Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

1961. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Pihenget a roffi révész SZALAI Sámuelnek hív­ják, de ő egyre csak Varga Pált emlegeti. Hogy ki az a Varga Pál? Társa, kenyeres­pajtása szárazon és vízen. Mostanában inkább csak a vízen, mivel jelenleg két em­ber munkáját végzi el Varga Pál. Szalai Sámuel, a tisza- roffi gyalogrévész ugyanis az ezévi rendes szabadságát tölti Tisza-parti kis házában. Negyvenhét esztendős, szi­kár, alacsony ember Szalai. Beszéde kissé gyors, különö­sen most, amikor a tiszai gyalogrévészek, az ő életéről faggatom. Elemében van, szí­ves-örömest válaszolgat. Mi­kor kezdte a gyalogrévészke- dést, már nem emlékszik pontosan, csak arra, hogy mi­óta eszét tudja, már volt csó­nakja, melyet apjától kapott, ki ugyané mesterséget űzte. Számára a folyó két partja a világ, 9 hozzáteszi: „csak a laikus, a Tiszát, a folyót* a természetet nem ismerő em­bernek tűnhet egyhangúnak ez a világ’’. AZT MONDJA az öreg ré­vész, a Tisza mindig ilyen volt, mint most, mégis sok minden megváltozott errefe­lé. Például azok élete, akik a folyó mellett, a folyón, s a folyóból élnek, mint 6 is. — Hogy példázza ezt a Sa­mu bácsi élete? — Itt van mindjárt a fize­tés. 1250 forint a fixem, no, meg a borravaló. — Az is van? — Ajjaj! Sokan naplemen­te után akarnak átcsónakázni Roffról, vagy Roffra, s a gya­logos ember 80 fillérje, vagy a biciklis 1,80-a ilyenkor bi­zony megemelkedik. Aztán meg nem sajnálja ma már a legzsugoribb kofa sem kiegé­szíteni a 80 filléres viteldíjat — egy forintra. Az 1,80-ért utazó biciklisek pedig a ket­test. — Régen hogy volt? Kifelé mutat az ablakon két oldalt, a Tisza felé. — Ez az egész tájék nagy­ságos Borbély Gáboré volt, aki bérbe adta a gyalogré­vész jogot — felesbe. De hogy nézett ez ki? A vasár­napi, keddi és a pénteki be­vétel az uraságot illette, a másik négy nap a révészt. Nem volt ez véletlen, hiszen a roffi piacnap vasárnap, kedd és péntek volt. Más na­pokon kötéllel is nehéz volt egy-egy utast fogni., i SZABADSÄGÄT TÖLTI Samu bácsi, mégis a munkás­napokról beszél. Napkeltétől napnyugtáig tart a munka­idő, ám őnála nem a nap kel­tével, hanem a féldeci kisüs­tivel kezdődik a nap, mert a csónak „csak így tud könnyen csúszni a Tiszán ...” Aztán jönnek az utasok, egy csó­nakba tizen fémek be össze­sen, hozzák* viszik a batyut, az üzeneteket, a híreket a tiszamentí falvakból. S mi­kor lemegy a nap, kiköti csó­nakját a gyalogrévész, s betér a Búbosba, vagy a Sárkány­ba a szokásos, nem több, nem kevesebb, mint egy korsó sör­re s utána hazatér. Otthon nem várja senki, hisz évekkel ezelőtt hagyta itt asszonya, kinek csak sír­ját látogathatja meg. Felej­teni, nősülni próbálna hát Samu bácsi, de terve csak nem akar sikeredni. — Nehéz igazi asszonyt ta­lálni, olyanról meg végképp lemondtam* mint az enyém volt Közérdekű A TITÁSZ V. Szolnok Vá­rosi Üzemvezetősége értesíti fogyasztóit, hogy e hó 7-én és 8-án, csütörtökön és pén­teken 7—16 óráig áramszüne­tet tart a nagyfeszültségű ve­zetékeken és berendezéseken végzendő munkálatok miatt. Az áramszünet 7-én érinti a Kossuth Lajos út, Tisza- part és Ságvári Endre út ál­tal bezárt területet, továbbá a Gutenberg teret, Bástya ut­cát, Pólya Tibor utcát, Ta­bánt, Költői Anna utcát, a Mészáros Lőrinc utca Költői Anna út felőli végét, a Ma- linovszki utcát. Gábor Áron teret és a Mártírok útjának Most különben szokatlanul zajos a Tisza-parti révészház. Itthon vannak a gyerekek, vendégségben. A vendéglá­tók: Samu bácsi, s a legki­sebb, a 14 éves fiú. Itthon van a lánya a vejé- vel, ki gépész Csongrádon, Szegeden lakó fiát, aki