Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-02 / 207. szám

1961. szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »Berlin ist nicht ein Atomkrieg wert?* Esti beszélgetés békéről, nevelésről Hosszú gépkocsisor a Tisza Szálló előtt. Hátsó sárvédő­jén nyolc autó visel „D”-be- tűt; nyolc kocsi jött Német­országból. A rendszámtáblák egyikén sincs kerek bélyegző sassal és városnévvel; a jár­művek a Német Demokrat! kus Köztársaságból érkeztek; abból az államból, melynek fővárosa hetek — vagy évek? — óta az imperialista provo­kációk gyújtópontja. Persze, a baráti országok kulturális, kereskedelmi. kapcsolatait ez cseppet sem zavarja; lám, milyen népes deputáció tá­borozik most is a megyeszék­helyen. Vajon milyen dolog­ban jár? A jó hotelportás mindent tud, — tehát azt is, hogy a baráti német állam polgárai, — szám szerint huszonegyen — Romániából érkeztek, s másnap Budapestre készül­nek. — Mikor Csehszlovákiából jöttünk, már láttuk a magyar fővárost *- emUti Matthias Grafenau. — Azt megcsodál­tuk, Csolnokot (nem sajtó­hiba!) pedig megszerettük; kedves, otthonos városkának ismertük meg. Ügy találtuk, hogy a bulgárok éppoly szí­vélyesek. vendégszeretők, mint önök. S ez fontosabb a turista számára, mint bár­mi más... Ohó! Tehát turisták.. j Gemütlich (kedélyes) em­ber az újdonsült ismerős, ki — mint elmondja magáról — egy lipcsei tízosztályos iskola tanítója. Felesége is pedagó­gus, vele együtt túrázik. — Valamennyien nevelők? ■ Nem. Van közöttünk kárpitos, technikus, fodrász, sőt a jénai Zeiss-cég egyik vezetője is. Jövőre talán a fiamat is elhozhatjuk. Ifjabb Grafenau állator­vosnak készül, méghozzá fa­lura. Ezt — önkritikusan vallom most be — olyan fő- bólintással veszem tudomá­sul, mintha a fiatalok kész­séges falusi munkavállalása nálunk is a világ legtermé­szetesebb dolga lenne. Pedig, haj, haj.. ., mint mondani szoktuk: kerülnek még prob­lémák... ^Hihetetlen nyugalom, de­rű sugárzik asztaltársamból. Úgy beszélget, nevetgél, mintha szerte a földön — s különösen az 6 hazájában —, semmi, senki sem fenyegetné a békét. — Háború? "» csodálkozik. — Nos, amíg imperializmus lesz, annak a veszélye is fennáll. Magam mégis na­gyon bízom a békében. Ber­lin ist nicht ein Atomkrieg wert — Berlin nem ér n\eg egy atomháborút. Szuez sem ért meg. Kuba sem... Érzem, hogy Matthias Gra­fenau csupán udvariasságból nem említi a magyarországi ellenforradalmat, pedig bi­zonyos^ hogy elég sokat tud róla. Érdekli a világpolitika, otthonosan mozog kérdései­ben. «“■ Azt hiszem, Nyugat-Né- metországban sem kívánják a háborút, — fontolgatja. — Kruppnak érdeke lenne; de a sok. hogy úgy mondjam, bé­kecikket előállító cégnek nem. Még kevésbé azoknak, akik kezük, elméjük munká­jával keresik meg a minden­napit. A lipcsei tanító hisz ab­ban. hogy csupán idő kérdé­se a két német állam egyesí­tése. Sajnos — úgymond —, előre láthatólag hosszú időé. A legelső feladat: a német békeszerződés megkötése. A remélt egyesülés után... — ... reánk, nevelőkre vár a nagy munka. Nyugaton más. egészen más a nevelés tendenciája, mint nálunk. Mégis hiszem, hogy a ma, tőkés szellemben, háborúra nevelt fiatalok millióit is megnyerhetjük a béke, az építés, a szocializmus eszméi­nek. — b. z. “ Tanévnyitó ünnepségek A kéthónapos nyári szünet után pénteken országszerte ismét benépesültek az isko­lák: megkezdődött az 1961— 62-es oktatása év. A tanév­nyitó ünnepségre egybegyűlt diákokat az iskolaigazgatók, a szülői munkaközösségek, az ifjúsági szervezetek kép­viselőd köszöntötték. Különö­sen meleg szeretettel fogad­ták mindenütt a legfiatalabb diákokat, az új elsőosztályo­sokat. Ez év végéig a fővá­rosban és vidéken még szá­mos új oktatási intézményt adnak át rendeltetésének. Az alsó- ég középfokú oktatási intézmények hálózatának fejlesztésére az idén csak­nem 400 millió forintot fordít államunk. Az 1961—62-es oktatási év­ben újabb 250 napközis cso­portnak biztosítanak helyet az általános iskolákban, s így a napköziben foglalkoztatott tanulók száma már megha­ladja a 110 000-et Érvénybe lépett az a rendelkezés is, amelynek értelmében mos­tantól nemcsak a nyolcadik osztályosok, hanem a felsőta­gozatú osztályokba járó vala­mennyi általános iskolás igénybe veheti a tanulószo­bát, ahol naponta három órán át szaktanárok foglalkoznak a diákokkal. (MTI) Ilyen asszony kell nekünk A népfrontmozgalom hírei Aranyból készült tranzisztoros rádió A nemrég megnyílt londoni rádió- és televíziókiállításon bemutatásra került egy kis tranzisztoros vevőkészülék, melynek ára nem kevesebb, mint 2100 font, vagyis 5880 dollár. A szokatlanul drága tranz­isztoros rádió, mint kiállító­ja elmondotta, színaranyból készült és természetesen egyetlen kiállítási darab, amely az angol ipar hírnevét van hivatva szolgálni. Készí­tője azonban kijelentette, hogy ha akad rá vevő, termé­szetesen kész megválni tőle. (AP) A Hazaras Népfront Szol­nok városi elnöksége szep­tember 4-i ülésén megvitat­ja, hogyan nyújthatnak segít­séget az őszi munkák sike­res elvégzéséhez. Napirenden szerepel még a népfront ak­tívái és a tanácstagok téü ok­tatása, valamint a kulturális feladatok ismertetése. * Jásztelken szeptember 5-én a művelődési programot be­széli meg a népfront bizott­ság, ezt kővetően megalakít­ják az akcióbizottságot is. * Érdekesnek ígérkező kiállí­tást rendez a Tisza Bútor­gyárban a Szolnok városi népfront bizottság. A XIX. század magyar festészetét be­mutató kiállítás szeptember 11-én nyílik. A 32 képből ál­ló reprodukciós gyűjteményt a budapesti, XIV. kerületi népfront bizottság bocsátja rendelkezésre. • Jászboldogbázán a szep­tember 3-i népfront gyűlésen az ifjúság problémáiról tár­gyalnak, # Öcsödön szeptember 8-án elnökségi ülésen értékeli a népfront, miként teljesítette EZEE MEG EZEK sárga­tollú csirke szaladgál, kapir- gál a csibenevelő ólak kör­nyékén. Bent az épületben ötezer naposcsibe pittyeg. Ki­csit távolabb, az erdősáv mö­gül átvillan a tyúkfarm fe­hérre meszelt épülete. A 'fák hűvösében szétszéledt a há­rom és félezer jószág. A ka­kasok hangos kukorékolással válaszolgatnak egymásnak, a jércék karicsálnak, amott pedig pulykák sipítoznak. Balogh József né, a szövet­kezeti gazda büszkeségével vezet bennünket végig az aprójószágok birodalmán. Közben elsorolja, hogy tavaly több mint tizenháromezer csibét