Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-27 / 254. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 27. Csütörtököt mondott Clay tábornok látványos „akciója0 Berlin (MTI). — Az MTI illetve az amerikai csapatok berlini tudósítója jelenti — Szombat este óta ismét igazi „frontváros” hangulat uralkodik Nyugat- Berlinben. Lucius D. Clay tábornok, Kennedy elnök személyi megbízottja elérkezettnek látja az időt, hogy „akcióba” lépjen. Most minden igyekezete arra irányul, hogy lefújja a port a négyhatalmi státusról, amelyet éppen az amerikaiak dobtak sutba, amikor létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot és külön pénznemet vezettek be Nyugat-Berlin- ben. Mint szerdán egy amerikai szóvivő hangoztatta: Clay tábornok most „ki akarja erőszakolni, hogy szovjet páncélosok vonuljanak a berlini határhoz, mert ha ez megtörténik, akkor ez azt jelenti, hogy továbbra is érvényben van Berlin négyhatalmi státusa”. Szerdán délelőtt futótűzként terjedt el a hír Nyugat- Berlinben, hogy „délután sor kerül az amerikai akcióra”. A déli lapok és a délutáni bulvár lapok harsogó címek alatt valóságos hadijelentéseket közöltek. ,.Az amerikaiak ultimátumot küldtek a népi rendőrségnek” — hangzott a Der Abend címe. Ugyanezzel az első oldalas főcímmel jelent meg a Nacht-Depesche is, alcíme pedig így ijesztgette az amúgy is nyugtalan nyugat-berlinieket: „az övezeti határnál igen komoly a helyzet”. A Der Kurier címe már megmutatta Clay igazi szándékát: „az amerikaiak nem tűrik, hogy a népi rendőrség ellenőrizzen a határnál”. A bulvár lapok és a két nyugat-berlini rádióállomás híradásai felcsigázták az emberek kíváncsiságát és délelőtt 10 órakor már hatalmas tömeg verődött össze a Friedrichstrasse és a Kochtrasse kereszteződésénél, ahonnan csupán néhány méterre van az NDK államhatára: A sarokház első emeleti erkélyein és az ablakokban amerikai, angol, francia és nyugatnémet filmoperatőrök várták a fejleményeket. S tíz óra tíz perckor elhúzott az átkelőhely fölött egy amerikai helikopter, majd nagy dübörgéssel feltűnt három BC—40 típusú és egy BC—6—1 típusú nehézpáncélos. A Friedrichstrasse közepén felhúzták az amerikai zászlót. A páncélosokat állig felfegyverzett katonákkal zsúfolt jeepek követték. A katonák rohamsisakot és golyóálló mellényt viseltek. A látványos felvonulás után közölték a külföldi újságírók csoportjával, hogy „az amerikaiak valóban ultimátumot küldtek a népi rendőrséghez”. Amennyiben délután 3 óráig nem közlik az amerikaiakkal, hogy a jövőben minden ellenőrzés nélkül tovább engedik Kelet- Berlinbe az amerikai misszió, rendszámtáblájával ellátott gépkocsikon utazó polgáriruhás személyeket, akkor délután 3 órakor „megindulnak az amerikai páncélosok és el- söprik a betonfalat”; Délután 2 órakor már két amerikai helikopter körözött nemcsak az átkelőhely fölött, de átmerészkedett a demokratikus Berlin fölé is. A két helikopter megfigyelőinek az volt a feladatuk, hogy jelentsék rádión, ha valahol páncélosokat látnak felvonulni az átkelőhely irányába. Erre azonban hiába vártak. Az NDK határ-rendőrei a legnagyobb nyugalommal végezték az ellenőrzést, nem reagáltak az újabb provokációra. Három óra előtt Nyugat- Berlin felől elindult a két „US Army” feliratú zöldesszürke autóbusz, amelyekben polgári ruhás személyek ültek. Az NDK határrendőrei udvariasan, de igen határozottan feltartóztatták az autóbuszokat és mint eddig is, igazolásra szólították fel az utasokat. Tíz perccel később egy jeepen átjött az amerikai katonai rendőrség egyik tisztje, rövid ideig tárgyalt az NDK határrendőrségének tisztjével, majd visszatért Nyugat- Berlinbe. Újabb tíz perc telt el, amikor ismét feltűnt a katonai jeep, a tiszt kiszállt és utasította a két autóbusz vezetőjét, hogy forduljonak vissza. így végződött tehát a szerda délutánra beharangozott Clay-féle „akció”, Az ]\DK nemzetvédelmi miniszterhelyettesének figyelmeztetése Berlin (ADN). Heinz Kessler altábornagy, az NDK nemzetvédelmi miniszterének helyettese egy televíziós beszélgetésben szerdán este erélyes figyelmeztetést intézett a berlini határellenőrző állomásnál lezajlott veszélyes provokációk kezdeményezőihez. A többi között kijelentette: „az amerikai háborús provokátorokat világosan figyelmeztetni akarom arra, hogy fegyveres erőink tagjainak nyugodt, józan magatartása nem a gyengeség, hanem a felelősségérzet jele. Módunkban van egyszer s mindenkorra elintézni a provokátorokat! — (MTI). Ki ad el több fegyvert a nyugatnémeteknek ? London (MTI). Gilpatric, amerikai hadügyi államtitkár bonni alkudozásai a nyugatnémet fegyverrendelésekért felújították Anglia féltékenységét. A Daily Telegraph katonai tudósítója írja: az államtitkár európai küldetése nem az, amit hivatalosan mondanak, hogy tudniillik a többi szövetségest atlanti haderőinek növelésére bírja, hanem az, hogy a bonni kormányt újabb amerikai fegyverek rendelésére sarkallja, az Európába küldött amerikai csapatok költségeinek ellensúlyozására. De Anglia, amelyet a fizetési mérlegének nehézségei miatt még súlyosabban terhelnek németországi csapatainak költségei, szintén ezt a megoldást kési. A németek nem vásárolhatnak annyi fegyvert, hogy mind az amerikaiakat, mind az angolokat kielégíthetnék. Ezért Watkinson angol hadügyminiszter követelfogja Gilpatrictól, hogy tartsa tiszteletben az Amerika és Anglia közötti kölcsönös egymásrautaltság elvét. A Daily Express úgy tudja, hogy Watkinson keményen fog küzdeni azon amerikai erőfeszítés ellen, hogy „éhes disznók! módjára felhabzsolják” Anglia elől az összes nyugatnémet fegyverrendeléseket. Figyelmeztetni fogja Gilpatricot, hogy vagy megkapja Anglia a maga méltányos részét a fegyverrendelésekből, vagy megszűnik az egymásrautaltság fegyverek dolgában. Anglia nem költhet évi 65 millió fontot rajnai csapatai eltartására, ha a bonni kormány nem fizeti azt vissza fegyverrendelések formájában és legalább 60 millió fontot nem helyez letétbe Angliában. Gilpatricot Watkinson figyelmeztetni fogja, hogy ha Amerika ilyen késhegyig menő versenyt folytat a fegyverrendelések elorzásáért, akkor vége lesz az együttműködésnek, amely a fegyverrendelések tervszerű és méltányos elosztását követeli. (MTI) A Biztonsági Tanács döntése a Mongol Népköztársaság és Mauritania tagfelvételi kérelméről New York (MTI). Az MTI New York-i tudósítója jelenti: Hosszú, 15 éves harc után végre megoldódott a Mongol Népköztársaság ENSZ-tagsá- gának kérdése. A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén felvételre ajánlotta a Mongol Népköztársaságot és Mauritániát Zorin, a Szovjetunió képviselője hangoztatta, hogy a Mongol Népköztársaság a világ egyik legrégibb országa. Zorin rámutatott, hogy a Mongol Népköztársaság