ott hajós, meglátogatta a sza­badsága alatt, s boldogan me­sél a nagy élményről, a Já­nos vitézről, amit az Ünnepi Játékokon látott. Volt Nagy- kátán is a másik fiánál. Bol­dog: négy fia, s a lánya, meg az unokák egyformán jól van­nak. Szeptember 18-án a hat­vantagú Román Állami Báb­színház vendégszerepei Szol­nokon a Ságvári Művelődési Házban. Délután a kicsinye­ket örvendeztetik meg. A kis kakas szerencséje című me­sejáték előadásával. Este a felnőttek kapnak „csemgét”. Mármint a szolnoki zene­iskolások. A szűk kis Beloi­annisz úti épületben tanév­nyitás előtt különösen nagy a nyüzsgés. A hatodik és a he­tedik évfolyam növendékei­től az apró másodikosokig egymásnak adják a kilincset. Mind beosztása után érdek­lődik. Főhet a zeneiskola ta­nárainak a feje, amíg a sok jelentkezőt úgy osztják el, hogy az az iskolai tanulásu­kat se zavarja és itt, a „ze­nedében” is hozzá tudják se­gíteni őket a fejlődéshez. A Kodály-teremben (min­den tanterem valamelyik hí­res zeneszerzőről kapta a nevét) Szathmáry Judit írja be a jelentkezőket. Egy kis­lányt, aki ebben az évben délutános, átirányít a má­sik asztalhoz: — Ebben az évben Ildikó néni foglalkozik veled. Ildikó „néni” testvérek kö­zött sincs több 22 évesnél, de Judit „néni” sem sokkal idősebb. Ok már megszokták a nénizést. Mint Szathmáry Judit mondja, ráérnek elke­seredni rajta, ha negyven évesek lesznek. Az igazgatói irodában is nagy a sürgés forgás Tanárok egyeztetik az óra­rendjüket, Kóbor Antal igaz­gató Mezriczky Lajos mű­vész-tanárral tárgyal az is­kolaév megnyitásáról. — Hát bizony elég szűkén vagyunk — mondja Kóbor A szolnoki ®JD|o'rfOíA 18.00—19.00-ig: Kórusrészletek híres ope­rákból. — „Partra szállottam — bevonom vitorlám” — ze­nés riportműsor. — Asszony­szemmel. A nők műsora. — ... kíséri a Körmendi együt­tes. — Legfrissebb híreink. — Műsorzárás. közlemény a Tejüzemig terjedő szaka­szát, valamint a Vidámker­tet; A 8-i áramszünet a Meder, Rákóczi, Dobó István, Balas­sa, Család, br. Jósika, Bajcsy Zsilinszky út, az Ó-szolnoki pályaduvar és a Tisza-part által bezárt területet érinti. Tekintettel arra. hogy a visszakapcsolás a fenti idő­pontnál korábban is megtör­ténhet. vagy más üzemi kö­rülmények miatt az áramszü­netet el kell halasztani, ezért a vezetékek, a kikapcsolásra jelzett időben is feszültség alatt állónak tekintendők. MIRE E SOROK napvilá­got látnak, talán már le is te­lik a 12 nap — most szabad­ságának felét vette ki ugyan­is Samu bácsi —, s a révész ismét a Tiszára száll. Várja a folyó, a csónak, az utasok. Meg hát közeleg az ősz, s hipp-hopp, itt a tél, és az új vascsónakot is ki kell majd próbálni, mert „tessék elhin­ni, télen is legalább olyan szép a révész élete, mint a legforróbb nyárban, vagy a legrozsdabamább őszben...” Bubor Gyula A színészek Humor a zsine­gen Címmel báb-pantomimot adnak elő. A báb-esztrád ugyanis olyan közérthető, hogy az előtte elmondott rö­vid ismertetőn kívül nincs i szükség szavakra. így a nyel­vi nehézség nem lesz akadá­lya az érdekes műsor élvezé­sének. elvtárs. — A város népében, különösen a munkások kö­zött egyre növekszik az igény arra, hogy gyermekeik zenét tanuljanak. Ez évben nyolcvan új gyereket vettünk fel, ebből hatvan munkás­származású. Viszont, sajnos, négyszázat kellett elutasíta­nunk. S elsősorban helyiség — és nem tanárhiány — miatt. Óráink egy részét így is a Ságvári Művelődési Ház egyik öltözőjében és az Abo- nyi úti iskola egyik tanter­mében tartjuk. — A helyiség-problémát le­számítva minden segítséget megkapunk a tanácstól. Há­rom fiatal, képzett pedagó­gust helyeztek hozzánk, érté­kes zongorát, magnetofont juttattak számunkra. Szeptember 7-én évnyitó Ä rendes zeneoktatáson kí­vül szeretnénk egyéb téren is tevékenyen támogatni vá­rosunk művészeti életét Kor­repetáljuk* segítjük a most megalakuló úttörő fúvószene­kart és a társas zenélés elő­segítésére egy ifjúsági zene­kar szervezését is tervbevet­tük. A városi szimfónikusok között a mi tanáraink is he­lyet foglalnak, s ugyancsak pedagógusaink vesznek részt az induló hangverseny-akció népszerűsítésében Amíg az igazgatóval beszél­getünk, egyre újabb és újabb növendékek érkeznek. Néme­lyiknél már ott a hangszer is, pedig ma azt még nem is kellett elhozni. Szeptember 7-én elhangzanak a megnyitó szavai és 630 lelkes fiatal folytatja, vagy kezdi meg l útját a zene varázslatos biro­dalmába. fc. leiéi ilóiiiisz Szolnokon Két nap óta érdekes közleke­dési újításra figyelhettek fel a szolnokiak. Az utasok nem kap­nak jegyet a buszon helyet fog­laló kalauztól, mert a viteldíjat egy perselybe kell bedobniok. A vasútállomás—Szabadság tér közt közlekedő 7-es és a vasútállomás —állami gyümölcsös közti 3-as számú járatokon vezették be az új rendet. A kalauz nem ad jegyet, akkor miért tartózkodik az autóbuszon? Erre Csontos Dezső az AKÖV forgalmi osztály vezetője adott választ. Mint mondotta, a kalau­zok csak addig utaznak a kocsi­kon, míg az utazóközönség meg­szokja a módosítást. Az említett járatokon ugyanis megváltozott a fel- és leszállás rendje is. Az első ajtón kell felszállni és az itt el helyezett perselybe bedobni a változatlan összegű viteldíjat. A leszállás pedig a hátsó ajtón történik. A perselybe csupán egy és két forintos érméket lehet bedobni, mert a kisebb címletű pénzdara­bok kihullanak belőle, váltásra viszont nincs lehetőség. Az uta­zóknak tehát már a felszállás előtt gondoskodniok kell a meg­felelő címletű pénzdarabokról. A bérlettel rendelkezők a képkocsi- vezetőnek kötelesek felmutani igazolványaikat. A 3-as és a 7-es járatokat .»Becsü­let autóbusz” feliratú táblákkal látják eL A vállalat vezetői re­mélik, hogy a potyázni akaró, vagy huligánkodásra hajlamos egyéneket az öntudatos többség figyelmezteti majd kötelességei­re. Ha eleinte szokatlan is a be­csület autóbusz, bizonyára gyor­san megkedvelik majd a város dolgozói ezt az újítást. A kalauz nélküli autóbuszok — amennyi­ben a többi járatokon is beveze­tik e módszert — évenként fél­millió forint értékű megtakarí­tást jelentenek a népgazdaság­nak. #= m. L «■ Megjelent a Népművelési Híradó két új száma A gyorsan népszerűvé vált Szolnok megyed Népművelési Híradónak két száma ia je­lent meg. Az egyik az isme­retterjesztés, a másik a szín­játszó mozgalom elvi és gya­korlati kérdéseivel foglalko­zik. Az ismeretterjesztésről szóló szám a történelem és földrajz szerepéről a haza­fiasságra nevelésben, továbbá a különböző jellegű akadé­miák alapelveinek tisztázásá­ban és gyakorlati kérdései­ben nyújt hasznos segítsé­get A színjátszó mozgalomról szóló ismertető különösen a csoportok belső életének, to­vábbképzésének problémái­ban nyújt eligazítást, hasznos tanácsokat ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■] New York-i állatbarátok New Yorkban egymillió macska és 275 000 kutya él Mondanunk sem kell, hogy a a newyorki állatokból ren­geteg ember él meg. New Yorkban ma már van „macs­kapszichiáter”, sőt az alkalmi gyermekgondozókhoz hason­lóan vannak „halgondozók” is, akik órabérért vállalják a nyaralni utazók halállomá­nyának ellátását (A ,,VolJcsstimme”-ből) ht. Külföldi bábegyüttep Szolnokon A ruhát alaposan kinőtték %Qsíi‘tü>íc !skoláia* niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiipiiiiiiiiiüN Fejleszthető-e a gyermek emlékezete? C ejleszthető-e a gyermek * emlékezőképessége? — kérdezik gyakran a szülők. Kíváncsiságuk tökéletesen érthefő, mert fiuk vagy leá­nyuk iskolai tanulmányainak eredményessége sok tekin­tetben éppen az emlékező­képességen múlik. Mi az emlékezőképesség? Az emlékezőképesség — az ember lelki tevékenységének bonyolult folyamata. Elkép­zelni is nehéz, hogyan élne az ember emlékezőképesség nélkül. Nem ismerne fel egyetlen olyan dolgot, egyet­len olyan arcot sem, amelyet már sokszor látott, semmi­féle ismeretre, jártasságra nem tudna szert tenni. Kény­telen volna minden alkalom­mal újból felismerni minden tárgyat, ismét és ismét meg­keresni a már sokszor bejárt utat. A szovjet tudósok megfi­gyelései és kutatásai bebizo­nyították, hogy az emlékező­képesség nem veleszületett adottsága az embernek, ha­nem az agy tulajdonsága. .— Külső ingerek hatására a nagy-agykéregben ingerületi gócok keletkeznek, amelyek sajátos természetű „nyomo­kat” hagynak. Ezek a „nyo­mok” feléledhetnek, felidé- ződhetnek; Ennek köszönhe­tő, hogy akkor is vissza­emlékezünk valamilyen tárgyra* amikor az nincs előttünk. Iván Petrovics Pavlovnak a feltételes reflexekről szóló tanítása ad erre magyaráza­tot. A gyermek például attól kezdve, hogy kellemetlen gyógymódnak vetették alá, fehér köpenyes ember láttá­ra félelmet árul el. Az orvo­sok fehér köpenye ugyanis a gyermek emlékezetében összekapcsolódott a fájdalom ingerével; Mint minden lélektani fo­lyamat, a gyermek általá­nos fejlődésével együtt az emlékezőtehetség is változik. A szoptatás során már az el­ső hónapban jelentkeznek feltételes reflexek. Alighogy felveszik a gyermeket, rög­tön elhallgat, keresni kezdi az anyamellet és cuppogat. Az első fél év végére már mosolyog, és repesve csap­kod a kezével, ha látja az anyját, nyújtózkodik az is­merős tárgyak felé. megra­gadja őket. A felismeréseket nyomon követik az első emlékek. — Amikor az anya azt kérdezi: „Hol a baba?”, „Hol a csé­sze?” —* a gyermek keresi szemével a megnevezett tár­gyat. s nyújtogatja feléje a kezét. Kezdetben a gyermek emlékezete csak nagyon je­lentéktelen időre őrzi meg az emlékképet. A kétéves gyermek csupán arra emlék­szik. ami pár nappal azelőtt történt. Hároméves korára a visszaemlékezés időtartama néhány hétre növekszik. A korai gyermekkorban és az óvodáskor elején az emlékezet spontán jelle­gű. A gyermek még nem tö­rekszik arra, hogy tudatos céllal megjegyezzen valamit. Csak azt jegyzi meg, ami ér­dekli, ami élénk benyomá­sokat kelt benne* A nevelés hatására a gyer­mek 4—5 éves korától tuda­tosan is emlékezik. Kezdet­ben a szándékos emlékezés és felidézés valamiféle meg­bízás vagy feladat teljesíté­sével kapcsolatban jelentke­zik, így a felnőtt megkérheti a gyereket, beszéljen neki arról, mi történt néhány nappal ezelőtt, vagy adhat neki olyan megbízatást, ame­lyet bizonyos idő múlva kell teljesítenie, és azután közöl­nie kell ezt a szüleivel A gyermek fokozatosan ta­nulja meg tudatosan hasz­nálni a rögzítés, az emléke­zetbe vésés legegyszerűbb módszerét. Ezért ismétli • Megjelentetjük kéthetenként csütörtökön többször a szavakat, a mon­datokat. igyekszik megálla­pítani a szavak logikai sor­rendjét és megtalálni közöt­tük az értelmi kapcsolatot. Az ötéves gyermeknél már olyan nagy az emlékezetbe vésés tartóssága és időtarta­ma, hogy ebből a korból egyes benyomások egész éle­tében megmaradnak. A gyermek emlékezetét szemléletes képszerű­ség jellemzi. Ha például ar­ra kérik a hároméves gyer­meket, hogy mondja meg, milyen a macska, rögtön így felel: „szürke”* „ fekete”, s közben feltétlen az a macska jut eszébe, amelyet ismer. A gyermek leginkább a tárgya­kat és a képeket jegyzi meg, a szóban