Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-14 / 217. szám

í Második ötéves tervünk megalapozott, megvalósítá­sa gyorsítja a szocializmus teljes győzelmét. KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottsága szeptember 12-én tartott üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága szeptember 13-én ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára tájékoztatta a Központi Bizottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román párt- és kormányküldöttséggel folytatott eredményes tár" gyalásokról. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhan­gúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság elé terjesztette a második ötéves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának titkára jelentést adott a Központi Bizottságnak a Régi Párttagok Ügyeivel Foglal­kozó Bizottságok munkájár ól. Kádár János elvtárs, a Politikai Bizottság megbízásá­ból javaslatot tett a párt- és az állami vezetés további megerősítését szolgáló szervezeti és személyi kérdések megoldására. A Központi Bizottság az előterjesztett ja­vaslatokat egyhangúlag elfogadta. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről *A Központi Bizottság meg­vitatta és egyhangúlag elfo­gadta az 1961—1965. évekre terjedő második ötéves terv főbb előirányzatait. A terv­időszakban a Magyar Szo­cialista Munkáspárt hetedik kongresszusa határozatainak megfelelően befejezzük a szo­cializmus alapjainak leraká­sát. Meggyorsítjuk a szocia­lizmus építését, tovább emel­jük népünk anyagi ellátottsá­gát ég kulturális színvonalát, hazánk erősebbé, gazdagabbá válik. Tervező szerveink figye­lembe vették az ország gaz­dasági életében a hetedik kongresszus óta végbement, a tervezettnél gyorsabb fejlő­dést. Az ország dolgozói a hároméves tervünkben ma­gunk elé tűzött termelési és fejlesztési célok többségét je­lentősen túlszárnyalták és a kongresszus óta eltelt időben több százezer parasztcsalád választotta az egyéni gazdál­kodós helyett az egész társa­dalom gyorsabb, szocialista fejlődését biztosító társasgaz­dálkodást. Népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. A Központi Bizottság he­lyesli az ipar, az építőipar, a szállítás és a hírközlés ter­vezett előiányzatait, amelyek figyelembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szerekezetét és célul tűzik ki ennek a szerkezetnek további Javítását. A terv végrehajtá­sa megköveteli, hogy összpon­tosítsuk erőnket az ország nyersanyagellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigé­nyes és magas képesítésű munkát megkövetelő termé­kek gyártására. A nemzetköri munkamegosztásba beillesz­kedve, modern eljárásokkal, pazdaságosan előállított, kivá­ló minőségű, korszerű és ke­resett árucikkeket kell ter­melnünk. Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965-re a terv a kongresszusi irányelvekben megszabott 65—70 százalék helyett — te­kintettel a hároméves terv túlteljesítésére — 83—87 szá­zalékban irányozza elő. Ezt a nagyobb növekedést is első­sorban a meglévő kapacitás jobb kihasználásával, a ter­melési folyamatok korszerű­sítésével, a gyártmányok mű­szaki-gazdasági jellemzőinek jelentős javításával, takaré­kosabb anyagfelhasználássá1 és gazdálkodással kell elér­nünk. Emelnünk kell a ter­melés irányításának és a ter­vezésnek tudományos színvo­nalát. A terv által megköve­telt mértékben kell növel nünk a szakemberképzést. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja hangsúlyozni hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésé­nek legalább 70 százalékát a munka termelékenysége nö­vekedésének kell adnia, szem­ben a hároméves terv idő­szakával, amelyben a munka termelékemsége a termelés növekedésének csak mintegy felét biztosította. A Központi Bizottság jóvá­hagyta a mezőgazdaság ter­melési előirányzatait. Megál­lapította, hogy ezekben fi gyelembe vették a termelési viszonyokban, valamint a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat. A mezőgazdasági termelés nö­vekedésének az irányelvek­ben lefektetett mértékét fenn­tartva, a tervben az állat­tenyésztés termelési előirány­zatát kismértékben csökken­tették, a növénytermesztési előirányzatokat pedig növel­ték. Népgazdaságunk jelenle­gi körülményei között a Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tervidőszakban a növénytermesztés gyorsab­ban növekedjék, mint az ál­lattenyésztés. Egyrészt az ál­latállomány a korábban ter­vezettnél alacsonyabb, más­részt a növénytermesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térülnek meg. Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálkodás gyor­sabb megvalósítására az irányelvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gépesí­tési színvonalat, nagyobb ön­tözési területet irányoz elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a tudomány legújabb eredmé­nyeire támaszkodva, kihasz­nálva a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit, a mezőgazda­ságban a termelés emelkedé­sét. a munka termelékenysé­gének növekedése útján ér­jük el. A Központi Bizottság hang­súlyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkamegosztásra és első­sorban a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül és le­hetővé teszi kereskedelmi kapcsolataink további széle­sítését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján minden országgal. A terv­időszakban segítjük a nem­zeti függetlenségük megszi­lárdításáért küzdő országok iparosodását, előirányozzuk nemzetközi fizetési és áru- szállítási kötelezettségeink pontos teljesítését. A Központi Bizottság reá­lisnak és célszerűnek tartja a második ötéves terv idő­szakára tervezett beruházá­sokat, amelyek lehetővé te­szik a termelési előirányza­tok teljesítését. A beruházási előirányzatok jelentős túltel­jesítése az elmúlt két évben, a beruházások tervezett kon­centrálása és a kivitelezések-, nél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások lehetővé, — ugyanakkor a honvédelem erő sítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresz- szuson feltételezettnél gyor­sabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a be­ruházások teljes összegét né­mileg alacsonyabban irá nyozza elő, mint a kongresz szusi irányelvek. Pártunk híven a marxiz­mus—leninizmus elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támr gat minden olyan kezdemé­nyezést, amely a béke meg­védését és a népek közötti barátság fejlődését szolgálja. Súlyos bűnt követnénk el népünkkel, szocialista ha­zánkkal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista táboron belül erőnkhöz mér­ten nem tennénk meg min­dent szocialista vívmányaink védelmének, népünk békés alkotó munkájának biztosí­tására. Ezért a Központi Bi­zottság helyesli, hogy máso­dik ötéves tervünk figyelem­be veszi honvédelmünk meg­erősítésének szükségességét. A kongresszusi irányelvek kel egyező mértékben fog emelkedni a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reál- jövedelme és a népi állam öt év alatt állami erőből, vala­mint állami támogatásból és a lakosság megtakarításából mintegy 250 000 lakás felépí­téséről gondoskodik. A reál- jövedelem növekedésével összhangban irányozza elő a terv a lakosság fogyasztási alapjának növekedését. Az eredetinél nagyobb mértékű fejlődést irányoz elő a kö­zépiskolai tanulók számának növekedésében és az egye­temek és főiskolák fejleszté­sében, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó embe­rek minél nagyobb számban gyarapítsák szaktudásukat, esti vagy levelező oktatásban megszerezzék a fejlődés ál­tal megkövetelt szakismere­teket. Mindezek figyelembevéte lével a második ötéves tervet jellemző legfontosabb elő­irányzatokat a Központi Bi­zottság a következőképpen határozza meg: Az MSZMP központi Bizottságának határozata a személyi kérdésekben A Központi Bizottság meg­választotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság póttagjá­nak Pullai Árpád elvtársat. Megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czine- ge Lajos elvtársat. Felmenti Központi Bizott­sági titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elvtársakat. Egyidejűleg ál­lami vonalon történő kineve­zésüket javasolja. Megválasztotta a Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elv­társakat. Nemes Dezső elvtársat fel­menti a Népszabadság szer­kesztő bizottsága vezetői tisztségéből. A Népszabadság szerkesztő bizottsága vezető­jének Komócsin Zoltán elv- társat választotta meg. Jóváhagyta Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottsága vezetőjének. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az állami vezetés megerősítésének személyi kérdéseit is és javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségével egyet­értésben a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, il­letve az országgyűlés elé ter­jesztette. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségen ck ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge szerda délelőtt ülést tar­tott. Az elnökség Kállai Gyu­la elnök eltőerjesztésére megtárgyalta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának a kormány­zati munka megerősítését szolgáló személyi és szerve­zeti javaslatait; helyeselte és elfogadta azokat. (MTI). A Minisztertanács ülése A Minisztertanács szerdán délben ülést tartott. A Mi­nisztertanács ctr. Münnich Ferencnek, a kormány elnö­kének előterjesztésére meg­tárgyalta a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének a kormányzati munka megerősítését szolgáló személyi és szervezeti javas­latait, azokat egyhangúlag el­fogadta és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesz­tette. • A kormány elhatározta a népgazdaság előtt álló műsza­ki fejlesztési feladatok meg­oldására, a műszaki fejlesztés távlati tervének kidolgozá­sára, a legújabb technikai