Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-13 / 216. szám
1981; szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Takarmányozzunk takarékosan Legeltessünk, amíg csak lehet Minden tsz számára minden évben fontos feladat, hogy betakarítás után elkészítse takarmány mérlegét. A gondos takarmányozási előirányzat azonban még kevés a sikerhez. Elengedhetetlen, hogy a gazdák szigorúan tartsák magukat az előirányzatban foglaltakhoz. Ellenkező esetben a vártnál előbb fogy el a takarmány — az új betakarításáig pedig az állatok koplalni kényszerülnek. Ez természetesen a jószág erőállapotának leromlásával jár, visszaesést okoz a termelésben. Kíméljük takarmánykészleteinket, amennyire csak lehet. Igyekezzünk tehát zöldtakarmányozás és a legeltetés idejét minél jobban megnyújtani. A hosszabbodó éjszakák bőséges harmathullása kedvez a gy epek felúiutásának — így remélhető, hogy hosz- szú ideig nyílik alkalom legeltetésre. Javaslom: törekedjenek gazdáink az alkalmi legelők tökéletes kihasználására. El sősorban a sertések legeltetésével takarítható meg sok abraktakarmány, ha azokkal pillangós és herefüves legelőket, felszedett burgonya- és cukorrépaföldeket, majd — később — kukoricatarlókat járatunk. A jó nyárvégi—őszi legeltetéssel akár az abrak- takarmány felét is megtakaríthatjuk. Juhaink részére feltétlenül vessünk téli legelőt, mert azzal sok szálastakarmányt takaríthatunk meg. Téli juhlegelő létesítésére, melyek nyár végén elvetve a szigorú tél beálltáig jelentékeny levéltömeget fejlesztenek és áttelel- r.ek, megfelel a rozs, az őszi árpa, a repce, a különböző őszi bükkönyfélék, illetve ezek keveréke. A tanyahelyek, árokpartok, szérűsker tek fűtermésének, a tavalyról maradt szilázsnak feletetése is a téli takarmánykészletek okos kímélését szolgálja. Helyes különös gondot fordítani a megtermelt takarmányok veszteségmentes tárolására. A szálastakarmányok szénáit úgy kell bekaz- lazni, hogy azokban az időjárás ne tehessen kárt. A jól tetőzött kazlak állapotát állandóan ellenőrizni kell. Tapasztaljunk bármilyen rendellenességet — beázást, bemelegedési — azt azonnal szüntessük meg. A takarmányszalmát — tavaszi árpa, zab, borsó — olyan gondosan óvjuk, mintha széna volna; hiszen a jóminőségű takarmányszalma a másod- osztályú rétiszénával egyenértékű. A silókukorica és az egyéb, silózásra alkalmas növények jókor, gonddal történő betakarítása szintén fontos követelmény. Megvárni, míg a silózandó növény elvénül, megrothad, megfagy — — tehát pazarlást eredményez. Abraktakarmányokat — kukorica, árpa, zab, borsó — csak őrölt állapotban etessünk. A szemesen etetett gazdasági abrak 15—20 százalékkal gyengébben értékesül, mint a darált takarmány. Különös fontosságú az abrakkeverékek helyes összeállítása. Nem engedhető meg, hogy egyszer csak az egyik, másszor csak a másik abrak- takarmányt etessük — aszerint, melyikből kínálkozik éppen a legtöbb. A szálastakarmányok etetésénél az abraktakarmányokat megillető pontossággal szükséges eljárni. A takarmánymérleg, a takarmányelőirányzat elkészítése után meg kell határozni, hogy melyik kazalnak — vagy a kazal melyik részének — kell egy bizonyos ideig elegendőnek lennie. Ezt a beosztást csak egyféleképpen lehet jól elkészíteni: úgy, hogy minden takarmányféle addig tartson, míg az új termés a jószág elé kerülhet. Mind az abrak, mind a szálastakarmányoknál legyen alapelv, hogy a rendelkezésre álló takarmányoknak az egész takarmányozási időszakban ki kell tartaniok — akár csökkentett normák mellett is. A takarmánykészleteket az egyes állatfajok és hasznosítási csoportok között érdem, fontosság szerint kívánatos szétosztani. Magas László megyei főállattenyésztő Dokumentáció az élelmezési ipar munkásmozgalmi történetéről Megkezdték az élelmezési ipar munkásmozgalmi dokumentációjának összegyűjtését. A későbbiek során összeállítandó archívum majd ma gában foglalja az élelmezési ipar, de főleg a négy legrégibb ég legnagyobb múlttal rendelkező iparág, a sütő-, a molnár-, a cukrász- és a húsipar munkásmozgalmi „eseményeit”, a 48-as szabadság- harctól a népi demokratikus államrend létrejöttéig. Dokumentumokat kutatnak fel a szakszervezetek megalakulása előtti szervezkedési formákról, a legényegyletek, a céhek működéséről, a szakegyletek Tanácsköztársaság alatti szerepéről, a Tanácsköztársaság bukása utáni mozgalomról. A szakszervezet kéréssel fordult mindazokhoz — magánszemélyek, üzemek és intézmények — akiknek birtokában újságcikkek, fényképek, levelek, írásos emlékek, jegyzőkönyvek és más olyan jellegű dokumentumok vannak. amelyek az elmúlt évtizedek alatt lezajlott sztrájkokról, a munkásmozgalomban résztvett elvtársak letartóztatásáról, általában a mozgalommal kapcsolatos eseményekről szólnak, bocsássák az ÉDOSZ rendelkezésére. A szakszervezet a beküldött anyagot megőrzi, szükség esetén fényképmásolatokat is készíttet és az eredetit visszajuttatja tulajdonosának. (MTI) Képek a budapesti állatkertből súlyos hiba Az egyes állatfajoknak, fajtáknak, különböző hasznosítású állatcsoportoknak nem azonos a takarmányigénye. A takarmányokat a reális igények figyelembe vételével kell felhasználni. A szakszerűtlen felhasználás több pazarlásnál: az az állatok egészségére is káros. Nem egy tsz- ben a búza s más szemestermény ocsúját nagy mennyiségben etetik sertésekkel és szarvasmarhákkal. Valóban kitűnően értékesíthető a szemes állapotú ocsú a baromfiakkal, őröltén pedig a juhokkal — ám a sertéseknél (különösen nagyobb mennyiséget etetve) könnyen bélgyulladást idézhet elő. Tapasztalható az is. hogy növendék, vagy tejtermelő állatokkal abrakként tiszta kukoricát, hízóállatokkal pedig árpát, zabot, korpát etetnek. Az efféle szakszerűtlen, sőt természetellenes takarmányozás folytán a tápanyag nem a kívánt irányban érvényesül A tomboló hurrikán elérte Texas partvidékét New York (MTI). A Mexikói-öbölben szombat óta tomboló Carla-hurrikán keddre virradó éjszaka elérte a texasi partvidéket és óránként 250 kilométeres sebességgel tör Texas belső vidékei felé. Mint AP-jelentés közli, a vihar Texas és Louisiana között mintegy 800 kilométeres szakaszon pusztít. Sebessége ugyan alábbhagyott a Texas középső vidékén lévő Austin térségében, de még mindig óránként 120 kilométer. Corpus Christi városában az épületekben okozott kár felülmúlja a 10 millió dollárt. A város egész központját ki kellett lakoltatni. Houston városában 10 üzletet és 34 házat döntött romba a vihar, amelynek 20 sebesült áldozata is van. A vihartól felkorbácsolt tenger helyenként több mint négy méter magas hullámokkal ostromolja a partmenti épületeket. Milliós kórokat okozott az ítéletidő a gyapot- és rizsültetvényeken. Az AP jelentése szerint csaknem 500 000 ember menekült el otthonából a vihar miatt. Több várost árvízveszély fenyegeti. Egyes partmenti városokat teljesen kilakoltattak. ^/Mindenféle Párizs A francia építőiparban al kalmaznak olyan vakolatot amely mindenféle időjárás viszontagságnak ellenáll. * A félévenkénti röntgen- vizsgálat segítségével idejé ben megállapítják a tüdőrákos eseteit 50 százalékát. • London A nagy sportkocsikba elektronikus gyújtást szerelnek, amely másodpercenként ezer szikrát ad. * Űjabb tablettákat hoztak forgalomba, amelyek elveszik a dohányzók kedvét a dohányzástól* • Bonn Nemrégiben megjelent Hitler második könyve; kereskedelmi szempontból kudarccal járt • Nyugat-Németországban 178 000 példányban adták el ,Anna Frank naplóját” zsebei adásban. * New York Hemingway „posthumus com bája”: az „Utkereszte- :és” gyilkos szatíra Hollywoodról* • Moszkva Szovjet tudósok felfedezték, hogy a villanyárammal kezelt cement ellenállóbb, mint a közönséges. • A borogyinói csata 115 méter hosszú és 15 méter magas, monumentális körképét, Rubo orosz festőművész 1911-ben készült alkotását, ismét felállítják Moszkvában. A körkép új otthonát jövőre, a borogyinói ütközet 150. évfordulójára fejezik be az építők. * Szverdlovszk Az Ural egyik nemesfém bányavidékén 806 gramm súlyú plartinatömböt találtak. A hatalmas darab több apró platinarög kíséretében hevert a földön; két kisebb testvére 10—74 grammot nyomott Riga Kundzinds, lett konstruktőr hordozható vastüdőt szerkesztett, amelyet nemcsak kórházban, hanem a strandokon is alkalmazni lehet. Az új vastüdő a kívánt ütemben kiszivattyúzza a póruljárt fürdőzők tüdejéből a vizet és nyomban mesterséges légzést is alkalmaz. A 20 kilogramm súlyú életmentő gép kis bőröndben is elfér. Az elefánt végre egy kis portyázásra indul. A sóskiflire mindig éhes vízilovat nem lehet kielégíteni. FILM ÉKRŐL—röviden Harkovban megkezdték az Emberek és vadállatok“ című új szovjet film felvételeit. A filmet Szergej Gera- szimov rendezi, a forgató- könyvet is ő írta. A film egy fogságba került A KALAP T*1 gy hely az ablaknál üres volt, a vonat már mozgásba jött, amikor a fülkeajtóban megjelent egy fiú. Az utasok mind feléje fordultak, — A 13-as hely a magáé — mondta nejei egy fiatal- asszony incselkedve. — Nem vagyok babonás — felelte hetyke hangon a fiú. Megmosolyogták fiatalságát. A könnyű vászonkoffert a csomagtartóba helyezte; hosz- szú ujja volt, mint egy hegedűművésznek. Felöltőjét levetette, csak széle skarimájú, művészkalapjához nem nyúlt, azt a fején hagyta. Nagyon fiatal volt. Szinte kamasz. Biztos mozgású, szőke, rokonszenves. Körülhordozta tekintetét a fülkében, aztán kilépett a folyosóra az ablakhoz, megnézte kalapos fejét az üvegben. Azután leengedte az ablakot. A gyors vágtatott, fehér állomások roboglak el mellettünk, az egyhangú motyogás álomba ringatta az utasokat. Dél elmúlt. Egy ingujjra vetkőzött, nehezen szu szopó férfi egészen begön- gvölközött lepedőnyi újságjába. Amijcor másfél óra múlva kihámozta magát a lapból, a fiú már előtte ült. Levert volt, rá sem lehetett ismerni, mintha kicserélték volna. Szőkesége megfakult. Szeme alatt a vékony bőr tűzben égett. A férfi megijedt. — Mi történt magával? — kérdezte. — Nincs — válaszolta a fiú kétségbeesetten. A férfi értetlenül hallgatta. — Nincs a kalap — mondta, födetlen fejére mutatva. A szél leszedte a fejemről. Suta volt, mint egy kamasz. A férfi sajnálta, próbálta megvigasz 'alni. — Egy kalap nem a világ. Nem érdemes kázust csinálni belőle. A fiú hallgatott. — Mással is megtörtént már — mondta a férfi. Azután, hogy leljzet verjen a fiúba; — Van ott még, ahol az volt. A fiú kétségbe volt esve. — A mama vette — telelte. — Négy norm került neki a kalap: >degánsabbat válasz' hogy ne legyek alábbvaló az évfoszovjet tiszt megpróbáltatásairól szól. A cselekmény a Szovjetunióban, Németországban és az egyik latinamerikai országban játszódik. „109. sz. őrhajón” címmel film készül Amerikában John F. Kennedy elnök világháborús kalandjairól. Az elnök annakidején a Csendes-óceánon teljesített szolgálatot és 1943 augusztusában egy japán rombolóhajó szabályosan kettészelte őrhajóját. * Az Angol Filmintézet a közelmúltban előadássorozatokat tartott, amelyeken egy- egy filmszakember ismertetett és elemzett néhány különleges kvalitású filmet. A? előadásokon többek közöl* megvitatták a „12 dühös ember” című filmet. Az előadói az iskolákat is felkeresik. Magyar noreia—an!o;úoiE a párizsi kamion Párizs (MTI). Az UNESCO égisze alatt megindult nemzetközi sorozat legújabb köteteként „A reprezentatív művek gyűjteménye” címmel magyar novella-antológia jelent meg a párizsi könyvpiacon. Huszonöt magyar elbeszélő — Jókaitól Nagy Lajosig — egy-egy novellája található a gyűjteményben. így folytatta: — Ez volt a első kalapom. Az évfolyama valakinek megírtam, eg lánynak: vasárnap ilyen é ilyen kalapban egy fiatalem bér száll le a gyorsról. É lettem volna az a fiatalem bér. A férfi elmosolyodott. Tud ta, nem kell aggódnia ezért fiúért. Nem olyan fából va faragva. Szerette, ahogy gon dolkozik. A vonat már a sötét esté ben robogott. — Mama házat épít — szól újra a fiú. A vonat befutott az álló másra. A fiú ügyesen leemelte kof férjét, és kifelé indult. Egri lány várt rá a peronon. Fe kete haja volt és ívelt szem öldöke. Mosolygott. — Hol a kalapod? — kér dezte. — Miért nem tettei fel? El sem tudlak képzeln kalappal. A fiú elszomorodott. Szón nyitotta a száját, hogy elmondja a történetet. De akkor a férfi, akivel utazott fejébe nyomta a maga kalapját. — Fiatalember, ezt a vonaton felejtette — szólt. — De... — mondta a fiú És hiába forgolódott. Utastársa elvegyült az emberek között. Hornyák József lyamtársaímnál. A szél ele Reménytelenül tekintett ki. A mozdony mindenfelé seregélyeket riasztott fel a sür- gönydrótokról. Megeredt a szava. ‘— A bátyám Németországban halt meg — mondta. — Nyugatra vitték, mint leventét. Éhen pusztult a bátyám. A naplóját hazaküldték. Heteken keresztül csak azt jegyezte be: ma mit ettem. „Ma három hagymát ettem". Egyedül maradtam a mamának, azért jár annyira a kedvembe. Oda tartottam a szélnek — tért vissza a kalaphoz. A férfit nagyon kezdte érdekelni a dolog: — Lehet azon a kalapon segíteni — válaszolta szúszog- va. A csomagtartóban nyugvó, élénkszínű nyúlszörka- lapjára sandított, azt gondolta, megajándékozza vele ezt a rokonszenves fiút. Jelentősnek látszó rövid hallgatás következett. De a fiú másképpen értelmezte. — Ugye, hogy lehet — elevenedett meg. és ottmaradt a szeme a férfin. — Félreteszek az ösztöndíjból. Vizsgáig összegyűlik a kalap ára. Pont olyat veszek a mama nem fogja megtudni — Homloka kitisztult. Aztán
