Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-21 / 249. szám
Az összefogás jegyében A jászberényi járás községfejlesztési munkáját a legjobbak között emlegetik. Nem érdemtelenül! Az idén ugyanis — október 1-ig — 1200 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek községeiben. Így minden egyes lakosra 32,38 forint értékű társadalmi munka jut. Ezzel az eredménnyel a herényiek mesz- sze maguk mögött hagyták a megye többi járásait és városait, hisz az utánuk következő szolnoki járásban 20,01, Szolnok városban pedig 21,25 forint közösségi munka esik egy- egy emberre. A jászberényi járási tanács vezetői eredményeikről szólva megjegyezték: „Az idén először sikerült a községfejlesztést társadalmi üggyé tenni. Megalapozott terveink a lakosság egyetértésével és támogatásával találkoztak”. Ez valóban így is van. Az emberek, mivel szeretik lakóhelyüket, szépítéséhez szívesen adják forintjaikat és fizikai munkájukat. A jászberényi járás községeiben megértették a megyei pártbizottság és a megyei tanács tavaly decemberi közös határozatát, hogy a községfejlesztési tervek megvalósítása során űj arculatot kell kap- niok a falvaknak. Eltüntetni a poros, rendezetlen képét a falunak és külsőleg is tetszetős, rendezett falvakat hozzunk létre. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával ennek anyagi és morális feltételei is megteremtődtek. A közösségi élet és a közös munka egyre inkább megszünteti a régi, a magántulajdonból fakadó egyénieskedő gondolkodást. Csak meg kell találni a módját annak, hogy a lakosság tettrekészségét helyes irányba, gyümölcsözően használjuk fel éppen a közösség érdekében. A jászberényi járásban a múlt év hasonló időszakában 10 forint értékű társadalmi munka jutott lakosonként. Ezt már 10,18 forinttal meghaladták, s úgy számolnak, hogy év végéig minden lakosuk 40 forintnyi közösségi munka értéket ér el. Külön dicséretet érdemelnek a jász- jákóhalmiak, ahol lakosonként már 77 forintnál tartanak. És így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a társadalmi munka nyomán nyert megtakarításból év végére a falu főutcáján másfél kilométer hosszan ostornyeles fénycsövek világítanak. A községfejlesztés adatai a közösség erejét és összefogását dokumentálják a herényi járás községeiben. Az idén 9000 négyzetméter beton-, illetve aszfaltjárda, 20 000 négyzetméter műút, 3410 folyóméter villany, 18 256 négyzetméter park és 6067 folyóméter vízvezeték épült. Jászfelsőszentgyörgyön törpevízmű, Fényszarun egészségház és óvoda, Árokszálláson fürdő, Jászbol- dogházán művelődési otthon létesül. Jászágón, ahol eddig alig mozdultak meg az emberek a közösségért, most politechnikai tanműhelyt és autóbusz- várót létesítettek — társadalmi munkával. Alattyán- ban, Fényszarun és Árokszálláson mintegy 200 ezer forintot gyűjtöttek össze az emberek, hogy utcáikban előbb kapjanak villanyt, járdát és vízvezetéket A jászberényi járás községeiben már a jövő évi községfejlesztési tervek készülnek. Tanácstagok járják a házakat, és tárgyalnak választóikkal: „Mit építsünk jövőre, hogyan fejlesszük tovább községünket”. Egyúttal azt is megbeszélik: ki, mit fog segíteni a tervek valóra- váltásakor. Tehát szoros az egység, jó a kapcsolat a tanács és a lakosság között és szót értenek a közösséget érintő kérdésekben. Ezzel magyarázható a jászberényi járás sikerei. ÍM. L.i HM iMliiíl v- ^ § XII. évfolyam, 249. szám. Ara: 50 fillér 1961. október 21., szombat. Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa Kádár János elvtárs felszólalása MOSZKVA (MTI). Az MTI tudósítója jelenti: Pénteken, magyar idő szerint, reggel 8 órakor megkezdődött a Kreml kongresszusi palotájában a Szovjetunió Kommunista Pártja 22. kongresszusának negyedik tanácskozási napja. A küldöttek folytatják a vitát Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolói és a Központi Revíziós Bizottság jelentése felett. A mai ülésen a testvéri kommunista- és munkáspártok küldöttségei vezetőinek újabb üdvözlő beszédei is elhangzottak. A kongresszus viharos tapssal köszöntötte elnökségének a terembe lépett tagjait és a testvérpártok képviselőit. Az ülést az elnöklő Nyikolaj Podgomij, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Ezután Véli Juszuf Ahundov, az Azer- bajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A kongresszus ülése folytatódik. (Az elhangzott felszólalásokat lapunk 3. oldalán közöljük.) A KIS MINDENTUDÓ Tovább épül a liszalöki öntözőrendszer J Az eredetileg elgondolt J 360 000 hold helyett 1965-ig 1460 000 holdra terjed ki az 2 öntözéses gazdálkodás. A 460 «ezer hold magában foglalja jaz úgynevezett száraz-forgóikat és az ötéves terv utolsó évében épülő öntözőtelepeket is, így a ténylegesen öntözött terület 420 000 hold lesz. Tavaly 165 000 holdon folytattak öntözéses gazdálkodást — az idén egyébként, a tervet jóval túlteljesítve, több mint 200 000 holdon — a fejlődés tehát öt év alatt több mint két és félszeres lesz. A termelőszövetkezetekben térj mészetesen gyorsabb ütemű a növekedés. 88 000 holdról 252 000 holdra. 1960-ban még a rizs foglalta el az öntözött területek több mint negyedrészét, az ötéves terv végén ez az arány már tíz százalék sem lesz. A legnagyobb mértékben — több mint 4,5-szeresére — a rétek és legelők öntözése növekszik: ezt indokolja a növénytermesztésnek az az alapvető feladata, hogy a második ötéves terv során meg kell teremteni a szilárd takarmánybázist. Ugyanebből a célból kapnak 3,5-szer nagyobb területen mesterséges csapadékot a szántóföldi növények, elsősorban a szálastakarmányok és a kukorica, kisebb mértékben a cukorrépa. Zöldségféléket 60 000 holdon öntöznek majd, s az eddigi eredményes kísérletek alapján mintegy 20 000 hold- | ra terjesztik ki a szőlő, az alma és esetleg más gyümölcsök öntözését. Öntözéses gazdálkodásunk világviszonylatban is kiemelkedik a legkorszerűbb, leghatékonyabb öntözési mód, a permetező öntözés magas arányával. A Keleti Főcsatorna építése befejeződik és megindul a tiszalöki öntözőrendszer továbbfejlesztése a K—9-es öntözőfürt kialakításával. A Kőrösök völgyében három nagyobb öntözőrendszer létesül; a szarvaskákai főmű építését befejezik, a kőrösla- dányi és a félhalmi öntöző- rendszer építését továbbfolytatják és részlegesen a két utóbbi is belép már a második ötéves tervbe. A szolnoki térségben nagyarányú stabilizációs munkákra kerül sor: a most csak a belvízcsatornákból üzemelő öntözést megfelelő öntözőrendszerre állítják át. A Duna-völgy legnagyobb beruházásaként megkezdődik a kiskunsági öntözőrendszer kiépítése, ezen belül a kalocsai és a Csatorna-foktői csatorna már a közeli években jelentős mennyiségű vizet ad. A jelenleg meglévő és az ötéves tervben felépülő vízkivételi főművek, valamint a könnyen hozzáférhető helyi vizek mintegy 460 000—500 000 hold öntözését teszik lehetővé. A népgazdaság őt év alatt 2,4 milliárd forint beruházást nyújt az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez. Ez „gyorsan megtérülő” beruházás, de hogy igazán hatékony legyen, annak egyik legfontosabb feltétele az öntözés és az öntözéses agrotechnika helyes alkalmazása, ez pedig elsősorban a szakembereken múlik. Szarvason most nyílt meg a felsőfokú öntözési technikum, az Agrártudományi Egyetemen külön öntözési szakon képzik tovább a mezőgazdasági mérnököket. A szakember-szükséglet teljes felmérésén most dolgoznak, s készülnek a tervek a különböző fokú képzés rendszerének kiépítésére is. Az tlnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a halászatról szóló törvény- erejű rendeletet. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátságról és együttműködésről szóló szerződést. Az Elnöki Tanács Olt Károlyt, az állami egyházügyi hivatal elnökét — saját kérelmére — felmentette tisztsége alól, s Pranter Józsefet — miniszteri rangban — az állami egyházügyi hivatal elnökévé kinevezte; Droppa Gusztávot rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré kinevezte, s megbízta a Magyar Népköztársaság Rio de Janeiro-i követségének vezetésével; Séby Lajos rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet felmentette a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól, s Práth Károly rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet bízta meg a belgrádi nagykövetség vezetésével. Az Elnöki Tanács Szuha- huta külterületi lakotthely elnevezését Mátraalmás névre változtatta, s elrendelte a Szabolcs megyei fehérgyarmati járáshoz tartozó Tunyog és Matolcs községeknek Tu- nyogmatolcs néven való egyesítését. Újabb lakások, iskolák, egészségügy! és kommunális létesítmények épülnek I9S2. évi terv a megyei tanács vb. előtt Vaskos, kötetnyi terjedelmű tervjavaslatról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. Az