vívmányok legszélesebb körű alkalmazásának elősegítésére országos műszaki fejlesztéri bizottság létrehozását. (MTI) _ A Központi Bizottság uta­sítja tervezőszerveinket, hogy a második ötéves tervről szó­ló törvényjavaslatot egy hó­napon belül terjesszék az or­szággyűlés elé. A közérthető­ség kedvéért a továbbiakban minden előirányzatot az öt­éves terv időtartamára, tehát 1960-hoz viszonyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi népgazdasági tervünk kidolgozását, hogy az idejében az üzemek ren­delkezésére álljon. A tervezés módszereinek állandó tökéle­tesítésével dolgozzák ki az át­menetet a második ötéves tervről a harmadikra. Foly­tassák, a szocialista nemzet­közi munkamegosztás köve­telményeinek számbavételé­vel, 20 éves távlatra szóló népgazdaságfejlesztési ter­vünk kidolgozását, munkál vodianak annak tökéletesíté­sén és ' gondoskodjanak róla. hogy annak fő elgondolásai fokozatosan testet öltsenek a közbeeső tervekben. A Központi Bizottság idő­szerűnek tartja, hogy emlé­keztessen a kongresszusi irányelvek következő, válto­zatlanul érvényes megállapí­tására: „hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legkö­zelebbi években nagymérték­ben függ attól, mennyire tud­juk megjavítani a tervezés, irányítás, általában a veze­tés színvonalát”. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy má­sodik ötéves tervünk az or­szág anyagi erőforrásaiban és lehetőségeiben kellően meg­alapozott, megvalósítása gyor­sítja a szocializmus teljes győzelmét. Megfelelő vezetés mellett a dolgozók — mun­kások, parasztok, értelmisé­giek — jó munkával, a ta­karékosság és gazdaságosság elveinek állandó szem előtt tartásával, a tervet túlteljesí­tik, még kedvezőbben alakít­ják sorsukat, jövőjüket. (MTI) Az Elnöki Tanács határozata Kádár János elvtárs miniszterelnöki kinevezéséről és a kormány összetételének módosításáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének együttes javaslatára felmentette dr. Münnich Ferenc elvtársat a miniszterelnöki. Kádár János elvtánsat az államminiszteri, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársat a miniszterelnök el­ső helyettese, Biszku Béla elv­társat a belügyminiszteri, Kiás Árpád elvtársat a terv­hivatal elnöke, Sik Endre elv­társat a külügyminiszteri és Benke Valéria eivtárBnőt a művelődésügyi miniszteri tisztség alól és kinevezi® Kádár János elvtársat mi­niszterelnöknek ; <tr. Münnich Ferenc elvtár­sat államminisztemek; Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő és Kállai Gyula elvtársakat miniszterelnökhe- lyettaenek; Papp János elvtáreal bel­ügyminiszternek; Péter János elvtársat kül- ü gymi nisztemek; Ajtai Miklós elvtánsat mi­niszteri rangban a tervhiva­tal elnökének; Ilku Pál elvtársat művelő­désügyi miniszternek; Kiss Árpád elvtársat mi­niszteri rangban a műszaki fejlesztési bizottság elnöké­nek. (MTI) A kormány tagjainak eskütétele A kormány új tagjai szer­dán délután a parlament Munkácsy termében Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének kezébe letették az esküt. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Marosán György, Nemes Dezső, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Kiss Károly, az elnöki tanács el­nökhelyettese, Kristóf Ist­ván, az elnöki tanács titká­ra, Barcs Sándor és Ortutay Gyula, az elnöki tanács tag­jai. (MTI). Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a párt régi tagjairól A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a párt az utolsó években a régi párt­tagok kérdéseivel eredmé­nyesen foglalkozott, megbe­csülésüket — intézményesen biztosította, s ezt mind a párttagság, mind a párton- kfvüti dolgozók egyetértése kisérte: a régi párttagok ■ ia már a pártban és a közvéle­ményben az őket megillető erkölcsi és politikai megbe­csülést élvezik. A párt régi tagjainak ügyeivel foglalkozó bizottsá­gok munkájukat eredmény­nyel befejezték: a régi párt­tagok nyilvántartásba vétele megtörtént. Ennek következ­tében a régi práttagok bi­zottságai megszűnnek, és a továbbiak folyamán a párt régi tagjainak ügyeivel az il­letékes pártbizottságok köz­vetlenül foglalkoznak. kongresszusi második Irányelvek ötéves terv A szocialista ipar termelésének növe­kedése 1965-re 1958-hoz viszonyítva 65—79 83—87 A mezőgazdasági termelés növekedé­se 1961—1965. években 1954 —1958-hoz viszonyítva 30—32 30—32 A munka termelékenységének növe­kedése a szocialista iparban hét év alatt 37—40 40—45 Beruházások öt év alatt, milliárd Ft 200—205 180 A nemzeti jövedelem növekedése hét év alatt 50 55 __qq A dolgozók egy főre eső reáljövedel­mének növekedése hét év alatt 26—26 26__29 A l akosság fogyasztási alapjának nö­vekedése hét év alatt 40—45 40__4* VO <3y° í v$>, • / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ­XII. évfolyam, 217. szám. Ara 50 fillér 196L szepfc 14, csütörtök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom