Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szívesen szerződnek Kunhegyesen, Törökszent mililóson Az ország lakosságának zöldségfélével való ellátásá­hoz biztosítanunk kell az árualapot. Ezt pedig csak a szerződéses termelés megkötésével érhetjük el. A termelő­szövetkezete. most készítik a termelési terveket, s ennél elsősorban kell figyelembe venni a szerződéses terme­lést. Szolnok megye közös Oazdaságaira nagy feladat hárul a következő esztendőben. Zöldségfélékből 6010, burgonyá­ból 800, mákból 2000. seprűcirokból 400 kh.-ra, szárazbab­ból pedig 4000 métermázeát kell szerződésileg lekötniük, illetve termelniük. Az előkészületek a szerző­déskötésekre már megkez­dődtek. Október 20-én a fel­adatok végrehajtása a kö­vetkezőképpen alakult: zöld­ségféléből a tervezett meny- nyiség 64 százalékát, az új burgonya 115, az őszi burgo­nya közel 70, a mák 63 és a seprűcirok 56 százalékát szer­ződték a közös gazdaságok. A szárazbab szerződéskötések terén komoly lemaradások vannak. A megye területén eddig mindössze 200 méter- mázsa szárazbab szállítására kötöttek szerződést a terme­lőszövetkezetek az előirány­zott 4000 métermázsával szemben. Zöldségféléknél a szerző­déskötés legjobban a kunhe­gyest és a törökszentmiklósi járásban halad. Mindkét he­lyen eddig közel 90 százalék­ra teljesítették előirányzatu­kat. legnagyobb a lemaradás a tiszafüredi és a jászapáti járásban, ahol eddig 42, il­letve 37 százalékos az ered­mény. Seprűcirok szállításá­ra eddig a szolnoki járás kö­tött a legtöbb szerződést, itt a kunhegyesiek a sereghaj­tók. Az őszi burgonya terme­lésére kiemelkedően szerző­dött a jászberényi járás. Kötelezettségüknek eddig 130 százalékra tettek eleget. Nem tudni azonban, mi van a kunszentmártoni járáa ter­melőszövetkezeteivel ... A megyének ezen a területén eddig az előirányzott 150 holdból egyetlen egyre sem szerződtek a közös gazdasá­gok. Mint már említettük, a leg­súlyosabb lemaradás a szá­razbab szerződéskötés terü­letén mutatkozik. Egyedül a törökszentmiklósi járásban vállaltak 200 métermázsa szá­razbab termelést és szállítást. A többi járás azonban semmi eredményt nem tud felmu­tatni. Szinte érthetetlen ez a passzivitás a közös gazdasá­gok részéről, amely a száraz­babtermelés iránt megmutat­kozik. Több helyen a járá­sok vezetői különféle nehéz­ségekre hivatkoznak. Meg kell mondanunk: semmi Indo­kot nem fogadhatunk el a le­maradás magyarázatára, mert az ország lakóinak nem „in­dokra", hanem árura van szükségük­A Szövetkezetek Szolnok Megyei Értékesítő Központja komoly erőfeszítéseket tesz a lemaradások megszüntetésé­re. Külön területi felelősöket osztott be, akik segítik a szer­ződéskötések meggyorsítását. Az elmúlt hét eredményei azt bizonyították, hogy ezek a területi felelősök eredménye­sen dolgoztak és szinte ugrás­szerűen megnőtt a szerződés­kötések száma. Szolnok megyében minden feltétel — anyagi és termelé­si — biztosítva van a terv­szerű zöldségtermesztéshez. A járási felelősök munkája mellett most már a termelő- szövetkezetek vezetőin a sor, hogy teljesítsék a szerződés- kötésből reájuk háruló fel­adatokat, hogy Szolnok me­gye ne legyen adós az ország élelmiszerellátásában. Kiss József Híradás Jászapátiból Majdnem nyolcszáz hold területen fejezték be az őszi kalászosok vetését a jász­apáti Velemi Endre Terme­lőszövetkezet gazdái. A cu