függetlenségének első negyven éve alatt elmaradt országból fejlett agráripari országgá vált. Mongólia békepolitikát folytat és már rég fel kellett volna venni a világszervezetbe. A szovjet küldött hangoztatta, hogy ha a Mongol Nép- köztársaságot felveszik az ENSZ-be, a Szovjetunió nem fogja ellenezni Mauritania felvételét sem. Libéria küldötte felszólalásában hangoztatta, hogy Libéria is az ENSZ egyetemessége mellett van és semmi okot sem lát arra, hogy a Mongol Népköztársaságot ne vegyék fel a világszervezet tagjai sorába. Libéria tehát a Mongol Népköztársaság tagfelvételére szavaz, s hasonlóképpen jár el Mauritánia tagfelvétele kérdésben is. A csangkajsekista-klikk képviselője a legkülönbözőbb rágalmakkal illette a Mongol Népköztársaságot és a Szovjetuniót, majd közölte, hogy mivel Mauritániának az ENSZ tagjai sorába kell jutnia, s az ő kormányát felkérték, hogy ne akadályozza meg Mauritánia felvételét, küldöttsége tehát nem vesz részt a szavazásban. Az Egyesült Államok megbízottja kijelentette, hogy Amerika támogatja Mauritánia felvételét és nem akadályozza meg a Mongol Népköz- társaság felvételét sem. A közgyűlés tavaly áprilisban — mondotta az amerikai de- ■miimuitiiiimmmiiiiiiHiiiiiimmiiiiiHív Kennedy további amerikai segélyt ígér Saigon (MTI). Kennedy levelet küldött Ngo Dinh Diem- nek, a délvietnami rezsim vezetőjének. Kennedy állítólag közölte, hogy várja katonai tanácsadójának, Taylor tábornoknak délvietnami útjáról készített jelentését, és ígéretet tesz, hogy „szükség esetén” növeli a délvietnami rendszernek nyújtott gazdasági és katonai segélyt. Ili bonni jelszó: „harc az aloiÉgyveriezés befagyasztása ellen“ A magyar delegátus felszólalása az ENSZ költségvetési bizottságában legátus — úgy találta hogy Mongóliát fel lehet venni a világszervezetbe. Az Egyesült Államok elfogadja ezt a döntést és tartózkodik majd a szavazástól. Az Egyesült Arab Köztársaság küldötte támogatta a Mongol Népköztársaság felvételét, mert — mint mondotta — ez az ország megfelel az alapokmány előírásainak. Mauritánia tagfelvétele kérdésében viszont az EAK tartózkodni fog a szavazástól. Franciaország képviselője leszögezte, hogy természetesen támogatja Mauritánia felvételét, de a Mongol Nép- köztársaság felvétele mellett is szavaz, mert nem lát semmi okot arra, hogy Mongóliát ne vegyék fel a világszervezetbe. Hasonló értelemben szólalt fel Nagy-Britannia delegátusa. Ceylon, Ecuador, Chile és Törökország képviselőinek felszólalása után a Biztonsági Tanács szavazott a Mongol Népköztársaság tagfelvételi kérelme tárgyában. A tanács az Egyesült Államok képviselőjének tartóz kodása mellett egyhangúlap megszavazta, hogy javasolja a közgyűlésnek a Mongol Népköztársaság felvételét az ENSZ-be. A csangkajsekista klikk képviselője nem veti részt a szavazásban. A Biztonsági Tanács ezután Mauritánia kérdésében szavazott. A Biztonsági Tanács, a Szovjetunió tartózkodása és az Egyesült Arab Köztársaság ellenszavazata mellett, felvételre ajánlotta Mauritániát a világszervezetbe. Hírmagyarázónk írja: A Mongol Népköztársaság a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között terül el, területe 1 531 000 négyzet- kilométer, lakóinak száma: 942 000 fő. Mongólia népe 40 évvel ezelőtt, 1921 júliusában kiűzte országából a mandzsu hódítókat és orosz ellenforradalmár szövetségeseiket, s rövid idő múlva létrehozta a Mongol Népköztársaságot. Mongólia a Szovjetunió oldalán részt vett a Japán elleni háborúban 1945-ben, s még ugyanannak az évnek őszén a lakosság egy népszavazás alkalmával döntött sorsáról: önálló, független népköztársaságot akarnak. Kína elismeri az önálló Mongóliát. 1946-ban kérte először Mongólia az ENSZ-be való felvételét, amely egészen mostanáig meghiúsult a Biztonsági Tanácsba a népi Kína helyét bitorló csang-kaj- sekista küldött vétóján. Csang-kaj-sekék ugyanis Mongóliát teljesen jogtalanul kínai területnek tekintették. • Mauritánl az Atlanti-óceán partján fekvő nyugat-afrikai köztársaság. Területe 1 085 800 négyzetkilométer, lakóinak száma 624 000 fő. Az ország 1958 novemberéig francia gyarmat volt, a Francia Nyugat-Afrika részét képezte. Ezidőtől kezdve autonom köztársaság, a Francia Közösség tagja lett, egészen a közelmúltban történt függetlenné válásáig. Megbénult a forgalom Franciaországban Párizs (MTI). A közlekedési alkalmazottak általános sztrájkja megbénította a forgalmat Párizsban. A vasutasok, az autóbuszsofőrök és a párizsi Metro dolgozóinak csütörtökre meghirdetett sztrájkja — az első reggeli jelentések szerint — csaknem száz százalékos sikerrel járt. Csütörtökön hajnali négy óra óta a vonatok az állomásokon vesztegelnek. — Csupán néhány nagy nemzetközi vonalon indultak el a szerelvények. Párizsban nem közlekedik a Metro és leálltak az autó- buszjáratok is, nemcsak a fővárosban, hanem más nagyvárosokban is. A kísérlet, hogy egyes helyeken katonai gépkocsikkal bonyolítsák le a közlekedést, hiábavalónak bizonyult. Franciaország forgalma gyakorlatilag megbénult. Újabb összetűzések a Dominikai Köztársaságban New York (MTI). Az ENSZ közgyűlés 5. számú bizottságában, a költségvetési bizottságban szerdán a magyar küldöttség nevében Keszthelyi Tibor szólalt fel. Hangoztatta, hogy az ENSZ-titkár- ság személyzetének több mint kétharmad része az Egyesült Államok, illetve a többi NA- TO-állam és más nyugati államok állampolgárainak soraiból kerül ki. A titkársági személyzetnek kevesebb mint egyötöde tartozik a semleges államok csoportjához, a szocialista országok pedig, amelyeknek lakossága a föld lakosságának több mint egy- harmad része és amelyeknek termelése is meghaladja a világ termelésének egyhar- madát. mindössze 5—6 százalékban vannak kéoviselve Ciudad Trujillo ■— (MTI). A Dominikai Köztársaságban új összetűzésre került sor tüntetők és rendőrök között. Az ország második legnagyobb városában, Santiago- ban gyászünnepséget tartottak, utolsó útjára kísérték a fővárosban pénteken lezajlott összecsapás egyik áldozatát. Mintegy ötszázan kórusban kiáltozták: „Szabadságot akarunk!” A rendőrök gumibottal és könnyfakasztó gázbombákkal támadtak a tömegekre, a tüntetők pedig kövekkel dobálták meg a rendőröket. Többhelyütt bezúzták a kirakatokat és letépték a hirdetőoszlopokon elhelyezett plakátokat. Az összetűzésben számosán megsebesültek, a rendőrség ütvén személyt letartóztatott. Hírügynökségi jelentés szerint nem sokkal a tüntetés után a dominikai hatóságok bejelentették, hogy Hector és Arismeddi Trujillo, az elhunyt diktátor két fivére elhagyta az országot. Részleteket nem közöltek. Betiltották a Francia Békebizottság párizsi nagygyűlését ber 14-én tizenöt algéria tartóztattak le Párizs XVII kerületében és hogy ugyan aznap este