Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

O Alkalom a józanságra... A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kon­gresszusán Nyikita Szerge- jevics Hruscsov szavai nyo­mán kirajzolódott a társa­dalmi haladásért, az em­beriség békéjéért vívott harc világméretű freskója. Ebből a hatalmas körkép­ből a nyugati kommentá­torok első látásra csupán két mozzanatot ragadtak ki: az SZKP első titkárá­nak azt a kijelentését, hogy ha a nyugati hatalmak haj­landóságot mutatnak a né­met probléma rendezésére, akkor a békeszerződést nem kell okvetlenül 1961. december 31-ig aláírni; to­vábbá hogy az új szovjet nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek előrelát­hatólag október végéig be­fejeződnek, mégpedig va­lószínűleg egy ötven millió tonna trotil robbanóerejé­nek megfelelő hidrogén­bomba kipróbálásával. A legtöbb hírmagyarázó elismeri: Hruscsov kijelen­tése megkönnyíti a józa­nabb angolszász vezetőkö­röknek, hogy a tárgyalóte­remben keressenek kiutat a nyugati „erőpolitika” — újabb zsákutcájából. Nyílt és közvetett beismeréseket olvashatunk arról, hogy a Nyugat 1958 óta számtalan kedvező lehetőséget elsza­lasztott a német kérdés kompromisszumos rende­zésére, s hogy ezúttal me- gintcsak a legmakacsabb hidegháborús körök hibá­jából került nehéz hely­zetbe. — Akadnak viszont olyan sajtóvélemények és nyilatkozatok is, amelyek az ismételten kifejezésre juttatott szovjet megegye­zési készségből azt a hibás és veszélyes következtetést vonják le, hogy a „kemé­nyeknek”, a katonai fe­nyegetőzés bajnokainak volt igazuk. Mindenesetre az idők je­lének kell tekinteni, hogy a legbefolyásosabb ameri­kai napilap, a New York Times — amely egyébként ugyancsak kivette részét a német kérdéssel kapcsola­tos háborús hisztéria felszí­tásában. — Október 18-i számában, Hruscsov beszé­dének másnapján, a követ­kezeket írta: ,,... elenged­hetetlenül szükséges, hogy Nyugat-Németország, rea­lisztikusabb és készsége­sebb magatartást tanúsít­son a Szovjetunióval foly­tatandó tárgyalásokat ille­tően. Megértésre kell jut­nunk Moszkvával. Ez azt jelenti, hogy sem Moszkva, sem Nyugat-Németország, sem a nyugati szövetsége­sek nem várhatják, hogy minden ponton teljesülni fog kívánságuk: valamit — valamiért. Kennedy elnök és Macmillan miniszterel­nök Igyekszik olyan meg­egyezést találni, amely nem áldozza fel alapvető érde­keinket. Ami Nyugat-Né- metországot illeti, nem en­gedheti meg magának, hogy olyan szélsőséges ál­láspontra helyezkedjék, amely kockára veti az egész nyugati világ bizton­ságát. — Franciaországgal nedig az a probléma, hogy egyáltalán nem hajlandó állástfoglalni a tárgyalá­sokkal kapcsolatban... — Hruscsov miniszterelnök tegnapi beszédének Ber­linre és Németországra vonatkozó kijelentései nyitvahagyták az ajtót a tárgyalások előtt... Az idő minden valószínűség sze­rint a nyugati hatalmak el- l°n dolgozik a német kér­désben, s nem pedig mel­lettük. Az ügy megoldása nem fog az égből alászáll- ni; a rendezésre törekedni kell. Nyugat-Németor- szágnak és Franciaország­nak pedig kötelességük se­gíteni, hogy megtaláljuk a rendezés útját”. A New York Times tehát elismeri; a nyugati hatal­mak létérdekei is megköve­telik, hogy megegyezésre Jussanak a Szovjetunióval, sőt tűrhetetlennek találja, hogy Bonn irreális kalan- dorpolitikáia kiszámíthatat­lan kockázatok vállalására kényszerítse atöbbiNATO­hatalrant. Elismeri, hogy a szovjet álláspont nyitva hagyja a tárgyalások útját, s a nyu­gati hatalmakon múlik, rá­lépnek-e erre az útra, vagy sem. S talán még ennél is fontosabb az a felismerése, hogy az idő nem a nyugati hatalmak javára dolgozik... E józan álláspont ellené­re a New York Times — és hozzá hasonlóan a legtöbb nyugati propagandaorgá­num — ellentmondást ke­res a