Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-28 / 255. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. ofctő&rt- SS. As SZKP XXII. kongresszusának pénteki ülése (Folytatás a 3. oldalról.) akik a világ és a soknemzetiségű Szovjetunió művészetének legszebb, haladó hagyományain nevelkedtek. Joganszon elmondta, hogy a szovjet művészek az októberi forradalom 50. évfordulóján nagy kiállításon mutatják majd be műveiket, amelyekkel „emléket állítanak az első hétéves terv emberének és hőstetteinek”. Alekszandr TVardovszkij író, a Novij Mir című folyóirat főszerkesztője az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időt a szovjet irodalom szellemi megújhodása időszakának nevezte. Sok tollforgató társunk visszatért az irodalomhoz, s „visszanyerte irodalmi nevét” — mondotta Tvardovszkij. Ez az eszmei fordulat sokunk számára nem volt könnyű és egyszerű. Irodalmi berkeinkben azonban már túljutottunk a gondolkodás- mód- és hangulatbeli elkerül hetetlen nehézségeken — állapította meg az író. Ugyanakkor Tvr.rdvoszkij hangsúlyozta, hogy a szovjet irodalom még nem használ ta ki teljesen azokat a kedvező feltételeket, amelyeket fejlődéséhez a XX. pártkongresszus megteremtett. A szovjet irodalom a mai hőséről szólva kijelentette: „nézzék kongresszusunkat! Lám, itt vannak napjaink hősei. Ahány ember, annyi nagyszerű, lenyűgöző regényhős”. S e terem falain túl ott élnek az ugyanilyen hősök milliói. Nincs nagyobb megtiszteltetés — hangoztatta a neves szovjet költő —, mint felismerni, hogy e történelmi esztendőkben a szovjet írók szeretett népükkel és pártjukkal tartanak, hogy a mai igaz szavunk szükséges és drága az emberi boldogságért, a békéért és a kommunizmusért küzdő embereknek. Mihail Olsanszkij, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere beszédében a földek ésszerűbb kihasználásának módjairól szólt, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termények vetéshozamának nagyarányú emelését az ország összes vetésterületein. A miniszter beszámolt az ország növénynemesítő állomásain folyó nagyarányú kutatómunkáról, a szovjet nö- vénynemesítők eredményeiről a magashozamú búza-, kukorica-, napraforgó- és más mezőgazdasági termény-i fajták kitermesztésében. Mihail Olsanszkij megálla-j pította, hogy a mezőgazda-! sági vezető szervek nemrég; végrehajtott átszervezése; máris eredményeket hoz. ; mák. Az SZKP programja az egész emberiséghez elviszi a békét, minden szovjet ember igazi bartáságát és jóakaratát. A szónok megállapította, hogy az SZKP XX. kongresz- szusának az a tétele, amely szerint a jelenlegi körűimé-j nyék között a háború nem végzetszereűn elkerülhetetlen, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének és együttműködésének szükségességéről szóló tétele világszerte megerősítette a béke erőit. A szovjet társadalom képviselőinek nyugati államok közéleti személyiségeivel nemrég lefolyt találkozásairól szólva — amelyben ő is részt vett — Kornyejcsuk elmondotta, hogy a nyugati közvéleményben komoly fordulat megy végbe. Nagy aggodalmat kelt a nemzetközi helyzet súlyos kiéleződése és* a nyugati országokban folyót fegyverkezési verseny. | A szónok méltatta a béke? hívei világmozgalmának a» béke javára végzett nagyszabású munkáját. Alekszandr Kornyejcsuk felszólalása után a délelőtti ülésen elnöklő Grigorij Amb-' ramov közölte, hogy a vita* lezárására irányuló javaslat* érkezett a kongresszus elnö-t kéhez. A Központi Bizottság? beszámolójáról, a pártprog-* ramról és a Központi Felül-J vizsgáló Bizottság beszámo lójáról folytatott vitában hét vénén szólaltak fel, de 279-en jelentkeztek szólásra. A kongresszus egyhangúlag elhatározta, hogy beszünteti! a vitát. Az SZKP XXII. kongresz-* szusának délutáni ülésén zár-* szót mondott az SZKP Köz-* ponti Bizottságának első tit-| kápa. Nyikita Hruscsov. 1 N. Sz. Hruscsov beszéde az SZKP XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén (Folytatás a 3. oldalról.) legyen szabad teljes erővel aláhúznom, hogy mindaz, amit rólam mondanak, a mi lenini pártunk Központi Bizottságát, a Központi Bizottság elnökségét illeti, mivel egyetlen nagyszabású intézkedést, egyetlen felelősségteljes cselekedetet sem hajtanak végre nálunk valakinek a személyes utasítására, mindez kollektív eszmecsere, kollektív határozat eredménye. A mi nagy erőnk a kollektív vezetésben, valamennyi elvi kérdés testületi megoldásában rejlik A marxisták—leninisták erélyesen síkraszállnak a személyi kultusz minden visszataszító jelensége ellen, de mindig elismerték és el fogják ismerni a vezetők tekintélyét. „Helytelen lenne azonban — állapította meg Hruscsov — külön venni ezt vagy azt a vezetőt, — valamiféleképpen különválasztani a vezető kollektívától és mértéktelenül magasztalni. Ez ellentmond a marxizmus—leninizmus elveinek”. „Az igazi marxista — leninistáknak mélységesen idegen mind az öndícséret, mind pedig egyes vezetők szerepének különleges hangsúlyozása, mértéktelen felnagyítása. Egyszerűen sértő számunkra, ha valaki tolakodóan megpróbálja különválasztani, elszigetelni őket az elvtársak vezető testületétől”. NYILATKOZATOK az SZKP XXII. kongresszusáról Sándor Kálmán az MSZMP KB tagja: A kongresszust mélyen áthatja a szocialista humanizmus Nagy érdeklődéssel hallgatom és olvasom az SZKP XXII. kongresszusának beszámolóit és felszólalásait. Véleményem szerint nincs olyan vezető, aki ne következtetne a kongresszuson elhangzottakból a saját munkájára. Annál is inkább, mert ránk is vonatkozik Hruscsov elvtárs megállapítása: napjaink egyik legfőbb feladata a termelés mennyiségi és minőségi növelése. Örömmel tölt el az, hogy a Szovjetunió — a hétéves tervben és a távlati tervben — hatalmas méretekben növeli a termelését, s ezzel megteremti a kommunizmus alapjait. Érdeklődéssel olvastam a szovhozok és kolhozok spe- cializálásáról. A Szovjetunióban már előbbre tartanak a szakosítással. Nekünk is erre az útra kell lépnünk. Állami gazdaságaink jó része, de különösen a termelőszövetkezetek viszonylag kis területen sokfajta növényt termelnek. Tegyük hozzá, hogy drágán. Nem lehet gazdaságosságról beszélni, ha 15—20 fajta növényt termelünk egy-egy gazdaságban. A Csorbái Állami Gazdaságban a jövő évben mi csak őszi kalászosokat — búzát, őszi árpát — pillangóst és kukoricát termelünk. Az utóbbit a szántóterületünk 45 százalékán vetjük. Az idén 1500 holdon 22 mázsás átlagtermést várunk, májusi mor- zsoltban. De ezzel az eredménnyel elégedetlenek vagyunk. Ebben az évben 251 holdon 5622 mázsa hibridkukorica vetőmagot termeltünk a társgazdaságok és a tsz-ek részére. Ez a mennyiség több mint 7000 hold vetőmagjának elegendő. A jövő évben duplájára növeljük a hibridkukorica vetésterületét. A kongresszuson sok szó esik a gépesítésről. A kalászosok termelésének gépesítése lényegében megoldott feladat. Nem így van azonban a kukoricánál. Itt még mindig sok a kézi munka, s a betakarító gépeink sem megfelelőek. Nem bírják el a holdankénti 18—20 ezres tőállományt. Pedig a betakarítás gépesítésével jelentősen csökkenthetnénk a termelés önköltségét. Megragadta a figyelmemet, hogy a Szovjetunióban minden intézkedés az emberekért történik. Egyre több és több élelmiszerrel, közszükségleti cikkel látják el a lakosságot. A termelés nagyarányú növelése teszi lehetővé, hogy viszonylag rövid időn belül ingyenessé tegyék a közszolgáltatást a Szovjetunióban. Az SZKP XXII. kongresszusát mélyen áthatja a szocialista humanizmus. Ez csendül ki a kongresszus beszámolóiból és a vitákból is. A kongresszuson sokat foglalkoznak az anyagi ösztönzés különböző formáival. Hazánkban is vannak helyes ösztönző módszerek, csak nem mindig alkalmazzuk azokat. Különösen áll ez a termelőszövetkezetekre. A kalászosok betakarításánál mi a napi munkájuk után premizáltuk a dolgozókat, ez közvetlenül is érdekeltté tette őket a nagyobb eredmények eléréséra Véleményem szerint premizálási módszereinket úgy kellene tovább fejleszteni, hogy az önköltség csökkentésére is ösztönözzenek. A munkaverseny pedig akkor válna igazán szocialistává, ha az egyes brigádok, a tsz-ek nem titkolnák el egymás előtt a jó módszereket, s nem a másik hibáinak, hanem az eredményeinek örülnének. Épp ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a jól bevált módszerek elterjesztéséra Az új program nagyszerű távlatokat ígér Elmondotta; Závodszky Sándor, az MTST elnöke Másokkal együtt nagy érdeklődéssel vártam a kongresszust és most napról napra izgalommal figyelem e világjelentőségű tanácskozásról érkezett tudósításokat A program minden részlete lenyűgöző, ám a legnagyobb figyelmet mégis a szociális- és kulturális célkitűzésekre fordítottam. Annál is inkább, hisz ez olyan terv, amely nagyszerű távlatokat ígér a testnevelésben és a sportban egyaránt. S ami különösen nagyszerű, a program nem csupán a szovjet emberek életében jelent új korszakot hanem a szocialista országok — köztük hazánk — gyakorol. A kommunizmus építése során tovább növekszik a testnevelés és a sport jelentősége. Ez különösen azért igaz, mivel a kommunizmus építésének viszonyai között fokozatosan csökken a dolgozók munkaideje, növekszik a szabadidő. A testnevelés és a sport pedig különösen a szabadidő célszerű és ésszerű kihasználásában rendkívüli jelentőségű. Ezért is mondja ki az SZKP programja, hogy a dolgozók egészségvédelme érdekében tovább kell fejleszteni a testnevelés- és sportmunkát. Hangsúlyozta: „a szocialista gazdaság annyi erőt gyűjtött akkora energiája van, hogy az eddig elért magaslatokról nyíltan békés gazdasági versenyre hívhatjuk ki a kapitalizmus leghatalmasabb országát, az Amerikai Egyesült Államokat”. A két ideológia harca jelenleg egészen más jellegű, mint a marxizmus hajnalán volt — mondotta Hruscsov. A tudományos szocializmus eszméi tömegeket hódítottak meg, és hatalmas anyagi érővé váltak. A szocializmus ma már nemcsak eszmeként jelentkezik, amelynek megvalósítása érdekében a párt harcba szólította a dolgozókat; a szocializmus realitássá lett. „A szocializmus nem a jövőben, hanem már ma hatalmas anyagi és szellemi javakat biztosít a népeknek, amelyek az új élet építésének útjára léptek. A szocialista országok példája egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol a világ dolgozóira. Egyre szélesebben és mélyebben terjednek el a kommunizmus eszméi, az emberek millióit serkentik történelmi alkotómunkára”. Hruscsov rámutatott, hogy a kommunizmus felé való egyre erőteljesebb és gyorsuló haladás elsöpri mindazt, ami akadályt jelent a dicső célhoz — a legigazságosabb társadalom felépítéséhez — vezető úton. Végül hangsúlyozta, minden szükséges meg van ahhoz, hogy a párt harmadik programja teljesedjék. Fergeteges éljenzést váltottak ki beszédének befejező szavai: „Erőink, a világszocializmus erői még sohasem voltak olyan hatalmasak, mint most Felkél a kommunizmus napja hazánk felett! Mindent megteszünk, hogy önfeláldozó munkánkkal közelebb hozzuk azt az időt, amikor ez a nap fényével besugározza gyönyörű hazánk végeláthatatlan térségeit! Minden erőnket, minden bolsevik energiánkat latbavetjük a kommunizmus diadaláért! A dicső lenini párt vezetésével előre a kommunizmus győzelme felé!’» (MTI). Alekszandr Kornyejcsuk író. a Szovjet Békevédelmi! bizottság elnökhelyettesei hangsúlyozta, hogy a világ minden becsületes embere; látja: a kommunizmus és a; béke elválaszthatatlan fogai-! •nmiiiimmiiiiHiiiiiiimiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiii Kiváló eredmények ; a cukorgyárban A Szolnoki Cukorgyár kol-l lektívája a közelmúltban tar-; tott tanácskozáson megfogad-! ta, hogy a Szovjetunió Kom-! munista Pártja XXII. kong-; resszusa tiszteletére napi tér-; vét rendszeresen, mintegy öt; százalékkal túlszárnyalva; igyekszik korábbi adósságát; törleszteni. Az üzem dolgozói állják szavukat. Ebben a hónapban! cukorgyártási tervüket kü lönböző okokból csak két; nap nem teljesítették, de a többi napon magasan az előirányzat felett termeltek.; u »Mutasd meg a Császár útját« rek beleállni a barázdába, s megmérni. Akinek térden alul ért, az már égimeszelő. Akinek térden felül, az meg elfelejtett megnőni. Akinek térdig, az ember a javából. jT Uj legenda a Császár útján Kevés idő haladt még el a Császár útján, mióta az új életet, az új utat járja a Jászság. A Császár útja mellett ki tudja, hány szövetkezeti gazdaság gazdálkodik Az egyik jól, a másik gyengébben. Az első években általánosságban gyengén indultak ezek a jászsági szövetkezeti gazdaságok. Évrői évre erősödnek. A jásziványi Szabadságról tudom: ebben az évben összehasonlíthatatlanul sokat haladt. S a gazdákban, a Császár útja mellett lakókban kezd éledni a remény. Még egy-két év és erős, gazdag szövetkezetek munkálkodnak itt. Megváltozik a Császár útja mellettiek élete. Oj legenda születik a Császár útján. Borzák Lajos hanapján. Seres Pál, a jász- dózsai tanács elnökhelyettese mondta nemrégen nekem — A kökényt már nem esz senki. Őszibarack, szőlő i napi gyümölcs ezidőtájt errefelé. Pedig de sokat megettem iskoláskoromban. De már Seres Pál is csal az emlék kedvéért mutatta meg a kökényest. Ö se eszi már. S más se. Térdig érő barázda Még a nyár végén azzal fogadott Kalmár András, a jásziványi Szabadság Tsz elnöke: ha lesz egy kis időm, ne sajnáljam megnézni a cukorrépa szántást. SZ—100- assal 55 centiméter mélységre forgatták meg a talajt a Császár útján túl. Most, hogy otthon jártam, sokat hallottam erről a szántásról. Elismerően beszélgettek a gépekről az emberek. — Azt meg kell hagyni —- mondta egy ismerős gazda —, mi sose műveltük meg így a határt. András bácsi erre felállt, s mutatta a térdét. Eddig érő barázdájuk van nekik, a Szabadságban. Olyat még nem látott a falu. Mikor szántották, nem resteltek az emberajta az errelakók. Nem is hittük volna. A másikról nem vallanak ilyen egyértelműen. De érzik, ki nem mondva is tudják: szimbólummá lett ezen a vidéken a Császár útja erdejének gyors erőrekapása. Kék a kökény, recece Az az igazság, fekete kökényt én alig láttam életemben. Pedig itt jártam el naponta kétszer is a Császár útja mentén, a kökényes előtt. De a kökénynek akkortájt nem maradt ideje megfeketedni. Azt nem állítom, hogy azért szedték le az erre- járó utasok, a környéken lakók, vagy az iskolából hazatartó gyerekek, mert éheztek. Erről nem volt szó, ha szó lett volna is, az a pár szem kökény mitsem csillapít az éhségen. De tény, hogy leszedték, lecsipkedték apránként, s gyümölcs gyanánt meg is eszegették. Most ott feketedik rajta az apróra nőtt bogyó. Ha csak a varjak nem látogatják nékerülő, mégis a szívemhez nőtt Pedig hát még kerülője sincs. Nem is lehet, mert a Császár útja melletti, a Jászivány, Jászkisér alatti erdő mindössze hároméves. Három évvel ezelőtt, amikor a jász föld népe az új utat választotta, ezt a részt itt, a Csősz-dűlő hosszát akác-, nyár- és tölgyfacserjékkel ültették be. Itt jártam azokban a napokban, mikor megkezdődött az erdősítés. Az emberek szokatlanul nézték. Azon a földön, ahol ők, nagyapák, dédapák kora óta búzát, kukoricát ültettek, hogy teremhet majd meg, hogy fejlődhet a fa? Hitetlenül legyínt- gettek. Ebből se lesz semmi! Abban az időben (mindössze három éve ennek) a termelőszövetkezeti mozgalomra is így legyintgettek errefelé a jászok. — Ebből se lesz semmi. S az erdő pár év alatt felszökött. Megkapaszkodott gyökérzetével a talajba, s a másfél-két méteres sudár fák sűrűsége megváltoztatta a táj arculatát. Csodálkoznak ■ ■ I A Jászságon végig, s az al- ! földi tájat elhagyva Egerig ; fut a majdnem nyílegyenes ; legendás útvonal, a Császár ; útja. Kicsiny jász falvak né- ;|pe hosszú-hosszú meséket, ; jhősi történeteket őriz az Eger ; [ostromára vonuló török csá- ; szárról, a küzdő jász ősök- ; ről, s a Császár útja késő- ; kori históriáiról. Ma sincs ; tán még legényember a Csá■ szár útja mellett jobbról is, ■ balról is, aki el nem énekel- > te volna már a Császár útja ■ kedves hallgató nótáját. ■ I „Gyere babám, gyújtsál gyertyát, \ Mutasd meg a l Császár útját.. .** I ■ Ott születtem, a Császár l útja mellett. Valahányszor : végig megyek a Császár út- ! jján, felvonulnak előttem ; gyermekkorom emlékei, a ; 10—20—25 év előtti Jászság. ; De a Jászság, s a Császár Jutja nem az már, mint pár ; évvel ezelőtt volt j „Erdő, erdő, erdő. !! Ha nem is kerek erdő. s g,ha nem is voltam benne a