neveltek fel ketten, Magyar Miklósnéval. Most pedig a négy lány — Andrási Juli, Süveges Margit, Kenye­res Juli és Pádár Piroska — segítségével arra is vállalkoz­tak, hogy túlszárnyalják a baromfinevelési tervet. Ja­nuár óta 25 340 csibét és 2400 pulykát neveltek fel. Ezt megfölözik még 10 000 csibé­vel és 2500 pulykával. Arra is büszkék lehetnek a kende- resi Vörös Csepel Tsz barom­figondozói, hogy aránylag ke­vés elhullással nevelték fel ,a rengeteg aprójószágot, s a törzsnek meghagyott.— most hathónapos — jércék már tojnak. AZ ÖTEZER férőhelyes csibenevelő mellett jártunk, amikor Baloghné tréfásan panaszkodott: — Megnyert az elnök. _f — Áprilisban fogadtunk. Ekkor fogtak az ötezres csi- benevelő építéséhez. Én art mondtam Gacsal elvtársnak, hogy nem nevelünk mi ab­ban ezen a nyáron csibét. Az elnök viszont erősködött, hogy augusztusra égy csapat apró jószág már itt nő fel. — Saját építőbrigádunk készítette a csibenevelőt. Az elnök nekik ígérte a foga­dást, a száz forint értékű pá­linkát, amennyiben határidő­re elkészítik az épületet. Az emberek ugyancsak igyekez­tek. Elvesztettem a fogadást. S most van .mit hallgatnom. Az építőbrigád tagjai folyton kérdezgetik: — Baloghné, mikor illat­juk már azt a pálinkát? — Megfizetem, amivel tar­tozom, de az utóbbi két hét­ben egész más kötötte le a figyelmemet. HIRTELEN KÖNNY ho­mályosítja el a fiatalasszony csillogó szép szemeit, s elfo- gódott hangon újságolja éle­te nagy eseményét: “ Kormánykitüntetést kaptam. Munkaérdemérmet Elhallgat. Gondolatban ta­lán ismét átéli a megható szívdobogtató perceket, azt a boldogságot, amit akkor ér­zett, mikor a parlamentben augusztus 19-én átvette ki­tüntetését. a község a felvásárlási ter­vet Megbeszélik* art is, mi­lyen feladat vár a népfront aktíváira, munkásaira az őszi betakarítás idején. « A világűr meghódítása címmel két előadást szervez a szolnoki népfront bizott­ság. Szeptember 12-én az l. kerület dolgozói az Achim Anrás úti iskolában, szeptem­ber 26-án pedig a VIII. kerü­letiek hallgathatják meg ezt az előadást. * Szeptember 13-án Jászbe­rényben a népfront klubban találkoznak az orvosok, akik­nek az időszerű nemzetközi kérdésekről tartanak tájékoz­tatót. * A kőtelki népfront bizott­ság szeptember 8-i ülésén az őszi mezőgazdasági munkák­ra való felkészülés és az idő­szerű nemzetközi kérdés ké­pezi a napirendet * A művelődési munkát tár­gyalják és a nemzetközi kér­désekről tartanak tájékozta­tót JászárokszáUásőn szep­tember 12-én a népfront bi­zottsági ülésen. * Csupa mosoly, amikor meg­szólal. — Nagyan örülök a kitün­tetésnek. De tudom, hogy ez nem csupán az én munkám elismerését jelenti. A mun­katársaimét is. Mert együtt csinálunk mi mindent Ma- gyaméval és a lányokkal. Ók is boldogok voltak, s alig győztem válaszolni a kérdé­seikre, hogy, s mint történt a kitüntetések átadása* mi­lyen volt az augusztus 21-i parlamenti fogadás, ahol Ga­garin elvtárssal találkoztunk. Ez a másik nagy élményem, amiről mindig szívesen be­szélek. AZ EGYSZERŰ* kedves fiatalasszony az örömét is megosztja munkatársaival. A termelőszövetkezetiek, a kö­zösség ügyét szolgálja a haj­naltól estig tartó munkával, s