország fia­taljai, munkások, egyetemis­ták, tanárok, műszaki dolgo­zók, stb. találkoztak e nagy­szerű „kiránduláson”. Meg­ismertük és megszerettük egymást, barátok lettünk va- iahányan. — Kérjük, mesélje el né­hány párizsi élményét. — Szívesen. Kezdem azzal, hogy Párizsban, a belváros­ban tíz emberből nyolc biz­tosan külföldi. A belváros lakói menekülnek a nyári hőség elől: külföldre, a ten­gerpartra, az üdülőkbe, a já­tékkaszinókba, mindazok, akik tehetik. Az egyszerű francia azonban megtalálható bármikor Párizsban, főleg a külvárosokban. Neki nincs pénze az utazásra, ő csak a Metrón munkahelyére uta­zik. A Szajna-partot, a bul­várokat keresi fel. ö ott­hon van a családi körben. A fiatalok ott szórakoznak az olcsó mulatókban, presz- szókban, bárokban. Igen sok a színesbőrű, s megszokott látvány, hogy színes férfi fe­hér nővel jár és fordítva. A franciákra nem hat a faj­gyűlölet. A pénz, a vagyon azonban itt is, mint bármely más kapitalista országban, alapvetően meghatározza az ember társadalmi helyzetét. Egy kétségtelen: az átlag franciának kevés a pénze, a fizetése, s magas a „rezsi­je”. Egy előkelő moziban 30 forintnak megfelelő 6 új frank a belépő, a színház­jegyek ára is rendkívül ma­gas. A gépkocsi viszont rend­kívül olcsó, magyar pénzben átszámítva már 8 ezer forin­tért kapható. A közszükség­leti cikkek ivszont (kenyér, hús, ruha, cipő, fehérnemű, stb.) aránytalanul drágák a mi árainkhoz viszonyítva. — Mutasson be egyet az újonnan szerzett párizsi is­merősei közül. — Sok új barátot szerez­tem. Most viszont nem ba­rátról, hanem Francois Darg- ról, erről az első éves filo­zófia szakos egyetemistáról szeretnék beszélni. Művelt, fiatal ember ő, nemcsak az­ért, mert a Sorbonne legjobb professzoraitól hallgat filo­zófiát, hanem azért is, mert minden érdekli. A politika is. De hogyan? Csodálkozva s először hitetlenül hallot­tam ismerősöm következő kijelentését: „Én helyeslem és egyetértek az algériai há­borúval, szükségesnek tar­tom De Gaulle még erős- kezűbb politikáját az algériai ügyben”. Mondtam neki: Ha önnek is be kellene vonul­nia katonának, s épepn Al­gériába, mit szólna hozzá? „Örömmel mennék, mert ha Algériáért harcolok, Francia- ország nagyságáért teszem, Algéria hazám elidegeníthe­tetlen része.” Válaszán sokáig gondolkoztam, de aztán rá­jöttem arra is, hogyan vall­hat egy művelt, értelmes, kispolgári családból szárma­zó fiatalember ilyen nézete­ket. Láttam kezében a Fi­garót, s a többi jobboldali burzsoá sajtótermékeket. Ezek nemcsak az algériai ügyben, hanem a szocialista orszá­gokkal kapcsolatos kérdé­sekben is félrevezették, meg­mételyezték, elködösítették Francois Darg „elveit”, né­zeteit. — Ám rengetegen nem osztoznak Francois Darg vé­leményében. —• Ezt tapasztaltam a dél­franciaországi Albiban is. Az üveggyárban dolgozó munkások már nem ilyen nézeteket vallanak, ök cse­kély kivételtől eltekintve, az algériai háború mielőbbi be­fejezése, Franciaország bél­és külpolitikai kérdéseinek radikális és békés megoldása mellett szálltak síkra. Akár­csak a párizsi villanyszere­tők, autógyári munkások, akik a Francia Kommunista Párt felhívására tüntettek ottlétünk alatt is De Gaulle ellen, nem félve a rendőri terrortól. És a másik Fran­ciaországhoz tartozik a pá­rizsi utcán sűrűn feltűnő l’Humanite-t áruló önkéntes újságárusok merész, lelkes hangja, akik ingyen, a fele- lősségrevonással dacolva ter­jesztik a kommunista párt sajtóját. — Egy gondolat­tal szeretném befejezni: Ér­demes volt találkozni, meg ismerni egymást, érdeme- volt, ha nem is átplántálr de megismertetni egy „va- függöny mögötti” ember né zeteit a világ kisebb és na­gyobb dolgairól másokká Bubor Gyula TISZAFÜREDI VEGYESIPARI KTSZ Telefon: 16. MÉRLEG JAVÍTÁST hitelesítve vidéken is vállal. KÖTÉLGYÁRTÓ részlege mindennemű kötélárut gyárt és javít. SZÍJGYÁRTÓ részlege mindenféle lószerszámok, — táskák, szíjazatok újonnan való készítését és javítását vállalja. KÉPKERETFZÖ részlege minden igényt kielégítően vállal képkeretezést. Megrendeléseikkel forduljon bizalommal szövetkeze­tünkhöz. Kátai G születéséi NEMIGEN VAN] olyai napilap-szám, amelyben n olvasnánk ásatásokról, mű emléknek nyilvánított épüle tekről. Tanúi vagyunk, hog; államunk nem sajnálja ; költségeket régmúlt kőről tárgyi emlékeinek feltáró sáért, rekonstruálásáért, meg őrzéséért: Történelmünk fo lyamán soha ekkora kultu sza nem volt a letűnt kőről alkotásai közkinccsé tételé nek. Ez így helyes, hiszel végső soron a kőbalta, a: agyagedény, egy ékköves fi­bula vagy művészi oszlopft mind egy-egy látható, ta­pintható vetülete az ember: fejlődés alapjának, a terme lőeszközök fejlődésének. A holt eszközök néma kö­vek kultusza mellett egy­szeregyszer azonban elfelej­tünk emlékezni korban sok­szor egész közelálló elődeink­re, akik a tudomány, kultú­ra fejlesztésében — ha nem is világrengető, de kiemelke dő érdemeket szereztek. Mindezeket Kátai Gáboi születési évfordulója ürügyén bocsátottam előre, akinek emlékét kegyelettel ápolja a jó öreg karcagi gimnázium, sőt egy utca is őrzi nevét, Megyszerte, sőt országszerte többet érdemelne ennél Ká­tai Gábor, aki az idegen — osztrák — elnyomás sorvasz­tó körülményei között, nehéz anyagi viszonyok mellett egy­szerű parasztgyerekből vere- kedte fel magát a Természet- tudományi Társulat első tit­kárának, s aki múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar gyógyszerészképzés és gyógy­szerirodalom nemzetköd színvonalra emeléséért. — Mindemellett fáradhatatlan úttörője volt a természettu­dományos gondolkodás ter­jesztésének: „Ismeretterjesz­tő az orvosi és természeti tu­dományok köréből” című, 1874-ben megjelent egyik művének előszavában ő ma­ga írja — szerényen —, hogy munkájának „a föld kereksé­gén semmi más igénye, óhaj­tása nincs”, mint az. „hogy a’ nálunk szerfelett hiányzó természettudományi gondol­kozásmód szélesebb mérvbeni elterjedését” előmozdítsa. Milyen főbb állomásai vol­tak Kátai Gábor életének, amelyből meg lehetne írni a hivatástudat, akaraterő, te­hetség és rendkívüli szorga­lom regényét? Október 5-én van születésé­nek 130. évfordulója; 1831- ben ezen a napon indult el életútja Karcagon. Az ele- veneszű parasztfiú játszva végzi el elemi iskolád után a gimnáziumot is a hazai isko­lában, de szülei anyagi hely­zete nem teszi lehetővé a továbbtanulást. Azt szeret­nék, ha megmaradna paraszt­nak, de ehhez nem érzi elég erősnek magát és kedve sincs a földműveléshez. Beáll gya­kornoknak a helybeli gyógy­szertárba. Munkája mellett a könyveket bújja és 1848-ban gyógyszerészsegédi vizsgát tesz. Folytatja szakmáját és tovább tanul, előbb a pesti, majd a bécsi egyetemre irat­kozik be. 1853-ban Bécsben az osztrák elnyomás elleni tiltakozása kifejezéseképpen tanárai teljes elismerése mel­lett latinul teszi le vizsgáit. IJTÁNA KARCAGON.! majd Pesten lesz gyógysze­rész. — Anyagi gondokkal küzdve, dolgozva is folytatja tanulmányait, s 1861-ben or­vosi diplomát nyer. Szülő­városában a Nagykun-Kerü­let főorvosává választják. Ezt megelőzőleg, 1858-ban már a Természettudományi Társu­lat tagja, majd 1860-ban má­sodtitkára. Ebben a minőség­ben bámulatos hozzáértéssel — egy hónap alatt! — ren­dezi a Társulat 20 év óta fel­gyújtott könyvtárát. Főorvos­sá választása évében kül­földi tanulmányútra 2000 Ft- ot kap szülővárosától. Be­járja Nyugat- és Közép-Eu- rópa országait. Svájcban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Belgiumban, Németországban gyarapítja me. A tanácsülés dicséretben részesítette őket, ugyancsak a város orvosait és egészség- ügyi dolgozóit áldozatos, lel­kiismeretes munkájúkért, '«Kz ülésen felszólalt dr. Mikhez Miklós, s elmondotta, hogy a csecsemő elhalálozás évek óta Kisújszálláson a legalacsonyabb megyénkben, de talán még országosan is. A felvetett problémákhoz kapcsolódva kijelentette, be lehet a négy órás rendelési időt vezetni Az egészségügyi osztály ve­zetője, dr. Karácsonyi Fri­gyes a válaszadásnál megál­lapította, hogy a megyei át­lagot figyelembe véve, a központi rendelő zsúfoltsága nem is olyan kiemelkedő, mert van, ahol 100—120 be­teg a napi átlag. Mindeneset­re a zsúfoltságon igyekeznek jobb szervezéssel enyhíteni (tekintettel arra, hogy több orvost nem kaphatnak). A négy órás rendelési időt be­vezetik. T. M. tudósító

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom