Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-31 / 257. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19Gt, október 31. A felsőoktatás legfőbb feladata: kommunista szakemberek képzése Andrási Béla országgyűlési képviselő nyilatkozata MIND A HAZAI, mind a külföldi érdeklődés homlokterében változatlanul az SZKP XXII. kongresszusa áll, az a kongresszus, amely széleskörű vita után Hruscsov elvtárs beszámolója alapján megtárgyalja és elfogadja a kommunista társadalom megteremtésének nagyszerű programját. Ez a program nemcsak a szovjet embereknek, hanem az egész emberiségnek is megmutatja az élet ragyogó perspektíváit, s talán sehol nem mozgósít, lelkesít olyan erővel, mint azokban az országokban, amelyek lerázva a kizsákmányolás béklyóit, a szocialista társadalmat építik és az elérendő végső cél, a kommunista társadalom felé menetelnek. Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk nagyszerű munkafelajánlásokkal üdvözölte már eddig is a XXII. kongresszust, és az a tétel, amely kimondja, hogy a szocialista országok többé-ke- vésbé egyidejűleg jutnak el a kommunizmusba, még külön is lendületet ad mindany- nyiunk és nem utolsó sorban a pedagógusok munkájához. Hiszen a program azt is formába önti, milyen világnézeti, szellemi talajon épül fel a kommunista társadalom. Kodifikálja a kommunizmus építőinek erkölcsét. A kapitalista társadalom, a kizsákmányoló osztályok farkastörvényeit tükröző szálóigéive] és gyakorlatával szembehelyezett megállapításban. — „Ember az embernek barátja, elvtársa és testvére” — megfogalmazódik még két sarkalatos elv: a proletár internacionalizmus és az ettől elválaszthatatlan szocialista hazafiság elve. TALÁN SOHA nem kaptunk annyi indítékot arra, hogy a programban rögzített etikai normák, erkölcsi szabályok közerkölccsé formálása érdekében egészséges türelmetlenség hasson át bennünket, pedagógusokat, mint éppen napjainkban. Nagy volt eddig is, de most sokkal inkább megnőtt felelősségünk. Hadd idézzem Hruscsov elvtárs szavait: „A felnövekvő nemzedék nevelésében nagy szerep jut a néptanítóknak, akiket joggal nevezhetünk az ifjúság szellemi istápolóinak. Minden eszközzel növelnünk kell a néptanító szerepét, és őt magát figyelemmel, szerető gondoskodással kell körülvennünk”. Munkánk elismerése, értékelése kapott hangot az országgyűlés közelmúltban megtartott ülésszakán is, — amely törvénybe iktatta az új oktatási rendszert. „BízaIFJÚSAGI HÍREK A KISZ megyei végrehajtó bizottsága a helyszínen tárgyalta meg a mezőhéki Táncsics Tsz KISZ szervezetének munkáját. A helyi pártós gazdaságvezetéssel egyetértésben hoztak határozatot a KISZ-munka javitósóra. • Az üzemi KISZ szervezetekben október 31-én, a falusiakban pedig november 14- én kezdődik az oktatási év. Megyénk KISZ-szervezetei több mint 70 ezer forint ér• tékü oktatási anyagot vásároltak- A KISZ megyebizottsága pedig 90 diavetítőt biz tosít az alapszervezeteknek, hogy érdekesebbé tehessék fiatalok oktatását, • Több mint ötezer fiatal vesz részt a mezőgazdaságban folyó ifjúsági munkaversenyekben. Munkájuk értékelésére rövidesen sor kerül, mivel már megtörtént a kapásnövények betakarítása. * A Jászság fiataljai az idén is szép eredményeket értek el az expressz kutak fúrásában. Különösen a jászberényi já rás fiataljai jeleskedtek ebben a munkában. Az első fél évben 49. az év második felében pedig 31 expressz kút iizembehelyezését biztosítják. * A közelmúltban tanácskozásra hívta a KISZ MB a járási, városi propagandista szemináriumok vezetőit. Nyolcvanan hallgatták meg a külpolitikai tájékoztatót és vitatkoztak a különböző tanfolyamok vezetésének módszeréről. Szolnokon, Török- szentmiklóson és a kunszentmártoni járásban is megtartották az alapszervezetek propagandistáinak tanácskozását. * A mezőtúri és a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei részére 4330 méter csatornát építettek társadalmi munkában a fiatalok. A már megépített öntözőtelepek csatornafelújítási és tisztítási munkálatait 236 holdon végezték el. • Mit tartalmaz az oktatási csomag? Diafilmeket, amelyek bemutatják egv-egy ország életét, fejlődését, a különböző népek dalait hanglemezen, világtérképet, daloskönyvet, játékkönyvet, az utóbbi a szellemi játékok levezetéséhez ad segítséget. A KISZ alapszervezetek 204 csomagot vásároltak, hogy a szemléltető eszközök felhasználásával még vonzóbbá tegyék a fiatalok számára a tanulást. • * Mozgalmat kezdeményezett a KISZ a szántóföld védelme és növelése érdekében. Az első félévben 145,5 hold parlagföldet — tanyahelyet, dű- lőutat — vontak művelésbe a fiatalok segítségével. E munkában jó eredményt ért el a kunhegyest és szolnoki járás ifjúsága. lommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi-baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét” — mondotta Kállai elvtárs előadói beszédében. Kádár elvtárs pedig nyomatékosan hangsúlyozta felszólalásában: „A közoktatáson múlik, hogy milyen emberek lesznek tíz, húsz, sőt harminc-negyven év múlva azok a gyermekek, akiket ma nevelünk, ma készítünk elő az életre. Ezért a pedagógusok munkája, a közoktatás, valóban óriási jelentőségű”. A FELSŐOKTATÁS legfőbb feladata a kommunista szakemberek képzése. — A Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet rövid kétéves múltja, eddigi munkánk alapján úgy érezzük, hogy jó úton járunk. Szakmai gyakorlaton most kintlévő harmadéves hallgatóink hivatás- tudatáról, felkészültségéről nagy elismeréssel nyilatkoznak. Az elismerések önbizalmat adnak, de egyben még nagyobb felelősségre ébresztenek, a ránk váró nagyszerű feladatok további még lelki- ismeretesebb munkára lelkesítenek valamennyiünket, hiszen munkánk — ahogyan Kádár elvtárs is mondotta — valóban óriási jelentőségű az új emberideál formálásában, bármelyik frontján dolgozzunk is a magyar közoktatásnak. Jegyzőkönyv helyeit a tiszasülyi taggyűlésről A vezetőségválasztó taggyűlésen természetesen kijelölték a jegyzőkönyvvezetőt, aki biztosra veszem, megfelelően el is készíti azt. Ha megengedi, néhány gondolattal kiegészíteném a taggyűlési feljegyzést. A Tiszasülyi Állami Gazdaság központjának kommunistái sokat adnak a pontosságra. Este hat órára hirdették a gyűlést. A párt szolnoki járási bizottságának munkatársaival arról beszélgettünk kifelé menet: jó lesz, ha félhétkor kezdődik. Ez bevett szokás minden rendezvény esetében. Meglepetés: hatra a taggyűlés résztvevői. a párttagok és a meghívott pártonkívüliek megjelentek. Hat óra után pár perccel meg is kezdődött a Tiszasülyi Állami Gazdaság kommunistáinak vezetőség- választó taggyűlése. A pártvezetőség beszámolójában, amelyet Németh Gellért alapszervi titkár ismertetett, értékes gondolatok voltak. Különösen jó hatása volt annak, hogy a bírálat nevekre szólt. Nem a rendszerető párttagok sorában hallották nevüket említeni azok, akik nem járnak el taggyűlésre, késnek a tagdíj befizetésével. Nem dicsértek meg azt a két elvtársat sem, aki felelőtlenül ajánlott a párt soraiba meg nem felelő személyeket. Az előadás érdeme, hogy aki sohasem járt még Tisza- sülyön, e beszámoló meghallgatása után nagyjából képet Tanácskirendeltség létesül a csorbái tanyákon Régóta foglalkoztatja a csorbái tanyavilőg lakóit az a gondolat, hogy miért kell minden hivatalos ügyben a IS kilométerre eső városba. Kisújszállásra menniök, hisz jónéhány kisebb ügyet — hatósági bizonyítvány, járlat- levél beszerzését — helyben is elintézhetnének. A csorbái tanyák lakosainak kérését méltányolták és támogatták a tanács vezetői és a szeptemberi tanácsülés elfogadta a kirendeltség megszervezésének tervét. A városi tanács határozatát a megyei tanács vb fogja felülbírálni. tud alkotni magának az üzemről. Sőt azt is tudja, két-három éven belül hová jut el a nagyhatárú Tiszasülyi