német kérdésben „megenyhült”, illetve a nukleáris fegyverkísérletek kérdésében „kemény” szov­jet álláspont között. Márpedig teljesen nyil­vánvaló, hogy nem ellent­mondásos álláspontról, ha­nem ugyanannak a létfon­tosságú kérdésnek — a vi­lágháború elhárításának — két, egymástól elválasztha­tatlan oldaláról van szó. A német kérdés békés rendezésének szovjet ja­vaslatára az Egyesült Ál­lamok és NATO-szövetsé- gesei katonai fenyegetőzé­sekkel válaszoltak. Nos, a szocialista ellenlépések — a berlini övezethatár lezá­rása, a szocialista országok védelmi intézkedései, köz­tük a szovjet nukleáris fegyverkísérletek felújítása — megtették hatásukat. Szeptember elején még a józanabb nyugati politiku­sok sem merték nyíltan el­ismerni, hogy számolni kell a két német állam lé­tezésének realitásával. Ma pedig a legmagasabb veze­tő körökben is többé-ke- vésbé nyíltan beszélnek róla, hogy fel kell adni az NDK bekebelezésének bon­ni vágyálmát, s elkerülhe­tetlenül fel kell készülni a német kérdés érdemi meg­vitatására és rendezésére. A szovjet diplomácia áll­hatatos és türelmes béke- offenzívája, a tárgyalásos rendezés útjainak fárad­hatatlan kérdése szükség­szerűen párosul a szocialis­ta világ erejének állandó gyarapításával. Hruscsov a nemzetközi erőviszonyok gondos mér­legelésével. — tárgyilagos elemzésével, az elmúlt öt esztendő történelmi bizo­nyítékainak felsorakoztatá­sával mutatta ki: a világ­háború száműzésének lehe­tőségéről szóló új marxis­ta—leninista tétel fényesen kiállta az élet próbáját. — Nem szűnt meg ugyan az imperialista kalandorság veszélye, az imperializmus talaján keletkező háborúk lehetősége, de bebizonyoso­dott, hogy a szocialista vi­lág legyőzhetetlen ereje, a néptömegek lankadatlan ébersége és békeharca még a forrófejű kalandorokra is rákényszerítheti a békét. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának első titká­ra lenyűgöző erővel tett ismételten hitet a békés együttélés politikájának következetes folytatása mel­lett. Ámde, amikor a kong­resszusi beszámoló maga­biztosan megerősíti, hogy az új történelmi helyzet­ben nem elkerülhetetlen a háború — nem az impe­rialisták „megjavulásába”, hanem a szocializmus, a béke erőinek fölényébe ve­ti bizalmát. A Szovjetunió alig négy és fél évtized alatt már sok mindenre megtanította az imperia­lista hatalmakat. Am so­hasem táplált olyan illú­ziót, hogy az imperialistá­kat megtaníthatja: „ne le­gyenek imperialisták!” De jogosan számít rá, hogy még a bolond is meg­tanulja. ne nyúljon a tü­zes kályhához, mert meg­égeti a kezét. A Szovjetunió most az erősek nyugalmával és tü­relmével újabb tekintély­mentő lehetőséget adott a nyugati hatalmaknak, hogy együttműködjenek a nem­zetközi konfliktusok ve­szélyével terhes német és berlini kérdés megoldásá­ban. Rajtuk a sor, hogy hallgassanak az értelem és as idők azaváral ! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megye Ma: 'A/éftUui MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XII. évfolyam, 250. szám. Ara: 60 fillér 1961. október 22., vasárnap. VIGYÁZZÁTOK AZ ÉLETRE EMBEREK! ☆ BELOPOTT BORJAK S EGYÉB FURCSASÁGOK ☆ ÁLDOTT JÖ EMBER Foyiaiia munkáját I a kommunizmus építő« I kongresszusa t Moszkva (MTI). — A Kreml kongresszust palotájá­► nak üléstermében ötödik I napja folytatja tanácskozá- ! sait az SZKP XXII. kong- 1 resszusa. A szombat délelőtti | ülés magyar idő szerint pont- | ban 8 órakor kezdődött meg. ► Az ülésen — amelyen Gye- E miesev elvtárs, a Moszkvai ► Pártbizottság első titkára el­► nökölt — a küldöttek foly- ; tatták a Központi Bizottság ; Nyikita Szergejevics Hrus- | csov által előterjesztett be- \ számolóinak és a központi re- ; viziós bizottság jelentésének ; megvitatását. (Az elhangzott ; felszólalásokat lapunk har- ] madik oldalán