azzal, hogy három gyermek nevelése mellett is szakít időt a tanulásra. A télen kéthetes tanfolyamot végzett,- július­ban pedig kitűnő eredmény­nyel tette le a szakmunkás­vizsgát. Igyekezete, tudás­szomja minden szónál szeb­ben kifejezi, hogy nagyon szereti a munkáját, s igyek­szik egyre többel hozzájárul­ni a termelőszövetkezet erő­södéséhez. Nagy Katalin Eredményes kísérlet — nagy megrendelés A közelmúlt hónapokban Újtípusú tégla kísérleti gyár­tását kezdték meg a Tégla­gyári Egyesülés mezőtúri te­lepén. A talaj alsó nedvesí­tésének olcsóbbá tétele ér­dekében téglából készült alagcsövek gyártását kísér­letezték ki. A tégla formáját Holchneht elvtárs, az üzem főmérnöke és Mikola elvtárs, az üzem TMK előadója ké­nek mérete 25 centiméter hosszú és 10—18 centiméter széles — 6—8 forintba ke­rült Tehát egy kilométer hosszú eső vásárlásáért majdnem 30 ezer forintot kellett fizetni a gazdaságok­nak. A téglából készült alag- cső előállítása ugyancsak egy kilométer hosszúságban kö­rülbelül 7—8 ezer forintba kerül. Egyszóval: olcsó a tég­Közlemény A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem igazgatója köz­li, hogy az egyetem a me­gyei pártbizottság épületéből elköltözött a Vörös Csillag út 4/b. szám alá. Telefonszá­ma is megváltozott, új hívó­száma 29—84. Ezzel egyidő- ben értesíti az egyetem hall­gatóit, hogy az I. évfolyam évnyitója szeptember 4-én, a II. évfolyamé szeptember 6-án. a III. évfolyamé pedig szeptember 7-én lesz az egye­tem új székhelyén. A surjánt Állami Gazdaság lucerna földjén 80 centiméter mélyre építik be az első darabokat. szítette el. Az első 900 tég­lából álló széria már elké­szült és felhasználására a Surjáni Állami Gazdaságban került sor. Négy szívóberendezést ké­szítettek el ebből a tégla­mennyiségből, melyet lucer­naföldön,. 80 centiméter mé­lyen — fagyszint alá — he­lyeztek el. Az eredmények máris megmutatkoznak. — A csövek nagy szívóhatással működnek. Néhány órás üze­meltetés után a környező re­pedezett talajban megjelent az éltető víz. Az eredmények láttán az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága további százezer téglából készült alagcsövet rendelt a mezőtúri téglagyár­tól. Ezt a mennyiséget tervek szerint egy 50 holdas kísérleti telepen építenék be. A téglagyár — mint hal­lottuk — örömmel tesz ele­get a megrendelésnek. Órán­ként 1500 ilyen téglát tud­nak gyártani egy présen. Köztudomású, hogy egyre nagyobb területet kapcsolunk be az öntözéses gazdálkodás­ba. Az öntözésnek pedig egyik legelterjedtebb formá­ja az altalaj nedvesítés — a locsolás. Míg ezeket a tég­lákat nem kísérletezték ki, vasból készült alagcsöveket használlak. Egy cső — melv­lából készült alagcső és na­gyon gazdaságos. Az Állami Gazdaságok Me­gyei Igazgatóságánál most egy újfajta árokásó gép pro­totípusának elkészítésén dol­gozik Serester Kálmán fő­mérnök és Tausz József mér­nök. Ha meg tudják oldani a téglaberakáshoz szükséges földmunka gépesítését, még olcsóbbá tudják tenni az alagcsővel történő öntözést A munkák, a kísérletek most folynak. Az eddig elért eredmények máris biztatóak, s feljogosítanak arra a re­ményre, hogy rövid időn be­lül egyre több gazdaság al­kalmazza majd a surjániak és mezőtúriak hasznos, gaz­daságos kezdeményezését. .........................................immun Új ásvány: a „GAGARINÍT” Szovjet geológusok egy nemrég felfedezett új ásvá­nyi anyagot a világ első űr­hajósa után „gagarinit”-nek kereszteltek. Az ásványban egészen ritka csoporthoz tar­tozó elemek nyomait talál­ták. (Az „Arbeiter Zeitung'’-ból) dezte csillogó szem­mel. A farkas és a nagy­mama közti párbeszé­det kissé hosszúra nyújtottam, mert élén­ken emlékezetemben élt Panni rémült arca, amikor a drámai pil­lanat bekövetkezett és a farkas kitátotta a száját. — És? — sürgetett Juli. Lehunytam a sze­mem. — A farkas kitátot­ta a száját — mond­tam olyan hangon, amely hajlamos az engedményekre. Eset­leg a tátott szájat ásí­tássá formálom. — És? — kérdezte csillogó szemmel Juli. — A gonosz farkas bekapta a nagyma* mát — mondtam el­szántan. Juli kíváncsian elő­rehajolt. — Melyiket? A bu­dait, vagy a szegedit? Nagyjából ez a kü­lönbség a két gyéréi. j természete között. Palotai Boris j mama együtt uzson­náztak a konyhában, vendégül látva Piros­kát, majd később a vadászt, aki a történ­tek után kissé kilógott a meséből. Hogy még­is legyen valami sze­repe, ő törte fel pus­kájával a mogyorót, amit a nagymama jó­ízűen ropogtatott. Minap Julika köve­telt rajtam mesét. No­sza, előszedtem %Pi­roskát és a farkast. Alighogy belekezd­tem, Juli megkérdez­te: mit vitt a nagy­mamának a kosárban Piroska? Milyen ka­lácsot? Csokoládésat? Hát még? Krémest nem vitt? Miért nem? És szabad a nagyma­mának bort inni 7 Mi­ért nem iszik inkább kakaót? Nagynehezen elju­tottunk t odáig, hogy megérkezett a farkas. Juli arca a szenzáció- várás . izgaJmáhan égett, — És? — kér­sén. Gyorsan helyes­bítettem: tulajdon­képpen nem is kapta be a farkas a nagy­mamát. Csajé be akar­ta kapni. Ez sem használt. Panni tovább zoko­gott. A puszta szán­dék is megrémítette, érezte, hogy szándék és tett között csupán árnyalatnyi a különb­ség. Ha valakit be akarnak kapni, az előbb-utóbb sikerül. A mesét kénytelen voltam alaposan át­dolgozni. A farkast agyonüttettem a nagy­mamával. De Pannit ez a megoldás sem nyugtatta meg. A bosszú gondolata el­viselhetetlen volt szá­mára. Hevesen rázta a fejét és azt kiáltot­ta: nem, nem! nem! Nem akarom! Mit volt mit tenni... A mese további átdol­gozásra szorult. Végül U a farkas és a nagy­Négy év korkűlönb- ség van közöttük Mindketten szőjcék és gömbölyűek, voná­saik, mozdulataik innyira hasonlóak, hogy Panni tulajdon­képpen Julika nagyí­tott fényképének tű­nik. Juli futtában le­kapott kis amatőrfel­vétel, Panni gondosan kidolgozott, nagyított fénykép. A természetük azon­ban annál különbö­zőbb, s ezt legjobban egy kis történettel tu- iom bizonyítani. Pqnninak három­éves korában elmesél­tem a Piroskát és a farkast. Amikor a far­kas belépett a mesé­be, Panni már nyug­talankodni kezdett. Egyre szaporábban pislogott, egyre aggó- ióbbá vált az arca. Orra Jcipirosodott, izémé megtelt köny­vekkel. És amikor a lágy mamát bekapta a ‘arkas, I olyan hangos : okogásra fakadt, logy kénytelen vol- um módosítani a me. Jellemraiz

Next

/
Oldalképek
Tartalom