előterjesztés Szolnok megye helyi iparának 1962. évi termelési, létszám, fejlesztési beruházási és felújítási tervjavaslatait tartalmazza. Meghatározza az egészség- ügyi, a szociális és kulturális, valamint kommunális létesítményeink további fejlesztésének útját. A tervezetet a tervosztály — a VB szakosztályainak bevonásával — készítette az Országos Tervhivatal instrukciója alapján. Emellett figyelembe vették a tanácsi vállalatok javaslatait is. Növelik az ipar javító, szolgáltató tevékenységét A jövő évi terv nagy gondot fordít a helyi ipari üzemek gazdaságos termelésére. Előírja, hogy az árutermelés növekedéséből származó többlet-termelés kétharmadát a termelékenység emelésével kell biztosítani. A gazdaságosságra s a magasabb tér' ■» - •* « Ül /'5\. 11 . "m *mm <• * * n• HM' < <r j * -' - '. „á -A - < f-'' i : X-*' - t * •*» ■ - -i í.....>' .* _________i;i1§ m1 melékenységre ösztönöz a költségszint terv is, melyet 1960-hoz képest 7,9 százalékkal alacsonyabban állapítottak meg. így lehetővé válik — 1960-hoz viszonyítva —. hogy a termelés értéke 32 millió forinttal a tervezett nyereség pedig 6,2 millió forinttal növekedjék 1962-ben Jövőre csaknem 6 millió forintot fordítanak a helyi ipari üzemek felújítására. A terv messzemenően fi gyelembe veszi a megye lakosságának egyre növekvő igényeit. Épp ezért kötelezően írja elő, hogy a helyi ipari üzemek a termelési érték 20 százalékára emeljék javító és szolgáltató tevékenységüket. 2.800 000 forint a szolnoki lakóházak tatarozására örömmel olvastuk a terv- javaslatban, hogy a jövő év ben 8,9 százalékkal növelik a lakóházak javítására fordított összeget. A szolnoki többszintes lakóházak tatarozására például 2 800 000 forintot fordítanak. A kommunális beruházások között jelentős helyet foglal el a szolnoki gázvezeték továbbépítése. Ismeretes, hogy ez évben már elkészült a hálózat első üteme és hozzáfogtak a program második üteméhez. A szolnoki gázvezeték építésére a jövő évben 9,5 millió forintot irányoztak elő. 319 lakóit adnak át iövőre át Az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalatának munkásai rövidesen befejezik a sza- joli ezer vagonos raktár építését Az irodaépület és a lakóházak már elkészültek. A létesítmény november 30-án kerül átadásra. Az állami beruházási keretből 1962-ben 319 lakást adnak át boldog tulajdonosaiknak. E mennyiségből is látszik, hogy megyénkben újabb és újabb lakások épülnek a 15 éves lakásépítési program keretében. A jövő évben 111 állami és 208 szövetkezeti lakás építése befejeződik, Ugyanakkor 160 állami és 182 szövetkezeti la^ás építését kezdik meg. melyek 1963-ban készülnek el. A befejeződő és áthúzódó lakások túlnyomó többsége — 535 — Szolnokon épül. További 102 lakást Martfűh, 24-et pedig Jászberényben építenek fel. A lakás komplex beruházásból egy 75 férőhelyes óvodát terveznek Szolnokon, a Ságvári körúti lakótelepen, 40 millió forint beruházásokra 1962-ben — lakásberuházások nélkül — 39 695 ezer forintot fordítanak megyénkben az ipar, kulturális, szociális és kommunális jellegű beruházásokra. Szolnokon 13 tantermes leánygimnázium, Jászberényben 12 tantermes gimnázium épül. Négy-négy tantermes általános iskola építését kezdik meg Nagykörűn és Kőtelken. Az említett községekben ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb a zsúfoltság. A tervek szerint a szolnoki leánygimnáziumot már a jövő évben átadják rendeltetésének. Az egészségügyi létesítmények között kiemelkedő helyet foglal el a KÖJÁLL szolnoki építkezése, továbbá a 200 személyes egészségügyi szakiskola felépítése. Őtven férőhelyes bölcsőde építését fejezik be a jövő évben Tö- rökszentmiklóson. /avul a vízellátás Szolnokon A megyeszékhely növekvő lakossága, bővülő Ipara vízellátási nehézséggel küzd. Közismert, hogy a vízmű jelenlegi berendezésével a kapacitás már nem növelhető. Gondot okoz a Tisza évről évre növekvő szennyeződése is. A szolnoki vízellátás megjavítására 1962-ben 200 “eer forintos költséggel egy úszó vízkivételi művet szereznek be. A megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta megye jövó évi termelési, létszám, fejlesztési, beruházási és felújítási tervjavaslatát. A jövő évi tervjavaslatot minisztertanácsi felülvizsgálat után végérvényesen a megyei tanács hagyja tóvá. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!