korrépa kivételével minden holdat felszántottak már. A Szolnoki Cukorgyárnak no vember 1-én szállítják az utolsó répát, s akkorra el­végzik az őszi mélyszántást is. Ezen az őszön mintegy 1300 holdon mozgatják meg a talajt. Horváth István elnök vé leménye szerint ilyen ered­ménnyel még egy esztendő­ben sem dolgoztak, Ez nem­csak a tagoknak, hanem a Jászkiséri Gépállomás Tajti Miklós brigádjának is kö­szönhető, mely szinte éjt nappallá téve dolgozik a szövetkezet boldoguláséért. Bőkezű takarmányjuttatás a pulyka-nevelőknek Tojásért tengeri — Villám-átvétel Karcagon Mind a tsz-ek, mind a ház­táji gazdaságok sokrétű segít­séget kapnak a szerződött ba­romfi minőségének további javításához. A szerződők libánként 10 kilogramm, tojásonként nyolc deka­gramm kukoricát vehetnek át állami áron. A kukoricajuttatás helyes felhasználása egyaránt segíti a törzsállomány növelését, a nagyobb tojáshozam elérését — tehát a gazdák jövedelmé­nek gyarapítását. Az ez évi baromfinevelési, hizlalási, tojásértékesítési ak­ció jó eredményeket hozott. Csirkéből a tsz-ek 108, a ház­táji gazdaságok 19 vagonra: pulykából a tsz-ek 73 000-re, a háztájiak 83 000-re; libából a tsz-ek 27 000-re, a háztájiak pedig 93 000-re szerződtek. A törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat a negyedik negyedévben — a szabadpiacra is figyelemmel — előre láthatólag 125 000 hí­zott libát és 200 000-nél több pulykát vásárolt fel. örven­detes és jellemző: az ez évi pulykaszerződés egymaga annyi, mint az 1959—60 évi együttesen. Megyeszerte megkezdődött a libahizlalás; a leszerződött libák kilenctized része még ebben a hónapban a Barom­fifeldolgozó Vállalathoz, ille­tőleg a földművesszövetkeze­tekhez kerü1 Novemberben kezdődik a pulyka-szezon. Az átvétel el­ső napja — a termelők kí­vánságának megfelelően — tizenhatodika. A kilogram­monkénti átvételi ár 18 fo­rint. Az Élelmezésügyi Minisz­térium a pulykatenyésztők számára Igen komoly segítsé­get adott a kukorieajuttatáa- sal; azzal, hogy minden szerződött pulyká­hoz öt kilogramm kukori­cát biztosított állami áron. Bár a szerződésben a kukori­cára a Baromfifeldolgozó Vállalat, az fmsz-ek nem vál­lalnak kötelezettséget —, a kedvezmény érvényes, és a kapott tengeri felhasználása a pulyka minőségének megja­vítását segíti, A tsz-ek szá­mára a Baromfifeldolgozó Vállalat, a tsz-tagoknak, te­nyésztőknek pedig az fmsz- felvásárlók adják kJ a kuko- ricautalványt — a pulykaál­lomány helyszíni megtekin­tése után. Az utalványt a termelők a kézhezvételtől számított hatvan napon belül a terményforgalmi vállalat­nál válthatják be. A kukoricajuttatás célja: a milyka minőségének javítása. Ebből ésszerűen következik, hogy az utalványra kapott kuko­ricát csak a pulykák takar­mányozására szabad fel­használni. A Baromfifeldolgozó Válla­Védekezzünk a csócsároló ellen Nagykiterjedésű — főleg őszi — gabonavetéseinkben évről évre megjelenik a csó­csároló. Fejlődésének kedvez a meleg, hosszú ősz, mely­nek folyamán lerakott tojá­sai kikelnek, s a lárvák a vetést károsítják. Megyénk számos gabona- vetésteríilete s kötött talaja előnyös a kártevők számára. Ezért ellenük a védekezést már most, mielőbb meg kell kezdeni. Ilyenkor még ki­sebb, könnyen leporozható foltok jelzik vonulásukat; tavasszal -azonban már jó­kora területen pusztítanak. A kenderesi Növényvédő Állomás