elhangzó anyagból pedig a szemléletes leíráso­kat. így az érzelmileg magá­val ragadó elbeszélést az óvodások hosszú ideig meg­őrzik emlékezetükben, ugyan­azoknak a tényeknek szára: felsorolását azonban gyor­san elfelejtik. Egyes külföldi pszichológu­sok azt állítják, hogy tizen­két éves korig (serdülőkorig) csak gépies emlékezőképes­ség fejlődik ki a gyermekek­ben, tehát az anyag megjegy­zése anélkül történik, hogy megfelelően értenék a lénye­gét. Ez a valóságban egyálta­lán nem így van. A gyerme­kek értelmes emlékezete a beszéd megtanulásával kezd fejlődni és később egyre job­ban tökéletesedik. Többek között ezt igazolja a követ­kező példa is. Egy anya né­hány mondatot olvasott gyer­mekének, s kérte, mondja el saját szavaival A gyermek elismételte a mondatokat, s közben egyes szavakat töp­rengés nélkül más, rokonér­telmű szavakkal helyettesí­tett. A szöveget tehát nem gépiesen jegyezte meg, ha­nem értette a hallott szavak és mondatok értelmét* kap­csolatát. A. gyermekek csak akkor kényszerülnek gépies emléke­zésre, amikor nem értik, hogy miről van szó. Csupán a jól ritmizált értelmetlen szövegek, például a különfé­le nyelvtörő szólások* mon- dókák megtanulása jelent némileg kivételt. Ezért nagyon kell vigyázni arra. nehogy gépies emléke­zet, azaz olyan képesség fej­lődjék ki a gyermekekben, hogy meg nem értett dolgo­kat tudjanak emlékezetükbe vésni Az ilyen szokás nagy kárt okozhat később, amikor a gyermek már iskolában ta­nul Ez akkor kerülhető el, ha a gyermekekkel csak. a szellemi fejlettségükhöz mért anyagot jegyeztetjük meg, tehát azt, amit képesek meg­érteni* fel tudnak fogni. I skoláskorban a rendsze­1 rés tanítás hatására az emlékezet tovább fejlődik, a logikus megjegyzés módsze­rei tökéletesednek. Az em­lékezetbe vésés folyamatá­ban a tanuló már nem a tárgyak külső ismertető je­leire. hanem a lényegesebb tulajdonságokra, a belső tar­talomra támaszkodik; Képes­sége emellett a kívülről való tanulásban is fejlődik. Ki­lenc—tizenegy éves korra az iskolások által kívülről meg­tanulandó anyag mennyisége több mint kétszeresére nő annak, amit az óvodás álta­lában meg tud tanulni; Az előre megfontolt emlé­kezetbe vésés szerepe foko­zódik. hiszen a tanulónak nemcsak arra kell emlékez­nie, ami közvetlenül érdekli, hanem arra is, amit a tanító az iskolai tanterv alapján követel. A tanító kívánságá­ra bármelyik, kívülről meg­tanult verset, bármilyen ko­rábban tanult szabályt köte­les felidézni és elmondani. Z. Isztomina a pedagógiai tudományok kandidátusa HÁZTARTÁSI VILLAMOSGÉPEK ÉS VIL­LANYMOTOROK tekercselését (30 Le-ig) rö­vid határidőre vállalja a Karcagi Szerelő KTSZ Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! Az akció keretében szerződés köthető minden meg­lévő hizlalásra alkalmas sertésre, 1962. évi szállí­tásra. — Tsz tagok is egy énl termelők sertésenként 400.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelő* szövetkezetek rövidlejáratú hitelt, Átvételi Arak: Fehér hússertés 106—120 kg-ig 15.70 Ft 121 kg-tól 16.50 Ft Hús és hűsjellegű sertés 106—130 kg-lg 15.30 Ft 131 kg-tól 16 20 Ft Zsír és zsír jellegű sertés 126—140 kg-ig 15.20 FT 141 kg-tól 16.— Ft Tenyésztésbe fogott koca és kanlott 170 kg-tól 14.50 FT Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti cso­portoknak kg-ként I—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk Tsz tagoknak és egyéni terrrelüknek 1.5 mázsa ta­karmányt juttatunk állat db-ként állami áron. A SZFRZOoE« MEGKÖTÉSE VÉGFTT MIF1 ÓBB KERESSE FEL AZ ALLÁTFORGAT MI VÁLLALAT KÖRZETI FF? V ÁSÁRLÓJÁT, AKI RÉSZLETES FEL VILÁGOSIT A SS AT SZOLGÁL. Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom