Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
Vasárnapi eső Két és fél hónap után végre vasárnap délután megnyíltak az ég csatornái és langyos őszi eső hullott a szétszáradt földekre. Mint szomjas vándor az üdítő forrás vízét, úgy szíttá magába a föld az éltető nedvességet. S bár a Szolnoki Állami Mezőgazdasági Gépéi -nás meteorológiai állomásának mérése szerint mindössze 1.6 milliméteres csapadék hullott a megyében, mégis a mi számunkra ez nagyon sokat jelent. A megye területén július vége óta nem hullott csap dók. A nagy szárazság próbára tett embert, növényt, gépet egyaránt. Ahol nem tudtak öntözni — mint például a tiszafüredi Szabad Föld Tsz-ben —, ott elsatnyult a paprika. nem adott gazdag termést a paradicsom. S ahol sikeresen oldották meg a föld locsolását — példa erre a kőteleki Ezüstkalász Termelőszövetkezet —, ezekben a napokban 170— 180 mázsás átlagterméssel fizet a cukorrépa. A föld követelte az esőt, amely nem akart megérkezni. Egymás után törtek a gépek az őszi talajmunkánál, a legnehezebb rögtörők is csak kínlódva tudtak megbirkózni a száraz földdel. Érthető, hogy a vasárnapi esőt egyforma örömmel üdvözölték falun, városon. s a legapróbb tanyákon. Enged a föld szárazsága. Könnyebben dolgozhatnak a gépek, még jobban meggyorsulhat az őszi munkák végzése. Ez az eső azonban figyelmeztető is! Igyekezzünk mielőbb elvégezni az őszi betakarítási és szántási munkákat. Az elmúlt év őszén — amikor beállt az esős időszak — jól emlékeznek erre minden szövetkezetben, minden gépállomáson, a szántás helyett inkább „tapasztották” a sarat a gépek, mint dolgoztak. Sok közös gazdaságban maradt el emiatt a nagy termés alapfeltételét biztosító őszi munka. S talán nem felejtették el sokan még a decemberi cukorrépaszedést és a januári kukoricatörést sem. Akkor megfogadtuk: soha többé nem maradunk el a munkákkal. Soha többé nem gazdálkodunk úgy, hogy saját hanyagságunk miatt kevesebb pénz jusson zárszámadáskor. Tény az. hogy ebben az évben jó időben fejeztük be a betakarítási munkákat. Jól halad a kukorica törése. a cukorrépa szedése, s a megye legnagyobb részén már learatták a rizst is. Azonban még mindig akad bőven tennivaló. Még mindig van olyan hely a megyében — mint nédául Kisújszálláson —. ahol az elmúlt hét végéig a vetésterület 81 százalékán takarították le mindössze a kukoricaszárat. Nem csoda tehát, ha az őszi szántást ebben a termelőszövetkezeti városban 57 százalékra végezték el. Nem sokkal jobb a helyzet Túrkevén sem. Itt a kukoricaszár letakarításában eddig 39,1 százalékot értek el a termelőszövetkezetek, s az őszi mélyszántásnál is az utolsók között vannak. Sorolhatnánk még tovább a törökszentmiklósi és a kunszentmártoni járásokat, ahol lassan halad az őszi mélyszántás, vaev Szolnok (Folytatás a 2. oldalon.) Folytatja tanácskozását az SZKP XXII. kongresszusa Pajtában szárad a dohány Moszkva (MTI). Hétfőn magyar idő szerint reggel 8 órakor a Kremlben folytatta tanácskozásait az SZKP XXII. kongresszusa. A kongresszus hatodik napjának ülésén V. P. Mzsa- vanadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnökölt. A küldöttek folytatták a vitát a Központi Bizottság Nyikita Szergejevics Hruscsov által előterjesztett beszámolói és a Központi Revíziós Bizottság jelentése felett, s a kommunista testvérpártok újabb küldöttségei üdvözölték a kongresszust. S/andzó I\o«zaka a Japán Kommunista Párt első titkára a kongresszusi küldöttekhez intézett üdvözlő beszédében kifejezte bizonyságát, hogy a Szovjetunióban feltétlenül teljesítik a kom- műnizmus felépítésének tervét. Hangsúlyozta, hogy az új japán—amerikai biztonsági szerződés a szocialista tábor ellen és Japán függetlensége ellen irányuló agresszív egyezmény. Éppen ezért rendkívül fontos — mondotta — a japán—szovjet békeszerződés megkötéséért vívott harc „Tovább küzdünk a demokratikus, független Japán megteremtéséért” — jelentette ki Noszaka. Az USA Kommunista Pártja nemzeti bizottságának elnöke, Elizabeth Gurley Flynn az amerikai küldöttség nevében kifejezte mélységes háláját „a testvéri meghívásért és azért a nagy megtiszteltetésért, hogy vendégként részt vehet a történelmi jelentőségű kongresszuson”. Átadta a kongresszusnak az USA Kommunista Pártja főtitkárának. Gus Halinak üdvözletét. akinek az amerikai hatóságok nem engedték meg, hogy elhagyja az országot. Elizabeth Flynn elítélte az Albán Munkapárt vezetőinek álláspontját: „a Szovjetunió és az SZKP ellen intézett támadásaikkal csak az imperialisták kezére játszanak". Az USA Kommunista Pártjának képviselője kijelentette: nagyon boldog, hogy üdvözölheti „a kubai elvtársakat, akik az imperialisták fenyegetése ellenére, a nyugati féltekén elsőnek léptek, bátran és határozottan, a szocializmus építésének útjára”. Az amerikai nép — hangsúlyozta Elisabeth Flynn —. nem akarja támogatni az imperialisták háborús kalandjait. Széles rétegei felismerik, hogy a Szovjetunió a béke mellett száll síkra. A nép intézkedéseket vár a kormánytól a nemzetközi feszültség enyhítésére. A kongresszus lelkesen üdvözölte az USA pártküldöttségének tagjaként jelenlévő Henry Winstont, aki a börtönben elvesztette szemevi- lágát. Winstont Flynn úgy jellemezte, mint a párt egyik legnagyobb hősét, aki megtestesíti az Amerikai Kommunista Párt, a néger nép és a munkásosztály rendít- hetetlenségét — jelentette ki Flynn. A kommunista párt amerikai üldöztetéséről szólva Elizabeth Flynn azt mondotta: „tapodtat sem engedünk a nép demokratikus jogaiért vívott harcban”. Kifejezte a harcos hagyományokra visszatekintő amerikai munkásosztályba vetett mélységes hitét. Az SZKP új programja harcra ihleti a munkásokat és az összes békeszerető erőket a német militarizmus és az imperializmus ellen, a két német állammal való béke- szerződés megkötéséért, Nyu- gat-Berlin szabad demilitarizált várossá történő változtatásáért — jelentette ki Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Max Reimann a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége nevében üdvözölte a XXII. kongresszust. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép az SZKP új programjának elfogadásával a kommunizmus gyakorlati felépítésének útjára lép. „Az élet igazolta és iga(Folytatás a 2. oldalon.) Lesz bőven füstölnivaló — mosolyog bajusza alól Bacsu Lajos, a tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezet gazdája. S közben elégedetten gyönyörködik a szépen sárguló dohányfüzérben. Harminc holdon termeltek ez évben dohányt a szövetkezetiek, s jó közepes termésre számítanak. Rövidesen a mezőkövesdi beváltóba szállítják. A mezőgazdasági beruházások legfőbb feladata: a nagyüzemi közös gazdaságok anyagi alapjainak megieremiése 1.8 millió sertés — és nyolcegésznégyt zed millió baromfiféröhe'y, 2 30 ezer ínyi magtár és gcré épül a második ötéves tervben A népgazdaság második ötéves terve kereken harminchat milliárd forintnyi beruházási összeget irányoz elő a mezőgazdaság fejlesztésére. A mezőgazdasági beruházások egyik legfontosabb alapelve, hogy azok maximálisan segítsék a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását, nagyüzemi gazdálkodásuk anyagi—technikai alapjainak megteremtését. Ezt a célt tükrözi, hogy a beruházási összeg fele — 17,5 milliárd forint — közvetlenül a szövetkezetek állóeszközeit gyarapítja, s néhány más beruházás, így például a gépállomásokra kerülő 3,5 milliárd forint értékű gép is a szövetkezetek gazdálkodását segíti majd. A rendelkezésre álló összeget elsősorban arra fordítják, hogy minden termelő- szövetkezetben létrejöjjenek a nagyüzemi gazdálkodás alapvető feltételei, néhány nagyobb, különösen erős szövetkezetben azonban már a tervidőszakban sor kerül az úgynevezett komplet- tírozásra, a korszerű növény- termesztés és állattenyésztés valamennyi fontos beruházási igényének kielégítésére. A beruházásoknál mindenütt figyelembe veszik a távolabbi fejlődés perspektíváit: épületet csak oda helyeznek, telepítések csak ott lesznek, ahol az a később kialakuló szakosított nagyüzemek számára is megfelelő lesz. A beruházásoknál az állam továbbra is számol a szövetkezetek közvetlen hozzájárulásával, s a szövetkezeti tagság várható jövedelmének alapján öt év alatt 4350 millió forintnyi beruházást irányoz elő a szövetkezetek salát erejéből. A mezőgazdaság állami szektorában a beruházási politika abból indul ki, hogv az állami gazdaságok már stabilizálódott termelésének színvonalát lényegesen tovább kell emelni, s ehhez biztosítani kell az anyagi bázist. A következő években az egész mezőgazdaságon belül a növénytermesztés fej lődik gyorsabban, s ennek felel meg a beruházások szerkezete is, az állami gazdaságokban viszont a beruházások elsődlegesen az állattenyésztés fejlesztését segítik. Ezt indokolja — s indokolta már az idén is — a húsellátás javításának feladata, továbbá az is, hogy az állami gazdaságok korszerű, nagyüzemi növénytermesztése lényegében már megalapozott. A mezőgazdasági beruházások általános irányelve, hogy a rendelkezésre álló összegeket azokra a legfontosabb területekre kell koncentrálni, ahol megtérülésük a leggyorsabb és leggazdaságosabb. Ennek jegyében fordítunk öt év alatt a növénytermesztés fejlesztésére kereken 20 milliárd forintot. Az összegnek több mint a feléből új traktorokat, talajművelő és betakarító gépeket kap a mező- gazdaság. S ezzel a növény- termesztésben megkétszereződik a gépi munka mennyisége. A termés-fokozás egvik leghatásosabb eszközének, az öntözéses gazdálkodásnak a fejlesztésére 2,3 milliárd forintot irányoz elő a terv. Jelentős építkezések is szolgálják majd a növénytermesztés céljait. Hatvanezer vagon termény elhelyezésére alkalmas magtár, csaknem 200 000 vaeonnyi kukoricagóré és 14 000 vagon kapacitású magtisztító épül. Az ötéves tervben befejeződik a „hibrid-program”, az idén épült hibrid-kukorica- gyáron kívül még egy épül, s így meglesz a teljes kapacitás az 1965-re előirányzott hibrid-kukorica terület vetőmagjának biztosítására. A pillangós takarmányok minél célszerűbb értékesítésére több lucerna-lisztgyártó üzem épül. A kertészeti üzemágak többek között 110 000 holdnyi gyümölcs- és 70 000—80 000 hold szőlőtelepítéssel bővülnek. A terület növelést az eddiginél gyorsabb ütemben követik az úgynevezett járulékos beruházások: csak az állami gazdaságokban 36— 40 ezer hektoliter kapacitású szőlőfeldolgozó üzem épül, többek között Vaskúton és Szekszárdon, 1500 vagonnyi gyümölcs elhelyezésére építenek tárolókat. ■ Az állattenyésztés céljait szolgáló beruházásokra, elsősorban istállóépítkezésekre a terv kereken 8,5 milliárd forintot irányoz elő. Legnagyobb számban a sertések és a baromfiak számára építenek új férőhelyeket, egyrészt mert ezek az épületek viszonylag olcsóbbak, másrészt, mert a szövetkezetek a sertés- és baromfihizlalással növelhetik a leggyorsabban mind a hústermelést, mind saját jövedelmüket. Ezek az építkezések a második ötéves terv végére lényegében megoldják a termelőszövetkezetek közös sertés- és baromfiállományának nagyüzemi színvonalú elhelyezését, a közös szarvasmarha-állomány megfelelő elhelyezésének befejezése azonban áthúzódik a harmadik ötéves terv idejére. öt év alatt a sertések részére mintegy 1.8 millió, a baromfiak részére mintegv 8—8.4 millió férőhely épül, ebből a termelőszövetkezetekben 1,6, Illetve 7,5 millió. Az állami és szövetkezeti baromfikeltetők kapacitása több mint háromszorosára nő, 1965-ben már 123 millió naposcsibét keltetnek gépi úton. Emellett gondoskodik a terv a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének anyagi alapjairól is: 3,1 milliárd Ft-os költséggel mintegy 150 000 tehén és 350 ezer növendékmarha elhelyezésére épülnek istállók, döntő többségében a termelőszövetkezetekben. A második ötéves terv idején több új jellegű, az eddigieknél korszerűbb istállótípust alakítanak ki. A nagyüzemi jelleget biztosítja az is, hogy 100 férőhelyesnél kisebb tehénistállót. 300-asnál kisebb sertéshizla’dát és 10 000-esnél kisebb csibenevelőt egyáltalán nem építenek, de kísérletek történnek majd az épületek génesítésének gazdaságos megoldására, az állattenyésztői munka termelékenyebbé tételére is. Az állattenyésztés beruházásai között jelentős összeggel szerepel a takarmány- gyártás fejlesztése: ennek során felépül a phv- laxia koncentrátumokat gyártó Premix-üzeme, három új állati fehérje-üzem épül. néhány régebbi pedig kibővül, s kialakul a takarmánykeverőknek az egész országot átfogó hálózata, A második ötéves terv végül tekintélyes összeget biztosít a mezőgazdaság szakoktatás fejlesztésére. A gödöllői Agrártudományi Egyetemet, a debreceni, a keszthelyi és a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát új tanszékkel, laboratóriumi és kollégiumi épületekkel bővítik, s jelentős beruházást kapnak a közép- és felsőfokú technikumok is. Mindez biztosítja az anyagi feltételeket a mező- gazdaság további fejlődéséhez növekvő számban szükséges szakemberek képzéséhez. (MTI) ffta: Aki ide kerül nagy kalappal köszön A CZUDOR CSALÁD Gondolatok az olajbányászok vezetőségválaszló tagg\ üléséről ,VW'A,VAVVVV\AASAAA»WVVyVVVVySAVVV\/WWVVWWVVVVVV VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI szoiNOK j0 e 0 m XII. évfolyam, 2S1. szám. Ára 50 fillér 1961. október 24., kedd.