ebben az évben ed­dig 1237 kát. holdat porozott megyénkben csócsároló ellen. Tsz-eink nagyobb hányada már tavasszal ELVÉGEZTE A KŐTELEZŐ VÉDEKEZÉST: noha az költségesebb, mint az őszi. Mások még e fel­adat végrehajtása előtt álla­nak. A legv°szélve7tetetí-' b •Öletek Kunhegyes, Kisúj szállás, Túrkeve, Karcag és Tiszaroff határában találha­tók, de tavasszal még Cibak­háza, Tiszasüly és Jászivány határéban is akadt fertőzés. Az első számú — agro­technikai — védekezés lé­nyege a vetésforgó gondos megtartása, az aratást köve­tő gyors talajművelés. Az utóbbi megsemmisíti a ga­bonamaradványokat, melyek így nem szolgálhatnak a gabonafutrinka táplálékául. Vegyszeres védekezés ese­tén felesleges az egész táb­lát porozni; ám szükséges a károsított, területet, annak közvetlen környékét. LEGJOBB POROZÓSZEROL A HCH kínálkozik, melyet mindig az esti órákban kell kiszór­ni; hatásfoka akkor lévén a legnagyobb. Szükséges az őszi vetések állandó 57emmeltartása; szük­séges az azonnali bsavatko 7ás a fertőzés észlelése ese­tén. Velük megelőzzük a kártevők elszaporodását, sőt egy esetleges tavaszi kataszt­rofális méretű pusztítást is. Kívánatos tehát, hogy ter­melőszövetkezeti szakembe­reink mielőbb létesítsenek állandó figyelőszolgálatot; s csócsároló kártétel esetén ha­ladéktalanul kezdjék meg a védekezést. Kolláth Sándor a Szolnok megyei Növény­védő Állomás agronómusa. lat a felvásárlásra kerülő 200 ezer pulykát november 16 és december 20 között dolgozza fel. Feladatát csak akkor tudja teljesíteni, ha a terme­lők a szerződésben foglalt napon adják ét pulykájukat, így történt ez tavaly Karca­gon, hol két kurta óra lefor­gása alatt majdnem ezer pulyka került átvételre. A kukoricái uttatás ahhoz is hozzásegíti a szerződő terme­lőket, hogy megoldják a de­cemberi takarmányozást. A pulykával a szerződésben rögzített napon jelentkező tsz-nek, gazdának ebben az évben sem kell majd felesle­gesen várakoznia. Ellenkező esetben — a Baromfifeldolgo­zó Vállalat a földművesszö­vetkezetek hibáján kívül — akár félnapjuk is kárbavesz- het. Az fmsz-ek az átadás za­vartalanságának biztosítására nyilvános helyen kifüggesz­tésre kerülő jegyzékben köz­li k az átvétel napját, sőt ar­ról a termelőket írásban is értesítik. Jól haladunk, mégis igyekeznünk kell az időszerű munkák befejezésére Bővült az ország erdőállománya Dr. Balassa Gyula minisz­terhelyettes, az országos er­dészeti főigazgatóság vezető­je szerdán a magyar sajtó há-íban tájékoztatta az új­ságírókat az erdőgazdálko­dás és a fafeldolgozó ipar helyzetéről. Ismertette az er­dőgazdálkodásnak a máso­dik világháborút megelőző viszonyait és összehasonlí­totta a jelenlegi állapottal Hangsúlyozta, hogy míg 1920 —1938 között az országban kitermelt összes faanyagnak 85 százalékát eltüzelték és csupán 15 százalékát hasz­nálták ipari célokra: az ipar faanyagszükségletének csu­pán 18.5 százalékát fedezték hazai forrásból, emellett a tűzifa szükségletnek nagy­részét is külföldről hozták be, 1054-re a népgazdaság faanyag-szükségletének már 51.4 százalékát adta a ma­gyar erdőgazdaság. Tiltakozás a tanyáról Értesültünk ar­ról, hogy a szol­noki Súgván Endre Művelődési Ház előcsarnoká­ban két table szemlélteti a Dam­janich, Kossuth és Lenin Tsz elért s elérni remélt ered­ményeit az állat­tenyésztésben és növénytermesztés­ben. Noha ma­gunk csak jószá­gok vagyunk, he­lyeseljük, hogy gazdáink nemes célkitűzéseit olyan nagyforgalmú he­lyen népszerűsítik, mint a kultúrház A festőművészi szabadság teljes tiszteletben tartása mellett is tiltako­zunk azonban az ellen, hogy mife­lénk a szarvas- marhák és a tehe­nek közös le­ge lő r e járdának. Kijelentjük: nem viseltetünk egy­más iránt fajtat előítéletekkel; el. lenkezőleg — tisz­teljük a saját le­gelőhöz való jogot. Nyilatkozatunk lejegyzésére fei- kéretett: 7Anó mezei jogász Ez év rendkívül aszályos időjárása kedvezett az ősziek betakarításának. A burgonya szedését, a napraforgó ara­tását lényegében befejezett­nek lehet tekinteni. Különö­sen nagy segítséget jelentet­tek a napraforgó betakarítá­sánál a kombájnok. Megítélé­sünk szerint a termőterület mintegy 70 százalékát arat­ták, illetve csépelték kom­bájnnal. Jó ütemben halad a rizs aratása és cséplése is. He lyesen jártak el azok a tsz- ek, ahol az erőt a rizscsép- lésre összpontosították és ahol ezen munkákat már be­fejezték; így Kisújszálláson, Karcagon. Egyes járásokban komoly lemaradás mutatko­zik ezen a téren. Például Ti­szafüreden, ahol még vannak tsz-ek, amelyek jóformán még hozzá sem kezdtek a rizse séplési munkákhoz (Tiszaszöllős, Szarvas Sándor Tsz). Ezévben a telepek any- nylra kiszáradtak, hogy eze­ken a kombájnok a süllye­dés veszélye nélkül tudnak dolgozni. Ezért biztosítani kell, hogy a még le nem ara­tott rizsterületekre annyi kombájnt állítsanak, ame­lyek rövid időn belül a mun. kákát el tudják végezni. Nem halad kielégítően a cukorrépa betakarítása. A kampány kezdetén a cukor­répa szállítását tsz-mélységig dekádonként ütemezték min­den járásban. Komoly hiba, hogy egyes tsz-ek ezt az üte­mezést nem tartják be, és a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai sem igyekeznek érvényt szerezni a tervnek. Ennek következtében a gyá­rak répaellátása sem kielégí­tő. Nagyon fontos, hogy a ré­pát a beütemezés szerint szedjék és csak annyi répát szedjenek ki a földből, amennyit másnap el tudnak szállítani. Most, hogy az idő hűvösebbre fordult, a gyárak a beütemezésen túlmenően is fogadják a répát és prizmázzák. A kukorica törése jó ütem­ben halad. Nem lehetünk azonban elégedettek a kuko­ricaszár hordásával és ez bizonyos mértékben akadá­lyozza a vetések alá történő talajelőkészítésL munkákat. Törekvéseinket arra kell irá nyítani, hogy a kukoricatörés sei párhuzamosan haladjon a kukoricaszár betakarítása. Helyesen járnak el azok a tsz- ek. ahol a szárat, amely besi- lózásra nem kerül, a tábla vé­gére hordják, hogy a szár a tala.imunkákat ne akadályoz­za. Helyesen járnak el azok fi tsz-ek is, ahol a részében művelt kukoricát csak akkor adják ki, ha a szárat a táb­láról már lehordták. A tsz-ekben elkészült ta­karmánymérlegek szerint szálastakarmányból több-ke­vesebb a hiány. Nagyon fon­tos tehát, a meglévő takar­mányok gondos összeszedése és^ tárolása. Még az esők előtt össze kell szedni és kazalba kell rakni a borsószalmát, lucernaszal mát, melyek még sok tsz-, ben széjjel vannak. A lucer­nakazlak tetejét ki kell iga­zítani és télire szalmával jól be kell tetőzni. Arra kell tö­rekedni, hogy minél több kukoricaszár kerüljön besilózásra, úgy. hogy számosállatonként legalább 10 köbméter szilázs- takarmány álljon rendelke­zésre. A meglévő takarmá­nyokat már most be kell osz­tani napokra és