tizenöt algériait szállítottak a Szajnához, • tüntettek el a folyóban? Bár a francia sajtó, köztük a polgári lapok is, hasonló kérdésekkel ostromolja a rendőrséget, eddig semmiféle válasz nem érkezett. Ezzei szemben a rendőrség betiltotta a Francia Békebizottság csütörtök estére tervezett párizsi nagygyűlését. í Párizs (MTI). Betiltottál ■ a Francia Békebizottság pá- | rizsi nagygyűlését, amelyen < * fajüldözés ellen szándékoz- » tak tiltakozni. | Szerdán ismét egy algériai | férfi holttestét fogták ki i * Szajnából. Fején sérülései [ nyomai láthatók. Ezzel a hé ! ten partravetett algériai holt- E testek száma hatra emelke- í dett. E Az Humanité ezzel kapcso- ! latban kérdést intéz a ható* Ságokhoz, igaz-e, hogy októnyugati hatalmak „létfontos-: ságú érdekeinek” megvédését; hangoztatja. Bonn szerint e: nyugati érdekeken kívül még; egy sereg olyan kérdés van,; amit a bonni kormány saját; „létfontosságú érdekeinek”; tekint és ezért ellenzi azok-; nak a tárgyalásokba történő; bevonását. Ezek között szere-; pel — mint a Frankfurter; Allgemeine Zeitung jelenti; — a Nyugat-Berlin és az; NSZK kapcsolatainak kérdé-; se. Ezeknek meglazítása Bonn: véleménye szerint „komolyan; veszélyeztetné Nyugat-Berlin; életképességét”. ; Bonn továbbá határozót-; tan elutasítja azt is, hogy; esetleg „a berlini rendezés; áraként” intézkedéseket te-; gyenek a közép-európai kato-; nai feszültség enyhítésére. A j Die Welt jelentése szerint; Grewe emlékeztette az ame-< rikai elnököt arra, hogy aj nyugati hatalmak „kötelezett-j séget vállaltak az NSZK irá-j nyában" és Bonn ragaszko-j dik e kötelezettség megtartó-J sához. A nyugati hatalmak e« „kötelezettségei” Bonn véle- j ménye szerint kizárják mind; az NDK. mind az Odera—« Neisse határ elismerését. ; « Bonn (MTI), üj jelszó született Bonnban: „harc az atomfegyverkezés befagyasztása ellen”. Ezzel a jelszóval száll síkra Bonn azok ellen az egyes washingtoni körökben fontolgatott tervek ellen, hogy a kelet—nyugati tárgyalások során fel kellene ajánlani a Bundeswehr atom-felfegyverzésének „befagyasztását”, vagyis azt, hogy a nyugatnémet hadsereg a jövőben nem kap majd atomtöltetek kilövésére alkalmas újabb rakétákat, az eddig kapott úgynevezett hordozó fegyvereket azonban megtartaná. Bonnban heves ellenállásra találnak ezek az állítólagos amerikai tervek és — mint a nyugatnémet lapok Washingtonból jelentik — Grewe nagykövet Kennedy elnöknél tett látogatásakor nyomatékosan hangoztatta, hogy kormánya okvetlenül elutasít minden ilyen „be- fagyasztási” tervet. Grewe kifejezésre juttatta azt is. hogy Bonn nem elégszik meg azzal, ha az Egyesült Államok Nyugat-Berlin- nel kapcsolatban csupán a ’♦mhh ********* *** ********** az ENSZ titkárságában s a 33 legfontosabb tisztség közül mindössze egy tisztség jutott» szocialista ország állampolgárának. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alkalmazkodnia kell az élet realitásaihoz és az államok három nagy csoportjának egyenlő képviseletet kell kapniok a titkárságban. A magyar küldött felvetette, hogy az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának huszonnégy tagja közül csupán két tag afrikai és a másik 22 helyet az előző gyarmatosítók töltik be. Ezen a helyzeten változtatni kell — mondotta, s követelte, hogy az ENSZ titkárságát a jelenlegi valóságos helyzetnek megfelelően alakítsák át.
