Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

1961. október 21. SZOLNOK MEGl'El NÉPLAP 7 Szürke fekete mintás donegál kabát, alatta lila ruha fekete övvel. Lila bükié jersey anyagból készült ruha. Kék csipke ruha rózsaszín düseszre dol­gozva, bársony öv és masni. Világoskék bársony jumper ruha, világos drapp putriéval. Vasárnap: karfiolleves, ser­téskaraj rántva káposztasa­látával. Diósllnzer. Hétfő: húsleves, zöldbabfőze­lék főtthússal. Kedd: gombaleves, lecsó kol­básszal. Szerda: rántottleves, káposz­táskocka. Csütörtök: zöldségleves, bir­kapörkölt paprikasalátával. Péntek: gulyásleves, túrós­csusza. Szombat: pirítottleves, papri­kásburgonya virslivel — uborka. .............-ni—r~M—ii—i—i—i Ho gy gyermekünk beteg ne legyen Minden szülő félti gyerme­két attól, hogy megkap va­lami járványos betegséget. Az utcán ráköhöghet valaki. A szél bacilusokat szórhat rá. A gyümölcs vérhas- és tí- fuszbacilusokat terjeszthet és még ki tudná felsorolni az ezer veszélyt, amitől a szülő gyermekét védi. A fertőzés lehetőségét tökéletesen elke­rülni nem lehet. Egyetlen védekezés van a betegségek ellen: erős, ellenálló szerve­zet. Ezért kell gyermekünket edzetté nevelnünk: mérték­letes, rendszeres táplálkozás, sok vitamin, sok levegő, sok testmozgás, gondos kézmosás és fogápolás a legfontosab­bak. Ny jgodt, kiegyensúlyo­zott légkör a családban. Gya­nús jelenségeknél nem ku- ruzslás háziszerekkel, hanem C tanácskérés az orvostól. 1 Követeljük meg a jó modort serdülőinktől A követelmények felállí­tásánál nem elég általában beszélni. A „légy udvarias” felszólítás keveset mond. Hiszen annyiféle udvarias­ság van! A kisgyermek ud­varias, ha köszön. A serdülő már csak akkor udvarias, ha ilyen vagy olyan módon köszön, ha kezét csókolomot mond a nagynéninek, jó­napot a bácsinak, ha a kö­szönés idejére abbahagyja azt, amit éppen csinál, rá­néz arra, akit üdvözöl, sőt esetleg a puszta üdvözlésen túl az illető hogyléte Iránt is érdeklődik. Nem elég te­hát az udvariasságot csak általános követelményként felállítani, hanem egészen pontosan meg kell mondani a serdülőnek, hogy bizonyos helyzetekben, egyes szemé­lyekkel szemben milyen ma­gatartást követel az udvari­asság. Elterjedt a szülők köré­ben, hogy a serdülőktől a jó modort főként a családi ott­honon kívül, az iskolában, vendégségben, nyilvános he­lyen követelik meg. Ugyan­azokért a szavakért, ame­lyeket otthon csak egy hely­telenítő tekintettél utasíta­nak vissza, a villamosban a gyermek alaposan kikap. Megrovást kap, ha vendég­ségben nem segíti fel az édesanyja kabátját* ugyan­akkor otthon még azt sem veszik tőle rossz néven, ha esze ágában sincs segíteni édesanyjának a nehéz kosár cipelésében. A jó modorral kapcsolatos követelések te­hát gyakorta csak kirakat­követelések, amelyek a töb­bi embernek szólnak: „Lát­játok, milyen illedelmes gyermeket nevelek?” Az ilyen követelések alapján hi­szi a gyermek azt, hogy a jó modor olyan, mint a jobb ruha, amelyet csak akkor veszünk fel, amikor elme­gyünk otthonról, amikor ide­gen emberek is látják. Gyakran tapasztaljuk azt Is, hogy a szülők csak az ismerősökkel szemben köve­telnek jó modort gyermeke­iktől. Hogy idegen emberek­kel hogyan viselkednek, az­zal keveset törődnek. Gyak­ran maguk a szülők mutat­nak e téren rossz példát. Ez azután azt eredményezi, hogy ha idegen ember érdeklődik a serdülőnél például arról, hol laknak Tóth Jánosék, felküldi az első emelet he­lyett a hatodik emeletre — viccből. Főként azzal szem­ben jó modorúak, akit is­mernek, akitől várnak vala­mit, vagy akinél attól tar­tanak, hogy ^megmondhat­ja” őket apunak, vagy anyu­nak. Beszélgessünk serdülő gyer­mekeinkkel alkalomadtán ar­ról, hogy a csapóajtót azért kell megfogni, hogy a mö­göttünk jövő arcába ne csa­pódjék. A járművekre való felszállásnál azért engedjük előre a nőket, az idősebbe­ket, mert így könnyebben segíthetjük őket. A példák alapján okos szóval könnyen meg lehet értetni az érzel­mileg nagyon fogékony ser­dülővel, hogy az udvarias, tapintatos, figyelmes maga­tartást tőle nem valamiféle értelmetlen formák kedvé­ért, hanem a másik ember iránt érzett tisztelet és sze­retet alapján követeljük meg. RECEPTEE gyomorbajos betegek részére RIZSNYÁKLEVES. a rizst péppé főzve szőrszitán áttör­jük, és egy tojás sárgáját ha­barunk bele. CSIRKEPUDING. — Egy csirke mellét a bőrkéje nél­kül háromszor megdarálunk, tejben áztatott és kinyomott fél zsemlével együtt áttörjük, majd 3 deka vajat egy tojás sárgájával elkeverünk, és a tojás habjával együtt a hús­hoz keverjük. Kikent puding­formában 45 percig, vízzel telt lábasban főzzük. HŰS-ZÜZALÉK (húspüré). Apróra vágott sovány liba- mellét egy kis vajon megpá­roljuk, szőrszitán áttörjük, majd Besamel-mártást készí­tünk, és ezzel tálaljuk. Legalább annyi udvariasságot •.. Az elismerés, a dicséret mindenkinek jólesik. Miért fukarkodnánk hát éppen há­zastársunknál a jó szóval, hálás kedveskedéssel? Egy­általán: nincs azon semmi szégyellni való, ha a házas­ságkötés után 5—6, esetleg 15—16 évvel később éppen o4 ieg-újaM odú éd té&L mdelíek Heti ÉTREND GYERMEKEKNEK Atlétikai sportlexikon — fiataloknak ATLÉTIKA Az atlétika őgörög szó, har­cot, párviadalt jelent. Atillá­iénak nevezték a görögök a futó, ugró, gerelyhajító, disz­koszvető és birkózó (ökölví­vással vegyes párviadal) ver­seny részvevőit MARATHON! FUTÁS Az ókorban i. e. 490 évvel döntő csata zajlott le Mara­thon helység közelében a gö­rögök és a perzsák között. Ettől függött Görögország sorsa. A görög hadsereg győ­zött. Hír szerint egy görög harcos, akit Athénbe küldtek a győzelmi hírrel, futva tette meg Marathontól Athén főte­réig az utat, s ott miután vi­lággá kiáltotta a győzelmi hírt: „örüljetek! Győztünk!” — holtan esett össze. E legen­dás futás emlékére az első újkori olimpián bevezették a marathoni futást. Távolsága: 40 200 méter (kis-marathoni), 42195 méter (nagy-mara­wiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiHi Játék GONDOLATOLVASÁS A gondolatolvasó felszólít­ja társait „Vegyen elő vala­ki egy darab papírt és írjon rá valamit, én addig eltűnök és ugyanazt felírom egy má­sik papírra”. A gondolatolva­só a maga cédulájára azt ír­ja: „Ugyanaz”. Azután ahe­lyett, hogy maga olvasná fel, odaadja valakinek, felolvas­tatja a másik papírra írott szót, majd megkérdezi, mi áll az ő papírján. A felelet: „ugyanaz”, Egy másik gondolatolvasó trükk: A „művész” elmondja, hogy hosszú, fáradságos mun­kával szerezte meg tudomá­nyát, de most már száz eset­ből kilencvenkilencszer meg tudja mondani, mit gondol az előtte ölő. Majd fogvájót kezd osztogatni. Mindenkinek ad egy szálat, egy kis hókusz­pókusz közben. Vigyázni kell, senki se maradjon ki, amikor az utolsónak nyújtaná, kije­lenti, hogy mit gondol az előtte ülő: „Azt, hogy fi is kap egy szál fogvájót”. Miért piros a sültkrumpli ? A gazdasszonyok már biz­tosan megfigyelték, hogy a krumpli sütéséhez nagyobb meleg szükséges, mint a fő­zéshez. A sütésnél a nagy hőség dextrinné alakítja át a keményítőt. Ez az enyvhez hasonló anyag képez barnás- piros kérget a sütésnél a krumpli felületén. thon). Jelenleg csak nagy- marathont futnak. TÉRDELŐ RAJT A múlt század végén a sportvadászok megfigyelték, hogy sok állat, mielőtt ugra­na, vagy elmozdulna a helyé­ről, leül, a földhöz simul. Állítólag ez a megfigyelés vezetett a térdelő rajt alkal­mazására. 1911-ben a néger Howard Drew tökéletesítette a térdelő rajt ősi formáját, s ezt a rajtot azóta is térdelő rajt néven ismerik. A tér­delő rajt elengedhetetlen a rövid távfutásnál. Tálálós kérdések 1. Kék mezőben szép arany nyáj legelész, Mellette egy fényes pásztor heverész, Nappal keresem, sehol sem találom. (A hold és a csillagok.) 2. Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? (A Göncölszekérre.) 3. A nagy méhkas sűrűn raj­zik, ha nap süti, mind el­olvad. (Havazás.) 4. Hold elejti, nap felkapja. (Harmat.) 5. Se nem ehetném, se nem haragszom, mégis mindig harapok. (Harapófogó.) 6. Mindig jár, mégis egy helyben áll. (Óra .) 7. Ütőn megy a ti pe-topa, hátán viszi ginye-gunva, szeme négy, füle négy, körme pedig huszonnégy. (A juhász és a szamara.) 8. Van egy virág, jól ismerem: szúrós tövis között terem. Hajnalpiros a levele, nosza, mondd meg, rr a neve! (Rózsa ) 9. Hová mész, te húsz lúd? Nem vagyunk má húsz lúd. Ha mégannyian meg félannyian lennénk, Akkor volnánk húsz lúd. Hányán voltak hát? (Nyolcán.) A szolnoki 18—19 óráig 222 méter Szombat esti jegyzet. — Postabontás. A levelezők ze­nés műsora. — Sport. — Í!j felvételeinkből. Tánczene. — A 13 hónapos esztendő. — Hétvégi krónika. — Műsorzá­rás. KERESZTREJTVÉNY A _ n f.— * ■ s é | < ' 9 11 n Vízszintes: l. Fiúnév. 4. Visz- sza: kötőszó. 5. Fordítva: kabát­nak van, névelővel. 7. Betű fo­netikusan. 9. Nagy tettet vitt véghez (névelővel). 10. Helyrag. 12. Ezzel a kezünkkel eszünk. 13. Szovjetunióbeli nagy hegy­vonulat. 14. Tas mássalhangzói. 15. A rádiumot ebből az ércből nyerik. 18. Jánosi Tivadar. 19. Névelős nyelvtani fogalom. 20. Nagy folyó Szibériában. 21. Ói­val a végén, tolva. Függőleges: L Kislányok ked­velt játéka. 2. Figyelő. 3 ............. kö nyve. Kipling írta ezt a kalan­dos ifjúsági regényt. 8. Kedvet­lenséget kifejező indulatszó. 7. Hullat. 8. Ruhát tisztít. 10. CTttö- róegység. 11. Női énekhang. 16. Dunántúli folyó, 17. Cipészszer­szám. Megfejtésül a függőleges 1-est és 3-ast küldjétek be. Beküldési határidő október 26. Legutóbbi keresztrejtvényünk helyes meg­fejtése: Táncsics M. Télikabát. — Könyvjutalmat kapott: Dér Aliz, Szolnok, Mártírok útja 28. olyan gyöngédek, szeretet­teljesek, odaadóak vagyunk mint szerelmünk hajnalár voltunk. Melyik férj neír vidul föl, ha felesége esti hazaérkezéskor kiszalad elé­je, jóllehet saját kulcsával nyitja ki az előszoba ajta­ját?! És melyik asszony nerr virul ki az örömtől, ha éle­te párja néha pár szál vi­rággal köszönt be?! Régóta kedvelt vígjáték- téma a rossz emlékező te­hetségű férj, aki megfeled­kezik a házassági évfordu­lóról, élettársa születésnap­járól. Ha a női egyenjogú­ság jegyében néha-néha asz- szonyaihk is vinnének haza virágot, és néhány kedves szóval úgy helyeznék vázá­ba, hogy a férj tudomására jusson: neki hozták, nem pusztán a lakás díszítésére szánták, bizonyára sokkal több figyelmességben része­sülnének viszonzásképpen. A házastársak mindig gon­doljanak arra, hogy párjuk annyi udvariasságot, kedves­séget legalább megérdemel, mint az idegen, a távoli is­merős, vagy barát. rrn*»**i*>i‘**"* ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom