Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 19. Folytat ja tanácskozásait az SZKP XXII.kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A húszéves népgazdaságfejlesztési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelő- eszközök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1980. között csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov, mintha földtekén- ken még öt olyan ipari és még két olyan mezőgazdasági országot létesítenének, amilyen ma a Szovjetunió.” Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nemszocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer any- nyi villanyenergiát fog termelni, mint jelenleg a világ összes többi országai együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízerőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattoe hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell meg'píteni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka termelékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4— 4,2-szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vizierő-készletek hasznosítása alapján. Űjabb nagy kohóipari bázisok létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa legyen — az Uraiban, Ukrajnában, Szibériában és Távol- Keleten, Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein. Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatött, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvalósítását; a mezőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemester- mény-termelést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemestermények mennyiségét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. A párt feladatai a nép anyagi jólétének növelésében Az SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. — Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga elé ilyen feladatot, — jegyezte meg Hruscsov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének ' növekedése. A nemzeti jövedelem évi összege 1960-tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nő. lékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes orvosi ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov — hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a nép jólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá propaganda elismerve a programtervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb „kihívást” látja ebben a nyugati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Ügy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egyharmadát költik. A tervezés és a gazdaság- vezetés kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, „nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk”. Az állam és a Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy „a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló osztálynélküli kommunista társadalom megteremtésének feladata”. Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését Azt hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. „Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton, amelyen haladva, a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba” — állapította meg Hruscsov. A Szovetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista-leninista tanítást, hogy a proletár-diktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov. *Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszaMi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaság vezetésben, s hasonlíthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését. Válóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy olyan. társadalom megteremtésének fennséges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz, s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte, kommunizmus dalmas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és A kommunista — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot — mondotta Hruscsov — amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhe- tetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csökevé- nyek legcsekélyebb megnyilvánulásait is. „A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk. Óvjuk is, mint a szemünk fényét!’’ Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus szellemében”. Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősítését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kultúrá- lis fejlődést. „A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elveszítik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik feleslegessé az állam, — s akkor majd el is hal — amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus’’ — mondotta Hruscsov. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk csoportjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: s— A demokrácia felvirágzása a szocialista országokban és az amúgy is megnyirbált demokrácia egyre na- gyobbarányú leépítése a kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésnek két ellentétes irányvonala. „Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is, hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék, mint a szocialista életforma példája minden nép számára”. öntudatra való legmagasabb fokú kibontakozása”. A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni a falsőbbfokú oktatás minden formáját; 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak száma nyolc millióra emelkedik. (Számuk jelenleg 2 600 000.) A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov kijelentette: a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagyfontosságú területein már kivívott vezető pozíciókat, és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudományos életének minden fő ágában”. . A kommunizmus az emberiség haladását jelenti. Az SZKP programjának megvalósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió 198P-ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mezőgazdasági termelésben. A szocialista világrend- szer részaránya a világ ipari termelésében addigra körül— A legközelebbi évtized* ben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov. — A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók főtömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. — Ugyanakkor meghosz- szabbítjuk a munkások és az alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk állő 20 év végére a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 százaA testvérpártok küldötteinek soraiban (balról jobbra) Kádár János, Kim Ír Szén és Todor Zsivkov elvtársak. belül eléri majd a kétharmadot. A jelenkorban fejlettségi fokától függetelenül gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életéber mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés, Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „a párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve fölülmúlja az Egyesült Államokat”. A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt más- félszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében és a nemzeti jövedelmet tekintve utoléri az Amerika; Egyesült Államok színvonalát De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tiz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termékek előállí- tásában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világ- rendszer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világ- rendszer 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. Hruscsov kijelentette: „A kommunizmus építése országunkban — része a szocialista közösség ama alkotótevékenységének, amely a kommunista társadalom megteremtésére irányul. A szocialista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit arra, hogy többé-kevésbé egy- időben, ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negyven millió embert tömörítenék. „A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító anti-imperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus mozgalmak — mindez egységes világra szóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust”. Korunkban létrejöttek a forradalmi vilégmozgalom kedvezőbb nemzetközi feltételei — mondta Hruscsov. Korunkban kedvezőbbek lettek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. (Folytatása a 3. oldalon.)