Állami Gazdaság. Jól tette a pártvezetőség, hogy a kommunisták elé vetítette: hogyan megy végbe a töm- bösítés — a — tudományos mezőgazdaság új vívmánya — Tiszasülyön. Mennyi talaj- javítást végeznek, mekkorára fejlesztik a halastavat, mi céljuk van az elhagyott, romos paraszttanyákkal. A taggyűlés ilyen értelemben távlatot vázolt, jövőt festett, perspektívát adott a gazdaság kommunistáinak. Van, ami közvetlenül fűtse, hevítse a párt tiszasülyi „katonáit”. A pártszervezet közelebbi programjába vették: törődni a termeléssel. Azt is meghatározták, hogy decemberig Illés Andor építésvezetőt tagyűlésen számoltatják be, hogyan haladnak az építkezések. A pártszervezet részt akar venni a termelés irányításában — ez jó. A pártmunka stílusának megújítására olyan megállapodás, határozat született, hogy az új vezetőség minden tagját megbíznák munkával. Eddig a KISZ-szel senki sem törődött — ez Ba- ráth József és Horváth elvtárs hozzászólásából derült ki főképpen —, az új vezetőség egy tagját most kijelölték a KISZ-szervezet állandó segítésére. Ha a terjedelem engedné, hogy aprólékos legyek, még igen sok vonását méltatnom kellene a taggyűlésnek. Ámde ez a taggyűlés végsősoron nem sorolható a nagyon jól sikerültek közé, s arról is szólnom kell, hogy miért nem. A vita — bár rövid volt. s bár nélkülözte az igazi, meztelen kommunista kritikát, harcos szellemet —, többet érdemelt volna, mint Németh elvtárs összefoglalója. A felszólalók felhívták a pártszervezet figyelmét a gazdaság szakvezetőinek, s a pártvezetőség mulasztásaira, a társadalmi tulajdon kezelésében, s a munkafegyelemben kialakult káros közszellemre. Feltétlen meg kellett volna állapodnia a kommunistáknak abban: mit tesznek, hogyan akarják megváltoztatni ezt az állapotot. Ehelyett Németh elvtárs válaszában gyakran elhangzott: Hát igen, ez így van. Bizony, még megtörténik. Dehát ez lenne a legnagyobb baj. Ez nem kommunista álláspont. A Tiszasülyi Állami Gazdaság a megye leggyengébb, s az országban is az utolsók közötti mezőgazdasági nagyüzemnek számítódik. Jóllehet, a múltévi gazdálkodáshoz mérve az idén tízmilliónyi forint eredményjavulással zárnak. Csakhogy a tizenhatezer holdas állami gazdaságtól tizenegyedik évében joggal elvárna a népgazdaság tízmillió forint tiszta nyereséget is. Pavluska elvtárs, a gazdaság kommunista igazgatója szerint van is remény a kilábolásra. De hogy ezl miképpen akarják siettetni és segíteni a gazdaság központjának kommunistái, erről részletesebben kevés szű esett. Németh elvtárs, az alapszervezet titkára s az alapszervezet héttagú vezetőségének többi tagja talán együttesen sem töltött még le tíz esztendőt a pártmunkában. S az nagyon szép, hogy napi munkájukon kívül a pártmunkára időt szakítanak. Ebből semmi anyagi és egyéb előnyük sem származik. — Belső kötelességből, kommunista elhivatottságból teszik. S vállalnak az új társadalomért többet, mint az átlagember. Egy taggyűlésen lemérni nem is szabad munkásságukat. A taggyűlésről mégis meg kell mondani; anélkül hogy valakit megsérteni, — vagy kedvét a további munkától elvenni akarnánk: lehetett volna jobb is. Borzák Lajos Szajoli történet in. I960, október 7-én előkelő tördelésben adták a közvélemény tudtára a magyar újságok: „92 mázsa kukorica termett a szajoli Vörös Csepel Tsz kísérleti parcelláján. Tegnap töijték le a szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezetben a kísérleti parcellát. Váratlan terméseredmény született. Egy holdról 92 mázsa tengerit takarítottak be. A Vörös Csepel Termelőszövetkezet káposzta és paprika elővetemény után (amely 150 mázsa istállótrágyát kapott) ikersorosan vetette a kukoricát, s 29 000 tőszámot hagytak meg. A 35 cm-es mélyszántás után 150 mázsa mésziszappal, 5 mázsa műtrágyával terítették meg a talajt. A háromszori gépi és kétszeri kézi kapálás után júliusban és augusztusban 40 milliméter csapadékot adtak a növénynek árasztásos öntözéssel. A Szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet gazdái a jövő évben 140 holdon termesztenek ezzel a módszerrel kukoricát.” A törés a szolnoki járás valamennyi termelőszövetkezeti mezőgazdásza jelenlétében esett meg. Előtte ugyanis már szárnyra kapta a hír a szajoli kukorica Ígérkező rekordtermését. De még szakemberek sem hittek benne. Meghívták őket nyilvános betakarításra. Az álmélkodó gazdászok egymás után kíváncsiskodtak. — Hogy csináltátok ezt? A vendéglátók készséeeel ismertették a szajoli hétszentség tételeit. Első szentség a mélyművelés. Szajolban az idén is minden talpalatnyi földet 35 vényű. Az öntözésről van centiméter mélyen szántót- szó. A szajoliak csak azt te- tak és szántanak meg. A szik hozzá, hogy az öntözésmélyszántásból készített mag- nek agrotechnikai törvényei ágyat az aprómag kivételé- vannak. Az öntözéssel navel minden növényféleségre gyón kell arra vigyázni, kiterjesztették. A kukoricát tönkre ne tegyük a növény- 35 cm-es mélyszántásba 10— zet életlehetőségeit. 20 cm mélyen teszik a föld- A hatodik szentséget másbe, a huzat 10 15 cm mely- hol specializálásnak mond- segbe vetik tárcsás vetogép- jgk, Szajolban azt a kifeje- pel. Ilyen melyen a szárazság z£st használják: a tsz nem alig-alig tud valamit ártani fűszerbolt. Nem általános a növényzetnek. művelést folytatnak, hanem A második szentség: a mű- az adottságaiknak legjobban trágyát és a trágyát a talaj- megfelelő növényzet három- szintre szórják, nem forgat- négy fajtáját termesztik nagy ják le mélyen a talajba. Az- mennyiségben, ért, hogy a vetőmagvak g végül az utolsó szentségmindjárt a csírázásnál ebboi rg] azt tartják a Vörös Cse- táplálkozzanak. S keléstől peibeliek, ezzel a termelőszámítva így aztán 6 8 nap- szövetkezetek lefőzhetik az ra már kapalhatjak a cukor- állami gazdaságok terméR- répát, olyan szép a fejlődés, eredményeit. Az anyagi ösz- A szajoliak úgy vannak ve- tönzésről van szó. Ha ezt , ,? tenyészidoben kell Jól helyesen megtalálja a szö- taplálni a növényt, s ennek vetkezet: nincs előtte terme- koratavasszal még minden jgsj horizont, feltetele megvan. Lényegében ennyi a szajoli A harmadik szentség a kukorica története. Mert a magas toállomany. Szajol- szaj0n kukorica fogalommá ban abból indulnak ki: ha ^ett a magyar mezőgazdaság- kevés magot vetnek, s ke- ban. Az idén a nagy száraz- ves kel, nehez lesz utana s^g ellenére is hetvenöt má- palántálni. A magas tőállo- zs^s csöves termést takarí- mány természetesen sok min- kották be száz hold terület- dent megkíván. Vigyázni kell rg] a talaj levegőjére. Ezért A szajoli kukorica tiszte- ikersorosan vetik a kukori- letet csodálatot vált ki tereit, s olyan sortávolságra, meiőik iránt. S a szajoli ku- hogy lókapával még aratás korica története joggal ér- után is járatni tudjak. dekli az embereket. De ez A szentségek negyedikje nem csupán a kukorica his- mindössze pár mondatból áll. tóriája. Sokkal inkább azé A gyomirtó vegyszerek al- a termelőszövetkezeté, amely kalmazása gazdaságos. Vegy- nem egészen két év alatt kiszeres gyomirtásnál ugyanis lábolt a mélységből, az ele- mellőzhető a kapálás, s ez settségből, az anarchiából, s nem is annyira munkaerő- vált híres szövetkezeti gazmegoldás, mint az, hogy a da'ággá. kapa ellensége a kukorica És sokkal inkább az em- sűrűségének. berek története. Vágó MiháAz ötödik szentség Szol- lyé, a falura küldött r>árt- nok megyében általános ér- munkásé, Viczán bácsié, a Törik a híres-neves szajoli kukoricát. (Bokros László rajza) traktorosé és Dudás Mihály sertésgondozóé, aki az általános iskola padjaiból kikerülve nem vágyott a városba, elvállalta a szövetkezeti kondát és most háromszorosát keresi annak, amit vasütnál dolgozó apja hazahoz havonként. A szajoli kukorica története egy mélyről induló szövetkezeti gazdaság krónikája. Borzák Lajos