gondoskodni kell a takarmányok helyes felhasználásáról. Igen nagy gondot okoz a vetések alá történő talajelő­készítés. -A tsz-ek vezetői nagy küzdelmek és áldozatok érán tudiák a talajaikat ve­tés alá előkészíteni. Nem egy esetben 1 kh-ra 8—10 nnr- málhold munkát is ráfordíta­nak éo még ennek pllenére 16em tökéletes a munka. Több tsz — látva azt, hogy a szántásokat elmünkéin nem tudják megfelelően — r felégetett kukoricatarlókat kétsoros diszktillerezéssel készítik elő vetés alá. Ez igen helyes. Felhívjuk azon ban a figyelmet arra, hog\ legalább 8—10 cm-es mag ágyat kell készíteni, mer' igen fontos, hogy a vétómat mintegy 7—8 cm-re be legyet téve a talajba. Tehát inka b: háromszorosan díszktillerez zenek, de megfelelő magágya biztosítsanak. Felkeli hívnunk a vetőmag mennyiségének meghatározá­sára a figyelmet. Hazai bú zák vetése esetén 110—12(. kg, az intenzív búzáknál 140—150 kg felhasználását ja­vasoltuk. Az időjárás rend­kívül kedvezőtlen. Elképzel hető, hogy egy elégtelen csa­padék következtében az elve­tett magvak egy része csírá­zásnak indul és elpusztul. Éppen ezért azt ajánljuk, hogy a vetőmagnormákat 8— 10 százalékkal növeljék. In­dokolja ezt az is, hogy a diszktiller után nem kellő mélységben elvetett vetőmag egy része könnyen megfagy és kipusztul. Nem halad megfelelő ütem­ben az istállótrágyázás. Van­nak, ahol az istállótrágyázási tervüket jól teljesítettéi: (Karcag, Mezőtúr, Jászapáti) vannak azonban, ahol ezekkel a munkákkal meglehetősen elmaradtak (Túrkeve, Török szentmiklós város). Biztosítani kell, hogy a mezei kazlakba kihordott ts- tállótrágya teljes egészébei i kiszórásra kerüljön. Az is­tállótrágya felhasználásánál azt javasoljuk, hogy o ren­delkezésre álló istállótrá- gyát minél több területre osszák széjjel, illetve csök­kentsék a korábbi normá­kat, úgy, hogy egy kh-ra 100 — 110 métermázsa szerves­trágya kerüljön, amelyet műtrágyá­val kell kiegészíteni. Általi, nos elvként kell elfogadni hogy körülszántott meze szarvas a megyében nem le­het. Az őszi mélyszántási mun­kákkal jobban állunk, mim az elmúlt évben. Hiba azon ban, hogy egyes járásokba: ezekkel a munkákkal szinté: 1? vannak maradva; példái! Túrkeve, Törökszen Imik ló­jára«. Igaz, hogy a gépi ka paritást túlzottan igénybe veszi az őszi vetések alá tör­ténő talajelőkészítés, de mégis úgy látjuk, hogy ott ahol a rendelkezésre álló gépeket helyesen kihasznál iáit, jól állnak a munkákká (Például Mezőtúr, Jászberén. város,) Az idő előrehaladott. A őszi mélyszántási munkák; meg kell gyorsítani. A gér állomásoknak, tsz-eknek bi tosítani kell, hogy minden gép két műszakban üzemeljen és minden gép) meg kell határozni, hát kát. holdat kell ez évben fe szántania. Az időjárás a rizs tarló szántására, igeit keo vező. Ki kell használni t időt, hogy az esős idő bel< szöntéig minél több rizstai kerüljön felszántásra: ann is intóbb, mivel esők ulá' már nehezen boldogulnál ezekkel a talajokkal. összefoglalva. A betakar! tási munkákkal nem vagyuni elmaradva, de mégis napi erőfeszítéseket kell tennüvi hogy minden még táblán lé­vő termény betakarításra é- gondos raktározásra kerül­jön. A vetési munkákat mes kell gyorsítani úgy, hogy őszi búza október végéig - talajba kerüljön .Ugyancsal meg kell gyorsítani az ősz. mélyszántási munkákat is. Vedrődy Gusztáv megyei főagronómm

Next

/
Oldalképek
Tartalom