közöljük.) Hz SZKP XXII. kongresszusának tiszteletére A T sza átlagos 90 centiméteres vízállásánál is vállalják a szállítást a hajósok A július közepe óta tartó rendkívüli szárazság követ­keztében a Tisza vízszintje száz év óta nem süllyedt olyan alacsonyra, mint az' idén. A folyó alföldi szaka­szán átlag 90 centiméteres vízmagasságot mérnek. Ilyen körülmények között a hajó­sok szinte emberfeletti erő­vel küzdenek, hogy biztosít­sák a cukorgyár répaellátá­sát. Az SZKP XXII. kongresz- szusának tiszteletére elhatá­rozták, hogy minden körül­mények között fenntartják a teherforgalmat a Tiszán. A jelenleg forgalomban lévő HÁLÓZATBŐVÍTÉS uszályok mindegyikét a ko­rábbi 40 vagon helyett csak 10 vagon répával tudják megterhelni. A motoros- és gőzös vontatókat is igyekez­nek tehermentesíteni, hogy csökkentsék a hajótest me­rülését. Szőrfi Ferenc, a „Csaba” gőzös vezetője például min­den nélkülözhető alkatrészt leszerelt a vontatójáról és az árbócrudat is kisebbre cserélte ki. A „Délibáb” gő­zöst, amely rendes vízállás­nál a személyforgalmat szol­gálta, most szintén vonta­tásra fogták be. Vincze Jó­zsef, a „Délibáb” kapitánya hajójához külön tutajt szer­kesztett, amelyen szenet szál­lítanak. Így a több tonnányi szén átpakolásával annyira tehermentesítik a hajót, hogy a 90 centiméteres vízben is közlekedhet. A gázlók továbbra is nagy gondot jelentenek. A szen­tesi gázlóban például olyan alacsony víz van, hogy a vontató nem tud átúszni raj­ta, így a gázló másik olda­lán lévő motorosok húzzák át az uszályokat. Áldozatos munkával és né­melykor emberfeletti erőfe­szítésekkel küzdenek a tiszai hajósok. Eddigi fáradozásuk máris jelentős munkasikere­ket hozott. Az SZKP XXII. kongresszusának kezdete óta Csongrád, Nagykörű, vala­mint a Körösök vidékéről 120 vagonnyi répát szállítot­tak a Szolnoki Cukorgyár­nak. A cukorgyária'< vállalása A Szolnoki Cukorgyár dol­gozói szombati termelési ér­tekezletükön a kommunis­ták és a pártonkívüli akti­visták javaslatára elhatároz­ták, hogy az SZKP XXII. kongresszusának és Novem­ber 7-e tiszteletére a napi répafeldolgozási tervük .5 százalékos túlteljesítésével megszüntetik lemaradásukat. Szeptemberben ugyanis a ví­zi szállítás nehézségei és a vízhiány miatt tervüket csak 78 százalékra tudták telje­síteni. Úgy döntöttek, hogy a cukorveszteséget 0,1 száza­lékra csökkentik, ami 1.2 millió forint megtakarítást jelent. A kazánfűtők felajánlá­sukkal, a megengedett szén­norma 2 százalékos csökken­tésével szintén nagy össze­get, közel 300 000 forintot ta­karítanak meg. Mindent ösz- szevetve, az SZKP XXII. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyben a Szolnoki Cukorgyár dolgozói több mint 1,7 millió forintot takarítanak meg. Teljesítette évi tervét a Cibakházi Gépállomás ; Közel negyven éves a villanyhálózat egy része Törökszent- ; miklóson. A hálózat egy szakaszát a TITÄSZ törökszent- ; miklósi szerzőségének dolgozói most vastagabb kereszt­metszetűre, az új szabványoknak megfelelőre kicserélik. Szombaton este befejezte évi tervét — a 140 000 nor- málholdnyi munka elvégzé­sét — a Cibakház! Gépálio- , más. Ezen belül talajmunka | tervüket 105 százalékra tel- ! jesftették. Az eredmény el- j sősorban a jó szervezésnek, az emberek lelkiismeretes 1 munkájának köszönhető. | így Göncző Károly trakto- I ros évi terve 1800 normál­hold volt. Ezzel szemben j 2074 normálholdat teljesített. Ezen kívül még majd 3300 kilogramm üzemanyagot és közel 11 000 forint értékű alkatrészt takarítottak meg. Ifjú Lukács Gyula G—35- ös traktorral dolgozik. Tér­^ Hol épülnek hidak a megyében? : — Készítik a száj öli felüljáró terveit — A Tiszahidat jövőre adják át a forgalomnak — Több hidat korszerűsítenek — Mint bárhol másutt az országban, megyénkben is í igen erősen megnövekedett a járműforgalom. Ezzel egy- I időben természetesen mindent megtesz államunk a köz- Eutak korszerűsítéséért: szinte állandóan javítják a meg­lévőket, s ahol a szükség úgy kívánja, újakat építenek. Lapunk munkatársa a Közlekedés- és Postaügyi Mi- E nisztérium Üt- és Hídépítő Osztályához fordult felvilá- Egosításért. Az osztály helyettes vezetője, Apáthy Árpád E főmérnök az alábbi válaszokat adta az olvasóink közül [ sokakat érdeklő kérdésekre: — Különösen a Budapest > és Debrecen közötti négyes [számú főútvonalon van igen ► sok azonos szintbeni út- és [ vasútkereszteződés. E forga­> lomkorlátozó akadály meg­► szüntetése elsődleges célunk. [ Fokozatosan kiiktatjuk őket. ! Legutóbb az újszászit szün­tettük meg, 'felüljáró létesí- [ tésével. A szajoli kereszte- [ződésnél szükséges feíüljáró $ megépítése régóta esedékes | már, hisz mindkét helyen — | a vasúton és a műúton egy- J aránt — nagy a forgalom i A járművek igen sok időt ♦ töltenek a sorompók előtt az 1 egymást sűrűn követő sze pán egy húszméteres kísér­leti hidat készítettek hasonló elvek alapján. A megelőző időkben ugyanis vasbeton­pályát építettek, s ez sok­kal súlyosabb, mint az, amit most alkalmaznak: mereví­tett bordák vékony acél­lemezt tartanak, s erre terí­tik a burkolatot. — Az ártéri hidat feszített betonszerkezettel építjük. Lé­tesítését számos kísérlet előzte meg. Érdekessége, hogy a betontartók gyártá­sa a helyszínen történik. A két híd együttesen mintegy nyolcvan millió forintos be­ruházást igényel. A Tisza­hidat egyébként már 1962 végén átadják a forgalom­nak. — Az ötéves terv során még több nagyobbszabású munkálatot tervezünk Szol­nok megye területén. Ez idő alatt építjük át, korszerű­sítjük és szélesítjük a me­zőtúri Hortobágy—Berettyó- hidat vét 330 normálholddal telje­sítette túl. Sárai Pál — aki most vonult be katonának — szintén jelentős eredmé­nyeket ért el. Majdnem két­szeresét végezte el annak a talajmunkának, amely évi terve volt. Sorolhatnánk tovább mind a negyvenöt traktorost, akik sikeresen teljesítették évi előirányzatukat. Azonban had ejtsünk néhány szót a bri­gádokról is. A Bercsényi brigád 20 000 normálholdnyi munkát vég­zett ebben az esztendőben. A Dózsa brigád 17 500-at. A gépállomás teljesíti kö­telességét. Most már a ter­melőszövetkezeteken a sor, hogy a mielőbbi szárletakarf- tással biztosítsák a folyama­tos vetést. A gépállomásiak véleménye szerint: amennyi­ben a szövetkezetek teljesí­tik ezt, úgy még ebben » hónapban földbe teszik a bú­za magját, befejezik minden gazdaságban a vetést. No­vember elejére pedig elvég­zik az összes szántási munkát. relvények elhaladására vár­va. A régóta igényelt felül­járó tervezése most folyik és rövidesen elkészülő ter­vek szerint korszerű, úgy­nevezett feszített vasbeton­szerkezetet alkalmazunk épí­téséhez. A felüljáró, a fel­járókkal együtt mintegy ti­zenöt millió forintba kerül majd. — Országos viszonylatban is nagy jelentőségű a szol­noki Tisza-híd építése, amely­nek létesítése szakmai kö­rökben is figyelemre méltó feltűnést keltő új módsze­rek segítségével történik. Magyarországon eddig csu­Szüntessék meg az algériaiak üldözéséi Párizs (TASZSZ). Az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kormányának tájékoztatási minisztériuma nyilatkozatot tett közzé, tiltakozásul — amiatt, hogy a francia rend­őrség és csendőrség terrorcse­lekményeket hajt végre a párizsi körzetben lakó algé­riaiak békés tüntetésének résztvevői ellen. „Felhívjuk az összes fran­cia demokratákat — hangzik a nyilatkozat — fokozzák harcukat, vessenek véget a gyarmatosítók terrorjának, érjék el az összes algériai po­litikai bebörtönfőttek szaba­don bocsátását és az algériai béke tárgvMíe'Ur útján tör­ténő megkötését”,

Next

/
Oldalképek
Tartalom